Heves Megyei Népújság, 1990. április (41, 1. évfolyam, 77., 1-23. szám)

1990-04-03 / 1. szám

Hírlap, 1990. április 3., kedd KALEIDOSZKÓP 5. Amikor az 1950-es években a cégalapító Ingvar Kamprad saját katalógusa alapján elkezdett bú­torokat árulni egy svéd kisváros­ban, az a cél vezette, hogy a kis­pénzű embereknek is szépvona­lú, praktikus bútort kínáljon. Kezdeményezése olyan népsze­rű lett, hogy rövidesen bemutató termet kellett építenie. Aztán a raktározás egyszerűsítéséért a gyáraktól nem összeszerelt, ha­nem lapokban szállított bútoro­kat rendelt. S amikor a helyi bú­torgyárak emelték áraikat, a cég Lengyelországból szerezte be kí­nálatát, és továbbra is olcsó tu­dott maradni. A minőség, a választék, a vi­szonylag olcsó ár ma is meghatá­rozó fogalmak az IKEA-áruház megnyitásától számítva nem is olyan nagy idő — a svéd vállalko­zás világcég lett. A világ tizenki­lenc országában összesen 81 IKEA-áruház működik.A leg­utóbbi éppen a napokban Buda­pesten, az Örs vezér téren meg­nyílt első kelet-európai IKEA- üzlet, a Bútorker-IKEA Kft. kö­zös áruháza. Aki járt már Bécsben, Párizs­ban, vagy Skandináviában vala­melyik ÍKEA-áruházban, köny- nyen felismerheti az ott látotta­kat a budapesti áruházban. Mert az IKEA nemcsak árukínálatá­ban, hanem szolgáltatásaiban, el­adási formájában, stílusában, lakbe­rendezési áruházaiban is egysé­ges. — De hogyan jelenik meg itt, Budapesten az immár fogalom­má lett IKEA-szellem? — kérde­zem az áruház igazgatóját, Gussi Emrit, aki Emri Gyulaként Ma­gyarországon született, s aki hat­éves kora óta Svédországban élt. — Tartalommal és külsősé­gekben is jelen van — mondja az igazgató. — Színekben, mint minden IKEA-üzletnél általá­ban a kék-sárga szín dominál. Ilyen az épület homlokzata, ilyen az eladók ruhája. Az áru­ház 11 ezer négyzetméteres alapterületéből az eladó-be­mutató tér két részre oszlik. Az egyikben 40-50 berendezett enteriőrrel lakberendezési öt­leteket kínálunk, a másik rész­ben, amely önkiszolgáló jelle­gű, lakberendezési cikkek, lámpák, étkezőedények, kony­hai felszerelések, dísztárgyak, ágyneműk sorakoznak. Ezek­hez csatlakozik a raktártér, ahonnan a vevő maga viszi el, rakja kosarába, kocsijába a lap- raszereit bútorokat. — És össze tudja majd rakni otthon? — Össze. Ha megnézi a rajzos útmutatót, melyet minden darab­hoz mellékelünk, feltétlenül. — Aki ügyetlen, az is? — Egészen biztosan. A vilá­gon harminc millió ember vásá­Szoba és konyha az IKEA kínálatából rol ilyen bútort, és rakja össze minden nehézség nélkül. — Mekkora a kínálat? — Egy átlagos IKEA-áruház- ban hatezer-féle cikk van. Itt, a nyitáskor négy és félezer. — Beszéljünk az árakról! — Eleinte nem leszünk olyan olcsó áruház, mint amilyennek nyugaton számít az IKEA. De a célunk az, hogy magyar körül­mények között is olcsóak le­gyünk, ezt az arculatot nem akar­juk itt sem elveszíteni. Kezdet­ben 20-30 százalékkal leszünk drágábbak a magyar kínálatnál, de már most is vannak a hazainál olcsóbb cikkeink. Az sem mellé­kes, hogy a Bútorker-IKEA-áru- házban a vevő pontosan annyit fizet, amennyi az árcédulán fel van tüntetve. Semmi borravaló, semmi csúszópénz. Ez nálunk megengedhetetlen. — Az eladókra, akik IKEA- szokás szerint tegezik a vásárlót, más szigorú szabályok is vonat­koznak. — Azt várjuk tőlük, hogy ér­dekelje őket a vevő, tudjanak ta­nácsot adni, legyenek készsége­sek. Nincs helye a tereferének, ez elbocsátási ok. Lehet, hogy az IKEA ma­gyarországi megjelenése nem­csak lakberendezési, de eladá­si kultúránkat is megváltoztat­ja? Kádár Márta Húsvéti tojásfestés A tavaszi ünnepkör legismer­tebb szokásai a Gergely-járás, a vízbevezető vagy kiszehajtás, ka­kaslövés vagy kakasünnep, a zöldfa-állítás, a Szent György- nap és a húsvét ünnepéhez kap­csolódó szokások. Most ez utób­biról szólunk bővebben. A húsvéti ünnepkör szokásai virágvasámaptól a húsvét vasár­napot követő fehérvasámapig és az ezt követő hétfőig terjedő idő­szakhoz kötődnek. Ezen szoká­sok nagy része egyházi eredetű, más része a természet megújho­dásával áll kapcsolatban és fő­ként termékenységvarázsló jelle­gű. Ilyen a locsolkodás és a tojás­festés. A tojásfestés szokása igen ál­talános és régi. Például a kínai és iráni népek szokásanyagában is föllelhető. Nálunk már a honfog­laláskori avar sírokban is találtak díszített tojásokat. A különböző­ség legfeljebb csak a díszítés módjára és elemeire vonatkozik, s ez nemcsak országonként lehet más és más, de egy országon be­lül, tájegységenként is változhat. Igen sajátos díszítésű tojáso­kat készítenek például Baranyá­ban, Somogybán, a Palócföldön, de leginkább Erdélyben. A sok­féle díszítő eljárás legegyszerűbb módját jelentik a különböző szí­nű anilinfestékkel megfestett to­jások, melyeket száradás után puha, száraz ruhával, esetleg sza­lonnabőrrel fényesíthetünk. Érdekesebb felületdíszítést érünk el, ha a tojásra erős erezetű vagy cakkos szélű leveleket kö­tözünk, jó szorosan és így forgat­juk meg a festéklében. Ezeket nevezik berzselt tojásoknak. Ha az egyszínűre festett tojá­sok felületére éles, hegyes szer­számmal mintát karcolunk, meg­int más jellegű hímes tojást ka­punk. A legszebbek és legváltozato­sabbak azonban az írott vagy via­szolt tojások. Az erdélyi Barca- újfaluban ezeket irombás tojá­soknak mondják. Ezek díszítő mintái egy-egy tájegység ízlésvi­lágát tükrözik. Készítésükhöz a következőkre van szükség: méh­viasz (méhészboltban kapható); íróka (ez egy házilag is elkészít­hető szerszám. Egy közepes nagyságú tűre csavart rézlemez­ből készült csövecske, amelyet az egyik végén bevágott hurkapál­cika hasítékába illesztünk és cér­nával megerősítünk): és a festék­lé. Az írókét egyes vidéken kesi- cének, gicának vagy kondélynak nevezik. Festéshez az anilinfes- téken kívül különböző növények főzetei is használhatók. Például zöld búza, sáfrány, hagymahéj. Ha minden együtt van, a tojá­sok főzése az első feladat. Körül­belül harminc percig kell főzni, sós vízben, hogy meg ne romolja­nak. Főzés után célszerű mele­gen tartani a tojásokat, mert így könnyebben olvad rájuk a viasz. Közben a méhviaszt egy kis edényben fölolvasztjuk, folya­matos melegítéssel biztosítva az állandó és megfelelő folyékony­ságát. Ezután belemártva az író­kát, elkezdjük „hímezni” a tojá­sokat. Az egyik kézben lévő írókát merőlegesen a tojás felületére fektetjük, és a másik kézben tar­tott tojást forgatjuk alatta, a min­tának megfelelően. A legrégebbi minták írásához előbb be kell „rámázni” a tojást. Ez tulajdon­képpen a tojás felületének mér­tani fölosztását jelenti, általában kettő, négy vagy nyolc részre, de lehet ettől eltérő módon is. A mintalapon ez jól látható. Ezen minták többsége erdélyi gyűjtés eredménye, s legtöbbjének még neve is van. Az írás után követ­kezik a „fürdetés”. Két-három órás időtartamra a festéklébe tesszük a megírt tojásokat, majd egy picit fölmelegítjük, hogy a vi­asz meglazuljon. Száraz, meleg ruhával átdörzsölve a viasztól megszabadítjuk, és ezzel egyút­tal fényesítjük is, miközben elő­villan a minta fehér rajzolata. Öt-tíz tojás „megírása” után már némi gyakorlatra tehetünk szert, s egyre szebb batikolt tojá­sokat gyűjthetünk a húsvét hét­fői locsolkodók megajándékozá­sára. Végül néhány szó a locsolko- dó versikékről. Ma már nagyon kikopott, de régen igen szép és változatos mondókák, versikék voltak a locsolkodók műsorá­ban. íme, egy szép példa az erdé­lyi Háromszék vidékéről, ahol még ma is sok ehhez hasonlót is­mernek és használnak: „Azt csicsergi a kis fecske Odakünt a házereszbe, Ott lakik egy kisleányka, Ingó-bingó rőzsafácska. Rózsavizet hoztam néki, Engedjék meg meglocsolni. Nem kívánok érte mást, Csak egy szép piros tojást.” Vándor Klára Függővasút az NSZK-ban Wuppertal, Észak-Rajna-Vesztália tartomány: Óránként 60 kilomé­teres sebességgel halad a függővasút a zsúfolt belváros felett, a nyolc és tizenkét méter közötti magasságban épített pályán. Az 1898 és 1903 között épült vasút egyes állomásépületei, szecessziós stílusuk miatt, építészeti műemlékek. Olasz gyer­mekek béke­rajza Chicago, Illi­nois állam, USA: A 12 éves olasz kis­fiú, Ugo Cioc- chetti rajza, amelyet a zsűri a világ több mint 200 ezer gyermekének pályaműve kö­zül ítélt a leg­jobbnak 1990. február 26-án a Tudomány és Ipar Múzeu­mában. A gyermekraj zpá- lyázatot a Li­ons Club Inter­national írta ki „Egy békés vi­lág képe” jel­mondattal. Távolabb került a világ a nukleáris katasztrófától? Chicago, Illinois állam, USA: Leonard Reiser, az Atomtudósok Bul­letinjének munkatársa négy perccel visszaállítja a Végítélet Órájának nagymutatóját a Chicagói Égyetemen 1990. március 6-án. Az óra így most tíz perccel a „nukleáris éjfél” előtti időt mutatja. A Bulletin azért döntött a mutató visszaállítása mellett, mert véleménye szerint a kelet-európai változások csökkentették egy nukleáris háború veszélyét. Az Örs vezér téri áruház Napozó I galam­bok Madrid: Ga­lambpár me- \ legszik egy na- t pos reggelen a s Puerta del Sol j szökőkútnál. (MTI-Külföldi Képszerkesz­tőség) j

Next

/
Thumbnails
Contents