Heves Megyei Népújság, 1990. április (41, 1. évfolyam, 77., 1-23. szám)
1990-04-03 / 1. szám
Hírlap, 1990. április 3., kedd KALEIDOSZKÓP 5. Amikor az 1950-es években a cégalapító Ingvar Kamprad saját katalógusa alapján elkezdett bútorokat árulni egy svéd kisvárosban, az a cél vezette, hogy a kispénzű embereknek is szépvonalú, praktikus bútort kínáljon. Kezdeményezése olyan népszerű lett, hogy rövidesen bemutató termet kellett építenie. Aztán a raktározás egyszerűsítéséért a gyáraktól nem összeszerelt, hanem lapokban szállított bútorokat rendelt. S amikor a helyi bútorgyárak emelték áraikat, a cég Lengyelországból szerezte be kínálatát, és továbbra is olcsó tudott maradni. A minőség, a választék, a viszonylag olcsó ár ma is meghatározó fogalmak az IKEA-áruház megnyitásától számítva nem is olyan nagy idő — a svéd vállalkozás világcég lett. A világ tizenkilenc országában összesen 81 IKEA-áruház működik.A legutóbbi éppen a napokban Budapesten, az Örs vezér téren megnyílt első kelet-európai IKEA- üzlet, a Bútorker-IKEA Kft. közös áruháza. Aki járt már Bécsben, Párizsban, vagy Skandináviában valamelyik ÍKEA-áruházban, köny- nyen felismerheti az ott látottakat a budapesti áruházban. Mert az IKEA nemcsak árukínálatában, hanem szolgáltatásaiban, eladási formájában, stílusában, lakberendezési áruházaiban is egységes. — De hogyan jelenik meg itt, Budapesten az immár fogalommá lett IKEA-szellem? — kérdezem az áruház igazgatóját, Gussi Emrit, aki Emri Gyulaként Magyarországon született, s aki hatéves kora óta Svédországban élt. — Tartalommal és külsőségekben is jelen van — mondja az igazgató. — Színekben, mint minden IKEA-üzletnél általában a kék-sárga szín dominál. Ilyen az épület homlokzata, ilyen az eladók ruhája. Az áruház 11 ezer négyzetméteres alapterületéből az eladó-bemutató tér két részre oszlik. Az egyikben 40-50 berendezett enteriőrrel lakberendezési ötleteket kínálunk, a másik részben, amely önkiszolgáló jellegű, lakberendezési cikkek, lámpák, étkezőedények, konyhai felszerelések, dísztárgyak, ágyneműk sorakoznak. Ezekhez csatlakozik a raktártér, ahonnan a vevő maga viszi el, rakja kosarába, kocsijába a lap- raszereit bútorokat. — És össze tudja majd rakni otthon? — Össze. Ha megnézi a rajzos útmutatót, melyet minden darabhoz mellékelünk, feltétlenül. — Aki ügyetlen, az is? — Egészen biztosan. A világon harminc millió ember vásáSzoba és konyha az IKEA kínálatából rol ilyen bútort, és rakja össze minden nehézség nélkül. — Mekkora a kínálat? — Egy átlagos IKEA-áruház- ban hatezer-féle cikk van. Itt, a nyitáskor négy és félezer. — Beszéljünk az árakról! — Eleinte nem leszünk olyan olcsó áruház, mint amilyennek nyugaton számít az IKEA. De a célunk az, hogy magyar körülmények között is olcsóak legyünk, ezt az arculatot nem akarjuk itt sem elveszíteni. Kezdetben 20-30 százalékkal leszünk drágábbak a magyar kínálatnál, de már most is vannak a hazainál olcsóbb cikkeink. Az sem mellékes, hogy a Bútorker-IKEA-áru- házban a vevő pontosan annyit fizet, amennyi az árcédulán fel van tüntetve. Semmi borravaló, semmi csúszópénz. Ez nálunk megengedhetetlen. — Az eladókra, akik IKEA- szokás szerint tegezik a vásárlót, más szigorú szabályok is vonatkoznak. — Azt várjuk tőlük, hogy érdekelje őket a vevő, tudjanak tanácsot adni, legyenek készségesek. Nincs helye a tereferének, ez elbocsátási ok. Lehet, hogy az IKEA magyarországi megjelenése nemcsak lakberendezési, de eladási kultúránkat is megváltoztatja? Kádár Márta Húsvéti tojásfestés A tavaszi ünnepkör legismertebb szokásai a Gergely-járás, a vízbevezető vagy kiszehajtás, kakaslövés vagy kakasünnep, a zöldfa-állítás, a Szent György- nap és a húsvét ünnepéhez kapcsolódó szokások. Most ez utóbbiról szólunk bővebben. A húsvéti ünnepkör szokásai virágvasámaptól a húsvét vasárnapot követő fehérvasámapig és az ezt követő hétfőig terjedő időszakhoz kötődnek. Ezen szokások nagy része egyházi eredetű, más része a természet megújhodásával áll kapcsolatban és főként termékenységvarázsló jellegű. Ilyen a locsolkodás és a tojásfestés. A tojásfestés szokása igen általános és régi. Például a kínai és iráni népek szokásanyagában is föllelhető. Nálunk már a honfoglaláskori avar sírokban is találtak díszített tojásokat. A különbözőség legfeljebb csak a díszítés módjára és elemeire vonatkozik, s ez nemcsak országonként lehet más és más, de egy országon belül, tájegységenként is változhat. Igen sajátos díszítésű tojásokat készítenek például Baranyában, Somogybán, a Palócföldön, de leginkább Erdélyben. A sokféle díszítő eljárás legegyszerűbb módját jelentik a különböző színű anilinfestékkel megfestett tojások, melyeket száradás után puha, száraz ruhával, esetleg szalonnabőrrel fényesíthetünk. Érdekesebb felületdíszítést érünk el, ha a tojásra erős erezetű vagy cakkos szélű leveleket kötözünk, jó szorosan és így forgatjuk meg a festéklében. Ezeket nevezik berzselt tojásoknak. Ha az egyszínűre festett tojások felületére éles, hegyes szerszámmal mintát karcolunk, megint más jellegű hímes tojást kapunk. A legszebbek és legváltozatosabbak azonban az írott vagy viaszolt tojások. Az erdélyi Barca- újfaluban ezeket irombás tojásoknak mondják. Ezek díszítő mintái egy-egy tájegység ízlésvilágát tükrözik. Készítésükhöz a következőkre van szükség: méhviasz (méhészboltban kapható); íróka (ez egy házilag is elkészíthető szerszám. Egy közepes nagyságú tűre csavart rézlemezből készült csövecske, amelyet az egyik végén bevágott hurkapálcika hasítékába illesztünk és cérnával megerősítünk): és a festéklé. Az írókét egyes vidéken kesi- cének, gicának vagy kondélynak nevezik. Festéshez az anilinfes- téken kívül különböző növények főzetei is használhatók. Például zöld búza, sáfrány, hagymahéj. Ha minden együtt van, a tojások főzése az első feladat. Körülbelül harminc percig kell főzni, sós vízben, hogy meg ne romoljanak. Főzés után célszerű melegen tartani a tojásokat, mert így könnyebben olvad rájuk a viasz. Közben a méhviaszt egy kis edényben fölolvasztjuk, folyamatos melegítéssel biztosítva az állandó és megfelelő folyékonyságát. Ezután belemártva az írókát, elkezdjük „hímezni” a tojásokat. Az egyik kézben lévő írókát merőlegesen a tojás felületére fektetjük, és a másik kézben tartott tojást forgatjuk alatta, a mintának megfelelően. A legrégebbi minták írásához előbb be kell „rámázni” a tojást. Ez tulajdonképpen a tojás felületének mértani fölosztását jelenti, általában kettő, négy vagy nyolc részre, de lehet ettől eltérő módon is. A mintalapon ez jól látható. Ezen minták többsége erdélyi gyűjtés eredménye, s legtöbbjének még neve is van. Az írás után következik a „fürdetés”. Két-három órás időtartamra a festéklébe tesszük a megírt tojásokat, majd egy picit fölmelegítjük, hogy a viasz meglazuljon. Száraz, meleg ruhával átdörzsölve a viasztól megszabadítjuk, és ezzel egyúttal fényesítjük is, miközben elővillan a minta fehér rajzolata. Öt-tíz tojás „megírása” után már némi gyakorlatra tehetünk szert, s egyre szebb batikolt tojásokat gyűjthetünk a húsvét hétfői locsolkodók megajándékozására. Végül néhány szó a locsolko- dó versikékről. Ma már nagyon kikopott, de régen igen szép és változatos mondókák, versikék voltak a locsolkodók műsorában. íme, egy szép példa az erdélyi Háromszék vidékéről, ahol még ma is sok ehhez hasonlót ismernek és használnak: „Azt csicsergi a kis fecske Odakünt a házereszbe, Ott lakik egy kisleányka, Ingó-bingó rőzsafácska. Rózsavizet hoztam néki, Engedjék meg meglocsolni. Nem kívánok érte mást, Csak egy szép piros tojást.” Vándor Klára Függővasút az NSZK-ban Wuppertal, Észak-Rajna-Vesztália tartomány: Óránként 60 kilométeres sebességgel halad a függővasút a zsúfolt belváros felett, a nyolc és tizenkét méter közötti magasságban épített pályán. Az 1898 és 1903 között épült vasút egyes állomásépületei, szecessziós stílusuk miatt, építészeti műemlékek. Olasz gyermekek békerajza Chicago, Illinois állam, USA: A 12 éves olasz kisfiú, Ugo Cioc- chetti rajza, amelyet a zsűri a világ több mint 200 ezer gyermekének pályaműve közül ítélt a legjobbnak 1990. február 26-án a Tudomány és Ipar Múzeumában. A gyermekraj zpá- lyázatot a Lions Club International írta ki „Egy békés világ képe” jelmondattal. Távolabb került a világ a nukleáris katasztrófától? Chicago, Illinois állam, USA: Leonard Reiser, az Atomtudósok Bulletinjének munkatársa négy perccel visszaállítja a Végítélet Órájának nagymutatóját a Chicagói Égyetemen 1990. március 6-án. Az óra így most tíz perccel a „nukleáris éjfél” előtti időt mutatja. A Bulletin azért döntött a mutató visszaállítása mellett, mert véleménye szerint a kelet-európai változások csökkentették egy nukleáris háború veszélyét. Az Örs vezér téri áruház Napozó I galambok Madrid: Galambpár me- \ legszik egy na- t pos reggelen a s Puerta del Sol j szökőkútnál. (MTI-Külföldi Képszerkesztőség) j
