Heves Megyei Népújság, 1990. április (41, 1. évfolyam, 77., 1-23. szám)

1990-04-17 / 12. szám

Hírlap, 1990. április 17., kedd GAZDASÁG - TÁRSADALOM 3. 1990-re szól: A Miskolci Akadémiai Bizottság pályázati felhívása A Miskolci Akadémiai Bizott­ság Észak-Magyarország megyei tanácsai, vállalati és a MAB tá­mogatásával a régióban folyó tu­dományos tevékenység hatéko­nyabbá tételére az alábbi téma­körökből hirdet pályázatot: A llam-és jogtudományi Szak- bizottság részéről MAB-támo- gatásával: A gazdasági társasá- ok létrejöttével és működésével apcsolatos elvi-gyakorlati ta­pasztalatok. Közjogunk állapo­ta, fő vonásai a 90-es évtized kü­szöbén. Válság és bűnözés (az összefüggések részleges feldol­gozása elégséges). Bányászati Szakbizottság ré­széről BSZV-támogatással: A Borsodi Szénbányák Vállalat készlet- és anyaggazdálkodásá­nak vizsgálata. Üj IFE-sziták al­kalmazásának árbevételi vizsgá­lata a Borsodi Szénbányák Vál­lalat Központi Szénelőkészítő Üzemében. A Borsodi Szénbá­nyák Vállalat szervezetének kor­szerűsítése. A teljesítmények növelésének lehetőségei a Bor­sodi Szénbányák Vállalatnál. Egészségügyi Szakbizottság részoről Borsod-Abaúj-Zemp- lén, Heves, Nógrád megyei taná­csok támogatásával: Diagnoszti­ka, therápia és gondozás felada­tai Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves vagy Nógrád megyében. Erdészeti Szakbizottság részé­ről Mátra-Nyugatbükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság támoga­tásával: Az erdőfenntartási alap képzése. Kohászati Szakbizottság ré­széről D4D támogatásával: Új, korszerű, valós piaci igényeken alapuló, körszelvénytol eltérő profillal rendelkező termékek ki- fejlesztése a D4D-ben. Sodrony­kötél-gyártmányok exportké­pességet fokozó termék- és gyártmányfejlesztések. DIMAG Rt. támogatásával: Ötvözött acélok hőkezelési álla­potának hatása a spektrométeres vizsgálatok mérési eredményei­re, Betétedzésű acéltuskók ké­regszerkezetének hatása a hen­gerlésre, különös tekintettel a Kombinált Acélműben öntött anyagra vonatkozóan. A DI­MAG Rt. folyamatos acélöntő gépén előforduló anyaghibák ér­telmezése, metallográfiái hiba­kataszter összeállítása. Ózdi Kohászati Üzemek tá­mogatásával: Nagyszilárdságú csavar-alapanyagok gyártása kétfokozatú acélból. Közgazdaság-tudományi Szakbizottság részéről Borsod- Abaúj-Zemplén megyei taná­csok támogatásával: A megye gazdasági szervezete átalakításá­nak meggyorsításához szükséges módszerek, eszközök, formák szervezeti és egyéb feltételek meghatározása. Az emberi alko­tóerők dinamizálását, a szociális biztonság erősítését és az életmi­nőség javítását elősegítő komp­lex megyei humánstratégia és a megvalósulásához szükséges részletes intézkedési program- csomag kidolgozása. DIMAG Rt. támogatásával: A magyar gazdálkodó egységek likviditási helyzetének javítasa, figyelembevéve a kereskedelmi bankok és az MNB restrikciós pénzpolitikáját. A tulajdonvi­szonyok fejlődési lehetőségei, ezen belül dolgozói részvények és vezetői érdekeltség részvé­nyen keresztül történő gyakorlá­sa. Észak-magyarországi Inno­vációs Centrum (Park) Rt. támo­gatásával: Az innovációs mana­gement tevékenység önfenntartó működésének feltételei, realitá­sa, különös tekintettel régiónk jelenlegi adottságaira. Tulajdoni reform és az innováció. A mone­táris szabályozás eddigi tapasz­talatai. A vállalkozásbarát társa­dalom és gazdaság. Az informá- ció=hatalom. Régiónk tudomá­nyos helyeinek felmérése, hely­zetelemzés és javaslat. GATE Kompolti Kutató Inté­zetének támogatásával: Az el­maradott agrártérségek környe­zetgazdálkodási és piacgazdasá­gi követelményeket egyaránt ki­elégítő fejlődési pályájának makrogazdasági feltételrendsze­re. Heves Megye Tanácsa támo­gatásával: A termelő gazdaság helyzete Heves megyében, külö­nös tekintettel az ipari szerkeze­tekre, a foglalkoztatottság alaku­lására, a szerkezetváltásra és az új szerkezetek létesítésére, A ta­nácsi szabályozórendszer 1990 évi változásának hatása a helyi tanácsok pénzügyi helyzetére, az új forrásképződés miatti diffe­renciálódás okai a településfej­lesztés és -gazdálkodás feladatai, kilátásai, A területi tervezést se­gítő számítógépes információ­bázis létehozasa, a szükséges fel­dolgozó programok kidolgozása IMB-kisszámítógépen (telepü­lési adattár). Miskolc Város Tanácsának tá­mogatásával: A helyi önkor­mányzatok és a vállalkozások új típusú kapcsolatrendszere (új pénzeszközök, források kutatá­sa, bevezetése, a korábbiak kor­szerűsítése, vállalkozási, befek­tetési lehetőségek, hitelfelvétel, hitelnyújtás, pénzügyi elszámol­tatás, információrendszer, stb.). Nógrád Megye Tanácsa támo­gatásával: A tanácsi gazdaság új szabályozásának hatása az ön- kormányzatok működésére, Nógrád megye határmenti kap­csolatai, az együttműködés bőví­tésének lehetőségei. Mezőgazdasági Szakbizottság részéről GATE Kompolti Kuta­tó Intézete támogatásával: Kör­nyezetbarát növénytermelési technológiák az észak-magyar­országi dombvidéken. Heves Megye Tanácsa támo­gatásával: A cukorrépa-terme- lés bővítésének lehetőségei He­ves megye mezőgazdasági nagy­üzemeiben. Társadalomtudományi Szak- bizottság részéről MAB-támo- gatásával: Nemzetiségi (szlovák vagy német) hagyományok eset­leírása Észak-Magyarország te­lepülésein. A kétlakiság elemzé­se Észak-Magyarország iparvi­dékein. Kiemelkedő alkotó sze­mélyiségek szerepe a régió szel­lemi műhelyeinek kialakításá­ban. Egy régióbeli jobbágyfalu társadalmi, gazdasági és demog­ráfiai viszonyai a 18-19. század­ban. Neveléstörténeti részletek a 18-19. században a mai Észak- Magyarország területén. Vegyészeti Szakbizottság ré­széről BVK támogatásával: A klór és a sósav üzemi szennyvi­zekben lévő Hg vegyületek ki­nyerése fémhigany átalakítása és újrafelhasználására való tétele. A só és a szennyvíziszap higany­tartalmának kinyerése gazdasá­gos,technológia alkalmazásával. Észak-magyarországi Vegyi­művek támogatásával: Biológia­ilag tisztított vegyipari szennyvi­zek utóoxidácios tóban történő kezelésének hatása a szennyvi­zekre és a környezetre. Hulla­dékégető tervezése szilárd veszé­lyes hulladékok égetésére. Tiszai Kőolajipari Vállalat tá­mogatásával: A nagytisztaságú izobutilén felhasználása és ter­melésének helyzete a világpia­con. Pályázati feltételek: Pályázhatnak tudományos vagy gyakorlati munkakörben dolgozo egyéni kutatók, illetve kutató kollektívák. A pályázaton eddig nem publikált, máshol be nem nyújtott olyan tanulmá­nyokkal lehet részt venni, ame­lyek a feldolgozott témák eddigi irodalmához képest eredeti, új gondolatanyagot tartalmaznak. A pályázatot 4 példányban (ol­dalanként kb. 25 sor) A4 alak­ban kell jeligésen benyújtani a Miskolci Akadémiai Bizottság­hoz (Miskolc, Szabadság tér 3. 3530). A pályázat elején szere­pelni kell a meghirdetett pályá­zati címnek. Lezárt borítékban kell megadni a pályázó(k) nevét, lakcímet és személyi számát. A pályázat terjedelme maximáli­san 100 oldal. A tanulmányhoz egyoldalas összefoglalót kell csa­tolni, és meg kell jelölni a gya­korlati felhasználhatóság szem­pontjából számba jöhető terüle­teket, intézményeket, üzemeket. A pályázati témákkal kapcsolat­ban felvilágosítást nyújt az ado­mányozó intézmény és a MAB. A pályázatok benyújtásának határideje: 1990. október 26. A megfelelő színvonalú pályázatot a MAB (bruttó) 6-15 ezer forint­tal jutalmazza a támogató össze­gektől függően. A pályázatot az illetékes szakbizottság bírálja el, és javasol jutalmat a támogató intézmény bevonásával. A be­nyújtott pályázatok eredmény- hirdetésére 1990. december 17- én kerül sor. Dr. Zambó János az MTA rendes tagja a MAB elnöke Kirakatlámpák Nagykanizsáról A Tungsram Nagykanizsai Fényforrás Gyárában számítógép vezérlésű automata gépsoron készülnek az úgynevezett hidegtük­rös kirakatlámpák. A különleges világítótestek jellemzője, hogy a hőt a tükör hát­rafelé átengedi, így előre csak hideg fényt bocsát ki, nem károsítva ezzel a kirakatban lévő árukat. Az üzemrészben műszakonként 5 ezer hidegtükrös kirakat« lámpa készül, 20, 30, 50 és 65 wattos kivitelben. (MTI-Fotó: Czika László) És Ön hol nyaral az idén? Nem sokat pihentünk mosta­nában. Az elmúlt időszak sodró lendületű történései jóformán az egész ország lakosságát magával ragadták. A politikai csatározá­sok mellett pedig az emberek többségének jóval többet kellett hajtani, gürcölni a talpon mara­dásért, mint néhány évvel ez­előtt. Ezért is voltunk kíváncsi­ak, hogy a nyár közeledtével ki milyen terveket sző a vakációra, kinek van lehetősége kikapcso­lódni, s ki az, aki bármennyire is szeretné, s bármennyire is szük­sége lenne erre, mégsem teheti meg. A megkérdezettek többsége értetlenül hallgatta a kérdést, íme a válaszok közül egy csokor­ra való: S. P. magánkereskedő: — Öt éve voltam utoljára egy IBUSZ által szervezett köruta­záson. Mióta a boltot vezetem, azóta nincs időm ilyesmire, ugyanis ez szezonális üzlet. Nyá­ron számíthatok csak nagyobb forgalomra, így munkával töl­töm majd az időt. Ha tehetném, minden bizonnyal Spanyolor­szágba utaznék. M.I. kalauz: — Nem lesz pénzünk nagyobb üdülésre, a szüléimhez utazunk a családdal. Ők falun élnek, kertes házban, állatokat is tartanak. így legalább az étel meg a szállás in­gyen lesz. Hat éve vagyok nős, de a nászúton kívül még nem vol­tunk sehol. Talán majd néhány év múlva. L. T. frissen választott ország- gyűlési képviselő: — Konkrét elképzelésünk még nincs, de több helyről kap­tunk meghívást a feleségemmel. Szeretettel várnak bennünket Svájcba és az NSZK-ba is. Min­denképpen szeretnénk eltölteni a családdal néhány közös napot, ugyanis az utóbbi időben nagyon elfoglalt voltam. A gyerekeimen lassanként szabályos apaelvoná­si tüneteket észlelek, bár azt is tu­domásul kell vennünk, hogy a nagyobbaknak már önálló el­képzeléseik is vannak. A felesé­gemmel kettesben is szeretnénk egy kicsit kikapcsolódni. K. I.-né, telefonközpontos: — Utoljára harminc évvel ez­előtt voltunk nyaralni a Balaton­nál vállalati beutalóval. Idén sem megyünk sehova. A lányomék- nak segítünk építkezni. Őszintén szólva nem is kívánkozom el itt­honról. Ha mégis lehetősegem lenne, akkor valami csendes, nyugodt helyre mennék. S hogy a fenti kis nyilatkoza­tokból miféle tanulságot lehetne leszűrni? Semmi újat. Nálunk ugyanis valahogy úgy alakult, hogy vágyaink is igényeink a sa­játos korlátok miatt minimálisra csökkentek. Az emberek nagy többségének jókor hozzá kellett szokni a gondolathoz, hogy a nyaralás, az idegen kultúrák és emberek megismerése a pénztár­cák szűkössége miatt akadályba ütközik. S ha valaki mégsem adta fel, annak kemény áldozatokat kellett vállalni néhány kelleme­sen eltöltött napért, hétért. Talán egyszer az életvitel vál­tozásával ez a szemlélet is válto­zik majd, s nem számít luxusnak egy kellemes vakáció. Bár meg­lehet, hogy mint annyi más dolog esetében, ehhez is egy újabb ge­nerációnak kell felnőnie. Szabadabb földmérési és térképészeti tevékenység Ezentúl nemcsak a földhivata­lok, néhány vállalat és a magán- személyek szűkebb köre vállal­kozhat földmérési, illetve térké­pészeti tevékenységre. Lényegé­ben ezt tartalmazza a Miniszter- tanácsnak a Magyar Közlöny 30. számában megjelent rendelete, amely egy korábbi jogszabály módosításaként kimondja: föld­mérési és térképészeti munkát folytathat minden olyan termé­szetes vagy jogi személy, aki, amely ennek a feltételeivel ren­delkezik. Mint azt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban elmondták: a rendelet a vállalko­zási, illetve a társasági törvény­nyel egyetemben lehetővé teszi, hogy a földmérésben, térképé­szetben szakképzett egyének az ilyen jellegű munkára vállalkoz­hassanak. Sőt, a szakterület szol­gáltató munkájában fantáziát lá­tó, tőkével rendelkező egyének — szakemberekkel társulva vagy alkalmazva — ezentúl szintén folytathatnak földmérést. A nyugat-európai országok nagy részében ismertek az ilyen jellegű, magánvállalkozásban működő mérnöki irodák. Létre­jöttük kétségtelenül verseny­helyzetet teremt nálunk a to­vábbra is funkcionáló állami irá­nyítású földmérési cégek és a földhivatalok számára. A földmérési, úgynevezett te­lekkitűzési, telekgondozási és a vitás ügyek telekkönyvi rendezé­sét elősegítő térképészeti mun­kák felgyorsítása régi lakossági kívánság. Az új rendelet — mi­közben továbbra is védelmet nyújt az állami szolgálati titok­nak — azt az alapvető állampol­gári jogot érvényesíti a gyakor­latban, hogy a tulajdonviszonyo­kat tükröző térképekbe bárkinek szabad betekintést kell engedni. Ennek — éppen a szolgálati ti­tokra hivatkozva — eddig sok tér kintetben korlátái voltak. A ren­delet a földmérési adatokat,, azaz a nyilvántartási, gondozási mun­kával létrehozott értékeket védi. Ha ezekhez magánszefnély, szakavatott felhasználó hozzá akar férni, a szolgáltatást meg kell fizetnie. (MTI) (barta) A különös különleges Alighanem már emberemlékezet óta ott látható boltjaink polcain a magyar konzervipar mestermű­ve, a különleges vagdalthús, bakanyelven, a gyík­hús. Olyannyira veretesre sikeredett már születése pillanatában, hogy az eltelt évtizedeknek fittyet hányva, külleme és tartalma mit sem változott, ma­ga a tárgyiasult konzervatív piaci szemlélet. Ami vi­szont sehogy sem illik az imént felvázolt képbe, az a termék ára, ami szédületes karriert futott be, és 7.40-ről alig néhány év alatt 35.80-ra tornászta fel magát. A számok önmagukban semmit sem mondanak, a viszonyítás ellenben már árulkodik. Nézzük meg, hogy miről! Amint# fenti fotón is láthatják az omi­nózus 15 dkg-gos vagdalthús mellett három egyen­ként 25 dekás szovjet paradicsomos halkonzerv ta­lálható. Nem véletlenül kerültek egymás mellé, hi­szen a pénztárnál ugyanannyit kell fizetni értük. Ez pedig enyhén szólva is különös, minthogy a paradi­csomos hal több ezer kilométerről érkezik hozzánk, és a 12 forintos ár minden bizonnyal a kereskede­lem hasznát is magában foglalja. Valahogy nem fér a fejembe, hogy mitől kerülhet háromszor annyiba a nem éppen Lucullus asztalára kívánkozó vagdalt­hús, mint az egyébként ízletes szovjet hal. A titok (Fotó: Koncz János) megfejtéséhez az sem visz közelebb, ha a gazdaság­talan termelést emlegetjük, mivelhogy a szovjet ipar sem éppen ennek ellenkezőjéről híres. Ilyen körülmények között valóban forrponton lévő hazafias buzgalom szükségeltetik, hogy csak- azért is a magyar termékre voksoljunk. Vagy utálni kell a halat. A szovjet halat... (buttinger)

Next

/
Thumbnails
Contents