Heves Megyei Népújság, 1990. április (41, 1. évfolyam, 77., 1-23. szám)

1990-04-14 / 11. szám

NÉPÚJSÁG, 1990. április 14., szombat Hírlap-HÉTVÉGE 9. Függőlegesen a mélybe A bányászkodás célja: a föld­kéreg hasznosítás több elterjedt, uralkodó eljárás segítségével. Ezek egyike a mélymuvelés, amikor a kitermelés a föld alatt folyik. A földalatti munkához az anyagot, az energiát, a levegőt szállító vágatokon, aknákon át juttatják a mélybe. A függőleges akna a bányák legfontosabb és egyben legnehezebben megépít­hető része. Az aknamélyítést — az ún. kihajtást — sokáig csupán a hagyományos földkitermelés módszereivel végezték, s e mó­don nem is voltak képesek 15-20 méternél mélyebbre jutni egy hónap alatt. A robbantással, préslégszerszámok alkalmazásá­val való aknamélyítés már vala­mivel termelékenyebbnek bizo­nyult, de még mindig hosszadal­mas volt. A függőleges akna megépítésének feladatat nehezí­ti, hogy a mélyítés során az akna falát előbb faácsolattal vagy acélgyűrűkkel ideiglenesen biz­tosítani kell, s csak ezután épít­hető meg az akna átmérőjének megfelelő betongyűrű. Amíg szi­lárd és kevés vizet vezető kőze­tekben mélyítik az aknát, nincs is semmi baj. Amikor azonban la­za, repedezett kőzetekben kell lefelé haladni — ahol sok vízzel kell számolni —, különleges eljá­rásokhoz kell folyamodni (ke- szonmunka, fagyasztásos talaj­szilárdítás,. stb.). Napjainkban néhány iparilag fejlett országban már vannak olyan aknamélyítő berendezések — kombájnok —, amelyek emberi kéz érintése nélkül, mindössze két-három dolgozó irányítása mellett végzik a függőleges aknák kihajtását. A különleges marófe­jekkel rendelkező kombájnokkal egy hónap alatt akár 200 méteres aknamélységet is el lehet érni! Kéjünkön egy NDK-gyárt- mányú óriás aknamélyítő fúrófe­jet láthatunk, amely 6,65 méter átmérőjű függőleges akna készí­tésére alkalmas. Miközben a mikroprocesszoros irányítású fúrófej folyamatosan halad elő­re, acél csúszózsaluzattal egyen­letes ütemben készül az aknafal betonbélése is. Veszélyes svájciak „Lehet-e szocializmus Svájc­ban?” „Lehet, de minek” — így hangzott a vicc. „Lehet-e lehall­gatási botrány Svájcban?” És ez már nem vicc! Botrány van! Az olasz La Repubblica a részletek­ről is beszámol. A volt igazság- ügy-miniszterasszony ellen foly­tatott vizsgálat során a parla­menti bizottság „feljegyzések hegye előtt találta magát. Kilenc- százezer állampolgárról készült karton, vagyis minden hetedik svájcit lehallgattak, vagy megfi­gyelés alatt tartottak.” A lap fel­sorolja az okokat is. Azért, ha könyvet, vagy cikket írt „egy bi­zonyos perspektíváról”; mert békeharcos; mert részt vesz a baloldali nőmozgalomban; mert olyan országokba utazik, „ame­lyek különleges figyelmet köve­telnek” ; mert a rendőrséggel ösz- szeütközésbe került; mert fenye­gető leveleket vagy telefonokat kapott. Kilencszázezer személy, akire gondosan ügyelt a rendőr­ség, anélkül, hogy közülük akár egy is tudta volna, hogy kartont vezetnek róla. A svájci maccartizmus — aho­gyan a sajtó nevezi a botrányt — egy 1951-ben hozott határozat nyomán tartotta magát mostaná­ig. Eszerint az illetékes hatóság állambiztonsági okokra hivat­kozva lehetőséget kapott arra, hogy összeállítsa minden gyanús személy listáját, akiket „háború, súlyos nemzetközi válság, vagy általános sztrájk esetén internál­ni lehet.” A parlamenti bizottság a múlt év végéig nem hozta nyilvános­ságra a „fölfedezést”. Am ami­kor kipattant az ügy, soha nem tapasztalt felháborodás követte. A kormány kénytelen volt hoz­zájárulni, hogy aki kíváncsi rá, belenézhessen a dossziéjába. Alig egy hónap alatt 70 ezren je­lentkeztek! Ilyen olvasmányéhséggel egyet­len svájci író sem büszkélkedhet. Tudományos kishírek Bizonylatokat olvasó számítógép Azután, hogy a számítógépek „megtanultak” számolni, írni és olvasni, most már a bizonylato­kat is önállóan feldolgozzák. A Siemens cég bizonylatolvasó számítógépe önműködően elol­vas űrlapokat, megrendelőíve­ket, fuvarleveleket, elszámoláso­kat, leltári bizonylatokat, szám­lákat, stb., s az adatokat rögtön fel is dolgozza. Ezáltal elvégzi az időrabló, szemrontó és egyhan­gú emberi munkát. A bankok­ban eddig már használatos ön­működő bizonylatolvasó beren­dezésekkel ellentétben ez a rend­szer többféle méretű bizonylatot is fel tud dolgozni, s a nagybetűk­kel kézzel írt bizonylatokat is el­olvassa. Persze a gépbe előre be kell táplálni ezt, hogy mit és hol keressen. Ez a számítógép egy óra alatt akár kilencszáz bizony­latot is elolvas, a hibás adatokat jelzi, s az azokat magukba fogla­ló ügyiratokat félretolja. Ezeket a javításokat később kézzel ve­zethetik keresztül. Szuper­szaglászó Az amarikai Oak Ridge-i nemzeti laboratóriumban olyan rendkívül érzékeny berendezést fejlesztettek ki, amely felfedezi a számos robbanóanyag által kibo­csátott parányi kigőzölgést is. Az önműködő berendezés a vegyü- letek pontos elemzéséhez hasz­nált tömegspektrométer kicsi­nyített változata. Azonosítja azokat az áramló gázokat, ame­lyeket a szerves nitrogén-oxigén vegyületek bocsátanak ki — ezek az olyan robbanóanyagok fő ösz- szetevői, amilyen a TNT, a nit- roglicerin és a különböző mű­anyagok. A kisméretű ventillá­torral felszerelt készülékkel el­lenőrizhetők a repülőterekre, nukleáris erőművekbe és kato­nai intézményekbe belépő sze­mélyek. A szuperszaglászó sok­szorta érzékenyebb, mint a rob­banóanyagok felderítésére beta­nított őrkutyák orra. Inzulin — szájon át? Ismeretes, hogy mind ez ideig nem sikerült olyan inzulint készí­teni, amely a szájon át adagolva ne bomlana le, még mielőtt élet­tani hatását kifejtené. Egy jeru- zsálemi (Izrael) kutatócsoport most szarvasmarhák tüdejéből elkülönített és azonosított egy olyan fehéijetermészetű vegyü- letet, amelyről kitűnt, hogy meg­védi az inzulint az emésztőenzi­mek bomlasztó hatásától, még újabban pedig egy — hasonló célt szolgáló — növényi eredetű anyaggal kísérleteznek. Ugyanez a kutatócsoport ré­gebben már létrehozott egy olyan végbélkúp formájában adagolandó inzulinkészítményt, amely hatásosan szabályozta az emberi szervezet vércukorszint- jét. Mindazonáltal még nem vár­hatjuk, hogy egyhapiar forga­lomba kerülhet olyan inzulin­gyógyszer, amelyet nem injekci­óval kellene a szervezetbe bejut­tatni. „Emlékező” szemüvegkeret Jó húr a fém szemüvegkeret kedvelőinek: egy kaliforniai vál­lalat olyan szemüvegkeretet ho­zott forgalomba, amely „emlé­kezik” eredeti alakjára. Ha tehát a szemüvegkeret használat köz­ben elgörbül, nem kell az opti­kushoz szaladni vele, elegendő a vízcsapból forró vizet engedni rá, és a keret újra felveszi eredeti alakját. A különleges keret niti- nolból, nikkel és titán ötvözetből készül. Nagy mechanikai stabili­tása ellenére könnyű, és ugyan­olyan korrózióálló, mint a rozs­daálló acél. A kísérletek szerint a hajlítást körülbelül egymilliószor lehet megismételni a nitinol kifá­radása nélkül. Nitinolból nemcsak szem­üvegkereteket lehet készíteni, hanem spirálrúgókat, és külön­leges érintkezőket is az elektro­nikus készülékekhez. A kihúzott spirálrúgók is felveszik eredeti alakjukat, ha forró vizet enged­nek rájuk. A nitinol szélesebb körű elterjedését egyelőre drága előállítási ára korlátozza. Hétszáz éves cég A közép-svédországi Falun városában fennállásának hétszá­zadik évfordulóját ünnepelte a világ talán legrégibb cége, a Sto- ra cég. Az évforduló ünnepségén a részvényeseken és a cég sok dolgozójára kívül 2500 vendég vett részt, a világ minden részé­ből. A Stora a maga eredetét arra a Magnus Ladulas svéd király pe­csétjével hitelesített, 1288. júni­us 16-án kelt okmányra vezeti vissza, amelyben a Péter nevű vestarasi püspök saját javainak egy részét az unokaöccsének en­gedte át, cserében a storai „nagy rézhegy” egynegyed részéért. (A régészeti ásatások szerint e hegy belsejéből rezet már Kr. u. 850 óta bányásztak, s ugyanott ma is kitermelnek egyebek között re­zet, cinket, ólmot.) A Stora cég ma Svédország­nak egyik legnagyobb villany­áram-termelő és Európának leg­nagyobb fa- és papíripari vállala­ta. Nem véletlenül írunk a címbe­li nyelvi formáról. Városunkban gyakran halljuk és olvassuk eze­ket a szóhasználati formákat, megnevezéseket: Kondi saláta­bár, kondikenyér, kondizsemle, konditerem. Mire figyelmeztet­nek bennünket ezek az elnevezé­sek? Elsősorban arra, hogy ma már nemcsak a bizalmasan pon­gyola közbeszédben, a bizalmas­kodó társalgási nyelvben és az if­júságjátszi hangulatú szóhaszná­latában jeletkeznek feltűnő gya­korisággal a szórövidítések, a szócsonkítások, hanem közéleti nyelvhasználatunkban is, mint vendéglátó üzletek, boltok, s a bennük árusított termékek szinte divatossá váló megnevezéseként is. De azt sem tartjuk véletlen­nek, hogy több olvasónk értetle­nül fogadta a szóalakok gyakori megjelenését, elsősorban azért, mert nem érzékelte bennük a szórövidítés jelenségét, s így nem is próbálja belehelyezni ebbe a hasonló hangalakú szósorba: proli (proletár), szaki (szaktárs), fagyi (fagylalt), jogsi (jogosít­vány), fizu (fizetés), stb. Még in­kább tájékozatlanok az idegen szavak rövidüléses formáinak felismerésében azok, akik nem tudják hozzájuk párosítani önál­ló szóként az idegen eredetű nyelvi formát: difi (differencia), konzi (konzervatórium), prof (professzor), diri (direktor), rep­ró (reprodukció), stb. A napjainkban nyelvi szerep­hez jutott szócsalád minden tag­jának: kondi, kondikehely, kon­dikenyér, kondizsemle, kondite­rem köze van a latin eredetű kon­díció, kondicionál, kondicioná­lás, kondicionálóterem, kondici­onáló torna szóalakokhoz. Ma­gyar nyelvbeli életútjukról azt is tudnunk kell, hogy először a sportolók bizalmas szóhasznála­tában tűnt fel, majd sportszak­szóként az újságok hasábjain is kulcsszerepet kapott. Olykor magyar megfelelőit is hallhatjuk és olvashatjuk: erőnlét, erőálla­pot. Tudták ezt azok a szakem­berek is, akik értelmesen meg­formált szórólapjukon a kenyér és a zsemle megnevezésekhez társított kondi jelző használati értékének érzékelésére ezeket a szövegrészieteket is felhasznál­ják: „A kondikenyér és a kondi­zsemle kondíciót javító anyago­kat tartalmaznak, erősítik a csontrendszert, javítják az álta­lános erőnlétet...” A Kondi salátabár megneve­zéssel is utalni akartak arra, hogy egészségi, testi állapotunk, erőn­létünk javítására is alkalmas a bár kínálata. Ugyanakkor az if­júsági nyelvhasználatra jellemző bizalmaskodó humor és játékos­ság is meglapul a kondi jelzőben és minősítésében. Ez érezhető ki ebből a szövegrészletből is: „Aligha véletlen, hogy a vendég­sereg — zömében a fiatalság — élénk kíváncsisággal vette ost­rom alá a létesítményt már a kí­nálkozó első pillanatban.” (Nép­újság, 1990. márc. 31.) De a Népújság hasábjain meg­jelent figyelemfelhívó közle­mény hangneme kissé hivatalos- kodónak tetsző jellege miatt köz­helyszerű nyelvhasználatával, néhány divatoskodó idegen szó révén kevésbé alkalmas a kor­szerű reklám érzékeltetésére: „Megnyílt az Aroma Kereske­delmi Vállalat esztétikusán ki­alakított, modernizált salátabár­ja!! Garantált minőség! Legyen a vendégünk! Várjuk a Kondi sa­látabárba!” (Népújság, 1990. márc. 27.) Az egyszerűbb, a könnye- débb, a világosabb gondolat- és mondatfűzés a reklámok megfo­galmazásában is követelmény. Az erőltetett, a mesterkélt nyelv- használat nem jól szolgálja azt a célt, amit el akarunk érni. A köz­helyszerűség, az elszemélytele- nítés, a szürkeség és a szaksze- rűsködő közönyösség ne kapjon teret, reklámok nyelvi formálá­sában meg különösen nemkívá­natos jelenség és gyakorlat az idegen szavak halmozása: bár, aroma, esztétikus, modernizál, garantál. Dr. Bakos József Nem harap ez a kutya? Kovács hatalmas kuvaszt vásá­rol. Másnap átmegy hozzá a szom­széd, de megtorpan a kertajtóban: — Mondd, nem harap ez a kutya? — kérdezi Kovácsot. A választ lásd a vízsz. 1. és függ. 1. sz. sorokban. Vízszintes: 1. A válasz első része (zárt betűk: M, O, A) 14. Közép­kori énekmondó 15. Mély érzése­ket táplál valaki iránt 16. Fejlődik 17. Üt 19. Legyőzöttre kivetett adó 20. Jelez 21. Egy amerikai in­diántörzs tagjai 24. Enyhén vörö­ses bor 26. Bosszúságot kifejező indulatszó 27. Jogos örökség 28. Műveltető képző 30. Zenei elő­írás, jelentése: kötötten 32. A vö- rösingesek vezére a Pál utcai fiúk­ban (Feri) 33. Tálaláshoz készül 35. Rázkódik 36. Vés 37. Képrá­mák 39. Műszaki könyveket írt (Ferenc) 40. Farmermárka 41. Gyógyüdülőhely a Balaton mel­lett 43. Air... (légiposta) 45. Áramszolgáltató berendezések 47. Népgazdasági Tanács 48. Pemzli 50. Kihúzandó vizsgakér­dés 51. Egészséges ital 52. Rostély, rács 54. Apró 55. Puskával tüzelő 56. Pénzünk rövidítése 57. Becé­zett női név 59. Földben elrejtett tárgyat felszínre juttat 61. Orszá­gos Rendező Iroda 63. Főétkezés 65. Tíz — angolul 66. A múlt idő jele 67. A Habsburgok című könyv szerzője 70. Forró égövi dísznövény 72. Hulladékot szét­dobál Függőleges: 1. Az idézet folyta­tása (zárt betűk: T, O) 2. Karam­bolok gyakori velejárója (2 szó) 3. Görögország gk-jele 4. Színvona­las 5. Savanyú ételízesítő 6. Ton­nasúly, röv. 7. ...górod (Ungvár orosz neve) 8. Kedves — angolul 9. Neheztel valakire 10. Hosszútáv­futó volt (Lajos) 11. Római ötszáz­ötven 12. Becézett Emilia 13. Csa­varokon található spirális részek 18. Plédet ágyra helyez 22. Kassa egynemű hangzói 23. Munkáért kapott bér 25. Tűzzel megsütik 29. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat 31. Az a távolabbi 33. Visszavet! 34. Csinálhatják 37. Az egyik égtájról való 38. Foglalkozás folytatásához jogosultságot, isme­reteket ad 40. Jegyzék — angolul 42. Eszközhatározó rag 44. Sava­nyú déligyümölcs (névelővel) 46. Dinnyén vágják 47. Kacagva 49. Árus kosarat megpakol 51. Libát etet 53. ...Hood (angol népi hős) 55. Könnyedén hajladozó 58. Csekélyke mennyiségű 60. Csapat — idegen kifejezéssel 62. Jelez 64. Néma deres! 68. Te — németül 69. Mutatószó 71. Az asztácium vegy- jele Megfejtéseiket április 18-ig küldjék el. * Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „ Ugyan kérlek, miért kellene levágni, az a csirke semmi­ről sem tehet.” A helyes megfejtők közül a kö­vetkezők nyertek könyvutalványt, amit postán küldünk el. Bán Péter (Szihalom), Balázs József (Mak­iár), Bene Sándomé (Mezőszeme- re), Sámson Zoltán (Eger) és dr. Schiszler Mária (Eger). Gratulá­lunk! *

Next

/
Thumbnails
Contents