Heves Megyei Népújság, 1990. április (41, 1. évfolyam, 77., 1-23. szám)

1990-04-02 / 77. szám

2. ■ 1990. április 2., hétfő Az összes nemzetiség egyenlő jogainak biztosítására törekszenek — Szakítanak a pártállam régi koncepciójával — Elutasítják a nacionalista hangulatok mesterséges szítását Megalakult a Cseh- és Morvaországi Kommunista Párt Prágában megszavazták a képviselők a csehszlovák parlament március 29-i ülésén, hogy az ország ne­ve Csehszlovák Szövetségi Köztársaság legyen (Népújság-telefotó — MTI) A CSKP regionális tagszerve­zeteként szombaton Prágában megalakult a Cseh- és Morvaor­szági Kommunista Párt. A párt alakuló kongresszusán a CSKP elnöke, Ladislav Adamec egye­bek között hangsúlyozta: a kom­munista párt a nemzetiségi prob­lémák konstruktív megoldása, az összes nemzetiség egyenlő jogai­nak a biztosítása mellett van. Adamec szerint a Cseh- és Morvaországi Kommunista Párt megalakítása nem jelenti azt, hogy a CSKP politikáját nemzeti keretekbe zárnák. A CSKP a fö­deratív elrendezés teljes támoga­tása mellett síkraszáll a köztársa­ságok jogkörének erősítéséért, ám továbbra is a csehszlovák ál­lamiság eszméjének a híve. Azt is kijelentette: a kommunista párt a nemzetiségi problémák konst­ruktív megoldása mellett van, a kölcsönös megértés és a közös érdekek tiszteletben tartása alapján. „Elutasítjuk a naciona­lista hangulatok mesterséges szí­tását, az álláspontok kiélezését és a nyomásgyakorló akciókat. A jelenlegi helyzetben, amikor az ország nemzetközi pozícióját meg kell erősíteni, a csehszlovák államiság minden gyengítése árt az ország tekintélyének és súlyá­nak” — fűzte hozzá. Adamec szerint a Cseh- és Morvaországi Kommunista Párt megalakítása szakítást jelent a pártállam régi koncepciójával. Ajúniusi szabad és demokratikus választásokkal kapcsolatban arról beszélt, hogy a kommunisták nem akarnak „a demagóg reklámok útján halad­ni” , a fő súlyt az emberek közötti munkára kívánják helyezni. . Emlékezetes, hogy a regioná­lis cseh és morva kommunista párt gondolata már az 1968-as reformkommunisták elképzelé­sei között szerepelt. 1968 után egy ideig a CSKP-nak cseh iro­dája is működött, majd 1988- ban a csehországi pártmunkát irányító bizottság néven hozták létre csehországi regionális szer­vét. s % \(.Rl A BÚTORGYÁR AGRIA BÚTORGYÁR 3301 Eger Kistaiyai ut 8 Pf 87 Telefon Titkárság 13-947 Központ 11-755 Telex 63-236 Fax 11-045 Magyas minőség — — alacsony árak! Kedvezményes vásár az AGRIA Bútorgyárban még három héten át. Modern szekrénysor, ülőgarnitúrák, valódi bőr és plüss bevonatú ülő — és ülő-fekvő garnitúrák, sarok garnitúrák, kisbútorok, természetes anyagokból készült bútorok nagy választékban, az alábbi engedményekkel: Régi ár Új ár Agóra szekrénysor 49.200,— 42.938,— Agria szekrénys. elemek 17.645,— 15.168,— Agria lux komfort ülő-fekvő gt. 4 db-os tölgy pácolt 42.460,- 37.063,­Agria I. komód (tölgy pácolt) 4.940,- 4.313,— Agria II. komód (tölgy pácolt) 6.390,- 5.575,­Valódi bőr sarok gt. (3+2+1 üléses) 105.900,- 89.500,­Plüss ülő grt. (3+1+1) üléses 42.800,- 37.635,— Curió vitrin 18.400,— 16.063,— Margaret sarok garnitúra 6 db-os valódi bőr kárpitozással 103.580,- 79.967,­Agria lux komfort szóló ülőkék 3.160,- 2.762,­Agria lux komfort szóló ágyneműtartók 10.300,- 8.988,­Mintabolt a 4-es, 5-ös és 6-os autóbusz végállomásánál. Nyitvatartási hétfőtől — péntekig 9-17 óráig. Várjuk kedves vásárlóinkat! AGRIA Bútorgyár V J A kormányfő térdre borult, és gyertyát gyújtott Emlékezés a forradalomra Marosvásárhely tanulságait le kell vonni, előtérbe kell helyezni az ország érdekeit — erre hívott fel szombat esti televíziós beszé­dében Ion Iliescu, az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács elnöke. Románia vezető politikusa abból az alkalomból szólt az ország né­péhez, hogy 100 nappal koráb­ban győzött a népi forradalom. Méltatta a forradalom jelentősé­gét, de hangsúlyozta, hogy ezek­ben a napokban a különböző ér­dekeken felülemelkedve az or­szág, a nép javát kell szolgálnia minden politikai erőnek. A forradalom évfordulóját szerte Romániában megünne­pelték az áldozatok emlékezeté­nek jegyében. A templomokban és a hősi harcok színhelyein gyászmiséket tartottak, az em­lékhelyeknél koszorúzásokra ke­rült sor. Bukarestben Ion Iliescu, Petre Roman kormányfő és több vezető politikus katonai díszőr­ség jelenlétével koszorúzott a fiatal hősök temetőjében, a For­radalom terén és másutt. Külön megemlékezést tartottak a televí­zió székházánál is, ahol súlyos harcok folytak. A főváros „forró pontjain” gyertyákat gyújtottak, koszorúkat, virágokat helyeztek el. Mindenütt elhangzott a him­nusz és a „Hősök induló”-ja. A December 21. elnevezésű egyete­mi diákszervezet megjelölte azt a helyet, közvetlenül az egyetem mellett, ahol a forradalom első óráiban az első egyetemisták ál­dozták életüket. Ezen a helyen Petre Roman kormányfő térdre borult, és gyertyát gyújtott. „Ha nem hagyom abba, nagyon megbánom...” (Folytatás az 1. oldalról) — Hogyne, vannak tanúink erre! — Ne haragudjon, Morvái úr, de miért éppen Kiskőrösön indult a választási küzdelemben? Itt­hon talán úgy érezte, hogy saját hazájában nem lehet „próféta ”? — Szó sincs róla..! Ez kizáró­lag a Petőfi-ügy miatt volt, meg, hogy itt magánember maradtam. Amikor bejelentettem az indulá­somat, két nap alatt több ezer ajánlócédulát kaptam otthonra Soprontól Bajáig, Gyöngyöstől az ország távoli részéig, mert az emberek nem tudták, hogy me­lyik körzetbe küldjék. En itt megmaradtam magángazdálko­dónak, s innen akartam megva­lósítani azt a tervemet, hogy a magánbankon keresztül egy tényt mutatok az országnak: mi­ként lehet képviselni a magánér­dekeket... Csakhogy, ez néhány embert nagyon érint itt, akik elő­re elosztották a pozíciókat, de úgy látszik, „beleszóltam” a le­vesükbe... — Végül is, mi történt szom­baton délután? — Délelőtt, még otthon, ame­rikaiak jártak nálam, egy kicsit későben voltam Kiskőrösről, ahol megbeszélésre vártak rám a kortesembereim. Mindeddig egyszer sem utaztam egyedül az autóval, de most előre küldtem a sofőrömet, egyedül jöttem... Egyszercsak előttem feküdt egy ember az úton, keresztben. Meg­álltam, s amikor kiszálltam, há­tulról földet szórtak a szemem­be, hátrakötötték a kezemet, jól helyben hagytak az arcomon, meg a gyomromon: eltört a szegycsontom, agyrázkódást szenvedtem, s mint mondják, eszméletlen voltam vagy két órá­ig... Mielőtt otthagytak, a hátam­ra írták, hogy „Dögölj meg, ide­ien betolakodó...!”, vagy valami ilyesmit. A kocsimat meg fel­gyújtották az orrom előtt, köz­ben még annyit hallottam: ha nem hagyom abba a kampányt, a házad is ilyen sorsra kerül. — Vannak, akik rosszmájúan úgy vélik, er. inkább egy kis „ön­reklámnak ” tűnik... — Hogyne, ilyen sérülések­kel! Ki tenne ilyet magával..? Nézze, mondtam már, hogy sok ezerrel több szavazatot kaptam, mint a többiek, akikkel tízen in­dultunk. A lakosság bizonyított, nekem adták a legtöbb voksot, hétezer szavazatot kaptam, ők meg összesen ezret... — Most hogy érzi magát? — Hát, nem is tudom... Úgy érzem, eltört valami a gyomrom­ban. De talán nem súlyos, s el­képzelhető, hogy az alaposabb vizsgálatok után a hét elején ki­engednek. — ...És ezek után, hogyan to­vább? — Tovább fogom csinálni, nem az az ember vagyok, aki fél­úton megáll, csak majd jobban vigyázok, nem egyedül fogok járni... Tartani szeretnék egy elő­adást a kiskőrösi soprtcsamok- ban csütörtökön. Elmondom ott is, hogy mi történt, s azt is, hogy körülbelül kik lehettek a tette­sek, akkorra talán ki tudják nyo­mozni. — Köszönjük a beszélgetést, s kívánjuk, Morvái úr, hogy mi­előbb épüljön föl... Szilvás István Leleplező tudósítás — Nyugtalanító közvetett bizonyítékok Nyugatnémet újság a Vatra Romaneascáról A Vasgárda pénzelte a marosvásárhelyi támadókat? „A román kormány vergődő tojástánca abban a kérdésben, hogy kinek a számlájára írandók az erdélyi magyar kisebbség el­len végrehajtott pogromszerű ki­lengések, mind ez ideig a legvilá­gosabb bizonyítéka a Vatra Ro- maneasca nevű obskúrus nacio­nalista szervezet hatalmának és befolyásának”. így vezeti be a „Vatráról” szóló leleplező tudó­sítását a Die Welt című tekinté­lyes napilap. Az erdélyi magyarság ügyéért már a romániai fordulat előtt is sokszor kiálló konzervatív, befo­lyásos újság szombati jelentése szerint egyelőre bizonyítatlan a szervezettel szemben egy héttel ezelőtt már a román kormány ál­tal is felhozott, majd azonnal visz- sza is vont fasizmusvád. Vannak azonban nyugtalanító közvetett bizonyítékok:a marosvásárhelyi támadóknak — hangzik nem hi­vatalosan a Gelu Voican-Voicu- lescu miniszterelnök-helyettes irányításával működő román vizsgálóbizottság köreiből — fe­jenként 5000 lej ütötte a markát. Ez a pénzösszeg megfelel egy ha­vifizetésnek. A Die Welt saját értesülése sze­rint azonban a pénz külföldről érkezett, mégpedig — ugyancsak a nyugatnémet újság tudomása szerint — Spanyolországból. A „ Vatra ” számlájára onnan utal­ták át a pénzt. Az ibériai ország­ban élnek ugyanis emigrációban S Értesítjük T. Fogyasztóinkat, hogy Egerben az alábbi utcákban és időpontokban hálózatszerelési munkák miatt áramszünet lesz. 1990. április 4-én 7 órától 15 óráig Lenin út páros oldalán, Koszorú utcától a Galagonyás utcáig terjedő szakaszon. 1990. április 5-én 7 órától 15 óráig Széna tér, Galagonyás ll, Szénáskert u,, Tátra u. Az áramszünettel járó kellemetlenségért kérjük megértésüket, munkánkat az Önök színvonalasabb ellátása érdekében végezzük. ÉMÁSZ Vállalat egri Kirendeltsége X a Vasgárdának, a harminca évek romániai fasiszta szerveze­tének neves képviselői. E szerve­zet röplapjai „ Itt az idő” üzenettel felbukkantak a marosvásárhelyi zavargások során. Köszönöm mindazon tisztelt választó­polgárok bizalmát, akik a Magyar Demokrata Fórumot és jelöltjeként engem is megtiszteltek szavazatukkal március 25-én. Kiizdjünk együtt április 8-án is az it, Magyarországért! Dr. Baranyai Miklós m. A felsőtárkányi Dózsa Mgtsz. baromfigondozókat vesztei. Kereseti lehetőség 6-9.000 Ft Jelentkezés: Eged Antalné ágazatvezetőnél.

Next

/
Thumbnails
Contents