Heves Megyei Népújság, 1990. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-10 / 59. szám
EGÉSZ NAP CSAK ANGOL! „Szó van amerikai pedagógus érkezéséről is...” (4, oldal) POP-ROCK SEGÉLYKONCERT KOLOZSVÁR Gál Gábor képriportja (4. oldal) MUNKÁSOK ..Pártiroda sincs már, reformokban sem hisznek...” (5. oldal) A NÉPÚJSÁG INTERJÚJA TAKÁCS MARIVAL „Nagyon-nagyon izgulós voltam..." (6. oldal) POLITIKAI NAPILAP Moszkvában a magyar delegáció — Mára várják Horn Gyula külügyminisztert — Megfigyelőként a pártok képviselői A tervek szerint ma írják alá a haderőkivonási megállapodást A Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonásáról szóló szerződésről folyó tárgyalások utolsó szakasza kezdődött meg pénteken Moszkvában. A tárgyalásra Somogyi Ferenc külügyi államtitkár vezetésével küldöttség érkezett a szovjet fővárosba. A küldöttséget a repülőtéren Ivan Aboimov szovjet külügyminiszter-helyettes köszöntötte. A delegáció tagja Borsits László, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke. Megfigyelő a 12 párti megállapodás értelmében három ellenzéki párt képviselője. Az MDF részéről Raffay Ernő országgyűlési képviselő, az SZDSZ-től Demszky Gábor, a Fidesz részéről pedig Kosa Lajos érkezett Moszkvába* Szovjet részről a tárgyalócsoportot Ivan Aboimov vezeti. Szombatra várják Moszkvába Horn Gyula külügyminisztert, aki egynapos látogatása során tárgyal Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel. Megbeszéléseik végén írják alá a tervek szerint a haderőkivonási megállapodást. Moszkvából való hazautazása előtt Horn Gyula sajtóértekezletet tart a szovjet külügyminisztérium sajtóközpontjában. Ma központi ünnepség Dobronakon Nemzetiségi találkozó Lendván A muravidéki Lendván pénteken magyar nemzetiségi találkozót rendeztek, amelyen a burgenlandi, szlovákiai, kárpátaljai, erdélyi, Jugoszláviából pedig a szlovéniai, horvátországi és a vajdasági magyar szervezetek képviselői gyűltek össze. A találkozó résztvevői eszmecserét folytatták tevékenységükről, helyzetükről és problémáikról, valamint az átalakulóban levő Európában betöltendő szerepükről. A rendezvény szombaton Dobronakon központi ünnepséggel zárul. / A házigazda, a fennállásának 15. évfordulóját ünneplő Lend- vai Magyar Érdekközösség a találkozóra magyar részről Pusztai Ferenc művelődési minisztériumi államtitkárt, Tabajdi Csabát, a Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiuma Titkárságának vezetőjét és Svraka Istvánt, a belgrádi magyar nagy- követség ideiglenes ügyvivőjét is meghívta. Heves megyei kárstatisztika Kevesebb tiíz — „drágábban99 A tagok talárban jelennek meg — Meghívót kaptak az indítványozók — Mindenféle politikai ráhatást elutasítanak — Ott lesznek az érintett tárcák vezetői is — Szakértőket is bevontak a munkába Hétfőn a kamatadóról tárgyal az Alkotmánybíróság A tűz, mint azt jól tudjuk, komoly dolog. A tűz után nem marad semmi — csak hamu. Pusztító ereje általában teljes és átfogó, az okozott kár pedig gyakran jelentős. A tűz nem áll meg félúton, ha csak el nem oltják. Világos tehát, hogy a tűz az egyik legveszedelmesebb csapás az összes csapások közül, az ellene való védekezés pedig elemi érdekünk, hiszen amink van, az se sok, hát még, ha a tűz megtizedeli értékeinket. Védekezni viszont csak úgy lehet, ha pontosan tudjuk az előidéző okokat. Éppen ezért érdemes szemügyre venni Heves megye 1988-as, illeve ’89-es tűzkárstatisztikáját: természetesen az összehasonlítás tükrében. Ebből kiderül — s ez örvendetes —, hogy ’88-hoz képest az esetek száma jelentősen (49-cel) csökkent, ám ami nem annyira örvendetes: a kár értéke három és fél millióval növekedett. Ennek arányában nőtt az egy tűzre jutó kárérték is, ami körülbelül 43 és fél ezerről 65 és fél ezer forintra ugrott. Tavaly sajnos tízen haltak meg tűz következtében, tizenheten pedig különböző fokú égési sérüléseket szenvedtek. A statisztika arról is tudósít, hogy az esetek többsége — 71 százaléka — a magánszektorban keletkezett, viszont a társadalmi tulajdonban — ez itt most tűzoltósági kategória — az összkárér- ték 57 százalékát (9 millió 415 ezer fórint) érte el. Érdemes szemügyre venni azt is, hogy az egyes népgazdasági ágakban miképpen alakult a helyzet. Az iparban mind az esetek, mind a kár értéke nőtt, a mezőgazdaságban a kevesebb tűz is nagyobb kárt okozott, azonban hosszú idő után a lakóházi tüzek száma és értéke is csökkent: mégpedig kétmillióval. Az egyéb (közlekedés, kereskedelem, szolgáltatás) kategóriához tartozó területen mind az esetek száma, mind a kár jelentősen — majdnem négy és fél millióval megnőtt. Az okokat vizsgálva a következő sorrendet állíthatjuk fel. Tavaly az elektromos áram volt a bűnös Í6 esetben, utána a dohányzás 28-szor, a harmadik helyen pedig a nyűt láng használata áll, 25-ször. Megvizsgálták a tüzek keletkezési körülményeit és az azt előidéző magatartási formákat is. Kiderült, hogy a tüzek többsége az emberi figyelmetlenséggel, gondatlansággal áll kapcsolatban. Tavaly több olyan tűz történt megyénkben, amely jelentős károkat okozott. Ezek közül kiemelkedik a májusi, a hevesi Rákóczi Tsz szalmatanyáján megtörtént eset, ahol egymillió 850 ezer forint kár keletkezett, az okokat pedig máig sem sikerült kideríteni. Júliusban a nagyrédei Szőlőskert Tsz-ben 36 hektoliter 96 százalékos szesz égett, egy ember meghalt, öt megsebesült, a kár pedig 700 ezer forint volt. Ugyanebben a hónapban Mátra- szentimrén totális tűz pusztított a Szlovák csárdában, s mindez hárommillió forintba került. Egy novemberi csendes estén pedig — Kál és Nagyút között — egy Ford Escort Laser típusú személygépkocsit kerítettek hatalmába a lángok... Ebből a felsorolásból is kitűnik, hogy a nagy „vörös kakas” ritkán tréfál. Legyünk tehát óvatosak, és ne játsszunk a tűzzel! (h. a.) A lakosok is észlelték a rázkódást — Károkról is érkezett jelentés Földrengés Békés - Kondoros térségében Az MTA földrengésvizsgáló obszervatóriumának műszerei március 8-án, csütörtökön este 21.23 órakor földrengést jeleztek, amelynek középpontja Békés megyében volt, Békés és Kondoros körzetében. A Richter-skála szerint 2,7 erősségű rengést mértek a műszerek. A földmozgás fészkének környékén a lakosok is észleltek rázkódást, de károkról egyelőre nem érkezett jelentés. * * * A békési földrengés a kisebbek közé tartozik. Magyarországon legutóbb 1989 januárjában Bérbaltavár környékén előfordult a Richter-skála szerinti 4-es erősségű földrengéssorozat, aminek következtében épületkárok keletkeztek. Előzőleg 1985. augusztus 15-én a Balaton térségében, Berhida környékén járt károkkal a Richter-skála alapján 5-ös erősségűnek mért földrengés. Egy emberöltőre visz- szatekintve pedig Magyarországon Dunaharasztinál volt a legnagyobb földrengés 1956. január 12-én, amikor az obszervatóriumi műszerek a Richter-skála szerint 5,6 erősségű földmozgást jeleztek. Különös jelentőséggel bír az Alkotmánybíróság első nyilvános tárgyalása: a testület hétfőn délelőtt 10 órakor, az esztergomi városi tanács dísztermében a lakáscélú állami kölcsönök utáni 1990. évi adófizetésről szóló 1989. évi IL. törvény, az úgynevezett kamatadó alkotmányosságáról tárgyal. A nagy érdeklődéssel várt ülés előkészületeiről dr. Holló András, az Alkotmánybíróság főtitkára elmondta: a testület sajátos politikai erőtérben dönt e kérdésről, hiszen egyfelől hat rá a gazdasági szükségszerűséget megfogalmazó kormányzati nyomás, másrészt a széles körben megnyilvánuló társadalmi elégedetlenség e törvénnyel kapcsolatban. Az Alkotmánybíróság azonban nem lehet semmiféle politikai „zsarolás” tárgya, álláspontja kialakításakor az alkotmányossági szempontok dominálnak, döntését nem befolyásolhatja annak esetleges következménye. A hétfői tárgyalásra meghívást kaptak a három csoportra osztható indítványozók. A kamatadó alkotmányosságának vizsgálatát kérték egyebek között pártok — így a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, valamint a Magyar Szocialista Párt, a Független Jogász Fórum —, tíz szakszervezet, egyéb érdekképviseleti szervek, a Szövosz, a Lakástulajdonosok Országos Szövetsége, különböző lakóhelyi kollektívák, lakásfenntartó szövetkezetek. Harmincöt állampolgári indítvány érkezett már az A Ikotmány- bírósághoz. Egy sajátos akció val is találkoztak: a Magyar Demokrata Fórum Miskolcon szakszerű beadványt sokszorosított, az állampolgároknak csak alá kellett írni és postára adni. A jogszabályok értelmében az érintett tárcák vezetőinek is részt kell venniük a tárgyaláson. Az Országos Tervhivatalt várhatóan az egyik államtitkár, a Pénzügyminisztériumot pedig a miniszter képviseli. Az ülésen az előadó bíró összefoglalja az előzményeket, majd szót kapnak az indítványozók, akik korábban — a meghívóval együtt — megkapták az OT és a PM előzetes észrevételeit. Ezt követően hallgatják meg a két tárca képviselőit, majd az előterjesztőknek nyílik lehetőségük a viszontválaszra. Az Alkotmánybíróság — miután minden kérdésére választ kapott — az elképzelések szerint tanácskozni vonul vissza, s szótöbbséggel határoz. A nyilvános tárgyaláson elhangzottaktól függ, hogy határozatát még aznap kihirdeti-e. A testület egyébként szakértőket is bevont a munkába: az ELTE két pénzügyi jogásza is segítséget nyújt a szakkérdések tisztázásához. Dr. Holló András érdekességként hozzátette: a tekintélyes testület talárban jelenik meg a tárgyaláson. E ruhadarabokat a veszprémi püspöki varroda készítette számukra. A talárokat sötétkék bársonyból varrták, mindegyikhez négymétemyi anyagot használtak fel. Ez az egyes országokban elterjedt bírói öltözék szokatlan gyorsasággal készült el: a püspöki varroda mindössze másfél héttel ezelőtt kapta a megrendelést. A tanács dísztermébe egyébként mintegy 220-an fémek be. Ha ez megtelik, a mellette lévő kisteremben foglalhatnak helyet az érdeklődők, ahol egy képernyőn követhetik az eseményeket. Tekintettel a várható nagy érdeklődésre, a rend fenntartása, a zavartalan munka feltételeinek biztosítása érdekében a kormányőrség segítségét kérték. (MTI) G
