Heves Megyei Népújság, 1990. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-08 / 57. szám
POLITIKAI NAPILAP NYÍLT LEVÉL A SZÖVETKEZETI ÉS AGRÁRPÁRT VEZETŐIHEZ „Semmi kifogásom ellene — mondom —, feltéve, hogy nem akarják félrevezetni a választópolgárokat.” (3. oldal) NŐNAPI MÉLTATÁS HELYETT „Szűcsné sokáig gondolkozik, mire felidézi az utolsó napot, mikor férjétől virágot kapott...” (4. oldal) BECSOMAGOLT INDULATOK „Uraim, köszönjük a szépen csomagolt ajándékot...” (4. oldal) A FŐSZEREPLŐ HALLGAT „Amikor Lovassy betelefonált, szinte sírt...” (5. oldal) Nagy mennyiségű harci technika — Kétezer katonai szerelvényre van szükség — A pártok három képviselője megfigyelőként vehet részt a moszkvai tárgyalásokon Tájékoztató és vita a szovjet csapatok kivonásáról A hétfői „ pártcsűcs” megállapodásainak megfelelően szerdán ülést tartottak a Parlamentben az országos listát állított 12 párt képviselői, hogy tájékozódjanak a magyar-szovjet csapatkivonási tárgyalások eddigi eredményeiről. A pártvezetőket Somogyi Ferenckíú- ügyminisztériumi államtitkár tájékoztatta a Magyarországon állomásozó szovjet haderők kivonásáról folytatott kormányközi tárgyalások állásáról. Az államtitkár hangoztatta: a magyar tárgyalóküldöttség — az Országgyűléstől kapott mandátuma alapján — arra törekszik, hogy a hazánk területén állomásozó alakulatok a rendezett körülmények között végrehajtható kivonást lehetővé tevő legrövidebb időn belül hagyják el Magyarországot. Ugyanakkor a magyar fél úgy szeretné megkötni a megállapodást, hogy azzal ne ártson a magyar — szovjet viszony jövőbeli alakulásának. Ezért semmiképpen nem lenne célszerű ultimátumszerű követeléseket támasztani a megbeszéléseken. Figyelembe kell venni azt is, hogy az igen nagy mennyiségű harci technika, a felhalmozott különféle anyagok elszállítása — a felmérések szerint a fegyverzet és az üzemanyag transzportja több mint 2 ezer katonai szerel vényt igényelne — jelentős terheket ró az amúgy is túlterhelt vasútra. Mindezen megfontolások alapján a magyar tárgyalóküldöttség álláspontja az, hogy 1991. június 30-ig fejeződjék be a szovjet csapatok teljes kivonása. A szovjet fél ezzel szemben 1991. augusztus 31-ben szeretné megjelölni a határidőt. (Éppen ez utóbbi véleménykülönbség futtatta zátonyra a szakértői tárgyalások legutóbbi budapesti fordulóját) A külügyi államtitkár bejelentette, hogy a további egyeztetésre — s remények szerint a végleges megállapodás aláírására — pénteken utazna ki magyar tárgyalóküldöttség Moszkvába. Somogyi Ferenc a pártcsúcson elhangzott miniszterelnöki javaslat értelmében felajánlotta azt is, hogy e záró szakaszra a 12-ek küldjenek saját soraikból 3 képviselőt, akik megfigyelői státusszal vennének részt a tárgyalásokon. Eleinte élénk vita bontakozott a képviselők kiválasztásának módjáról — volt, aki a listavezető három legnagyobb párt részvételét ajánlotta; mások ezzel szemben úgy vélték, hogy vagy mind a 12 párt ott lesz, vagy sorsolni kell—, végül a résztvevők úgy foglaltak állást, hogy e kérdések eldöntéséhez nem rendelkeznek felhatalmazással. Abban maradtak az államtitkárral, hogy csütörtök reggel ismét találkoznak a Parlamentben, s akkor az egyes pártok végleges választ adnak a részvétel ügyében, egyben döntenek a képviselők kiválasztásának mikéntjéről is. Bíró József, a Magyar Honvédség vezérkari főnökének első helyettese részletesebb adatokkal is szolgált a szovjet csapatkivonások méreteinek érzékeltetésére. A harci technikát szállító 950 vonat áteresztéséhez például 415 nap szükséges. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ezzel párhuzamosan a csehszlovákiai kivonással kapcsolatos szállításokat is a csapi határátkelő bonyolítja le. Mindezek fényében Bíró József úgy vélte, hogy az 1991. június 31-i határidő reális, bár ez is rendkívül feszített ütemű munkát követel mind a vasúttól, mind a Magyar Honvédségtől. Az ütemtervet egyébként magyar részről úgy állították össze, hogy a szállítások gyakorlatilag éjjel-nappal, az ünnepnapokon is folynának. A kivonások ütemtervénél ügyeltek arra is, hogy elsőként a csapásmérő, támadó erők hagyják el Magyarországot. Az elhangzottakkal kapcsolatban a pártok képviselői számos kérdést tettek fel, s bár a mostani találkozót tájékoztató jelleggel hívták össze, többen elmondták pártjuk álláspontját a csapatkivonásról. Az MDF képviselői úgy foglaltak állást, hogy meg kellene vizsgálni a szállítások esetleges alternatív módozatait, s még az idén be kellene fejezni a csapatkivonásokat. Ha ez mégsem kivitelezhető, akkor legalább koncentrálni kellene az országszerte szétszórtan elhelyezkedő egységeket, anyagokat. Minél több garanciális elemet kellene beépíteni arra vonatkozóan is, hogy a szovjet fél valóban betartsa a megállapodásban vállalt kötelezettségeit. Az SZDSZ képviselője úgy vélekedett, hogy a kormány késésbe került a kivonási tárgyalások ügyében, hiszen nyáron még „ útszélinek ” minősítették a Fidesz vezetőjének indítványát a szovjet csapatok kivonására. Elhangzott az a vélekedés is, hogy a megállapodás aláírása az MSZP választási kampányát szolgálja. A magyar közvélemény számára nem megnyugató a kivonások nyári határideje sem. Az MSZP képviselője válaszolva a pártját ért vádakra, annak a véleményének adott hangot, hogy a csapatkivonás össz- nemzeti ügy, amelyet a szocialisták nem használnak ki választási céljaikra. Álláspontja szerint egyébként voluntarizmussal lenne egyenértékű, ha először az időpontról döntenének, s csak utána vizsgálnák meg, miként lehet azt egyáltalán végrehajtani. A Fidesz képviselője arra figyelmeztette a jelenlévőket, hogy ez a fórum nem alkalmas a pártok nézeteinek kifejtésére a kivonás ügyében. Erre külön mandátummal felruházott tanácskozást kell összehívni. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt képviselője kifejtette, hogy pártja mindennél előbbre helyezi a biztonságot, ennek szavatolása még az ütemezési problémákat is háttérbe szorítja. A párt hozzájárulna ahhoz, hogy megfigyelő státusszal hárman kép-. viseljék a 12-eket a tárgyalások zárószakaszán, ám a megfigyelők nem asszisztálhatnak a szerződés megkötéséhez. Szépen indult az üzlet — Két év alatt 2,4 milliós veszteség — A petofibányai tanács a pénzét akarja — Per lesz, az üzletnyitás bizonytalan ideig elnapolva Kérdőjelek egy ABC körül Áll Petőfibánya központjában egy szépen felújított ABC-áru- ház. Tágas eladótér, nagy kirakatok csalogatják a vevőket. Azaz, hogy csalogatnák — az üzlet ugyanis hosszabb ideje zárva van. Nemcsak az árut vitték el belőle, de még a polcokat is, így hát nem valószínű, hogy egyhamar újra meg fog nyílni. A pető- fibányaiak szerint pedig szükség lenne rá, hiszen a megmaradt üzletek nem elegendők a zökkenő- mentes áruellátáshoz, ráadásul ebben a nagy boltban nemcsak élelmiszert, de sok másféle árucikket is lehetne kínálni, az inggombtól a festékig, amire egy háztartásban szükség van. Hogy miért zárt be a bolt? — Szerintem azért — mondja egy nyugdíjas úr —, mert lelkesedés, hozzáértés nélkül vezették! Sok volt mindig a leltárhiány, és azzal takaróztak, hogy mi, vásárlók lopunk. Hát kérem, ezt a gya- núsítgatást kikérem magunknak! Biztos itt is voltak kisebb tolvaj- lások, mint mindenütt, de akkor miért nem csináltak ezekből rendőrségi ügyet? Ne mondja nekem senki, hogy ezekből ösz- szejön két év alatt egymillió forint leltárhiány! Most aztán a veszteségre hivatkozva felszámolták a boltot, pedig négyezer ember él itt, nem igaz, hogy normális árukészlettel nem lehetne nyereségesen üzemeltetni. Ha le akarom festeni a kerítést, át kell buszoznom Lőrincibe, pedig itt elég lenne elballagni eddig a boltigTöbben is megerősítik, hogy szükségük lenne az üzletre, szívesen vásárolnának benne, de nem tudják, mi lesz az épület sorsa, mikor nyílnak újra meg az ajtók. Erről kérdezzük a nemrég önállóvá vált petofibányai tanács elnökét, Fekete Lászlót is. — Múlt év december 4-én zárta be az addigi üzemeltető, a lőrinci áfész a boltot. Mi levélben megkerestük őket, hogy biztosítsák továbbra is az áruellátást, de azt a választ kaptuk, hogy személyzet híján erre képtelenek, ezért bérbe akarják adni, pályázatot írtak ki. Ám ez sikertelennek bizonyult, ezért nemrég felmondták a szerződést, arra hivatkozva, hogy nem tudnak személyzetet biztosítani. Mi mindenképpen szeretnénk visszakapni azt az egymillió forintot, amit annak idején a tanácstól kapott az áfész Szép reményekkel indult két évvel ezelőtt az ABC, ma üresen vár sorsára az üzlet fejlesztésére. Ebből vásárolták meg lényegében az árukészletet, amit most a bolt bezárásakor elvittek, és máshol forgatnak tovább. Nekünk erre az összegre szükségünk van, hiszen tárgyalásokat kezdtünk a Heves Megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalattal és magánvállalkozókkal az üzlet újbóli megnyitásáról, amihez mindenképpen kell az egymillió. Mindössze any- nyi kikötésünk lesz az új üzemeltetővel, hogy biztosítania kell élelmiszerekből a folyamatos alapellátást. Ezen túl bármit árusíthat majd, amire igény van és hasznot hoz. A szép reményekkel indult, ám végül veszteséget hozó vállalkozás történetébe Varga András, a Lőrinci Egyesült Körzeti Áfész elnöke avat be. — Tanácsi és párthatározatok szorgalmazták a nyolcvanas évek elején, hogy fejlesszük Petőfibánya ellátását. Erre kínált jó lehetőséget ez az ABC, aminek a tanács átadta bérleti díj fejében a kezelési jogát, s melynek egy részében korábban nekünk egy tejboltunk volt. A hatvani városgazdálkodási vállalat, mint tulajdonos, elvégezte az épület felújítását, mi pedig berendeztük és föltöltöttük áruval. Büszkék voltunk, hiszen városi szintű vásárlási körülményeket és választékot sikerült biztosítani, ám már az első leltározásnál komoly hiány mutatkozott. Az üzletvezetőnő erre megtagadta a munkát, és kilépett a cégtől, amit nem bántunk, mert sokat panaszkodtak rá a vásárlók, hogy kiabál velük, és lopásokkal gyanúsítgatja őket. Az őt követő fiatalember azzal koronázta meg működését, hogy 50 ezer forintot kivett a kasszából, és ebből felújíttatta az autóját. Ellene jelenleg is bírósági eljárás folyik. A harmadik üzletvezető, egy szakképzett fiatal- asszony ismét csak jelentős leltárhiányt produkált, így két év alatt összesen 2,4 millió forint veszteséget hozott az áfésznek ez az üzlet, amiből másfél millió volt a leltárhiány. — A tanács most visszaköveteli a támogatásként nyújtott egymillió forintot. Ki fogják ezt fizetni? — Nem tartom reálisnak ezt az igényt. Ennyi erővel mi is visszakövetelhetnénk az élelmiszer- kiskertől azt az 500 ezer forintot, amiért az épületben lévő üzlet- helyiségüket megvettük, meg azt a 300-at is a tanácstól, amibe nekünk az átalakítás, illetve a buszmegálló áttelepítése került. Úgy érzem, korrektül cselekedtünk, amikor fölbontottuk a városgazdálkodási vállalattal a szerződést, hiszen ők így kereshetnek új vállalkozót. Bár őszintén szólva nekem az a véleményem, hogy Petőfibánya fokozatosan elöregszik, egyre csökken a vásárlóerő, egy ilyen üzletet nem lehet nyereségesen működtetni. Úgy tűnik, az üzlet sorsa nem fog gyorsan rendeződni, hiszen nincs egyetértés a felek között. Az áfész felszámolta ezt a vállalkozását, fizetni viszont nem hajlandó. A tanács ellenben ragaszkodik a pénzéhez, és akár pereskedni is fog. Amíg nincs pénz, nincs boltnyitás sem, az effajta perek bonyolításának sebességét ismerve pedig megjósolhatatlan, mikor lehet pontot tenni az ügy végére. Addig a szépen felújított épület ott árválkodik üresen, haszontalanul Petőfibánya közepén... Koncz János Önálló jogi személyként működik — A tagvállalatok érdekeit szolgálja Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében Megalakult az Eszak-magyarországi Gazdasági Kamara A magyar gazdaság helyzetéről, ezen belül a gazdasági kamara szerepéről és érdekképviseleti tevékenységének továbbfejlesztéséről volt szó szerdán délelőtt Miskolcon, a Tudomány és Technika Házában rendezett tagvállalati ülésen. Ezen Drótos László elnök terjesztette elő az 1986 — 1989 közötti időszak munkájának főbb tapasztalatait. A vitában megfogalmazták a résztvevők a magyar gazdaság gondjait, gyengeségeit, és erőteljesebben kérték a kamara befolyását és közreműködését az érdekképviseleti munkában. „Ezt követően Bihall Tamás titkár beszélt az Észak-magyarországi Gazdasági Kamarának, mint önálló jogi személy megalakításának fontosságáról. Hangoztatta, hogy hazánkban a régiók kamarai önállósága fontos a helyi sajátságok figyelembevételével, hogy ezek jussanak kifejezésre az érdekképviseleti munkában. Szólt arról, hogy Salgótarjánban már megnyílt és a közeljövőben már Egerben is megnyitják a kamara irodáját. „Végezetül tisztújításra került sor, melynek során új elnökséget választottak. Az elnök: dr. Tolnai Lajos, a Di- mag Rt. vezérigazgatója lett, Heves megyei társelnöke Váradi János, az Egervin vezérigazgatója. Titkárnak ismét- Bihall Tamást választották. Az elnökségben Heves megyéből részt vesz dr. Dula Bence Gyöngyösről, a Szakszolgálati KKT ügyvezető igazgatója, Fodor Sándor, a Heves Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatója, Máté Ernő, az Agria Bútorgyár igazgatója, Harmati László, az egri áfész elnöke, Molnár Gábor, a Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója és dr. Horváth Lajos, az apci Qualitál Könnyűfémöntöde igazgatója. „A tanácskozáson Gábor András, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke kitüntetéseket és elismeréseket adott át a tagvállalati munkában élenjáróknak. Szűrös Mátyás a Vállalkozók Országos Szövetségénél A Vállalkozók Országos Szövetsége szerdai elnökségi ülésére meghívta Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnököt. A politikus elöljáróban megállapította: a jelenlegi állapot nemcsak a politikai életben, hanem a gazdaságban is átmeneti, és ez a tény a vállalkozókat kedvezőtlenül érinti; a gazdasági tervezők és irányítók már nem töltik be korábbi szerepüket, a vállalkozók pedig még nem kapnak súlyuknak megfelelő részt a gazdaságból. Szűrös Mátyás hangsúlyozta: a kormányzat tisztában van azzal, hogy az ország kényszer- helyzetéből fakadó intézkedések egy része visszaveti a vállalkozók tevékenységét. Mielőbb szükséges az adórendszer megváltoztatása, a bürokrácia csökkentése, mindezek azonban már az új kormány feladata lesz — mondotta. Ahhoz, hogy mihamarabb kialakuljon a szociális piacgazdaság hazánkban, elengedhetetlen a vállalkozások számának jelentős növelése, és ezt a törvény- hozásnak elő kell készítenie. Tizennégy élő televíziós vitaműsor — A Híradót követő főműsorok után — Hatvan perces programok Választások előtti vitamenetrend a tv-ben Ismeretes, hogy a Pártközi Egyeztető Bizottság és a Magyar Televízió Választási Irodája megállapodott a választások előtti pártpolitikai vitaműsorok alapelveiről, menetrendjéről. Eszerint március 8-a és 22-e között összesen tizenegy élő televíziós vitaműsor foglalkozik az egyes pártok programjainak megvitatásával. Valamennyi műsort a TV 1 sugározza, mégpedig a Híradót követő első főműsor után, többnyire 21 óra körüli kezdéssel. A műsorok 60 percesek lesznek, kivéve az utolsót, amelynek hosszát másfél órában határozták meg, és ebben a pártok vezető személyiségeinek vitáját követhetik figyelemmel a nézők. A műsorsorozat tematikája a Pártközi Egyeztető Bizottság és a Választási Iroda javaslatai alapján, részletes viták során körvonalazódott. A megállapodások szerint minden műsorban négy párt egy-egy képviselője vesz részt. Kizárólag a Pártközi Egyeztető Bizottság döntötte el — az egyes pártok jelöltállításának arányában—, hogy melyik párt hány, illetve melyik műsorban szerepel. Ugyancsak ez a fórum határozott arról, hogy a műsorokban a Választási Iroda időmérést alkalmaz. A műsorvezetőket a Választási Iroda kéri fel. A műsorban elhangzó kérdésekről és az időmérés rendszeréről maguk a műsorvezetők döntenek.
