Heves Megyei Népújság, 1990. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-06 / 55. szám
NÉPÚJSÁG, 1990. március 6., kedd POLGÁRI VÉDELEM 5. Korszerűbben, gyorsabban reagálni az eseményekre Legutóbbi polgári védelmi ősz- ■ szeállításunkban a fenti címen közöltünk írást, amelynek befejező részét most adjuk közre. Az első részben — emlékeztetőül soroljuk — szóltunk a pv koncepcióváltásáról, a kiképzésről és a módszertani foglalkozásokról írtunk értékelő észrevételeket, javaslatokat. 'r J ►* Ú n d d d d | * « í\ í ) 3 s j > H X i ►» « S * \ Munkában a telex is Riasztás és a lakosság Rbv- és óvóhelyvédelemről A lakosság riasztása hazánkban elektromos szirénák útján az összlakosság 95 százalékára biztosított. Ezen százalékos arány javítása nem szerepel célkitűzéseink között. Elérendő célunk, hogy az elavult, régi szirénákat újra, korszerűre cseréljük. A tanyavilágban, erdészházakban és egyéb* elszigetelt településeken élő lakosság riasztására — mivel ezek a helyek nem háborús cél- objektumok, a természeti és civilizációs katasztrófák lehetséges határain is kívül esnek — szükségriasztó eszközök (harang, kézisziréna, hangosbemondó, ko- lomp stb.) alkalmazását tervezzük. Véleményünk szerint a kiépített elektromos szirénahálózat megbízhatóan biztosítja a lakosság riasztását háborús időszakban, azonban a békeidőszaki katasztrófák bekövetkezése esetén ez a rendszer az adott területen élő lakosság riasztására nem, vagy csak jelentős késéssel alkalmas. Ezért e területen további törekvéseinket arra kell irányítani, hogy a veszélyes és potenciálisan veszélyes üzemek körzetében élő lakosság riasztását, tájékoztatását központi vezérlésű (a veszélyeztetett terület teljes nagyságára kisugárzó) szirénákkal megoldjuk. Az ilyen rendszer kiépítése a Paksi Atomerőmű Vállalat 30 kilométeres körzetében már megtörtént, üzemel. Elkészült Százhalombatta körzetében a központi vezérlésű riasztó- rendszer kiépítése. Anyagi lehetőségeink függvényében kívánatos valamennyi potenciálisan veszélyes üzem körzetében a gyors és megbízható riasztás érdekében hasonló, központi vezérlésű rendszerek kialakítása. Az új védelmi koncepciónak megfelelően célszerűnek látjuk a jelenleg érvényben lévő kitelepítési koncepció felülvizsgálatát. A sorolt városok kitelepítése esetén, azok vonzáskörzetében ezzel új, sűrűn lakott településeket hozunk létre. Ugyanakkor arra sincs lehetőség, hogy az „M”-ben is termelő üzemeket kitelepítsük, azok a sorolt városban maradnak. A termelés folyamatosságának biztosítása érdekében meg kell szervezni a dolgozók két műszakban történő in- gáztatását, mely jelentős és igen bonyolult feladat elé állítja a vállalatok vezetőit. A kitelepítés végrehajtását követően a dolgozók egyrészt munkahelyükön, másrészt a befogadási helyen tartózkodnak, számukra két helyen kell óvóhelyi férőhelyet biztosítani az amúgy is szűk kapacitások mellett. Ezért a jövőben a sorolt városokból csak a vezető szervek egy részének és a bentlakásos intézmények háborús kitelepítését tartjuk célszerűnek megtervezni. Viszont terveket kívánunk készíteni a veszélyes és potenciálisan veszélyes üzemek dolgozóinak a kimenekítésére, illetve a kitelepítési feladatot a lakosság megóvása érdekében mind bekeido- szaki, mind háborús katasztrófa esetén az előre kidolgozott tervek alapján kellene végrehajtani. A lakosság egyéni rbv-védel- mének megszervezésére és biztosítására elkészültek az „egyéni védelmi tervek”, amelyek a védőeszköz-ellátás, az elzárkózás, az rbv-ellenőrzés és mentesítés feladatait tartalmazzák. Az ország lakosságának egyéni védőeszközökkel való ellátását 1990- ig teljesítjük. A bekövetkezhető katasztrófák és azok következményeinek figyelembevételével el kell érnünk, hogy a lakóházak, a lakások és közintézmények rbv-vé- delmi célokra — tartózkodásra, munkavégzésre — való előkészítése, a különböző katasztrófák következményei csökkentésére történő felkészülés egyik fontos feladata legyen. Az épületek nyílászáró szerkezeteinek szigetelésével az elzárkózást elrendelően — ha aránylag rövid időre is — el tudjuk érni, hogy a kiszabaduló mérgező gázok ne jussanak az emberi szervezetbe. Erre azért van szükség, mert a kitelepítéshez szükséges szállítóeszközök előállítására, a gyülekezőhelyre történő csoportosítására bizonyos időre szükség van. A szállítóeszközök előállítását követően rendelhető csak el a lakosság kitelepítése. A lakosok — a megfelelő szűrőbetétekkel ellátott légzésvédő eszközökben vagy szükség-védőeszközökkel (pl. nedves zsebkendő) — csak akkor hagyhatják el lakásaikat vagy munkahelyeiket, és kezdődhet meg a kitelepítés folyamata. Egy ipari (vegyi) katasztrófa eseten is a védekezés komplex módszereit kell alkalmazni. A katasztrófa közelében, ahol a kiA polgári védelmi intézkedési tervek korszerűsítéséről újonnan kidolgozásra kerülő polgári védelmi tervcsoport három részből áll: alapokmány; forgatókönyvszerűén összeállított polgári védelmi intézkedési terv, mely tartalmazza mindazon feladatokat, amelyre a vezetőnek a különböző időszakban intézkednie kell; az alapokmányok gyűjteménye (pv-terv), amely a pv intézkedési tervben meghatározott polgári védelmi feladatok végrehajtásához szükséges részletes adatokat szakterületenkénti’csoportosításban tartalmazza. Az alapokmány üzem, intézmény, vállalat esetén egy vázlatból, mely tartalmazza az objektum alaprajzát, rögzítve rajta az épületeket, az elektromos hálózatot, a közműveket, a meglévő és kiépítésre tervezett óvóhelyeket és az oltóvíz-csapokat. Városi szinten 1:10 000, megyei szinten 1:50 000 méretarányú térképen kell rögzíteni a polgári védelmi szempontból legfontosabb adatokat. Ezen térképekhez (vázlathoz) táblázatos formában rövid magyarázó szöveget kell csatolni, mely tartalmazza: a meglévő riasztóeszközök elhelyezését, a még szükséges riasztóeszközök számát; az egyéni védőeszközök, műszerek számát, a beszerzésre tervezett eszközöket; a kollektív védőeszközök (óvóhelyek) helyét, állapotát, a kiépítésre tervezett szükség- és árokóvóhelyek számát, azok anyag- és kiépítésének időszükségletét; a kitelepítésre (befogadásra) tervezett létszámot, azok szállítási lehetőségeit; az önvédelmi szakszolgálati szervezetekbe, erőcsoportokba beosztott állomány létszámadatait; a szervezetekbe beosztott állomány riasztásának tervét; a vezetés rendjét. A forgatókönyvszerűén összeállított vezetési okmánynak biztosítani kell, hogy az adott szintű polgári védelmi parancsnok időrendi sorrendben tudjon intézkedni a megoldandó feladatokra. A „Pv intézkedési terv” a következő időszakok megoldásának irányítását kell, hogy biztosítsa. hullás rövid időn belül bekövetkezik, a lakosság teljes elzárkózását kell elrendelni. Míg a távolabbi helyeken — a szélirány és szélsebesség figyelembevételével — ahol van idő a kihullásig a lakosság tájékoztatására és a szállító járművek gyülekezteté- sére, a lakosságot biztonságos helyre kell kitelepíteni. Tehát a lakosság egyéni rbv- védelme csak komplex módon valósulhat meg, mivel ez a biztosíték arra, hogy az állampolgárok bármilyen rendkívüli helyzetben magas szintű védelemben részesüljenek. Az óvóhelyi férőhelyek bekerülési költségeire figyelemmel a népgazdaság lehetőségei nem biztosítják a tervezett ovóhelyé- pítési program végrehajtását. A jelenlegi nemzetközi helyzetet is figyelembe véve célszerűnek látjuk a jóváhagyott program átértékelését, esetleg meghatározott időre az óvóhelyépítesi program szüneteltetését, azonban továbbra is biztosítani kívánjuk a meglévő üzemi és lakóházi óvóhelyek fenntartását, korszerűsítését. Fokozott gondot fordítunk a meglévő tárok, a leművelt bányák kettős rendeltetésű védőlétesítményekké való kialakítására. A helyzetre vonatkozó adatok gyűjtése a polgári védelmi parancsnokságok folyamatos feladata. Ezt szolgálják a jelenleg érvényben lévő „pv intézkedési tervek”. Ezen intézkedési tervek a kidolgozásukat követő évtizedben hasznosak és alkalmazhatók voltak. Azonban egyre újabb és újabb információkkal bővültek, és mára már olyan terjedelmessé váltak, hogy egy-egy polgári védelmi parancsnok számára szinte használhatatlanok, vezetésre alkalmatlanok. Ezért ezek átdolgozása szükségessé vált, melyhez az MNVK-tól a követelményeket már meg is kaptuk. Elképzeléseink szerint az Hadműveleti munkacsoport 1. A háborút megelőző veszé- lyeztetettségi időszak. 2. A háborút közvetlenül megelőző veszélyeztetettségi időszak. 3. A hagyományos csapások következményeinek a felszámolása. 4. A nukleáris csapások következményeinek a felszámolása. 5. Békeidőszaki katasztrófák felszámolása. A parancsnoki munkaokmány mellett el kell készíteni a pv-tervet, melyben már a konkrét feladatok vannak meghatározva a következő csoportosításban: 1. Alkalmazási és riasztási, 2. kitelepítési és befogadási, 3. kollektív védelem, 4. egyéni védelem terve, valamint az anyagi javak védelme és a 6. katasztrófa- védelem. A fentiekből kitűnik, hogy az előttünk álló, s a felsorolt, újonnanjelentkező feladatból látszik, hogy a polgári védelem vezetése jelentős korszerűsítési feladatokat tervez. Meggyőződésem, hogy a feladatok végrehajtását követően megyénkben a polgári védelem a kor követelményeinek megfelelő tervekkel és szervezetekkel rendelkezik majd. Prokaj Béla alezredes megyei pv-törzsparancsnok A POLGÁRI VEDELEM LAPJA ________ L étünk = Polgári Védelem Az 1990-.es esztendőben a XXXII. évfolyamát kezdte meg a Polgári Védelem című képes havi szakmai folyóirat. Az elmúlt három évtizedben ez a lap jól szolgálta a polgári védelmi szervezetet. Részt vett a polgári védelmi szakpropaganda terjesztésében, színvonalas szakmódszertani írásai pedig eddig is nagy segítséget nyújtottak a különböző szintű parancsnoki gárda felkészítéséhez. A megjelentetett elvi jellegű írások pedig biztosították a területen dolgozók és a volt PVOP, illetve az utóbbi időszakban a Polgári Védelmi Főnökség között az „egy nyelven” beszélést. Más szavakkal kifejezve ez azt jelenti, hogy a polgári védelem legfelsőbb vezetése a lap hasábjain keresztül tudta érvényesíteni a központi akaratot, a központi irányelvek elteljesztését, azoknak a helyes értelmezését. Mindezen feladatok megoldásában a polgári védelem különböző szakalegységeinek felkészítésében — úgy is, mint kiképzési segédeszköz — jelentős szerepet vállalt magára a Polgári Védelem című képes havi folyóirat. A jelenlegi időszak célkitűzései azonban az eddigiektől eltérő, másfajta követelményeket támaszt a polgári védelem szervezete elé, s a lap, mint e humanitárius szervezet félhivatalos szócsöve, természetesen tartalmi összetételében is igyekszik követni ezt a változást. A változás igényét több tény is magyarázza. Ezek között alapvető változás, hogy a polgári védelem szervezetei eleget tettek az eddigi elvárásoknak. Döntő többségében megfelelően képesek használni a különböző védőeszközöket, a beosztottak ismerik a műszerek kezelését, használatát. A jelen időszak szerencsésen enyhülő nemzetközi légkörében alegységeink felkészítésénél a háborús körülmények között végzendő munkáról egyre inkább áttevődik a hangsúly a béke körülményei között előfordulható civilizációs katasztrófák közepette történő mentő-mentesítő munkák területére. Ezért a felkészítés során a jövőben a nukleáris háború következményeinek felszámolása helyett a földrengések, ipari katasztrófák, tömeges balesetek, a tűzvészek, árvizek során végrehajtandó feladatok, a környezetvédelem, a tiszta környezet biztosítását szolgáló teendők kerülnek előtérbe. E feladatok sikeres megoldását olyan szervezeti változások is segítik, mint a Minisztertanács 1989. november 30-i ülésén hozott döntés, melynek értelmében meg kell kezdeni a polgári védelmi szerveknek a Belügyminisztérium hatáskörébe való átadását. Tiszta levegő, szennyeződésmentes élelmiszer és víz. Ez a hármas alapkövetelménye az élet, létünk megőrzésének. Tulajdonképpen ezt az összefüggést kívánjuk kifejezni abban a döntésben is, hogy 1990 márciusától lapunk, a Polgári Védelem, Létünk címmel jelenik meg. Félreértés ne essék. Nem szűnt meg a Polgári Védelem, és nem új lapként lép az olvasók elé a Létünk. Ez a tény kifejeződik abban a realitásban is, hogy márciusban nem I. évfolyam 1. számmal, hanem XXXII. évfolyam 3. számmal jelöljük a Létünk soron következő megjelenését. De egyértelművé teszi a valóságot a fejléc címszava is, amely kimondja: „A polgári védelem lapja”. Mit jelöl akkor hát az új cím? Ha röviden kívánnám összefoglalni a kérdést, akkor így válaszolhatnék: a tartalom bővítését, gazdagodását. Mindezt persze érdemes részletesebben is elmondani. A lap egységét két nagy szervezeti egység teremti meg. Ennek egyik része számít minden olyan olvasó érdeklődésére, aki szívesen olvas tanulságos környezetvédelmi riportokat, aki kíváncsi a katonapolitika aktuális tennivalóira, akit izgatnak életünk, létünk napi kérdései, s az azokra adható írásos, képes válaszok sokszínűsége, aki szeret vetélkedni, s nyertesként értékes dijakban részesülni. A lap másik szerkezeti, illetve tartalmi része azokra az olvasókra számít, akik a polgári védelem különböző szakalegységeiben, önvédelmi szervezeteiben látnak el akár más-más jellegű—parancsnoki, akár beosztotti feladatokat. Ez a kettős tartalom úgy jelenik meg egyetlen lapban, hogy ki-ki zavarmentesen legyen képes kielégíteni érdeklődési körét. A lap 24. oldalán ugyanis összefüggő egységben jelenik meg a környezetvédelmi riportrovat, a katonapolitikai rovat, az ügyeleti szolgálatot teljesítő fotóriport, krimi vagy bűnügyi rovat. De ebben a részben kívánjuk megjelentetni az olyan nagy érdeklődésre számot tartó írásokat, fotókat is, amelyek hazai vagy nemzetközi érdekességeket, információkat tesznek közzé. Mindenki közlekedik címszó alatt az OKBT olyan közlekedési fejtörőjét tesszük közzé, amelynek a helyes megfejtői között minden lapszámban 3 darab 3 ezer forintos betétkönyvet sorsolunk ki. A 24 oldalas, közérdeklődésre számító, lapon belül plusz 8 oldalas teljedelemben polgári védelmi szakmódszertani segédletet közlünk olyan füzetszerű megjelenésben, amelyben kifejezetten szakmai, módszertani, tapasztalatcsere jellegű írásokat teszünk közzé. Ezt a segédletet külön sorszámozzuk, hogy a füzetekből az érdeklődők a későbbiek során esetleg pv-kiskönyvtárat állíthassanak össze. A polgári védelmi segédletben továbbra is tervezünk szakmai vitákat rendezni, és az a célunk, hogy e hasábokon keresztül valósítsuk meg a Polgári Védelmi Főnökség irányelveinek a közreadását is. A Létünk ilyenfajta tartalmi szétválasztásával kívánjuk biztosítani a lap szerkezeti egységét, és megvalósítani azt a célkitűzést, hogy a legkülönbözőbb érdeklődésű újságolvasók is szívesen forgassák lapunkat. Tóth Károly alezredes Ideiglenes kábelfektetés
