Heves Megyei Népújság, 1990. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-26 / 71. szám
NÉPÚJSÁG, 1990. március 26., hétfő GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. „Szegényháztól’ ’ a jólétig Hatvani fiatalok Westfáliában Nemrég külföldön járt a Hatvani Diákok-Dolgozók Szövetségének delegációja. A fiatalok az NSZK, közelebbről Észak- Rajna-Westfália Gütersloh nevű városát keresték fel, éspedig azzal a céllal, hogy viszonozzák a Kereszténydemokrata Párt — CDU — küldöttségének tavaly őszi látogatását. Miért jártak nálunk a német ifjak? S mit tapasztaltak Güterslohban a hatvaniak? Kérdésünkre Tóth Dezső elnök így fogalmazott: — Az NSZK-beli fiatalokat elsősorban a hazánkban végbemenő változások, a demokrácia kiszélesedése, a többpártrendszer kibontakozása érdekelte, s közelebbről akarták megismerni a magyar fiatalságot. Ahogyan a Junge Unió delegációja sok érdekes benyomást szerzett nálunk, mi is számos hasznos tapasztalattal gazdagodtunk egyhetes utunk során, amikor is többek között meglátogathattuk a magyar mezőgazdaságban igen ismert gépek: a Claas Domináto- rok gyárát, jártunk Európa legnagyobb bútor- és háztartásigépgyárában, a MILE-cégnél, amely 40 ezer embernek ad munkát. — Mint egy magyar ifjúsági szervezett küldöttségének tagjai, mi érdekelte Önöket leginkább német útjukon? — Elsősorban az ottani fiatalok jövője, munkalehetősége, s mindezzel összefüggésben a nyugatnémetek szociálpolitikája. Ezek kapcsán Franz-Josef Balke, a megyei tanács elnöke, valamint a tartomány kereszténydemokrata parlamenti képviselője, Hubert Doppmeier tájékoztatójából megtudtuk, hogy míg a korábbi évtizedekben e térséget az NSZK szegényházának hívták, addig ma általános jólét jellemzi. Elenyésző a munkanélküliség, s ez a körzet jelenleg Nyugat-Németország húszszükségletének egynegyedét biztosítja, amiből egyértelműen leszűrhető, hogy a felnövekvő generációt nem fenyegeti létbizonytalanság. Az is erős hatással volt ránk, hogy tapasztalataink, információink szerint Gütersloh térségében például akként hajtottak végre szerkezetátalakításokat, hogy azok nem elbocsátással, hanem további tízezer friss munkaerő bekapcsolódásával zajlottak le... — A szociálpolitikát eddig csak említette. Kérem, tájékoztasson ennek lényegéről. — Talán nem mondok újdonságot: az NSZK-ban a szociálpolitika a családi közösségekre épül, vagyis elsődlegesen érdekeltté teszi az emberpárokat, hogy nagyobb családot alapítsanak. Ingyenes az alapoktatás, ingyenes a tankönyvek zöme, s ahogy népesedik a család, úgy csökken az adója, amit mi is szeretnénk voltaképp elérni. Ami pedig az egészségügyet illeti, egyetlen példát említek: az orvosi hálapénz ismeretlen fogalom. Ezt egyébként maga a biztosítási rendszer záija ki. — Ennyi érdekes információ után milyenek a kilátások a két város, Hatvan és Gütersloh ifjúsági szervezeteinek további kapcsolatát illetően? — A Junge Unióval sikerült egyeztetnünk néhány konkrét programot — folytatja Tóth Dezső —, így például ez év nyarán 15 nyugatnémet és 15 magyar diák táborozhat együtt Felsőtár- kányban a HDDSZ jóvoltából, ami arra is kitűnő alkalom lesz egyebek mellett, hogy német és angol nyelvtudásukat gyarapítsák a fiatalok. Levelezőpartnereket közvetítünk továbbá a két ország között, s ennek keretében júliustól a fiatalok cserelátogatását szintén kiépítjük. De ugyanezt a módszert ifjú mezőgazdasági szakemberekre szintén kiterjesztjük, hogy a friss és új ismeretek kölcsönösen gyümölcsöző- ékké váljanak. — Ahogyan kiderült beszélgetésünkből: a német ifjak egy kereszténydemokrata, vagyis konzervatívnak vélt irányzatot képviselnek a HDDSZ-el szemben, amely a balközépen helyezkedik el az itthoni palettán. Nem okozott ez valamilyen konfliktust? — Az országhatárok és a politikai nézetkülönbségek nem jelenthetnek leküzdhetetlen akadályt, különösen most, hogy az Európa-ház kapujában állunk. Vagyis, ha nincs előítélet ember és ember között, ez a tolerancia értékké válik, amiből csak profitálni lehet — fejezte be beszélgetésünket Tóth Dezső, a HDDSZ elnöke. Moldvay Győző Egri iroda nyílik — Menedzserképzés, külkereskedelmi kapcsolatok — Várják soraikba a vállalkozókat is — Markánsabb érdekképviselet A gazdasági kamara megyénkben Amint arról lapunkban korábban már hírt adtunk, március 7-én megalakult az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara, melynek három megyében — Nógrádban, Borsodban és Hevesben — kétszáz tagvállalata van. Elnöke dr. Tolnay Lajos, a DIMAG vezérigazgatója lett, társelnökök: Heves megyében Váradi János, az Egervin vezérigazgatója, Nógrádban Gressai Sándor, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár igazgatója, titkára pedig Bihall Tamás. Az új elnökség meghatározta a feladatokat, s azóta már kijelölték a rövid távú célokat Heves megyében is. Elsősorban az információs rendszer megteremtésére gondolnak, s ebben a tájékoztatási tevékenység is benne foglaltatik. A naprakész, legfrissebb bel- és külföldi információkat vállalatok rendelkezésére bocsátják. Szélesíteni kívánják a kamarai szolgáltatási rendszert, elsősorban a vállalkozások szempontjából. Hiszen az új társulások többek között jogi, gazdasági, énzügyi tanácsadást is igényelnek, zeretnék megvalósítani megyénkben is a menedzserképzést. Az érdekképviseletet igen fontosnak tartják, s ezzel a vállalatvezetők döntését is befolyásolhatják, segíthetik. Meg kell találni ennek módját, s kiépíteni ennek rendszerét. Ha több oldalról és okosan politizál a kamara, befolyásos szervezet lehet. S akkor nemcsak 70 kamarai tagság lesz megyénkben, hanem számuk megduplázódhat. A megyei tevékenység azért is áldásos, mert a kamarában tevékenykedők ismerik az adott terület adottságait, s a fölrajzi közelség is előny. Ahol regionális szerveződések születtek, a piacgazdálkodás megvalósulása is könnyebb, mivel háttérbe szorul az ágazati függési viszony. Az igazi fejlődés akkor mutatkozik meg, ha a valóságban is megszületik a regionális tevékenység, valamint a szervezet és a tartalom találkozik. Jelenleg a kamarában a nagyvállalatok, a szövetkezetek képviselői vannak, azok a vezetők, akik az elmúlt évtizedekben is. A gazdasági átalakuláshoz igazodva azonban várják soraikba a részvénytársaságok, a korlátolt felelősségű társaságok képviselőit is, mi több, a magánvállalkozókat is. Tervezik, hogy megyénkben is szakmai szövetségeket noznak létre, vállalkozói tagozatokat is, amelyek a részfeladatokat intézik az elnökség munkájához kapcsolódva. Kiépítik a kapcsolatrendszert a hagyományos szervekkel, mint például a KIOSZ- szal, ám a vállalkozókat közvetlenül is segítik különféle tevékenységükben. A kamara egri irodát szándékozik létrehozni. Egy olyan fórumot, ahol a vállalatok képviselői, a vállalkozók bármikor találkozhatnak, szakmai tanácskozásokat tarthatnak, kiállításokat rendezhetnek. Az a tapasztalat, hogy Nyugaton, ahol kialakult már a magas szintű termelés, a kamarának súlya van, mert a kormányok érzik, képes maga mögé felvonultatni a gazdasagot. Am távol áll tőlük a hatalmi törekvés, a kamara célja az, hogy a kormányt megóvja a szélsőséges intézkedésektől. Politikamentes kíván tehát lenni, de bármely politikai szervezettel szövetséget köt, amelynek egyezik a nézete a kamarával. Markánsabb érdekképviseletet kívánnak megvalósítani, s a munkaadók hatékony szervezetévé válni. (mikes) Helyszíni beszámolóink a szabad választásokról (Folytatás a 2. oldalról) bás elnök képtelenségnek tartotta, hogy az urnáikban található voksokat érvényteleníteni kellene, mert semmiféle szabálytalanságra nem utalt semmi. Érdekességképpen hozzáfűzte, hogy akadt olyan választópolgár, aki olyan pártra kívánt szavazni, amelyik nem tudott megyei listát választani, így kissé csalódottan távozott. 16 óra 40perc: A hármas úton iszonyatos a forgalom, autók hömpölyögnek. Akárcsak bármelyik vasárnapon... Urnazárás Egercsehiben 16 óra 30perc: „Semmi probléma nem volt eddig” — e szavakkal fogadott bennünket a pé- tervásárai 2-es számú szavazókor szavazatszámláló bizottságának elnöke, Józsa Sándor. Oda- érkezésünkig a szavazókörhöz tartozó 871 választásra jogosult állampolgár közül 557-en adták már le voksukat, ez körülbelül 60 százalék. A legtöbben délelőtt, 10—11 óra körül keresték fel a szavazóhelyiséget, s — mint kiderült — a bizottság tagjai 9 idős, beteg ember lakására szálltak ki mozgó urnával. „Azt nem kérdezte senki, hogy kire kell szavazni, de volt, aki igen bizonytalanul ment be a függöny mögé” — fejezte be végül Józsa Sándor. 16 óra 50 perc: A helyszín Szederkénypuszta, a szavazókor viszont Istenmezejéhez tartozik, egész pontosan a 4-es számú. Itt, a megyehatár közelében szintén délelőtt járultak a legnagyobb számban az urnák elé a választó- polgárok, ahogy ezt Varga Jó- zsefné, a szavazatszámláló bizottság elnöke elmondta. 217-en vannak felvéve a névjegyzékbe, s ottjártunkig mintegy 75 százalékos volt a részvételi arány. Mozgó urnára nem volt szükség, a nap folyamán komolyabb gondok nem merültek fel, nem voltak tájékozatlanok a szavazók. 17 óra 10 perckor találkoztunk a pétervásárai városi tanácson a Heves megyei 2. számú választókerület választási bizottságának titkárával, egyben szóvivőjével, Holló Istvánnal. E választási bizottság elnöke dr. Oltványi Lászlóné, s választott, tehát nem pártok által delegált tagja Eged János. Mint a szóvivő elmondta, a választókerületben 38 ezer 400 választópolgár él, vok- saikat 65 szavazókörben gyűjtik össze. A bizottság járt előzetes ellenőrző körúton a községi tanácsok mintegy egyharmadánál, tegnap pedig majdnem minden szavazókört ellenőriztek. Különösebb fennakadás nem volt, nem tapasztaltak visszásságokat, mindenki betartotta a választási törvényt, azonban kisebb — a választási etikai kódexbe ütköző — problémák előfordultak. A választókerület szavazóköreinek egyharmadában dél körűire a jogosultak kb. fele leadta már szavazatát, de volt, ahol még délután fél háromra sem „jött ösz- sze” az ötvenszázalékos részvételi arány. Mindenesetre Holló István szerint a megjelentek számát tekintve eredményes volt a választás a körzetben. 17 óra 40 perc: A bükkszen- terzsébeti 4-es számú szavazókörben ekkorra már a választó- polgárok 65 százaléka az urnák elé járult. Ahogy azt Bozó Józseftől, a szavazatszámláló bizottság elnökétől megtudtuk, gond itt sem volt, szükség esetén a fiatalabbak segítették az idősebbeket tájékozódni. Szinte mindenki úgy jött, hogy tudta, kire szavaz majd. 17 óra 58 perc: Két perccel a zárás, 18 óra előtt érkeztünk meg Égercsehibe, az 1-es számú szavazókor szavazóhelyiségébe, ahol fáradtan, de jókedvűen fogadtak a szavazatszámláló bizottság tagjai. Berecz Lászlóné, a bizottság elnöke arról számolt be, hogy a névjegyzékbe felvett 238 választópolgár közül 181-en adták le voksukat, s mindössze egy-két tudatlan embert kellett felvilágosítani. Délelőtt szavaztak a legtöbben, probléma nélkül zajlott le minden, még mozgó urnára sem volt igény. 18 óra: A 43 év utáni első szabad választás befejeződött, nemcsak Egercsehiben, az egész országban, s a lezárt urnák útnak indultak először a megyeszékhely, majd a főváros felé. Bejelentést tett a választó- polgár... Valamivel nyolc óra után csengett a telefon a megyeháza épületében működő Heves Megyei Területi Választási Bizottságnál. Egy választó- polgár kérte a készülékhez az MSZMP delegált bizottsági tagját, s közölte vele: ’’megsértették a személyiségi jogait, mert a szavazatszedő bizottság elnöke visszakérte tőle az egyik, már kitöltött szavazólapot. ” Az eset az egri 26. számú választókörzetben történt 7 óra 55 perckor. A bejelentés után megalakult a vizsgálóbizottság, amelynek tagjai — dr. Magyar Elemér (SZDSZ), Tajcs Ferenc (MSZMP), a területi, illetve Gyepes László (Szociáldemokrata Párt), dr. Fekete Péter (független) az egri választási bizottságtól — a helyszínen, a Háziipari Szövetkezet épületében kialakított szavazóhelyiségben néztek utána a történteknek. Mint a szavazatszedő bizottság elnöke, Harangi Tamás elmondta: — Nagy Bertalan budapesti lakos volt az első olyan választó, aki igazolással érkezett hozzánk. Az egyeztetés után a bizottság egyik tagja — véletlenül — az országos lista mellett átnyújtotta neki az egyéni szavazólapot is, amelyre a fővárosi lakos nem szavazhatott volna. A tévedést akkor vették észre, amikor az illető már a fülkében volt. Onnan kijövet kértük meg udvariasan, hogy mivel tévedés történt, ezt a neki nem járó szavazólapot adja vissza. Ezt meg is fette, s mi ráírtuk, hogy ’’Rontott”, majd zárt borítékban letétbe helyeztük, s az egész ügyről jegyzőkönyvet vettünk fel... A vizsgálóbizottság áttekintette a jegyzőkönyvet, majd megállapította, hogy az igazolással érkező budapesti állampolgár az országos listára szabályosan, akadálytalanul leadhatta a voksát. így a szavazatszedő bizottság eljárása jogos volt, nem tekinthető törvény- és személyiséget sértőnek... Tudósítottak: Gábor László Kovács Attila Rénes Marcell Szalay Zoltán Szilvás István Legalább 70 százalék... Az MTI tudósítóinak jelentése szerint az ország valamennyi megyéjében eredményesen zajlott le a szavazás: a választópolgárok nagyobb hányada leadta voksát. A nem végleges adatok szerint Győr- Sopron megyében volt a legnépesebb a szavazók tábora: a jogosultak mintegy 75 százaléka járult az urnákhoz. Az információk szerint Szolnok megyében ez az arány nem sokkal haladta meg az 50 százalékot. Zalából viszont csak közvetett módon lehet az eredményességre következtetni, mégpedig abból, hogy este nyolc óráig egyetlen választókerületből sem jelentették a szavazási idő meghosszabbítását. Németh János, az Országos Választási Bizottság elnöke vasárnap este 10 órakor még nem közölhetett pontos számadatokat, de mint mondotta: — Bizonyosra vehető, hogy a szavazáson a választópolgárok több mint 70 százaléka részt vett. Ez az arány megfelel az európai átlagnak. Sepsi szentgyörgy» látlelet (Fotó: Gál Gábor)
