Heves Megyei Népújság, 1990. március (41. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-24 / 70. szám

10. SPORT NÉPÚJSÁG, 1990. március 24., szombat Elcserélt fejek Tévedés ne essék, ezúttal nem Thomas Mann „metafizikai tré­fájának" csattanójáról, egy ősi hindu legenda áttöltéséről ol­vashatnak. A szépséges és elbű­völő Szítá históriája helyett egy kevésbé irodalmi, ám hétközna- piságában is gondolatébresztő történet főhőse Fodor András, az Eger SE labdarúgója. Beszél­getésünk apropóját a finn első osztályú Myllkoskival történt szerződése, s személyiségének azt követő „átváltozása" szol­gáltatta. — Te vagy az első egri nevelésű labdarúgó, aki külföldre szerző­dik. De bármennyire is gyengél­kedik ma a magyar foci, azért színvonala a finnekét még felül­múlja. Szakmai vagy pusztán anyagi érdekek diktáltak, amikor profinak szegődtél? — Mindkettő. Tanulni mindig és mindenhol lehet. De azért sze­retném megcáfolni azt a tévhitet, hogy a finn játékosok botlábúak lennének. Angolos stílusban fut­balloznak, távolról ívelgetik elő­re a labdákat. Gyorsak és kemé­nyek. Kétségtelen, hogy techni­kailag kevésbé képzettek. Ezért a szurkolók külön díjazzák a fi­nom cseleket, „pengés megoldá­sokat”. — Értem, de a pénzről még nem beszéltél. — Magyarországon egy jól menő NB I-es csapatban sem ke­reshetnék annyit, mint amennyi várhatóan a markomat üti. — Kíváncsi lennék arra, miért éppen egy súlyfelesleggel küsz­ködő, lassú, olykor csak kispadot koptató, fegyelmezetlen játékos­ra figyeltek fel. — Már tavaly szóba került a szerződtetésem, s akkoriban még jól ment a játék. Azt hiszem, Bánkuti edző is elégedett volt ve­lem. Kollár Endre menedzser megkeresett, de a két klub vitás anyagi kérdések miatt nem jutott dűlőre. Kollár biztatott, hogy ne csüggedjek, továbbra is figyel­nek. ígéretüket betartották, így Borostyán Mihállyaliáén próba­játékra utazhattunk, s a jelek sze­rint jól sikerült a bemutatkozás. Két győztes meccs és néhány gól után rögtön tollat és papírt adtak a kezünkbe. Két esztendőre vár­tak, de csak egyet vállaltam. — Érzed ugye, hogy manapság az embereknek magyarázatkép­pen ez már kevés. Bujkál bennük a kisördög, s azt súgja nekik: biz­tosan valamilyen összefonódás, kapcsolat áll a háttérben. — Nálunk minden külföldi szerződést csak „segítséggel” le­het nyélbe ütni. — Ezzel nem árultál zsákba­macskát, s ebből szükségszerű konzekvenciaként joggal merül fel, hogy lassan megszűnik bár­miféle teljesítménykényszer, bol­dog-boldogtalan teletömheti a zsebét a sportágból. — Ne felejtsd el, hogy tizen­nyolc évesen az élvonalban az ősz centere voltam, s a másod- osztályban is rugdostam a gólo­kat. Békéscsabán ugyan nagy tá­nyérral jutott a feketelevesből, de erről nemcsak én tehettem. — Hát még ki? — Utólag nem szeretnék sen­kire sem mutogatni. Maradjunk annyiban, hogy az én lelkiisme­retem nyugodt. Viszont elisme­rem, hogy az ősszel játékom csa­lódást okozott. Ezt egy pillanatig sem vonhatom kétségbe. De akadnak hullámvölgyek az em­ber életében. — Igen ám, csakhogy nálad meglehetősen sűrűn követték egymást a mélypontok. Évekig loptad-csaltad a focit, becsaptad a szurkolókat. Gyakran néztél a pohár fenekére, sokat éjszakáz­tál, s most egyik pillanatról a má­sikra, szinte egy varázsütésre ma­gadhoz tértél. Saját példádon ke­resztül vizsgálva egy jelenséget, áruld már el, miért kell egy ma­gyar labdarúgónak külföldi ajánlat, szerződés ahhoz, hogy becsületesen elvégezze azt, ami végeredményben a kötelessége, munkája lenne. — Most jöttem rá, hogy meg­éri futballozni. Nem elsősorban itthon, inkább Nyugaton. Há­rom-négy esztendő alatt egzisz­tenciát teremthetek magamnak, tudom, miért hajtok. Hogy vilá­gosabb legyen, elmondok egy példát. Kint-tartózkodásom első napján a taxiszámlám a repülő­jegy árával volt egyenlő. Zsebből fizették. Másik. Három lakás kö­zül választhattam, s még kapok egy autót is. A pénzről még nem is szóltam... — Most felejtsük el a mézes­madzagot. Itthon is messze az át­lag fölött kerestek. — Aki irigykedik, próbáljon szerencsét a fociban. Előbb- utóbb rájön, nem lehet bárkiből labdarúgó. A munkapad mellé viszont könnyebb beállni. — Valóban nem adatik meg akárkinek a tálentum, de úgy gondolom, senkit sem köteleztek arra, hogy profinak szegődjön. De ha megteszi, írott és íratlan normáknak kell megfelelnie. Például: nyilvános helyen nem ihatja le magát a sárga földig. — Tételezzük fel, hogy vala­milyen okból kútba esik a szerző­désed. Akkor visszazökkensz a régi kerékvágásba? — Semmiképpen sem. Az el­következő két évben eldől, lesz-e belőlem még valaki. — Bár a közeljövőben veszed az útitarisznyádat, a jó tanácso­kat mégis a búcsúzótól kérjük. Mit javasolsz az itthonmaradot- taknak? — Eddzenek keményen, s ne adják fel az első sikertelen pró­bálkozás után. Másképp eltűn­nek a süllyesztőben. Molnár Zsolt Sportműsor Szalai Moszkvában birkózik Az idei, hazánkban sorra ke­rülő serdülő Európa-bajnokság- ra készülő birkózóválogatott egyik csoportja Moszkvában lép szőnyegre a mostani hét végén. A szabadfogású nemzetközi erő­próbára elutazott a csapat tagja­ként az Egri Vasas egyik ifjú re­ménysége, a tavaly még úttörő korosztályú Szalai Gábor is, aki­vel kapcsolatban Szombathy Kálmán edző érdeklődésünkre a következőket mondta: Szalai eb­ben az évben még mindén verse­nyét megnyerte 40 kg-ban, ezért nem véletlen, hogy helyet kapott a válogatottban. Egyelőre a fo­gyasztás a legnagyobb ellenfele, úgy tervezzük, hogy az OB után súlycsoportot vált majd. Remél­hetőleg jó erőben lép Moszkvá­ban szőnyegre, és megfelelően képviseli a magyar színeket. A sikeres szereplés egyébként még tapasztalt versenyzőknek is be­csületére válik ott, ahol több szovjet birkózóval kell számolni. Szombat Asztalitenisz: Serdülő fiú és leány „TOP-tizenkettek” verse­nye, Mátrafüred, általános iskola tornaterme, 9. Kosárlabda: Megyei diáko­limpia döntője lányoknak. Eger, Neumann János Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium tornaterme, 8. Tömegsport: „Nyitott torna­terem” akció, Gyöngyös 7. Sz. Általános Iskola tornaterme, 8-12. Vívás: Körzeti újoncbajnok­ság. Eger, Münnich Ferenc úti edzőterem, 10. Labdarúgás: NB III. Mátra- csoport (15): H. Gáspár SE — Gödöllő, Ágoston. Megyei baj­nokság (15) Selyp — Atkár, Saf- ranka; Novaj — Domoszló, Bor­sod m. jv.; Tarnaörs — Sírok, Montvai; Tarnalelesz — Heves, Nógrád m. jv. Gyöngyöshalász — Nagyréde, Lánczos; NB-s ser­dülő és ifjúsági bajnokság (11, il­letve 12.30): Eger SE - DMTE, Eger, városi stadion. Vasárnap Birkózás: Megyei úttörő „A” korcsoportos szabadfogású baj­nokság Gyöngyös, Egri úti edző­terem, 10.30. Kézilabda: Bornemissza Ger­gelye és Dobó István-emlékver- seny helyosztói. Eger, Kemény Ferenc Sportcsarnok, 8-15. Teke: Agria SC — Tiszakécs- ke, NB II. csapatbajnoki mérkő­zés, Eger, népkerti automata te­kepálya, 10. Labdarúgás: Megyei bajnok­ság (15): Kompolt — Bélapátfal­va, Pest m. jv.; Poroszló — Recsk, Szolnok m. jv. Eger körzeti baj­nokság I. osztály (15): Egerszó- lát — Istenmezeje, Mátraderecs- ke — Andornaktálya, Egercsehi — Apella ISZE, Kisnána — Ba­laton, Demjén — Felsőtárkány, Makiár — Paküse, Pétervására — Egerbakta. II. osztály (15): Mikófalva — Szilvásvárad, Nagyvisnyó — MCKSZ Kere- csend, Mátraballa — Bekölce, Noszvaj — Hevesaranyos, Szajla — Vécs, Márkáz — Egerbocs. Gyöngyös körzeti bajnokság (15): Gyöngyöspata — Kará- csond, Csány — Gyöngyösoro- szi, Heréd — Boldog, Abasár — Petőfibánya, Szűcsi — Gyön- gyössolymos, Gyöngyöstaiján — Ecséd, Adács — Visznek. Labdarúgó NB II. Foghíjas csapatok találkozója Ellenféllesen Rosszul rajtolt a DMTE. Először a Szarvastól, majd otthonuk­ban a DVTK-tól kaptak ki 1-0-ra. Aztán jött a meglepetés, a Tiszaligetben 4-1-re kiütötték a Szolnokot. Makray Balázs együttese ezen a meccsen a kínálkozó gólhelyzetek hatvan szá­zalékát belőtte. Hasonlóan az egriekhez, a debreceniek is foghíjas csapattal állnak ki a hét végi összecsapásra. (Ha csak ripsz-ropsz, meg nem gyógyulnak a sérültek.) Till, Pipó, Rozsnyói, Zsupos és Szabó András. Az előzetes hírek szerint ők hiányoznak majd a DMTE-ből, amely nyerni akar az ESE ellen. Elmúlt hét végi győzelmével továbbra is őrzi harmadik helyét az Eger SE NB Il-es labdarúgó- csapata. A Bánkuti-legénység ez idáig százszázalékos teljesít­ményt nyújtott a tavaszi szezon­ban, hiszen mindhárom mérkő­zését megnyerte. Az ESE vasárnap a Debreceni MTE otthonában lép pályára. Az egriek szakvezetőjétől szinte nem is kellett kérdezni, már mondta is, hogy természetesen győzelmi reményekkel utaznak a hajdúsági városba. Annak elle­nére, hogy a védelemben csupán A szurkoló szemével Farkas Adóiján: Hiába áll 3. helyen az ESE, az olyan ala­csony színvonalú labdarú­gással, mint amit a múlt hé­ten láttam, nem tudok meg­barátkozni. Mivel általában gy engék a csapatok, nem ki­zárt, hogy az Eger ismét nyerni tud. Csendes a biztos pont. Sőt, Bo- dolainak az egyik edzésen rálép­tek az ujjára, így még az ő szerep­lése sem holtbiztos. Bár a hálóőr fittyet szokott hányni az ilyesfaj­ta kisebb sérülésekre. Fegy verne­ki és Rácz sárga lapjai miatt nem jöhet szóba, és Lengyel is fájlalja a térdét. Még az sem kizárt, hogy László hátvédként kezd a debre­ceni meccsen. Jávorszki lakásü­gye kompromisszumos megol­dással lezárult, így ő is bevethető, igaz, egy héten keresztül lázas volt, s emiatt igencsak legyöngült a szervezete. A középpályás sor adott, s feltehetően Fodor mel­lett ismét Kormos játszik elöl. — A feje tetejére állított hátsó alakzat miatt a DMTE ellen nem állhatunk be csupán védekezni, hasonló, támadó felfogásban kell futballoznunk, mintha hazai pályán lennénk — fejezte be a tá­jékoztatót Bánkuti László veze­tőedző. Elfogadtatni a sport társadalmi értékét Labdarúgó NB III. Három csapatunk utazik Kitűnően helytálltak, mind­annyian győzelemmel hagyták el a pályát megyénk NB III-as lab­darúgócsapatai a bajnokság leg­utóbbi fordulójában, ezért az el­múlt héten jó hangulatban ké­szülhettek az újabb erőpróbára. A Mátra-csoport 18. fordulójá­ban együtteseink közül csak a H. Gáspár SE szerepel hazai pá­lyán, a többiek idegen környe­zetben kísérelhetik meg a pont­szerzést. Katonáink két győzel­mükkel jelentősen javítottak helyzetükön, és mivel viszonylag nyugodtan játszhatnak, meg a Gödöllővel szemben sem lehe­tetlen egy jó eredmény elérése. A listavezető Hatvani KVSC- Deko a harmadik helyezett Bag otthonában lép színre, ahol na­gyon meg kell majd küzdeni Gö- möriéknek azért, hogy megőriz­hessék vezető pozíciójukat. Az Apci Kasa.? a kieséstől menekülő Nézsa vendége lesz. Kérdés: ma- radt-e még két-három találat Fe- ketéék lábában? Annyi feltétlen elég lehet a pontszerzéshez. A Gyöngyösi SE ismét utazik. Ez­úttal a sereghajtó nagybátonyi- aknál kell(ene) győzelemre vál­tani a nagyobb tudást Patócsék- nak. A csoport további mérkőzése­in: Balassagyarmat-St. Kohász, SBTC-Romhány, Jászberény- Szolnoki VSE, Rákóczifalva- Törökszentmiklós, inkább a pá­lyaválasztó csapatok számíthat­nak sikerre. Megyei labdarúgó­bajnokság Gyöngyöshalász —Nagyréde A megyei labdarúgó-bajnok­ságban a 18. fordulóra kerül sor a hét végén. Ezúttal egyetlen ta­lálkozó ígérkezik vérbeli ranga­dónak, már csak presztízsokok­ból is. A házigazda gyöngyösha­lásziak ugyan hátrébb allnak a tabellán, mint a Nagyréde, de a hazai környezet könnyen feléjük billentheti a mérleg nyelvét. Az egyre inkább dobogóközeibe férkőző Tarnalelesz a gyengél­kedő Heves ellen tovább gyara­píthatja pontjait, megerősítve ezzel pozícióját. Á Novaj — Do- moszló alsóházi összecsapásnak egyértelműen az utóbbi időben az élbolyban lévők életét is meg­keserítő novajiak az esélyesei. A Sírok Tarnaörsön bizonyíthatja, hogy a Selyp elleni siker nem csupán fellangolás volt. A Béla­pátfalva és a Recsk Kompokon és Poroszlón vendégeskedik. A tavaszi idény eddigi fordulóinak tapasztalatai megmutatták, hogy ezeket az ellenfeleket sem vehe­tik félvállról. A listavezető Füze­sabony szabadnapos. Tippjeink: Selyp-Atkár 1, Novaj-Domoszló 1, Tarnaörs- Sirok X, Tarnalelesz-Heves 1, Gyöngyöshalász-Nagyréde 1, Kompolt-Bélapátfalva 2, Po- roszló-Recsk 2. Az Országos Sporthivatal tu­domása szerint ma Magyaror­szágon hány sportegyesület áll a tönk szélén? — kérdeztem Deb­receni Jánostól, az OSH főosz­tályvezetőjétől az után a tánács- kozás után, amelyet a mátraházi edzőtáborban tartottak a megyei sportvezetők részére, s amely­nek témája a sportfinanszírozás volt. — Csak közvetett információ­ink vannak. A bejelentett egye­sületi csődök száma szerencsére kevés. De ezzel együtt óriási a probléma, ami abból fakad, hogy a kluboknál az erre az évre meg­tervezett költségvetésnek nincs fedezete, pontosabban, súlyos milliók hiányoznak a működés­hez. — Finomítanék akkor a kér­désen. Vajon hány klub küszkö­dik nagyon nehéz anyagi körül­ményekkel? — A túlnyomó többség. Külö­nösen kilátástalan azoknak az egyesületeknek a helyzete, ahol sok szakosztály él egy fedél alatt, költségigényes a sportlétesítmé­nyek fenntartása, és a múltban ezeket a sportágakat olyan válla­latok támogatták, amelyek ma a válságágazathoz tartoznak. —A diáksportot és az élsportot vehetjük a két pólusnak. E kettő között húzódik egy óriási tömeg, amely nélkül érzésem szerint fél­karú óriás a magyar sport. Mi lesz ezzel a réteggel? — A problémát abban látom, hogy a diáksporttal, szabadidő- sporttal az elmúlt időszakban különösképpen nem foglalko­zott az állam. Éppen ezért kelet­kezett egy olyan vákuum, ami egyet jelent a létesítmény hiány­nyal, a szervezeti keretek meg nem létével. — No, és ne feledkezzünk meg az igényhiányról sem. — Én egy kicsit leegyszerűsí­tettnek tartom azt a nézetet, hogy nálunk az emberek azért nem sportolnak, mert nincs ide­jük, pénzük, és nem tudnak hová menni mozogni. Ebben feltétle­nül van igazság, ám van egy ne­gyedik komponens is, amelyről nem szabad megfeledkezni. Tudniillik, a magyar felnőtt né­pesség rohamosan növekvő szá­zaléka egyszerűen nem tud spor­tolni, nem tud futni, úszni, teni­szezni, síelni. Mert tegyük fel, hogy van pénze, ideje, akkor is legfeljebb kispályán focizik, s jobb esetben utána sörözik. Saj­nos, itt tartunk. Tehát vélemé­nyem szerint ezért kell vissza­nyúlni az alapokig, tehát az isko­lákig, hogy ha egyszer bőségesen lesz pénz és szabadidő, akkor az emberekben meglegyenek azok a képességek, amelyekkel mű­velni tudják a sportot. — Vagyis, a ma élő középge­nerációnak ez a tragédiája. — így van. Ezért nehéz választ adni az imént feltett kérdésére. Mert két lehetőség van: vagy időt és energiát nem sajnálva, a mai 30-40 évesek elsajátítják az alapokat, egyfajta jártasságra tesznek szert önerőből egy-egy sportágban, vagy ha ezt nem vál­lalják, akkor vége, integethetnek a hajónak. Csak ez utóbbinak van egy kihatása a következő ge­nerációra is. Mert például ha a papa úgy nőtt fel, hogy számára a sport egy teljesen idegen valami, akkor a mozgás szeretetét a gye­rekébe se tudja beoltani. Nem érzékeli ennek fontosságát, hi­szen nem élhette át. Hangsúlyo­zom, a legtöbben önhibájukon kívül. — A sporthivatal sportügy ék­ben mit vár az új kormánytól, az új parlamenttől? — Talán nem érti félre, de én változást inkább a társadalomtól várok. Az OSH-nak és minden sportszervnek az a feladata, hogy elfogadtassa a sport társa­dalmi értékét. Abból kell kiin­dulni, hogy a sport nemcsak lab­darúgás, a sport elengedhetetlen a normális állampolgári tevé­kenységhez. Ha erre a társada­lom bólint, akkor egy konkrét kormány, egy konkrét párt vagy egy koalíció feladata lesz, hogy ezt megvalósítsa. — De a sportban uralkodó ér­tékviszonyok átrendezése min­denképpen elengedhetetlen, nemde? — Ha azt akarjuk elérni, hogy ne legyenek tömve a kórházaink, ne álljanak hosszú sorok a gyógyszertárak előtt, akkor rá kell szánni magunkat erre a lé­pésre. Az mégiscsak elgondol­kodtató, hogy mi magyarok, mé­regdrágán őrizzük meg az egész­ségünket — hozzáteszem: ideig- óráig —, és negyvenévesen a szellemi és fizikai értékhordozók elpusztulnak. Zsúfolva vannak a kórházak, s ráadásul mi még a betegségek közül is a legrosszab- bakat „választjuk.” S ebben az a szomorú, hogy az alkoholizmus­ban, a kábítószerezésben nem­csak az egyén sorvad el, hanem ennek mérhetetlen kárát látja a társadalom is. (budai)

Next

/
Thumbnails
Contents