Heves Megyei Népújság, 1990. március (41. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-23 / 69. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1990. március 23., péntek Az élelmiszer-gazdaság és a reform (Folytatás az 1. oldalról) ság jövedelemtermelő képessé­gének növeléséről. Áttekintést adott az ágazatban kialakult ve­szélyhelyzetről, és a válaszúiról az 1990-es évtized elején. Emlé­keztetett, hogy a80-as évek végé­re az országot sújtó gazdasági válság az élelmiszer-gazdaságot is elérte. Ez megnyilvánul abban, hogy jövedelemtermelő képes­sége a mélyre csökkent, meg­kezdték az állóalapok felélését, miután az üzemeknek nincs any- nyi tőkéjük, hogy bővített újra­termelést valósítsanak meg. Tu­lajdonképpen 1984 óta stagnáló mezőgazdaság hazánkban! Kü­lönösen az állattenyésztés esett vissza annyira, hogy már csak­nem veszélyezteti a kiegyensú­lyozott belföldi ellátást. Más ágazatokhoz képest erőteljesen csökkentek a személyi jövedel­mek is, ma egy mezőgazdasági dolgozó havonta 1500 forinttal kevesebb pénzhez jut, mint aki egyéb területen tevékenykedik. A kialakult helyzet — mint mondta — két okra vezethető vissza. Az 1980-as évek második felére a világpiacon az élelmisze­rek ára erőteljesen csökkent, kü­lönösen a gabona és a hús ára. A kormány viszont a növekvő adósságállományunk miatt a népgazdaság egyensúlyi helyze­tének javítására túlzott export­igényeket támasztott az élelmi­szer-gazdaság elé. Eközben nem kezdődött meg az ágazatban a szükséges termelési szerkezet át­alakítása, hanem maradt a régi, amely nagy feszültségek forrásá­vá vált! Tágra nyílt az agrárolló, a mezőgazdaság által felhasznált anyagok, eszközök ára teteme­sen emelkedett, miközben a ter­mékek felvásárlási ára csaknem a régi maradt. Dr. Sípos Aladár hangoztatta: a kormánytól elhi­bázott lépés volt, hogy engedé­lyezte 1990. január 1-jétől az élelmiszerek szabadárait, ahe­lyett, hogy inkább megfelelő sza­badpiaci viszonyokat teremtett volna. így a hosszú évek során si­kerágazatként elismert élelmi­szer-gazdaságunk válságágazat­tá vált. A jelenlegi kedvezőtlen belső és külső piaci helyzethez kell igazodnunk a következő Dr. Sípos Aladár: — A élelmi­szer-gazdaságot is... időszakban, amely nem kis erő­feszítést igényel. Ä belföldi ellá­tás mellett ugyanis növelni kell az exportot. Ezt pedig csak mi­nőségi, versenyképes áruk előál­lításával, körültekintő munká­val, reklámmal, kiállítások szer­vezésével, menedzseléssel érhet­jük el. Alapvető szükség van agrár­politikaifordulatra. Át kell érté­kelnünk az élelmiszer-gazdaság termelési szerkezetét, ez pedig az egész mechanizmus teljes, radi­kális reformja nélkül nem megy. Várható, főleg a kedvezőtlen ter­mőhelyi adottságú térségekben, hogy a termelőszövetkezetek he­lyett családi gazdaságok jönnek létre. Ezek mellett pedig beszer­ző és feldolgozó szövetkezetek, amelyek nagyobb jövedelmet biztosítanak. Elengedhetetlen a földtulajdon, a földbérlet re­formja is, miután a piacgazdaság kiépülésének ez az egyik alapve­tő feltétele az ágazatban. Azoké legyen a föld, akik élethivatás­ként megművelik. A bevezető előadáshoz kap­csolódott a belga professzor, dr. Andre Maton, aki országa mező- gazdaságának családi üzemeiről beszélt. Mintegy modellként vá­zolta fel a sertéstartás kis közös­ségbeli jövedelmező modelljét, Dr. Andre Maton: — Egy-egy belga családi üzem mintaként szolgálhat Magyarországon is... (Fotó: Perl Márton) amely esetleg mintaként szolgál­hat a holnap sokszínű magyar mezőgazdaságának is. Egy-egy farm mérete Belgiumban akko­ra, hogy egy családot jól eltart, tisztességes jövedelmet biztosít! Mindezt megfelelő szakmai hoz­záértéssel, szorgalommal, költ­ségtakarékos szemlélettel, ok­szerű állategészségüggyel és kör­nyezetvédelemmel, piaci értéke­sítéssel érhetik el. Természetesen kellő kockázat vállalása mellett. Ez viszont nem megy rögtön, évek kellenek hozzá, de a tapasz­talatok azt bizonyítják, hogy megéri. A nagy sikerű plenáris ülés vé­gének kedves színfoltja volt az intézet aulájában annak a dom­borműnek a felavatása, amelyet Máté István csongrádi szobrász- művész alkotott. A mezőgazda- sági termelés, a gazdálkodás né­hány jellegzetes pillanatát örökí­tette meg. Dr. Petrasovits Imre, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektora méltatta a mű­vész munkáját. Ebéd után az agrár- és válla­latgazdasági, az üzem- és mun­kaszervezési, illetve az agrárszo­ciológiai szekciókban tartottak tudományos vitaüléseket a részt­vevők. Ezeket ma folytatják. Mentusz Károly Bizalmat szavaztak a hatvani tanácselnöknek (Folytatás az 1. oldalról) lalkoztató rehabilitációs célvál­lalattá történő átszervezésével foglalkozott az ülés. Mi ennek az előnye? Az előterjesztő, dr. Ga­lambos Eszter egészségügyi osz­tályvezető kifejtette a téma kap­csán, hogy egy ilyen döntés a le­endő célvállalatot olyan előny­höz juttatja a Szociális Foglal­koztatóval szemben, miszerint a megváltozott munkaképességű dolgozók után járó dotáció mér­téke 100 százalék a jelenlegi 45 százalékkal szemben, ezt havi bontásban kapja a vállalat, s ilyenformán bérkifizetése füg­getlen a partner cégek esetleges fizetésképtelenségétől. Volt még egy harmadik érdek­lődést keltő eseménye is a tegna­pi tanácsülésnek, éspedig az egyik meghívott vendég, az SZDSZ nevében felszólaló dr. Kasza Sándor, megbízott műve- lődésiközpont-igazgató jóvoltá­ból, aki sommásan alkalmatlan­nak minősítette a tanácsvezetés munkáját. Ennek nyomán Ange- li József elnök bejelentette, hogy azonnali hatállyal lemond hiva­taláról. Ezt azonban nem fogad­ták el a választott tanácstagok, il­letve Penczner Károlyné szb-tit- kár felszólalását követően egyöntetű bizalmat szavaztak az elnöknek. Döntés született a bérlakások ügyében is (Folytatás az 1. oldalról) amely szerint figyelembe kell venni a bérlők vásárlási szándé­kát is. így fordulhatott elő, hogy a tavalyi tanácsülésen olyan vé­telárat (100 százalék) szabtak meg az elfogadott rendeletben, hogy azt az érintettek nem voltak hajlandók, illetve nem tudtak megfizetni. A múlt évi rendelet megalkotásakor csak egy cél le­begett a szavazók előtt: minden­áron növelni a tanácsi pénzbevé­teleket. A merev feltételek azon­ban olyan „rugalmatlan helyze­tet” teremtettek, hogy a lakásér­tékesítés gyakorlatilag meg­szűnt. Ezért javasolta, hogy a vé­telár kialakításakor a forgalmi érték legyen az irányadó, a la- kottság miatti kedvezmény pedig 50 százalék körül legyen. A ja­vaslatot viharos vita követte. Több tanácstag is határozottan amellett foglalt állást, hogy a szo­ciális alapon tanácsi lakáshoz ju­tottak érdekeit nem szabad meg­csorbítani, azonban a más mó­don ilyen ingatlanhoz jutottak körében meg kell akadályozni a spekulációt, s azokat a visszaélé­seket, amelyre a közelmúltban is akadt példa. A hosszas huzavo­na után három ellenszavazat és három tartózkodás mellett meg­szavazták a kiegészítő javaslatot. E napirendi pont után a De­misz képviseletében dr. Nagy Imre átnyújtotta az egri egyete­mért gyűjtött 13 ezer aláírást, s kérte a tanács vezetését, hogy mielőbb tűzze napirendre ezt a témát. A továbbiakban beszámoló hangzott el a tanács 1989. évi gazdálkodásáról, az IKLV mun­kájáról, majd egy újabb javasla­tot terjesztettek elő a Panakosz- ta-ház felújításával, s a városgon­dozási üzem tevékenységi köré­nek bővítésével kapcsolatban. Ez utóbbi előterjesztések lénye­gére a későbbiekben részleteseb­ben is visszatérünk. (bárta) A választási kampány végén: SZDSZ kontra MDF Egerben „Nem vagy a barátom" — A Népújságban ma megje­lent egy írás, amelyben Szarvas Béla, az MDF képviselőjelöltje azt mondja, hogy azért nem ment el az SZDSZ közéleti báljá­ra, mert az európai kultúrkörben hamvazószerda és húsvét között nincsen ilyen rendezvény — kezdte tegnap este az egri Ifjúsá­gi Házban tartott vitát Novák Rudolf, az SZDSZ egri képvise­lőjelöltje, majd így folytatta: — Nekünk ezzel kapcsolatban az a véleményünk, hogy aki böjtöl, az zárkózzon el a világ elől. A másik fél erre így repliká- zott: — Az elzárkózás jogos fel­vetés, de leginkább azokra vo­natkozik, akik a választások után vesztesek lesznek. Már a kezdetből is látszott, hogy nem mindig lesz békés han­gulatú az az összecsapás, ame­lyet az SZDSZ egri szervezete kezdeményezett, és amelyen a már említetteken kívül részt vet­tek a két szervezet képviselője­löltjének szárnysegédjei: Dé- kány László, Weil Zoltán (SZDSZ) és dr. Farkas Gabriel­la, Szabó Pál (MDF), valamint az a mintegy háromszáz néző, akik zsúfolásig megtöltötték az aulát. A párbajvezető az Egri Városi Televízió munkatársa, Nagy Attila volt. A viharos nyitány után a két jelölt igen röviden ismertette életrajzát, majd pártjuk prog­ramjának fő vonalait vázolták néhány mondatban. Ezután a közönség kérdezett, s többek kö­zött felmerült az, hogy hol lakik Szarvas Béla, ha az MDF keresz­tény párt, akkor Csurka István miért emlegeti negatív előjellel a zsidókat, majd arról is össze­csaptak a nézetek, hogy vajon az SZDSZ volt-e az okozója annak, hogy a televízió nem közvetítette a március tizenötödikéi buda­pesti eseményeket. Egy kérdésre válaszolva Szar­vas Béla elmondta, hogy rosszin­dulatú az a feltételezés, miszerint ő önkényesen vezetett a forrada­lom idején Erdélyben konvojt, s bemutatta megbízólevelét, ame­lyet a Hajdú-Bihar megyei Vö­röskereszt állított ki a számára. A nemzetiségi kérdés is szóba került, s ennek kapcsán említette meg Novák Rudolf, hogy egy vá­lasztási gyűlésen az MDF megyei listájának vezetője a Szabad De­mokraták Szövetségét nemzeti­etlennek nevezte. Az SZDSZ egri képviselőjelöltje kijelentet­te, hogy amíg ettől Szarvas Béla nem határolja el magát, addig nem kívánja barátjának titulálni. Szarvas Béla erre úgy válaszolt, hogy ő ezt kibírja, de hasonló­képpen nem nyilatkozna. Egy kérdező arra volt kíván­csi, hogy vajon hogyan vélekedik a két szervezet a szovjet csapatok ittlétéről. Az MDF kifejtette, hogy céljuk az, hogy az idegen katonákat lehető leghamarabb kivonják az országból. Ezt az ál­láspontot az SZDSZ-esek is megerősítették, majd hozzáfűz­ték, hogy amennyiben kormány­ra jutnak, egyik első ténykedé­sük az lesz, hogy kijelentik: a szovjet hadsereg jogellenesen tar­tózkodik Magyarországon. Szóba került április negyediké is, s erről jobbára mindkét fél egyformán vélekedett. Az MDF-től dr. Farkas Gabriella el­mondta, hogy ez az ünnep nem ünnep, mert egy megszállás év­fordulója, s csak azért piros betűs nap a kalendáriumban, mert azt még tavaly nyomtatták, Novák Rudolf pedig még hozzáfűzte, hogy még az időpont sem helyt­álló, hiszen az úgynevezett „fel- szabadulás” nem ezen a napon volt. Egy egészségüggyel kapcsola­tos felvetésre Szarvas Béla úgy reagált, hogy ő tárgyalt a kórház vezetőivel és a tanács illetékes osztályával a problémákról, míg a másik fél ezt nem tette meg. Novák Rudolf röviden úgy vála­szolt, hogy ő majd az új „illetéke­sekkel” szeretné megtenni ugyanezt. A program befejező részében főként a privatizációs elképzelé­sek különbözőségéről folyt a szó, s mivel a párbaj lapzártánkba csúszott, így a finisről sajnos nem tudtunk tudósítani. (kova) SZDSZ-es konvoj Ma reggel Budapesttől Miskolcig autóbuszokból és személykocsikból álló SZDSZ-es konvoj vo­nul végig. A karavánt, amely zászlókkal és transzparensekkel díszített, Magyar Bálint, az SZDSZ ügyvivője vezeti. Gyöngyösre a kocsisor 10 óra körül érkezik, végigvonul a Vöröshadsereg útján, a Jókai úton, a Fő téren, a Kossuth utcán, a Mérges úton és az Április 4-e úton, s végül innen tér rá a 3-as útra. Virrasztás a székelyföldi magyarokért a G.G. Színházban Ma este kilenc órától a hivatásos színészek és a város más előadóművészei lépnek föl a helyszín­hez kapcsolódó versekkel, énekekkel. A virrasztás fél kilenckor a Dobó térről induló fáklyás fel­vonulással kezdődik. Z' .......... ............. ^ G épkocsivezetőket keresünk felvételre költségtérítéses rendszerben üzemeltetett tehergépkocsira. Érdeklődni: Póta Albert üzemvezetőnél VOLÁN TBF Vállalat Fel németi Üzem Telefon: 36/11-344/23 mellék. J---------=_---------------------­A KAEV 4. sz. gyára (Gyöngyös, Karácsondi u. 15.) felvesz sugárfúrós és hegesztő szakmunkásokat és horizontesztergályost Jelentkezni lehet személyesen a gyár személyzeti és munkaügyi vezetőjénél, vagy a 12-284-es telefonon. L A gyárhoz a 4. sz. helyi járat közlekedik. ÜZLET: 1990. április 2-án megnyitjuk VILATI BOLTUNKAT a VILATI Egri Gyárában Eger, Faiskola u. 9. sz. alatt. Kereskedelmi tevékenységünk köre: híradástechnikai és erősáramú alkatrészek, műszerek, perifériák, huzal-kábelek, számítástechnikai cikkek, tartozékok, félkész­termékek, alapanyagok, gyári hulladék anyagok. A bolt nyitvatartási ideje: Hétfőtól-csiitörtökíg 7.30 - lb-íg Péntekem 7.30 - l3~ig. Szeretettél várjuk kedves vásárlóinkat! \ ^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents