Heves Megyei Népújság, 1990. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-21 / 67. szám
HEVES MEGYEI IXL. évfolyam, 67. szám 1990. március 21., szerda ÁRA: 4,30 FORINT POLITIKAI NAPILAP A TÖRTÉNELEM MA KEZDŐDIK „Mindenki szíve vágya, hogy európaivá vállunk.” (3. oldal) NEM LEHET KÜLFÖLDRE UTAZNI A VÁLASZTÁS NAPJÁN? „... a határőrök — egyelőre — nem kaptak ilyen intézkedésről parancsot...” (4. oldal) A NYILATKOZAT „A játékvezetők működése kritikán aluli volt.” (5. oldal) Ml LESZ A PANAKOSZTA-HÁZZAL? „Fölmerült többek között, hogy a könyvtárnak adják át...” (8. oldal) Németh Miidós üzenete Pétre Románhoz Németh Miklós miniszterelnök üzenetet küldött Petre Roman román kormányfőhöz. Az üzenetet kedden Horn Gyula külügyminiszter adta át Románia budapesti nagykövetének, akit a minisztériumba kéretett. Az üzenet teljes szövege a következő: „A magyar közvélemény és vezetés megdöbbenéssel értesült az utóbbi napokban történt, kifejezetten magyarellenes atrocitásokról Romániában. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a decemberi fordulatot követően nem a megbékélés, hanem a konfrontáció irányába fordult a román többség és a magyar kisebbség viszonya Románia egyes részein. Elszomorító, hogy a kisebbségek egyéni és kollektív jogainak érvényesítése egyre inkább az agresszív, soviniszta erők által uszított románok ellenállásába ütközik. A nacionalizmus feléledésének veszélyére többször felhívtuk a román vezetés figyelmét, és kértük, tegyenek meg mindent a rendkívül kedvezőtlen jelenségek kibontakozásának megakadályozására. Legmélyebb sajnálatunkra a nyilvános állásfoglalásokkal ellentétben a román vezetés — úgy tűnik — a magyar kisebbség ügyét alárendeli a belső hatalmi harcnak, elfogadhatatlan engedményeket tesz kifejezetten faji megkülönböztetést hirdető erőknek. A magyar nép legnagyobb nemzeti ünnepéről, március 15- éről való romániai megemlékezések több helyütt előfordult megzavarása, nemzeti szimbólu(Folytatás a 2. oldalon) Szabad elhatározással — ajánlószelvénytől függetlenül Éljenek állampolgári jogaikkal Tisztelt Választópolgárok! Engedjék meg, hogy újra segíthessünk az országgyűlésikép- viselő-választásról rendelkező törvény nem mindig könnyen érthető és azonnal áttekinthető előírásaiból következő és várható tények magyarázatával, gondolataink kötetlen formájú közlésével. Heves megye 6 egyéni választókerületében összesen 67 képviselőjelöltet állítottak Önök, szimpátiájuk alapján történő ajánlásaikkal. Az Önök által ajánlott képviselőjelöltek kerülnek fel a szavazólapokra, amint arról már tájékoztattuk Önöket a Népújság 1990. március 1-jei kiadásában. A szavazólapokon szereplő képviselőjelöltek közül Ön arra fog szavazni, akire egyéni döntése alapján a szavazás napján szeretne! Ajánlószelvényének fel- használása, az Ön ajánlásának ténye semmiféle elkötelezést vagy kényszert nem jelent: szavazása csak személyesen végrehajtva, titkosan és az Ön szabad elhatározásából történik! Ehhez a megfelelő, törvény által előírt körülményeket biztosítjuk! Érvényes a szavazás, ha a nyilvántartásba vett választópolgároknak több mint a fele leadja szavazatát! Ha az Önök érdeklődése és aktivitása hiányzik, akkor a második választási fordulóban mindazok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban is indultak: és képviselő az ajelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, ha a szavazópolgárok több mint egynegyede leadta szavazatát. Az egyéni választókerületekben eredményes csak akkor lesz az érvényes szavazás, ha az érvényes szavazatoknak több mint a felét megszerzi az egyik képviselőjelölt! Ha az Önök aktivitása megvolt, de szavazataik megoszlottak, s egyik jelölt sem kapta meg az igényelt 50%-nál több szavazatot, akkor a második választási fordulóban azok ajelöltek indulhatnak újra, akik az első fordulóban az érvényes szavazatoknak legalább 15%-át megkapták. Ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor az első fordulóban a legtöbb szavazatot elért három jelölt indulhat újra. Képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapja, feltéve, hogy a második választási forduló szavazásában a választókerület választópolgárainak több mint egynegyede szavazott. Heves megye területi választókerületében 11 párt (és választási egyesülés) szerzett jogot az egyéni képviselőjelölt-állításokkal, hogy területi listát állítson. Ezek a listák — melyeket szintén az 1990. március 1-jei Népújságból ismerhettek meg — lesznek rajta a területi választókerület szavazólapján. Ezen a szavazólapon Ön valamely feltüntetett pártra fog szavazni, szabad elhatározásából és az ajánlási szelvényének felhasználásától függetlenül! Heves megye választópolgárainak leadott szavazatai alapján 5 képviselői mandátum betöltésére kerülhet sor. A mandátumokhoz a listán szereplő jelöltek a szavazólapon szereplő sorrendben jutnak. Ha érvénytelen lenne a választás első fordulója Heves megye területi választókerületében, akkor a második választási fordulóban mindazon pártlisták indíthatók, melyek az első fordulóban is indultak. Ekkor már a választó- polgárok több mint egynegyedének (25%) szavazása alapján is érvényesnek tekintendő a szavazás. Mindenesetre Heves megye területi választókerületében a választási forduló eredménye csak előzetes eredménynek tekinthető, mert ha egy párt Heves megyében ugyan megszerezte az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatokat, de a területi listákra, vagyis pártokra leadott, országosan összesített érvényes szavazatok 4%-át nem érte el, akkor mégsem szerezte meg a területi lista jelöltje a mandátumot. Ilyen esetben az Országos Választási Bizottság visszajelzése után az előzetes eredmény. módosul, vagy a követke(Folytatás a 2. oldalon) Feldúlták a Magyar Demokrata Szövetség székházét — Tizenegyen kerültek a kórházba — Ketten benn is maradtak—Az egyik: a súlyosan megsérült Sütő András, akit barbár módon összevertek— Félelem a városban — A hadsereg keddre virradóra erősítést küldött—Távirat a miniszterelnöknek — Iliescu magyarázkodott Fellángoltak az indulatok Marosvásárhelyen Határozatlan volt a román vezetés Ion Iliescu, az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács elnöke a Marosvásárhelyen kialakult helyzet miatt keddre virradóra televíziós beszédet intézett az ország népéhez, Erdély lakosságához. Marosvásárhelyen — mondotta — súlyossá váltak az események és román állampolgárok „az előző eseményeket felmérve, értékelve, sajnálatos cselekedetekre ragadtatták magukat”. A tüntetők pártszékházakat dúltak fel, közöttük az RMDSZ székházát. A Magyar Demokrata Szövetség több tagját, közöttük Sütő András írót megsebesítették. Iliescu nem tett említést a Vat- ra Romaneasca nacionalista szervezetéről, csupán ezt mondta: — A kialakult helyzet megoldásáért mindent meg kell tenni, mivel a feszültségek, a gyanúsít- gatások nem szolgálják sem a románok, sem pedig a magyarok érdekeit. A józan észre kell apellálnunk, nagy önmérsékletről kell bizonyságot tennünk, jobban meg kell értenünk egymás álláspontját, türelmet kell tanúsítanunk. — Szólt arról, hogy Romániában most kezdődik a választási időszak, ami fokozhatja a feszültségeket. Új terminológiát alkalmazott: „az alaplakos- ság”-ot említette, azt, amelynek a nemzetiségekhez fűződő viszonya érdekében a felelős tényezőknek mindent meg kell tenniük a jobb megértésért. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a helyi szervek nem tudták megfékezni a szélsőséges elemeket. Hozzátette: — Nemzeti érdek, hogy a szélsőséges akciók ne terjedjenek át más területekre. Szükség van arra, hogy a románok és a magyarok ne engedjenek ösztöneiknek. — Iliescu szerint párbeszédre van szükség, mert csak ez az út lehet a demokratikus fejlődés alapja. „Bízunk ab (Folytatás a 2. oldalon) Távol Európától Meghökkenve hallgattuk a decemberi román népfelkelés eufóriától átitatott tudósításai között Sütő András pesszimista szavait. Míg lenn a téren románok és magyarok ölelkeztek, ő arról beszélt, hogy alighanem keserves és hosszú utat kell még bejárnia az erdélyi magyarságnak a kisebbségi jogok szabad gyakorlásáig. Azóta kiderült, hogy ami akkor pesszimizmusnak látszott, tiszta realizmus volt, és borúlátó jóslatának beteljesedése kis híján magát Sütő Andrást is elsodorta. A hatóság emberei csak akkor mentették ki a pogromra tüzelt, kaszával, cséphadaróval felszerelt román parasztok kezéből, amikor azok már kis híján agyonverték. A pálinkával leitatott rohamcsapatokat a Die Welt tudósítója szerint Marosvásárhely katonai parancsnoka szállíttatta a környező falvakból a városba, hogy megmutassák a „túlzott önhittségükben” egyenlő jogokat követelő magyaroknak, ki is az úr voltaképpen Romániában. Meg azt is, hogy milyen sors vár rájuk, ha nem fémek a bőrükben, és anyanyelvi oktatást meg más „nacionalista, soviniszta, irredenta, fasiszta”, és isten tudja még milyen követeléseket hangoztatnak. Bizony, nagyot fordult a kerék karácsony óta, pontosabban egy kis kilódulás után visszazökkent az eredeti kátyúba. Mint a csodák általában, a román csoda is csak három napig tartott, és mára szinte ott vagyunk, mint Ceausescu idejében: tilos bevinni a magyar nyelvű könyveket, nem nyűt a kolozsvári magyar konzulátus, nem sikerült megegyezni az állampolgársági és a menekültügyekben és egy sor régóta rendezésre váró kérdésben. A diktátor megdöntése után kialakult katasztrofális gazdasági és zűrzavaros politikai helyzeten a gyenge és illegitim új kormány képtelen úrrá lenni, és a hatalom megtartása érdekében folyamatosan engedni kényszerül a mind hangosabb félfasiszta szervezetek követeléseinek. A decemberi vihar által felkavart politikai mocsárból ugyanis most egyre több szenny kerül a felszínre, miközben a volt rezsim emberei is az „annál jobb, minél rosszabb” elve alapján folytatják aknamunkájukat. Az indulatok célpontjaként pedig ott vannak a bűnbakká tett magyarok, akikre rá lehet fogni, hogy ők csinálták a kommunizmust Romániában, és nem a kondukátor meg a talpnyalói; akiket meg lehet vádolni, hogy Erdélynek önállóságot akarnak, és ezzel szétrobbantják a „Nagy-Romániát”. Ott, ahol még mindig hiányoznak az emberi lét alapvető feltételei, és ebből következően a szabadság is, szabad Tőkés László felakasztását követelni, szabad a magyarok vérét inni akaró szervezeteket alakítani, szabad a hatóságok cinkos beleegyezésével magyarokat összeverni, lakásaikat, intézményeiket feldúlni. Miközben Budapesten magyar és román értelmiségiek párbeszédet folytattak, Marosvásárhely utcáin a fanatizált tömeg magyar vért folyatott: ez a párhuzam világosan mutatja, hol húzódnak jelenleg az európai ház falai. Kíváncsian figyeljük, vajon mikor veszi észre a román vezetés, hogy az aljas indulatok szabadon engedésével saját népe alatt vágja a fát? Amíg nincsenek garantált kisebbségi jogok, nehéz lesz külföldi segítséget kapni az ország talpraállításához, anélkül pedig nem lesz normális emberi élet sem románnak, sem erdélyi magyarnak. Ilyen mentalitással ugyanis az Európa Háznak még a sufnijába sem lehet beköltözni... Koncz János Erdély múlandó békéje Az elmúlt napok eseményei megingatták az erdélyi magyarság nemzetiségi megbékélésbe vetett törékeny hitét. Képeink február végén készültek, amikor még reménykedhettünk, hogy vége lesz a hosz- szú történelmi télnek. (Fotó: Gál Gábor)
