Heves Megyei Népújság, 1990. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-20 / 66. szám
HEVES MEGYEI POLITIKAI IXL. évfolyam, 66. szám ÁRA: 1990. március 20., kedd 4,30 FORINT NAPILAP A KÍGYÓK NEM SZERETIK, HA FÚJ A SZÉL Mikus László nem kellett a tanárképző főiskola állattani tanszékének. (4. oldal) NEVELHETŐ-E GYERMEKEINKBŐL ZSENI? Félünk a komoly tanítástól, pedig a gyermek 4-5 éves koráig mindenre nyitott, hallatlanul fogékony. (5. oldal) LÁBA KELT 24 EZER FORINTNAK TARNALELESZEN? ...néhány számlával ugyan még adósak, de ezt napokon belül rendezik. (6. oldal) A HATOS LOTTÓ NYERŐSZÁMAI: 5, 13, 17, 25, 32, 37, a pótszám: 29. Felbontották a kormány és az egyházak közötti 1948-as megállapodásokat Németh Miklós, a Miniszter- tanács elnöke hétfőn délelőtt négy magyarországi egyház, illetve felekezet vezetőit fogadta a Parlamentben. Az egymást követő találkozókon felbontották a Magyar Köztársaság kormánya és az érintett egyházak, felekezetek között 1948 októberében, illetve decemberében kötött megállapodásokat. Az erről szóló okmányokat Németh Miklós, illetve a Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnöksége nevében Kocsis Elemér püspök, lelkészi elnök és Somogyi József főgondnok; a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Elnöksége képviseletében, Harmati Béla püspök-elnök és Frenkl Róbert országos felügyelő; a Magyarországi Unitárius Egyház Képviselő Tanácsa nevében Huszti János püspök és ifj. Bartók Béla főgondnok; a Magyar Izraeliták Országos Képviselete nevében Bakos Lajos ügyvezető alelnök, Schöner Alfréd, az Országos Rabbitanács elnöke és Fixier Herman, a Budapesti Izraelita Hitközség Ortodox Tagozatának elnöke látta el kézjegyével. (A Magyar Katolikus Püspöki Karral 1950-ben kötött megállapodást már februárban felbontotSvéd lakberendezés Magyarországon is Szerdán nyílik az IKEA „Bizonyosak vagyunk abban, hogy az IKEA nemcsak Svédországban járulhat hozzá a demokrácia fejlődéséhez” — ezzel a szlogennel invitálták az újságírókat arra a sajtótájékoztatóra, melyet hétfőn délelőtt tartottak Budapesten (az Örs vezér téren), az első magyarországi IKEA Áruház éttermében. Bár a hivatalos megnyitóra csak március 21-én kerül sor, a hálózat svéd és magyar vezetői úgy gondolták, nem árt idejében felhívni a vásárlók figyelmét az eseményre. így is idestova tíz esztendeje került szóba először az áruház magyarországi létesítésének terve, amely megvalósulva várhatóan nemcsak a hazai bútorkínálatot forradalmasítja, hanem nagy hatással lesz az emberek lakáskultúrájára, s így közvetve életmódjára is. A jól szervezett propaganda- kampány már napokkal, sőt hetekkel ezelőtt elkezdődött. Mintegy négyszázezer budapesti lakoshoz juttatták el a nemzetközi hírű hálózat új (sorrendben a nyolcvanharmadik) tagjának árukínálatát bemutató nívós katalógust. A főváros utcáit úgynevezett „kulcsos emberek” járták, s a Calipso rádió vetélkedőjén is lehetett olyan kulcsot nyerni, amely esetleg beleillik valamelyik IKEA-szekrény zárjába. A vidékiek számára sem érdektelen az IKEA-premier. A világszerte elismert svéd lakberendezési szemlélet híveinek még néhány száz kilométer távolságból is megéri a fáradság, ha a valamikori svéd parasztbútorok egyszerűségét és praktikusságát képviselő bútorokat, tárgyakat vásárolhatnak. (A szállítás nem gond, mert szinte minden darab elemeire szedhető, lapra szerelten árusítják őket.) Az induló kínálat biztató: nem kell elkeseredniük a kis lakásokban élőknek, jól elhelyezhető, elemes bútorokból van bőven. Az áraktól sem kell hanyatt esni. Mint mondják, a svéd árakhoz képest is tíz százalékkal olcsóbb a kínálat. Az áruházi szolgáltatások pedig valami egészen újat képviselnek a hazai kereskedelemben. Egy IKEA tehát már van nálunk. Ahhoz, hogy Magyarország egésze része legyen Európának, bizony nem ártana az IKEA-képviselte életstílust az egész országban elterjeszteni. CT • • j j UtTP Sodró lendületű, remek programmal léptek a közönség elé a Csíkszeredái néptáncosok vasárnap este a Megyei Művelődési Központ színpadán. A Hargita Néptáncegyüttes csütörtök este Gyöngyösön is bemutatja „Most jöttünk Erdélyből" című kétórás műsorát. Képünkön az egri előadás egyik szép száma: jenőfalvi táncok. (Fotó: Perl Márton) Kétnapos eszmecsere — Horn Gyula felszólalása Magyar — román értelmiségi csúcstalálkozó Budapesten Magyar — román párbeszéd címmel kétnapos eszmecsere kezdődött hétfőn Budapesten magyarországi, erdélyi magyar és román vezető értelmiségiek részvételével. A résztvevők között van Ion A lexandru és Mircea Dinescu költő, Cs. Gyimesi Éva, a kolozsvári egyetem tanára, Ká- nyádi Sándor költő, Csoóri Sándor költő, Cseres Tibor író. A rendezvény szervezője, Josef von Ferenczy — a müncheni székhelyű Ferenczy-hírügynök- ség vezetője — meghívólevelében hangoztatta, hogy a tolerancia szellemében — amely mindenkor egymás jobb megismerésén alapszik — történelmi lehetőség nyílik a magyar és a román nép között évszázadok óta fennálló sorompók lerombolására és a két népet összekötő hidak megépítésére. Josef von Ferenczy az MTI kérdésére elmondta: amennyiben a mostani találkozó sikerre vezetne, akkor javasolni fogja, hogy hozzanak létre egy magyar — román párbeszéd egyesületet, amely a most megkezdett szellemben folytatná a kapcsolatépítést. A tanácskozáson az első felszólaló Horn Gyula külügyminiszter, a rendezvény védnöke volt. A találkozó jelentőségét méltatva hangsúlyozta, hogy a rendezvény elősegíti a magyar és a román értelmiség európai színvonalú, civilizált párbeszédét. A két nép közötti párbeszéd megteremtése nem öncél: a jelenlegi európai helyzet lehetővé teszi, hogy a két ország új alapokra helyezze kapcsolatrendszerét. Ez egyben nagy felelősséget is ró a két ország kulturális, szellemi életének képviselőire, hiszen megnyílt előttük a lehetőség, hogy a maguk eszközeivel hozzájáruljanak egy új, demokratikus Európa felépítéséhez. Ezzel a történelmi lehetőséggel mindkét országnak élnie kell. Horn Gyula véleménye szerint a megbékélés, az együttműködés alapjainak megteremtéséhez feltétlenül szükség van arra, hogy a két ország szembenézzen a múlttal, s levonja annak tanulságait. A múlt ismerete alapján el kell takarítani az útból a ferdítéseket, hamisságokat, illetve a politikában évtizedeken át jelenlévő önzést. Szükség van arra is, hogy szakítsanak a hatalmi önzéssel, amely különösen a Ceausescu- rendszer alatt egészen a hatalmi tébolyig vezetett. Magyarország az elmúlt év karácsonyán nagy örömmel fogadta a romániai forradalom hírét, s elsőként ismerte el az új vezetést. Ez is azt bizonyította, hogy a magyar népben nincs gyűlölség a román néppel szemben. A gyűlölködést az anakronisztikus politikai hatalom mesterségesen táplálta. A régi hatalom megdöntésével azonban most új alapokra lehet helyezni a magyar — román viszonyt. Magyarország egy demokratikus, stabil, az európai hagyományokra és értékekre épülő Románia létrejöttében érdekelt. A magyar és a többi kisebbség jogai csak egy ilyen demokratikus államban biztosíthatóak. A nyitó felszólalás után megkezdődött a vita, amelyet a társelnökké megválasztott Csoóri Sándor író vezetett. A résztvevők megválasztották a szerkesztőbizottságot is: ez a tanácskozás tapasztalatai alapján várhatóan egy közös nyilatkozatot szövegez meg. Választások Megkezdődött a számítógépes főpróba Az első részeredmény március 25-én, az éjjeli órákban várható Vasárnap megkezdődött a számítógépes főpróba a március 25-i választásokra — közölte az MTI érdeklődésére Kéry András, az Á llami Népesség-nyilvántartó Hivatal igazgatója. Elmondta, hogy ennek során a 176 egyéni és a 20 területi választókerületbe telepített számítógépes rendszert összekötik a Parlamentben lévő központtal. Jelenleg azonban még csak a rendszer kétharmada működik telefonvonal-hiány és -probléma miatt. A Parlament és a húsz területi választókerület közötti ösz- szeköttetés már létrejött, de a területi és az egyéni választókerületek közötti vonalak főként Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Be- reg, Vas és Zala megyében nem működnek. A hiba elhárításán a posta szakemberei dolgoznak. A tervek szerint március 21- én délben megkezdik a teljes számítógépes hálózat működtetését, és minden funkciót addig próbálnak, amíg nem lesz teljesen élő az országos lánc. Az ÁNH szakembereinek segítségével egyúttal megkezdődött a területi és az egyéni választókerületekben a számítógépes rendszert kezelő apparátus oktatása (Folytatás a 2. oldalon) Április 4. — munkanap, október 23. — munkaszüneti nap A Minisztertanács úgy döntött, hogy ezentúl április 4-e munkanap, október 23. pedig, mint a köztársaság kikiáltásának napja, munkaszüneti nap. Az erről szóló minisztertanácsi rendelet a 23. számú Magyar Közlönyben jelenik meg. Szoborcsomagolás „Vissza a feladónak!” Az országos szoborcsomagolási hullám az ünnepek alatt Egert is elérte. Ott, ahol néhány hónappal korábban még vörös rózsás koszorúk díszítették a talapzatot, most két politikai párt választási plakátjai hívják fel a figyelmet szervezetükre. De a színház előtt szónokoló Vlagyimir Iljicsés a Népkertben menetelő Iván nem ezektől nem látja már, hogy mi történik körülöttük, hanem azoktól a ponyváktól, amelyeket rájuk borítottak. Tették ezt azzal a célzattal, hogy felhívják a figyelmet, az ő idejük mostanra lejárt, a postát pedig kérik, hogy a küldeményt kézbesítse „vissza a feladónak.” Nem tudni, hogy ők vajon hogyan reagáltak erre a célzásra, de mivel elsősorban nem is nekik szól, így a megyeszékhely városi tanácsán érdeklődtünk. Dr. Gyula Zoltán vb-titkártól megtudtuk, hogy a végrehajtó bizottság még nem döntött az elszállítás időpontjáról, ám az már szinte biztos, hogy nem maradnak a jelenlegi helyükön. Nehezíti szerintük dolgukat, hogy főleg a Lenin-szobor esetében jelentős képzőművészeti alkotásról van szó, s így egy másik megfelelő helyet kell találniuk a számára. Az alkotásokon lévő plakátok alapján nem volt nehéz fellelni a „tetteseket”, akiket további, a szobrokkal kapcsolatos terveikről kérdeztük. Weil Zoltán, a Szabad Demokraták egri szóvivője elmondta, hogy ők nem csak a népkerti „Ivánt”, hanem a Lenin téri Lenint is letakarták korábban, ám azt a leplet — hasonlóan a Fideszéhez — március 14-én, illetve 15-én valaki eltávolította. Véleményük szerint mind a két munkának helye lenne egy, a későbbiekben létrehozandó szoborparkban, de a jelenlegi helyükről minél hamarabb el kell távolítani őket. Mostani akciójuk figyelemfelhívás, és hogyha az új Országgyűlés első üléséig nem történik semmi változás, akkor tovább folytatják hadjáratukat, akár le is fújják festékkel az ismeretlen szovjet katonát. Szabó Pál, a Magyar Demokrata Fórum megyei elnökségének tagja úgy vélekedett, hogy az általuk immáron véglegesen letakart Lenin-szobornak nincs a város egyik főterén helye, mivel senki nem kérdezte meg erről annak idején a lakosságot. Ők a tanácstól kértek szabályos bontási engedélyt, s mivel nem kaptak, így azt tervezik, hogy az új Parlament megalakulása után akár az állampolgárok segítségével is eltávolítják onnan. Makrisz Agamemnon alkotását természetesen nem akarják megsemmisíteni, hanem — amennyiben lesz ilyen — az MSZMP helyi székháza elé ajánlják fel. A ponyvával letakart szobrok tehát még ott éktelenkednek a korábban kijelölt helyükön, a járókelők pedig csodálkozva állnak meg előttük. A megoldást kár lenne a postától várni, hiszen annak idején sem ők kézbesítették ezt a csomagot, amelyre így természetszerűen nem is lehetett az ráírva, hogy: törékeny! Kovács Attila Vlagyimir Iljics Lenin Az ismeretlen szovjet katona (Fotó: Gál Gábor)
