Heves Megyei Népújság, 1990. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-15 / 64. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1990. március 15., csütörtök Befejezte munkáját az 1985-ben megválasztott Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) hovatartozás, vagy a nácizmus elleni magatartásuk miatt deportált vagy egyéb hátrányt szenvedett személyek sérelmeinek orvoslásáról; valamint — a magyarországi német kisebbség kollektív sérelmeinek orvoslásáról szóló határozatokat. Az első határozat szerint az Országgyűlés a jogállamiság eszméjétől vezérelve, a nemzeti megbékélés előmozdítása érdekében szükségesnek látja, hogy elégtételt szolgáltasson a Szovjetunióba jóvátételi munkára elhurcolt, valamint a szovjet bíróságok által elítélt és bűncselekmény hiányában felmentett magyar állampolgároknak. Kinyilvánítja, hogy ezek az események a sztálini politika, valamint a „bűnös nemzet” koncepciója alapján született gyakorlat és elmélet következményei voltak. Ezek az intézkedések ártatlan emberek tízezreit fosztották meg szabadságuktól, és tartották fogva hazájuktól távol olyan körülmények között, hogy jelentős részük elpusztult. Az Országgyűlés elhatárolja magát a jogtiprás ilyen módszereitől, és a magyar társadalom nevében az áldozatokat megköveti. Elkötelezi magát olyan garanciák megteremtésére, amelyek megakadályozzák, hogy a jövőben bármikor magyar állampolgárokat külföldi állam hasonló módon elítélhessen és elhurcolhasson. A jóvátételi munkára történt elhurcolás és az ártatlanul elszenvedett ítéletek miatt az alkotmányban, a hatályos törvényekben és más jogszabályokban biztosított jogok gyakorlásában senkit sem érhet hátrány. A kormány tegye meg a szükséges lépéseket az érintett személyek kártalanítására. Az 1945-1963 között személyes szabadságukban jogtalanul korlátozott személyek kárpótlásáról szóló országgyűlési határozat kimondja: az Országgyűlés az alkotmány 55. paragrafusában foglaltak alapján — amely szerint a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra; illetőleg az, aki törvénytelen letartóztatás vagy fogva tartás áldozata volt, kártérítésre jogosult — kinyilvánítja azt a szándékát, hogy mindazok, akik a második világháborúval összefüggésben vagy azt követően a sztálinista diktatórikus hatalomban üldözést szenvedtek, kárpótlásban részesüljenek. A kárpótlásnak az a célja, hogy az ember élete, személyes szabadsága ellen irányuló jogtalanságok miatt keletkezett sérelmeket a lehetőség szerint — a társadalom igazságérzetének megfelelően — orvosolja. Az Országgyűlés sajnálatát fejezi ki, hogy megbízatásának lejárta miatt már nem tudja a kárpótlásra irányuló munkát befejezni, ajánlja azonban a megválasztandó új Országgyűlésnek, hogy a jogállamiság eszméjétől vezérelve, szolgáltasson elégtételt a törvénysértően elítélteknek, a volt internáltaknak — ide értve a recski kényszermunka-táborban fogva tartottakat is —, a kitelepí- tetteknek, a hadifoglyoknak és azoknak a főleg német anyanyelvű vagy családi nevű polgári személyeknek, akiket munkavégzés céljából a Szovjetunióba elhurcoltak, vagy akiket szovjet bíróság elítélt. Az Országgyűlés egyetért azzal, hogy a Minisztertanács a kárpótlásra vonatkozó törvény- előkészítő munka folytatására és irányítására kormánybiztost, illetve miniszteri biztost nevez ki, aki ebbe bevonja a személyes szabadságukban jogtalanul korlátozott személyek érdekvédelmét ellátó szervezetek (Történelmi Igazságtétel Bizottsága, Recski Szövetség, Politikai Foglyok Országos Szövetsége stb.) képviselőit. Az 1938-1945 közötti időszakban a faji vagy nemzetiségi hovatartozás, vagy a nácizmus elleni magatartásuk miatt deportált, vagy egyéb hátrányt szenvedett személyek sérelmeinek orvoslásáról szóló országgyűlési határozat leszögezi: az Ország- gyűlés elhatározott szándéka a jogállamiság megteremtése, a nemzeti megbékélés előmozdítása. E célok elérése egy olyan folyamat része, melyben történelmi múltunk valamennyi elemével szembe kell nézni. így nem kerülhetők meg azok az események, amelyek a második világháború alatt, illetve azt megelőzően honfitársaink közül számos áldozatot követeltek, vagy őket súlyos szenvedéseknek vetették alá. Ennek tudatában az Országy- gyűlés szükségesnek látja, hogy kártalanítást biztosítson az A határozati javaslatok elfogadását követően Németh Miklós miniszterelnök értékelte a kormány és a Parlament együttműködését. Bevezetőben elmondta: — Önök most egy közel ötéves periódust zárnak le, mi így együtt — a Parlament és kormánya — azonban csak egy 15 hónapos szakaszt. Önök több kormánnyal dolgoztak együtt, de csak az utolsót — ezt a mostanit — tekinthették úgy, hogy az teljes egészében és feltétlenül Önöknek felelős. A továbbiakban jogosnak ítélte, hogy az elmúlt 15 hónapra úgy tekintsen vissza, mint az Or- szággyűlés és a kormány közös múltjára, amelyre mindannyian büszkén, mindenképpen tiszta lelkiismerettel és az elvégzett feladat felett érzett megnyugvással gondolhatnak. A kormánynak a Parlament szavazott bizalmat, így minden ellenkező vélemény ellenére abban a meggyőződésben dolgozhattak, hogy tevékenységük alkotmányos és törvényes alapon folyik, azaz legitim. Kitért arra: nagyon sokan vannak, akik úgy érzik, ez a Parlament és a kormány nem teljesítette azt, amit vártak tőle. Mert nem teljesíthetett teljesíthetetlen követeléseket, nem teremtett jólétet és teljes szociális biztonságot, nem számolta fel négy évtized felgyülemlett feszültségeit, és még sok mindent nem tett, amit az emberek várnak és szeretnének. De teljesítette a kor történelmi parancsát, és teljesítette, amit vállalt, sőt helyenként annál többet is. 1988 vége felé úgy fogtunk a közös munkához — hangoztatta a miniszterelnök —, hogy egy modellváltást kell végrehajtanunk, s most a búcsú pillanatában azzal a tudattal állhatunk fel a padsorokból, hogy egy békés 1938-1945 közötti időszakban a faji vagy nemzetiségi hovatartozásuk, vagy a nácizmus elleni magatartásuk miatt deportált, munkaszolgáltatot teljesített, vagy egyéb hátrányt szenvedett személyeknek. Az Országgyűlés felhívja a Minisztertanácsot, hogy a kártalanításról terjesszen elő törvény- javaslatot. Az Országgyűlés végül elfogadta a magyarországi német kisebbség kollektív sérelmeinek orvoslásáról szóló határozatot. Az Országgyűlés megállapítja, hogy a magyarországi németek 1944-től kezdődő elhurcolása, majd az azt követő kitelepítése az emberi jogokat súlyosan sértő, igazságtalan eljárás volt. Az érintettek ártatlanul, nemzetiségi hovatartozásuk miatt szenvedtek. Ezek az intézkedések a magyarországi németek kollektív felelősségre vonásának megnyilvánulásai voltak. Ezért az Országgyűlés részvétét fejezi ki az elhunytak hozzátartozóinak és együttérzését a szenvedés túlélőinek. Az Országgyűlés felhívja a Minisztertanácsot: a kártalanításról terjesszen elő törvényjavaslatot, amely kimondja, hogy a magyarországi németek ugyanolyan elbírálásban részesüljenek, mint azok a német nemzetiségű magyar állampolgárok, akik hasonló sérelmeket szenvedtek. rendszerváltás alkotmányos, jogi lehetőségeit és garanciáit teremtettük meg. Ez példátlan feladat volt, és úgy érzem, megfeleltünk neki. Csak úgy sikerülhetett mindez, hogy a feladattal együtt magunk is megváltoztunk — mondotta. A továbbiakban szólt arról az örökségről, amelyet a Parlament és a kormány maga után hagy. Egy dolgot mindenképpen bizonyítottak — s erre az egész világ felfigyelt-: az alkotmányos forradalom útja Magyarországon járható. — Szeretném Önökkel együtt hinni: épülő új házunkban mindenki hazára talál. Vezetői nem lesznek olyan háziurak, akik kilakoltatják a lakók egy részét csak azért, mert a régi házban elfogadták a régi házirendet. Szeretném hinni: nem fortélyos félelem fog bennünket igazgatni, hanem jogrend, törvények és valódi demokrácia. S akkor lélekben is hazatalálhat és megbékélhet minden magyar — hangoztatta. Végezetül a nagy tetteket végrehajtó Parlament utolsó üléséről felhívta a mai magyarokat: akarjanak többek lenni korábbi és mai önmaguknál, hogy ne csak megőrizni, de gazdagítani is tudják e hazát. Kiérdemli a „korszakos” titulust? A miniszterelnök beszédét követően Fodor István mondott elnöki zárszót, értékelve az elmúlt csaknem öt esztendő parlamenti tevékenységét. Bevezetőben utalt arra: a históriaírás nem a kortársak feladata, így annak minősítése sem, hogy az 1985 és 1990 közötti időszak kiérdemli-e a „korszakos” titulust, s a történelemkönyvek lapjaira bevonulva biztosítja-e magának az örökkévalóságot. De a megélt időszak történéseit számba venni az események alakítói számára nem csak az örökké háborgó lelkiismeret megnyugtatásához adott jog, hanem cselekedeteikkel elszámolni, a tanulságokat levonni kötelességük is. A továbbiakban emlékeztetett rá: 1985 márciusában, a pártállam ötévenként ismétlődő legfontosabb eseményeként tartotta kongresszusát a kormányzó, az egyetlen párt. A kongresszus határozata ezúttal magát a politikai intézményrendszert is érintette, nevezetesen az ország életének irányításában, a munka- megosztás tekintetében új szerepkört, érdemi döntési lehetőséget kínált az Országgyűlésnek. A reménysugárt az jelentette akkor — mondotta —, hogy a párt- határozat mögött már a megvalósulás stádiumában lévő, az eddigiektől eltérő törvény szabályai szerint folytak az új Ország- gyűlés megválasztásának előkészületei. Még ma sem lehet pontosan megítélni, hogy a demokráciának ez a cseppje, vajon a politikai hatalom túlzott magabiztosságának forrásából fakadt, esetleg gyógyírnek szánták az életszínvonal várható romlása által ejtett sebekre, netán a döntési szerepkörrel együtt a felelősség megosztásának szándéka húzódott meg mögötte, vagy tényleg tudatos lépés volt a demokrácia irányába? — mondotta Fodor István. — A háztól elköszönő honatyának hátborzongató látomása van: emberöltő múltán egy munkáját befejező Parlament utolsó ténykedése ugyanaz lesz, mint ma, a miénk volt? Szerencsére a látomás múlóban van, a színpadon helyreáll a rend, s a valódi főszereplők mondanivalója már gondolatébresztő. — Tekintsünk hát féltésünk mellett bizakodással is a jövőbe. Bízzunk az istenadta népben, hogy arra érdemeseket választ, s előlegezzük a bizalmunkat a ki- választottaknak, mert szükségük lesz rá! Ha ennek az Országgyűlésnek embert és nemzetet pró- bálóan nehéz volt a feladata, a következőé sokszorta az lesz. Bizakodásunkat erősítse a tudat: a magyar társadalom és gazdaság jelenlegi állapota még magában hordja a kedvező végkifejlet lehetőségét. De tudni kell azt is: nemzeti egység nélkül a szükséges cselekvésre képtelenek leszünk, a nemzeti egység feltétele pedig a megbékélés — hangoztatta befejezésül. Az öt esztendős munkaprogramot ezzel lezárván az Ország- gyűlés ünnepi ülésen emlékezett meg az 1848-as forradalom évfordulójáról. Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök megemlékezésében hangsúlyozta, 1848 márciusa történelmünk nagy pillanata, mely újra és újra felragyog és híveket toboroz Magyarországon. Németh Miklós beszéde Ma 17 órakor: ESE - Ú. Dózsa A döntő a tét Tavaly a rájátszásban az Eger SE női röplabdázói az Ú. Dózsát szorították le a dobogóról. Az idei play-offban ismét összehozta a sor a két csapatot, csakhogy most a döntőbe jutás, végsősoron az aranyérem a tét. Az egriek valamivel szerencsésebbnek mondhatják magukat, hiszen hazai környezetben kezdik a lilák elleni mérkőzéssorozatot. Az elődöntőben három győzelmet kell annak a csapatnak felmutatnia, amelyik a fináléba pályázik, vagyis akár öt meccset is játszhat egymással a két együttes. Az ESE ebből hármat saját közönsége előtt „visz színre.” Torma Ágnes a piros-kékek megbízott edzője a ma délután öt órakor kezdődő találkozó kapcsán elmondta, hogy nagyon fontosnak érzi a Dózsa-sánc semlegesítését, náluk pedig a nyitások fontosságára és azok pontos fogadására kell nagyban összpontosítaniuk. A csapat felkészült az Újpest elleni mérkőzésekre — bár ugyanezt mondhatná el a háttérmunkáról is... A második találkozót szombaton délután rendezik meg a fővárosban, a Vágóhíd utcai csarnokban. A baráti kör ígéretéhez híven különbuszt biztosít a szurkolóknak, akik a részvételi díj befizetése mellett a mai mérkőzésen jelentkezhetnek a körcsarnokban. Labdarúgó NB II. Parázs csata várható Soha jobb rajtot! — Fogalmazhatnak így az egri szurkolók, hiszen a megyeszékhely csapata eddig mindkét mérkőzését megnyerte. Bár a nyitó találkozón még döcögött a szekér, Salgótarjánban már jobban ment a játék, így Bánkuti László is elégedett. Azért akad még tennivaló, mivel játékosai helyzetkihasználása némi kívánnivalót hagy maga mögött. Erre minden bizonnyal szükség lesz a vasárnapi összecsapáson is, ahol az egyik riválist, a Budapesti Vasutas SC-t fogadják. A héten a korábban foghíjas keret csaknem teljesen kiegészült, ezért Bánkuti edző a bőség zavarával küzd. Mindössze Voj- tekovszki hiányzott ismert okok miatt a tréningekről. A korábbi gyakorlattól eltérően a tavasz folyamán nem játszanak hétközi edzőmérkőzést, mivel a mester nem látja értelmét a tilitoli játéknak. Többre értékeli, ha egy, netán két kiadós foglalkozást iktat be fiainak. A vasárnapi 90 perc előtti esélylatolgatásnál nem is az ellenféltől tartottak leginkább, hanem a saját pályájuktól. A göröngyös, „dimbes-dombos” gyepen nehéz olyan produkciót A szurkoló szemével Szalai András: — Úgy tűnik, a piros-kékek egyre jobban játékba lendülnek. Véleményem szerint izgalmas, fordulatokban bővelkedő meccsen kétgólos győzelmet aratnak a házigazdák. EUenféUesen A vendégek rutinos játékosokból verbuválódnak, a kulturált labdarúgás hívei. Sorai között tudhatják az egykori válogatott gólgyárost és cselkirályt, Kiss Lászlót, az első vonalban több együttesnél is megfordult Kovalikot, az idősödő, de a karmesteri pálcát még mindig kezében tartó egykori szolnoki Sugárt. Mellettük a fiatal, szélvész- gyors Szőceiés Selmeczi érdemel még említést. A kis- padon sem akárki ül, Kisteleki István neve ismerősen cseng a szurkolók előtt. így aztán nem árulunk el zsákbamacskát, ha azt mondjuk: mindig a győzelem reményében lépnek pályára. nyújtaniuk, mint amilyenre idegenben képesek. Egy-egy támadáshoz dupla annyi érintés szükséges. A fővárosiak ellen — mint mindig — támadó szellemben lépnek pályára. Ugyan néhány poszt még kérdéses, de hozzávetőlegesen a következő tizenegy kezdi a találkozót: Bodolai — Rácz, Csendes, Lengyel, Fegy- vemeki v. Jávorszki — Mundi, Oláh, Horváth, Simon v. Mir- kóczki — Deli, Fodor. Mint megtudtuk, a balhátvéd Jávorszki játéka azért kérdéses, mert a klub tartozik neki egy lakással, s ezt a mai napig még nem tudta teljesíteni. Ha a napokban nem születik megoldás, könnyen elképzelhető, hogy a futballista akár más egyesületnél folytatja pályafutását. Szkanderbajnoksag Az idén másodízben rendezik meg Gyöngyösön, a Mátra Művelődési Központban a Mátra-kupa szkanderbajnokságot. Az érdeklődők még a helyszínen is nevezhetnek a mérlegelés lezárásáig. A szombati viadalt ifjúsági és felnőtt korosztályban, súlycsoportonként bonyolítják le, és érdekesség, hogy a gyengébbik nem képviselői is ösz- szemérik erejüket. A bajnokság 9 órakor bemutatóval kezdődik, a verseny pedig 10 órától indul a színházteremben. Ünnepi sportműsor Csütörtök Röplabda: Eger SE-Üjpesti Dózsa NB I-es női mérkőzés a rájátszásban Eger, körcsarnok, 17. Teke: Hevesi SC-Zöldért Éptek barátságos mérkőzés, Heves, Szabadidő központ, 9. Péntek Kézilabda: Dobó István és Bornemissza Gergely-emlékverseny, Eger, körcsarnok. 8-ól 17-ig. Nők: Egri TK-Fü- zesabony, Sirok-Jászberény, Novaj-Sal- gótarján, Füzesabony-Jászberény, Sal- gótarján-Sirok, Salgótarján-Jászbe- rény. Férfiak: Füzesabony-Balassa- gyarmat, Balassagyarmat-GMSZ. Lövészet: Országos légfegyveres bajnokság, Gyöngyös, 214-es Szakmunkásképző Intézet tornaterme, 12.30. Szombat Kézilabda: Dobó István és Bornemissza Gergely-emlékverseny, Eger, körcsarnok, 9-től 16-ig. Nők: Sirok-Egri TK, Novaj-Sirok, Jászberény-Egri TK, Sirok-Füzesabony, Egri TK-Novaj, Fü- zesabony-Salgótarján. Férfiak: GMSZ- Heves. Lövészet: Országos légfegyveres bajnokság, Gyöngyös 214-es Számú Szakmunkásképző Intézet tornaterme, 8.30. Szkander: Mátra-kupa, Gyöngyös, művelődési központ, 9. Teke: Megyei bajnokság (9): Gyöngyösi Dózsa-Hevesi SC, Egri Vasas-Vi- lati SE, Kilián SC-Agria SC II. Vízilabda: Egri Vízmű — MAFC OB I-IB-s mérkőzés Eger sportuszoda 11 óra. Labdarúgás: NB III. (15): Apc-Jász- berény, HKVSC-Volán Rákóczi. Megyei bajnokság (15): Sírok-Selyp, Borsod m. jv., Bélapátfalva-Poroszló, Bar- tos, Heves-Tamaőrs, Kalicz. Magyar Ifjúság Centrum-kupa selejtező mérkőzései: Heves, Makiár, Hatvan, Gyöngyös, Eger (Csepel Autógyár sporttelep, Gyermekváros), Nagyréde, Petőfi- bánya, Bélapátfalva, Tiszanána, 9. Vasárnap Labdarúgás: Eger SE-BVSC NB lies mérkőzés, Eger, városi stadion, 15. V:. Megyei bajnokság (15): Recsk-No- vaj, Darók; Gyöngyösnalász-Atkár, szolnoki m. jv.; Domoszló-Tamalelesz, Nógrád m. jv.; Füzesabony-Kompolt, Pest m. jv. Lendület-László Kórház II. országos női bajnoki mérkőzés, Eger, Északi sporttelep, 11. V: Molnár L. Eger körzeti bajnokság I. osztály (15): Istenmezeje-Pétervására, Egerbakta- Maklár, Paküse-Demjén, Felsőtárkány- Kisnána, Balaton-Egercsehi, Apella- Mátraderecske, Andornaktálya-Eger- szólát. Gyöngyös körzeti bajnokság (15): Ecséd-Gyöngyössolymos, Petőfi- bánya-Heréd, Szücsi-Abasár, Visznek- Gyöngyöstaiján, Boldog-Csány, Gyön- gyösoroszi-Gyöngyöspata, Karácsond- Adács.
