Heves Megyei Népújság, 1990. március (41. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-13 / 62. szám

HEVES MEGYEI IXL. évfolyam, 62. szám ÁRA: 1990. március 13., kedd 4,30 FORINT Nem sértődöttség, hanem... demagógia! „Szíveskedjen az újságot ismét elolvasni!'’ (3. oldal) „Túsznak éreztem magam...” „Kádár olyan volt, mint egy kisgyerek, aki nem mer felállni a biliről, mert fél, hogy büdös lesz...” (4. oldal) Hogyan legyünk menedzserek? „A karrierprogramot Ausztráliából irányítják.” (5 oldal) Új jelszó kellene... „...öröm ült az arcokra — Ruszkik, haza...!” (fi. oldal) A szovjet csapatkivonási egyezmény „utómunkái” — A népszámlálás szerint: 14,4 millióan vagyunk — Július elsejétől nagyobb támogatás a gyógyszereknek — Elképzelhető, hogy 25-én a címerre is voksolhatunk Kormányszóvivői tájékoztatás a Parlamentben (Munkatársunk telefonjelentése): Kamatadó: alkotmány­bírósági döntés március 14-én Hétfőn Esztergomban tartott első nyilvános ülésén — több órás tárgyalás, az érvek és ellen­érvek összecsapása után — végül is elnapolta a kamatadó törvé­nyességével kapcsolatos döntés meghozatalát az Alkotmánybí­róság. Az ülésen először a kamatadó törvényességének, alkotmá­nyosságának felülvizsgálatát ké­rők indítványozását hallgata meg a bíróság, majd a Pénzügy­minisztérium és az Országos Tervhivatal államtitkárai — Ku­nos Péter és Surányi György — továbbá a felkért független szak­értők — Nagy Tiborégyetemita­nár és Földes Gábor egyetemi docens — fejtették ki vélemé­nyüket, érveiket. Ezután a bíróság tanácskozás­ra vonult vissza. Ezt követően a tárgyalást vezető bíró — Sólyom Lászó, az Alkotmánybíróság el­nökhelyettese — bejelentette, hogy a döntést március 14-én, szerdán 16 órakor hirdetik ki, ugyancsak nyilvános tárgyalá­son. A mentelmi bizottság elé kerülhet Németh Miklós ügye Az Országgyűlés megbízott elnöke Németh Miklós ügyében azonnal összehívja a Parlament mentelmi és összeférhetetlenségi (Folytatás a 2. oldalon) Bajnok Z.vo/t kormányszóvivő szerint mintegy két tucat téma szerepelt a Minisztertanács teg­napi ülésének napirendjén. A kormány több olyan témát is érintett, amely élénken foglal­koztatja pillanatnyilag is a hazai közvéleményt. Ezek közül eme­lünk ki néhányat a kora esti saj­tótájékoztató kapcsán. Mint szó esett róla Somogyi Ferenc külügyi államtitkár elő­terjesztése során: a szovjet csa­patok kivonulását rögzítő egyez­mény aláírása csak az első lépés volt a konkrét teendők között. Aprólékos munkát igényel an­nak rendezése is, hogy miként kerül vissza hazai kézbe az ideig­lenesen itt állomásozó alakula­tok bázisa, épülettömege, gya­korló területe. Több mint nyolc­van településen húszezer hektár földterületet kell gondozói bir­tokba venni, sok ezer lakást, sösz- szesen 6 repülőteret „honosíta­ni”. Ezek polgári hasznosításba vétele hozzávetőlegesn 100 milli­árd forintot emészt majd fel. Az érintett ingatlanokat, ingóságo­kat — említették meg — részben a Honvédelmi Minisztérium, részben pedig a helyi önkor­mányzatok veszik át, illetve ver­senytárgyalásokon kerülnek űj tulajdonosokhoz. Tájékoztatta a kormányt a tegnapi ülésen a Központi Sta­tisztikai Hivatal vezetése, a té­ma: a népszámlálás. A február 20-án lezárult összeírás ugyan befejeződött, de az adatok, a fel­mérő lapok egyeztetése, ellenőr­zése még eltart egy ideig. A gyorsmérleg alapján azonban közzétették: 1990.január 1-jén Magyarország lakossága 10 mil­lió 450 ezer volt, kettőszázhatvan ezerrel kevesebb mint 10 évvel ez­előtt. A férfiak száma 5 millió 23 ezer (a csökkenés 3,2 %-os), a nőké 5 millió 427 ezer (1,7 %— os a csökkenés), az ezer férfire jutó nők száma: 1080. A főváros lakossága 3 %-kal csökkent 10 év alatt, jelenleg pontosan 2 mil­lió, 2,5%-kal nőtt a vidéki váro­sokban élők száma, gondot jelez azonban a falvak, kistelepülések 7 %-os népesség fogyása. Meg­tudtuk többek között azt is, hogy hazánk lakossága 3 millió 845 ezer lakásban él... Közérdekű téma következett: a gyógyszerárak helyzete. Mint ismert, a patikaszerek ára az utóbbi időben rohamosan, 35,4 %-kal emelkedett, s ez gondot' jelent főként az idős emberek­nek. Eddig a társadalombiztosí­tás támogatásként a gyógyszertá­rakhoz 80-90-100 %-os juttatást nyújtott, ez július 1-jétőí módo­sul: ezután 80-95 és 100 %-os támogatást nyújtanak majd az orvosságok árához, többnyire 90 %-ot. A második félévtől így mintegy 400fontos gyógyszer — időseknek, gyermekeknek fel­ír(Folytatás a 2. oldalon) A független litván parlament hatáskörébe rendelte az összes kormányhivatalt Az USA kormánya felhívta a Szovjetuniót, tartsa tiszteletben a litván nép akaratát Függetlenségi nyilatkozata után vasárnap a vilniusi parla­ment litván hatáskörbe rendelte az összes kormányhivatalt, az egyéb hivatalokat, a gyárakat és az oktatási intézményeket. Az új litván miniszterelnök, Kazimiera Pruntskene kiemelte egy nyilat­kozatában: a litván fennhatóság az Állambiztonsági Bizottság (KGB) litvániai szervezeteire is kiterjed. Vitautas Landsbergis, a parla­ment újonnan megválasztott el­nöke, államfő vasárnapi sajtóér­tekezletén bejelentette, hogy le­vélben kérte Bush amerikai és Mitterrand francia elnöktől a lit­ván függetlenség elismerését. „Más nyugati államokkal is érintkezésbe léptünk független­ségünk elismertetése ügyében” — tette hozzá. A függetlenné vált litván ál­lam vezetői első sajtónyilatkoza­taik tanúsága szerint elismerik, hogy a vasárnapi deklarációk ak­kor válnak kézzelfogható valósággá, ha sikerül megerősí­teni őket a Moszkvával folyta­tandó tárgyalásokon. Landsber­gis szerint kedvez a litván ügy­nek, ha — mint várható — a szov­jet Népi Küldöttek Kongresszu­sa elnöki rendszert vezet be a Szovjetunióban, és széles jog­körrel ruházza fel az államfőt. Az amerikai kormány vasár­nap felhívta a Szovjetuniót: tart­sa tiszteletben a litván nép akara­tát. Washington egyúttal a litván kormányt arra figyelmeztette, hogy vegye figyelembe a kisebb­ség, az orosz lakosság jogait. A Fehér Ház szóvivője a litván parlament döntését követően ki­adott nyilatkozatában emlékez­tetett arra, hogy az Egyesült Ál­lamok soha nem ismerte el a Szovjetunió szuverenitását a bal­ti államok felett, s mindig támo­gatta azok elidegeníthetetlen jo­gát a nemzeti önrendelkezésre. A nyilatkozatban Washington felhívta a Szovjetuniót, hogy kezdjen haladéktalanul építő szellemben tárgyalásokat a lit­ván kormánnyal a helyzettel ösz- szefüggő kérdések rendezésére. Washingtonban a Szovjetuni­óba való 1940-es beolvasztásuk óta is megszakítás nélkül mű­ködtek a három balti állam dip­lomáciai képviseletei, megte­remtve az új funkció alapjait. A Bush-kormány azonban az elmúlt időszakban, tekintettel Mihail Gorbacsov kényes hely­zetére, a látszatát is el kívánta ke­rülni, hogy szítaná a balti önálló­sulási törekvéseket. Amint a fehér házi nyilatkozat is tükrözi, az amerikai kormány mindenképpen szeretné elkerül­ni, hogy a balti fejlemények ki­élezzék a szovjet belpolitikai el­lentéteket, illetve megterheljék a szovjet-amerikai kapcsolatokat olyan időszakban, amikor rend­kívüli fontosságú fegyverzetkor­látozási és egyéb megállapodá­sok érlelődnek. (MTI) A földtulajdont személyekhez kötik — Az exportcikkeknek csak gazdaságosságuk alapján van jogosultságuk — A tőke­hiányt csak tőkével pótolhatják — Könyvhónapi megnyitó a megyeszékhelyen Élelmiszer-termelésünk jövője a piacon dói el A szaktudás, az ismeret olyan felhalmozott kincs, amely ter­melőerővé válik! Erre pedig nagy szüksége lesz a holnap me­zőgazdaságának, élelmiszeripa­rának a jövője szempontjából. Ez adja az apropóját az idei, 33. mezőgazdasági könyvhónap­nak, amelynek ünnepélyes me­gyei megnyitójára hétfőn, dél­előtt került sor Egerben, a Te- szöv székházában. Az érdeklődőket, a megjelent szakembereket Jurányi János, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának veze­tője köszöntötte. A bevezető előadás különös érdeklődést vál­tott ki, hiszen nem kevesebbről esett szó, mint arról, hogy van-e jövője élelmiszer-gazdaságunk­nak? Dr. Öcsödi Gyula, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium főosztályvezető-he­lyettese ezzel összefüggésben ar­ról beszélt: talán napjainkban nem kis bátorság kell ahhoz, hogy valaki ezt a témát boncol­gassa. Mégis az ágazat elmúlt év­tizedekben elért eredményei erre jogos indokot szolgáltatnak. Mind a népgazdaság exportjá­ban, mind a bruttó hazai termék előállításában, élelmiszer-gaz­daságunk 23-26 százalékkal vesz részt. Közel egymillió em­bert foglalkoztat, miközben évek óta jelentős befizetője az állami költségvetésnek. Tavaly például 1,7 milliárd dollár értékű élelmi­szert vittünk a külpiacokra, és az ágazat 600 millió dollár import anyagot hozott be. Ezáltal több mint egymilliárd dollárra tett szert. Szép eredmény — hangoz­tatta az előadó —, önmagunkhoz képest, például a holland mező- gazdasághoz viszonyítva már nagy az elmaradásunk, hiszen annak 500 százalékkal nagyobb volt a tavalyi élelmiszer exportja, mint a miénk. A magyar élelmiszer-gazda­ság ma nehéz helyzetben van, hi­szen világpiaci árakon kapja az anyagokat, eszközöket, miköz­ben a hazai felvásárlási árak en­nél még mindig jóval alacso­Izelítő a könyvhónapi újdonságokból nyabbak. Eközben technikai, technológiai színvonala teljesen leromlott. Ilyen körülmények között tehát elismerés, hogy ké­pes volt minden idők legnagyobb külpiaci forgalmát lebonyolítani, 1989-ben. Vajon van-e jövője az ágazat­nak? Dr. Öcsödi Gyula arra hív­ta fel a figyelmet, hogy hazánk természetföldrajzi, gazdasági adottságait figyelembe véve a vá­lasztások után a leendő új kor­mánynak mindent el kell követ­nie az élelmiszer-gazdaság fej­lesztéséért. Várható, hogy a földkérdést újra tárgyalják. Any- nyi már bizonyos, hogy a tulaj­donviszonyt személyekhez kö­tik. Tehát a föld azok nevére jut vissza, akik egykor a közösbe vit­ték, illetve megdolgoztak érte. Az is várható, hogy az élelmiszercik­keket gazdaságosságuk alapján rangsorolják majd. Tehát ebbén is lesz átrendeződés. Az ágazat jövőjét viszont alapvetően az egységes piac dönti el. Ezért el­képzelhetetlen, hogy ennek vizs­gálata nélkül előbbre léphes­sünk. Tehát egyes termékeinket a devizaszerzés alapján kell a jö­vőben rangsorba állítani. Várha­tó az is, hogy a jelenlegi termelő- szövetkezetek legalább húsz szá­zaléka megszűnik, főleg azok, amelyek eddig jelentős állami tá­(Fotó: Gál Gábor) mogatásbol tartották fenn magu­kat. Ez nem maradhat így. Vége­zetül arra emlékeztetett, hogy élelmiszer-gazdaságunk napja­inkban erőteljesen tőkehiányos, és ezt csak működő tőkével szün­tethetjük meg. Ehhez segítséget nyújt a Világbank, de van kilátás amerikai, holland, dán, új-zé- landi támogatásra is, elsődlege­sen a vállalkozások felkarolásá­val. Ehhez pedig szorosan kap­csolódik az oktatás, a szakmai képzés, amely végső soron a fo­gyasztókat szolgálhatja. A bevezető előadást követően dr. Gallyas Csaba, a Mezőgaz­dasági Könyvkiadó igazgatója a szakmai ismeretek felértékelő­dését méltatta. Ezért olyan új ki­adványokra van szükség, ame­lyek közérthetőek, sokféle színes rajzot, ábrát tartalmaznak, és fő­leg a holnap termelőit, vállalko­zóit segítik korszerű ismeretek­hez. Bejelentette, hogy a kiadó más intézmények közreműködé­sével létrehozta a Mezőgazdasági Szakkönyv Alapítványt. Éves kamatának felhasználásáról ku­ratórium dönt, hogy milyen ak­tuális szakkönyvek kiadására fordítják. Az ünnepi megnyitó helyszí­nén könyvkiállítást és -vásárt nyitottak. Mentusz Károly Katonabúcsúztató Hajmáskéren Útnak indították hétfőn a haj­máskéri vasútállomásról azt a zászlóaljnyi szovjet katonai egy­séget, amely a megállapodás ér­telmében elsőként hagyja el Ma­gyarországot. Eljöttek erre az al­kalomra a Dunántúl egyik kato­nai centrumába a budapesti nagykövetségek katonai attaséi, a Magyar Honvédség és a Kül­ügyminisztérium vezetői. Ott volt a vasútállomáson Hajmás­kér apraja-nagyja, hogy szemé­lyesen is meggyőződjék miként tartja be a szovjet fél az egy hó­nappal ezelőtti ígéretét. Alig egy hónappal ezelőtt ugyanis Haj­máskéren, a település vezetőinek és az újságíróknak bejelentették, hogy még ebben az évben el­hagyják hajmáskéri bázisukat. Az egységet elszállító szerel­vény érkezését megelőző vára­kozás közben rögtönzött sajtótá­jékoztatóra került sor. Hazai és- külföldi újságírók gyűrűje vette körül Somogyi Ferenc külügy- minisztériumi államtitkárt és Borsits László altábornagyot, a Magyar Honvédség vezérkari főnökét. Borsits László az MTI munka­társának kérdésére elmondta, hogy ez év végéig a szárazföldi egységek 70 százaléka, a légierő 65 százaléka, jövő február végéig a szárazföldi csapatok 90 száza­léka, május közepéig pedig a tel­jes légierő elhagyja az ország te- rüjetét. Június 30-ig már csak a legszükségesebb létszámban maradnak katonák; az őrzésre, az eszközök berakására, szállítá­sára. Csaknem 6 ezer objektum szabadul fel ily módon, ezek fele a magyar állam tulajdonába van, s csak ideiglenes használatra ke­rült át a szovjet egységekhez, egy részük pedig szovjet beruházás­ként épült. A felszabaduló objektumok kezelői joga visszaszáll a magyar hadseregre, de minden egyes lé­tesítmény a magyar állam tulaj­donát képezi, így végül is a kor­mány dönt majd azok további sorsáról. Az egység elvonulásánál jelen voltak — zászlókkal, transzpa­rensekkel — a különböző pártok csoportjai is. A szabaddemokra­ták és a szociáldemokraták mel­lett felvonuló Fidesz a csapatki­vonások meggyorsítását sürgette. A hajmáskéri búcsúztatón rö­vid beszédben köszöntötte a ha­zatérő szovjet katonákat Viktor Silov, a Déli Hadseregcsoport parancsnokának első helyettese, Ábel László, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság elnökségének tagja, jó utat kívánt a hazatérők­nek Maród Rezső, Veszprém vá­ros tanácselnöke; elköszöntek az itt maradók és az útnak indulók. A szerelvény katonazene hangjai mellett 13 órakor gördült ki a hajmáskéri pályaudvarról.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents