Heves Megyei Népújság, 1990. február (41. évfolyam, 26-50. szám)

1990-02-12 / 36. szám

4. KULTÚRA — KÖZMŰVELŐDÉS NÉPÚJSÁG, 1990. február 12., hétfő Van-e kiút a hátrányos helyzetből? Leszerelés február 15- én, bevonulás e hó 26- 27-én — Március 17-én lesz az eskütétel — Szavazni hazaengedik a sorkatonákat 1987 szeptemberében 17 kol­légánk távozott az új iskolába, s velük együtt a számítástechnikai osztályok. — mondja az egri Al­pári Gyula Közgazdasági Szak- középiskola igazgatója,dr Tóth András,aki indulatok nélkül em­lékszik a szétválásra. Az mindenki számára nyil­vánvaló, hogy a megyeszékhely a nyolcvanas évek elejére „kinőt­te” középiskoláit. A kezdetben csak „lila”, mostmár Neumann János Közgazdasági és Számítás- technikai Szakközépiskola és Gimnázium megteremtését min­denki csak üdvözölhette. A „megfelezett” anyaintézmény számára viszont nehéz időszak következett. Túl -kellett élni a műtétet. Hogy ez miként, s mi­lyen eredménnyel ment végbe? — ezt tudakoltuk az Alpáriban. Az indok: a rozoga villamoshálózat — Az iskola kettéválása sok­kolta a tantestületet — utal a pe­dagógusok 1987-es közérzetére dr. Tóth András. — A hetvenes évek elején ugyanis a számítás- technikai képzés itt indult be a megyében. Végül is az ok — amelyre a tanácsi irányítók is hi­vatkoztak —, hogy a további gé­pesítéshez elengedhetetlen a vil­lamoshálózat korszerűsítése. Itt pedig meglehetősen rozoga volt a vezetékrendszer. Tehát iskolát építettek. Az megint más kérdés, hogy miután nyolc osztály a pe­dagógusokkal együtt eltávozott, a problémákat nekünk, akik itt maradtak, ugyanúgy meg kellett oldanunk.(Bár a számítástechni­kai oktatás nem fő profilunk, de nem lehetünk meg computerek nélkül. Tizennyolc Commodo- re-unk és öt IBM-ünk van. A nagyközönség csodálatára is méltán számot tarthatna az az írógépgyűjtemény, amelyet az egri Alpári közgazdasági szak- középiskola géptermében tárol­nak. A szaktanteremben tartják az órákat. A masinák körben a fal mellett elhelyezett tárlókban vannak egymásra zsúfolva, lepi őket a por. Csodás Olivettik, ideálok, Mercedesek, Reming- tonok! A technika és kultúrtörténeti szempontból is jelentős gyűjtést még az intézmény nyugdíjas pe­dagógusa dr Körösi Gyuláné kezdte el 1969-ben. A jelenlegi ideiglenes elhelye­zés sem a tárgyak védelmét, sem méltó bemutatását nem teszi le­hetővé. Az egri Dobó István Vármúzeum ugyan tud az anyagról, de a majdani kiállítás költségeit ők sem tudják fedez­ni. — Mindenképpen szeretnénk az épület falain belül megőrizni és bemutatni ezeket a régi szép — A villamoshálózatot tehát elkezdtük rendbe tenni. Eddig több mint két és félmilliót emész­tett fel, de a felújítás új áron még legalább kétmilliót elnyelne. A kérelmünk a támogatásra bent van a városi tanácsnál. Csak az utóbbi hetekben kaptunk bízta­tást. — Dehát nemcsak az épület bajai, hanem a profilváltás teen­dői is az ittmaradottakra hárul­tak... — Igazándiból nem értettük az indokokat, de mit tehettünk egyebet, elfogadtuk. Itt marad­tunk az új ágazatok indításának gondjával, s a tantestület emberi tartását is meg kellett erősíteni. Ügyintézők — nyelvismerettel — Végül is, mint köztudott beindították a külkereskedelmi ügyintézői és az úgynevezett gép- gyorsíró-idegennyelvi szakokat.. — Az ebben az iskolatípusban lé­tező hét ágazat közül ötöt taní­tunk. Az említettek mellett még számviteli-gazdálkodási (ipari), pénzügyi, továbbá igazgatási ügyviteli szakjaink vannak. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy a számítástechnikai osztá­lyok kiválása után „kapott” az is­kolánk egy nyelvi labort és egy írógéptermet (huszonhárom Ro­botron I 6125-ös géppel fölsze­relve). A személyi feltételek biz­tosításához fokozatosan megad­ták a státuszokat, béreket. A közismereti tárgyak tanítását megnyugtatóan megoldottuk, közgazdásztanár hiányunk vi­szont volt és van is. Amikor 1988-ban elfoglaltam az igazga­tói széket, az első feladatot az erős, szakmailag jól felkészült idegennyelvi és szakmai munka- közösség megteremtésében lát­szerkezeteket — mondja dr Tóth András igazgató. — Sajnos egyelőre más sürge­tőbb célokra sincs pénzünk.A BME már ajánlott fel tárlókat a gépeknek. Igenám, de akkor a szállítás, az elhelyezés okoz gon- dot.Az Agria Bútorgyártól is tam. Ez többé-kevésbé sikerült is, bár még várunk kollegákat. A jövő kulcsa a vállalt szakok meg­erősítésében rejlik. — Egyfajta oktatási kísérletbe is belefogtunk — avat be az elképzelésekbe az igazgató. Szeretnénk a négy év középfokú képzés ideje alatt olyan idegennyelvi ismereteket nyújtani a diákoknak, hogy a vállalkozók az ötödik esztendő­ben — amikor már csak a nyelv­vel foglalkoznak- eljussanak a si­keres nyelvvizsgáhozfEnnck az elemei megvannak az esti képzé­sünkben, ahol az érettségi után nálunk tanuló külkerszakosok már meg tudnak felelni ennek a követelménynek.) A gép-gyorsíró-idegennyelvi ágazatunkon növelni szeretnénk a nyelvi alapozó órákat. A kísér­lethez pénz, engedély kell. A ké­relmünk már a Művelődési Mi­nisztériumban van. További csonkítás? Jelenleg tizennnyolc tante­remben okítják a húsz osztály­kaptunk ajánlatot, ők 120 ezer forintért készítenék el a szekré­nyeket. A dilemma megoldásában mi csak annyit tehetünk, hogy köz- zétesszük a problémát. Hátha akadnak önzetlen támogatók... (jámbor) nyi, több mint nyolcszáz diákot. Nincs hely minden közösségnek, ezért aztán, mint ahogy az ilyen­kor szokásos „vándoroltatással” oldják meg a helyiséggondokat. — Nevelési szempontból sem he­lyes, ha nincs minden osztálynak saját terme. Otthontalannak ér­zik magukat — vélekedik az igaz­gató. (Mintegy hat esztendeje , hogy az Alpárival egy épület­tömbben lévő Szilágyi gimnázi­um, a József Attila Kollégium, és az ugyancsak szomszédos Csalá­di Intézet vezetői az akkori igé­nyek szerint osztozkodtak a ter­meken. így jutott két tanterem az Alpárinak a Szilágyi területén, cserébe másik kettőért, amelyek viszont a CSI területén vannak. A helyzet rendezését a mostani vezetőknek kell megoldani — a tanács segítségével. A Szilágyi is követeli azt a két termet.) — A demográfiai hullám ezekben az esztendőkben tetőzik a középis­kolákban. Nagy az érdeklődés a mi iskolánk szakjai iránt. Az idén is hat osztályra való elsőst zsúfol­tunk ötbe. A következő tanév­— Igazgatás-ügyviteli ágazat­ra járok — mondja Pető Tímea, aki harmadikos — kifejezetten tanácsi munkára képeznek ben­nünket. Csakhogy mindenhon­nan azt hallani, hogy csökkentik a tanácsi dolgozók számát. Hol fogunk elhelyezkedni, hol lesz szükség ennyi titkárnőre? Egy másik dolog: gyorsírást is tanu­lunk, érettségizünk is belőle. Ha ebből a tárgyból házi feladatként kapunk négy-öt oldal másolást, azzal elmegy a fél délutánunk. De ki használja manapság a gyorsírást, amikor diktafonnal például sokkal pontosabban rög­zítheti a szöveget? — Egyre több tárgyból meg­szüntetik azt a lehetőséget, hogy szakmai tárgyból is felvételizhes­sünk — így Bocsi Mónika, aki külkereskedelmi ügyintéző szak­ra jár. — Nekünk ilyen tárgy volt a külkereskedelmi ismeretek. — Nekünk pedig a könyvvitel — szól közbe Szőke Beáta. — A közgazdasági egyetemre mate­matikával párosíthattuk, de ezt a formát is el fogják törölni. Akkor pedig leköröznek bennünket a gimnazisták. — Az egész felvéte­li rendszer úgy rossz, ahogy van — jelenti ki határozottan Novák Tamás, aki másodikos. — Nem itt kellene versenyezni az egye­temért, hanem mindenkit vegye­nek föl, aztán rostálják ki azt, aki nem odavaló. A tájékoztatón hallottunk róla, hogy ezt terve­ben is a tagozatoknak megfelelő­en öt szakközépiskolai és egy gyorsgépíró osztályt kívánunk indítani. Ám, hogy hova tesszük őket? Szóban,levélben értesítet­tük a tanácsi vezetőket. Leg­utóbb november végén kértük a tanteremgondjaink megoldását. Tudtommal a Családi Intézet megszűnik. A Szilágyi igényt tart az általunk használt termekre. Váijuk a döntést. Javasoltuk: a pártingatlan felosztásával eset­leg juttassank termeket nekünk a közeli Oktatási Igazgatóságon. Ha nem születik kedvező megol­dás, kénytelenek leszünk osztá­lyokat, szakokat összevonni. * * * A decemberben lefolytatott beszélgetés január közepén új fordulatot vett. A városi tanács művelődési osztálya megvizsgál­ta az ügyet, s az érintettek kézhez kapták a városi tanács elnökének állásfoglalását, melyből ezúttal csak egy passzust emelünk ki: „Az Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskola képzési, beis­kolázási feladatait az igazgató al­ternatív javaslatai alapján a tan­termi lehetőségekhez kell igazí­tani.” A lehetőségek pedig ismertek. Úgy néz ki: az egyszer már meg­felezett iskola kénytelen lesz „összehúzni” magát a jövőben is. Ámbár... Hiba lenne elhall­gatni: az intézményben folyik a kétéves gyors és gépíróképzés, amely jelenlegi formájában kor­szerűtlen. S bár pillanatnyilag a tanulók érdeklődése igen nagy a szakmát, képesítést is adó iskola iránt, külön vizsgálódást érde­mel, hogy milyenek az itt végzet­tek továbbtanulási, elhelyezke­dési esélyei. (Jámbor) zik, de minket még nemigen fog érinteni. Pedig ha mi, szakkö­zépiskolások bejutunk, akkor már a szakmai tudásunkkal meg­álljuk a helyünket. De mi lesz az idegen nyelvvel? Ezentúl csak az kaphat diplomát, akinek nyelv­vizsgája van. Mi vagyunk az utol­só évfolyam, akik csak oroszt ta­nultak, és abból sem vagyunk igazán „profik”. Járjunk külön­órára? Áhhoz nagyon sok pénz meg idő kell. Ä diákok tovább sorolják az aggályaikat, panaszaikat. Azt, hogy akad olyan tantárgy, ami­hez 1976-os kiadású könyvük van, ami már teljesen elavult. Azt, hogy a gyors- és gépíró cso­port felének csak mechanikus gép jut, ezen gyakorolnak, de mi­re végeznek, sehol nem használ­nak majd ilyeneket. Azt, hogy egészen más, amit elméletben ta­nulnak, és más, amit a szakmai gyakorlatokon csinálniuk kell. Ezek nem csupán az alpárisok problémái, hiszen bármelyik kö­zépiskolában ugyanezeket hal­lottam volna. Reménykedjünk, hogy eljő majd az oktatási re­form, amely rendet tesz végre. Méghozzá valahogy úgy kéne, hogy ne legyenek „átmeneti”, még-nem és már-nem évfolya­mok, melyek eleve esélytelenné válnak. Áz egymást keresztező változások rendetlenségében. (palágyi) Bevonulási tudnivalók Ha február, akkor leszerelés és bevonulás a hadseregnél. így lesz ez az idén is. A szolgálati idejü­ket becsülettel letöltött határ­őrök február 14-én, a katonák másnap 15-én, az építő-műsza­kiaknál szolgálók pedig február 22-én öltözhetnek át civilbe. — S mikor lesz a bevonulás? — kérdeztük Ivády László őr­nagytól, a Heves megyei Hadki­egészítési és Területvédelmi Pa­rancsnokság illetékes osztályve­zetőjétől. — Heves megyében a bevo­nulásra február 26-án és 27-én került sor az egri Kemény Ferenc körcsarnokban — mondotta. Mindkét napon reggel hét órára kell megjelenniük az érdekeltek­nek, az újoncoknak. A bevonu­lok részére előzetes értesítést küldtünk ki, hogy behívásukat tervezzük. Ebben felhívtuk fi­gyelmüket.arra, a rendelkezésre álló időben haladéktalanul je­lentsék be a személyi körülmé­nyeikben beállott esetleges vál­tozásokat, mint például házas­ságkötés, gyermekszületés, új szakma szerzése, stb. Azt is java­soljuk, hogy a bevonulok a hát­ralévő időben adóbevallási köte­lezettségeiket is teljesítsék. — Az új Honvédelmi Törvény a sorkötelesek részére fegyveres katonai szolgálatot (18 hónap), a fegyver nélküli szolgálatot (24 hónap) és polgári szolgálatot (28 hónap) tesz lehetővé. Ez az új, differenciált elosztás nem oko­zott gondot az előkészületeknél? — Nem jelentett különösebb problémát, ugyanis a polgári szolgálatra lelkiismereti okokból engedélyt kapott fiatalok behí­vását az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal tervezi és az illeté­kes megyei tanács munkaügyi osztálya hajtja végre. Érdekvé­delmi kérdésekben is számukra a munkaügyi szakigazgatási szerv jogosult intézkedni. Ha jól tu­dom megyénkben hat személy­ről van szó. — Van-e valami érdekesség, újdonság az eddigiekhez képest? — Igen. A behívóparancson feltüntettük annak a laktanyá­nak a nevét és számát, ahol a fia­talnak katonai szolgálatát le kell töltenie. Ugyanitt feltüntettük a letöltendő szolgálat időtartalmát is. A katonai vezetés a területi elv alapján arra törekszik, hogy a szolgálat teljesítése a lakóhely szerinti megyében, vagy a szom­szédos megyékben történjen. Ez a törekvés már most azt jelenti, hogy a bevonulok 80 százaléka a megyénkben lévő csapatokhoz kerülnek. A behívóparancsokat egyébként a napokban kapják kézhez az érintettek. A bevonu­lási helyen a hozzátartozók ré­szére lehetőséget biztosítunk a találkozásra, ahol a csapatok át­vevői a pontos postai címet is kö­zölni fogják a szülőkkel. Azt is elárulhatom, hogy a katonai es­kü letételére március 17-én kerül sor. — Közeledik a választás ideje is. Hogyan szavazhatnak a kato­nák? — Arra kérjük a bevonulókat: a képviselők jelölésével kapcso­latos állampolgári jogaikat — a „kopogtató”-cédulákat töltsék ki és adják át a választottaknak — a bevonulás előtt érvényesít­sék. A választások napján a szol­gálati feladatokat ellátók kivéte­lével a sorkatonákat hazaenge­dik szavazni. — Milyen kedvezményben ré­szesülhetnek a most bevonulok? — Kérésére két munkanap fi­zetésnélküli szabadságot adhat a munkahely, valamint bevonulási segélyként az átlagkeresetének 50 százalékát veheti fel. A gyer­mekes hadköteles egy havi fize­tésben részesül. Kérheti OTP tartozásának átütemezését. Gyermekeinek óvodai és bölcsö­déi elhelyezésénél soronkívüli­séget élvez. Hozzátartozóinak munkahelyi és tanácsi segély, il­letve támogatás is adható. Fazekas István Méltóbb körítés kellenne... írógépgyűjtemény A régi masinák bizonyos értelemben az oktatás kellékei is. Dilemmák — felvételi előtt Az egri Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskolában — mint lapunkban már hírül adtuk — emléknapot rendeztek névadójuk tiszteletére. E napon néhány felsőoktatási intéz­ményből vendégeket hívtak, akik tájékoztatták a diákokat továbbtanulási lehetőségeikről és a felvételi vizsga követel­ményeiről. A gyerekek sok hasznos dolgot megtudtak, de ez nemhogy magabiztosabbá tette volna őket, inkább nyugta­lanságukat erősítette. Vajon hátránnyal indulnak-e a felvé­telin a gimnáziumban érettségizőkkel szemben? Vajon azt tanulják-e a szakközépiskolában, amit majd — akár to­vábbtanulnak, akár dolgozni szeretnének — hasznosítani tudnak? Zsúfoltság... (Fotó: Molnár Zsolt) dr.Tóth András igazgató (Fotó: Molnár Zsolt)

Next

/
Thumbnails
Contents