Heves Megyei Népújság, 1990. február (41. évfolyam, 26-50. szám)

1990-02-02 / 27. szám

2

NÉPÚJSÁG, 1990. február 2., péntek

Százmillió a képviselők támogatására

Egyre 20 ezer jut

A költségvetés erre az évre 450 millió forintot tartalmaz a választási költségekre, amiből most 100 millió forintot — az egész évi költségvetés 17 ezrelékét — javasoltak a jelöltek támogatására fordítani. Az összeg nagyságában a tavalyi politikai egyeztető tárgyalásokon résztvevő pártok, szervezetek, kormányzati szervek képviselői állapodtak meg hallgatólagosan. Ebből a 100 millió forintból — 4-5 ezer jelöltet számítva — egy-egy jelölt körülbelül 20 ezer forint támogatásban részesülhetne.

A gazdasági kapcsolatok kiépítéséről

Az izraeli kormányfővel tárgyalt Pozsgay Imre

(Folytatás az 1. oldalról) mi és az MSZMP vezetők — egészen megyei szintig bezárólag — egyaránt szerepeltek, Hámori Csaba javaslatában viszont eredetileg csak az állami vezetők. Végül Hámori Csaba elfogadta Raffay Ernő indítványának ezt a részét, s most már mindkét törvényjavaslatban nagyjából azonos funkciókat neveztek meg.

A másik különbség a jelenleg működő pártok és társadalmi szervezetek vezetői vagyonnyilatkozatának kérdésével kapcsolatos. Raffay Ernő bár elméletileg egyetért Hámori Csabának azzal a javaslatával, hogy e szervezetek vezetői is tegyenek vagyonnyilatkozatot, de mivel az Országgyűlés — szerinte helyesen — nem kívánt dönteni az új képviselők honoráriumának kérdésében, úgy vélte, ebben az ügyben is illetékesebbek lesznek majd az új honatyák.

Raffay Ernő a vitában elhangzottakra válaszolva leszögezte: az Igazságügyi Minisztérium munkatársaitól szerzett ismeretei szerint a vagyonnyilatkozat megtételéhez két-két és fél hét szükséges. Visszautasította azt a vádat, hogy pusztán kortesfogásról van szó, mint mondotta, nagyon is reális társadalmi igény követeli az elszámoltatást. Hangoztatta, egyetért azokkal a véleményekkel, amelyek szerint európai és kulturált elszámolás legyen, ne pedig leszámolás. Végül arról szólt, hogy indítványában nem a gazdasági vezetők, hanem elsősorban az MSZMP egykori irányítói felelősségre vonását szorgalmazta.

Hámori Csaba nem kívánt reflektálni a vitára, csak megköszönte az egyetértő véleményeket.

Raffay Ernő ismét szót kért, s kijelentette: egyetért a jelenleg működő pártok, társadalmi szervezetek vezetőinek vagyonnyilatkozat-tételével. Emellett javasolta: külön jogszabály intézkedjen arról, hogy valamennyi képviselőjelölt is tegyen vagyonnyilatkozatot.

A vita ezzel lézárult, s a módosító indítványok összegzésére, véleményezésére összeült a jogi bizottság.

Az ebédszünet után az Országgyűlés Hámori Csaba, illetve Raffay Ernő önálló képviselői indítványáról döntött. A plénum Hámori Csaba törvényjavaslatát fogadta el: ennek értelmében mindazok, akik 1980-tól magas köztisztséget töltöttek be, kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni egy parlamenti vizsgáló bizottság előtt.

Ezután arról döntöttek, hogy a február végi ülésszakon napirendre tűzik Bozsó Lajosné (Budapest, 10. vk.) kamatadó ügyében tett önálló indítványát.

A folytatásban az elnöklő Horváth Lajos emlékeztetett arra: az Országgyűlés szerda este már szavazott a képviselőjelöltek állami támogatásáról szóló országgyűlési határozattervezetről — pontosabban leszavazta.

A témához újólag hozzászólt Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár, a tárca megbízott vezetője, hogy megpróbálja a képviselőket meggyőzni arról, hogy

szükség van az előterjesztés elfogadására. Hangsúlyozta: a választójogi törvény azt tartalmazza, hogy ilyen támogatást adni kell, s ha az Országgyűlés nem óhajt e célra pénzt megszavazni a pártoknak és a jelölteknek, akkor a törvény ide vonatkozó szabályát ki keÚ iktatni.

A szavazás során 113 igen, 46 ellenző szavattal és 46 tartózkodás mellett az Országgyűlés elfogadta, hogy 100 millió forintot fordítsanak az állami költségveközi-hegyközi vasút visszaállítása tárgyában interpellált.

lésből az országgyúlésiképvise- lő-jelöltek támogatására.

Ezután személyi kérdések tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés. Mivel az ülésszak első felében Torgyán Józsefet felmentették az országos választási bizottsági tagsága alól, ezért helyét be kell tölteni. Az Ország- gyűlés Barcsai Sándort az Országos Választási Bizottság tagjává megválasztotta.

A Parlament interpellációkkal folytatta munkáját.

közlesi es építésügyi minisztériumi államtitkár válaszolt. Az Országgyűlés a választ elfogadta.

Técsy László (Szabolcs-Szat- már-Bereg m., 19. vk.) azt szorgalmazta, hogy a mezőgazdasági ágazatban 1990. január 1-jétől szüntessék meg a keresetszabályozást. Az Országgyűlés a képviselői indítványt elfogadta.

Király Ferenc (Jász-Nagykun- Szolnok m., 5. vk.) a honvédelmi miniszterhez interpellált katonai szervezési és személyi kérdések ügyében. A képviselő azt kérte, hogy interpellációjára akkor térjenek vissza, amikor a honvédelmi bizottság már befejezte vizsgálatát, és jelentését az Országgyűlés elé terjeszti.

*

Az interpellációk sorát megszakítva visszatértek az előző napon tárgyalt népi kezdeményezésekben megjelölt témák egyikére, amely országgyűlési határozatot igényel. Ennek tartalma, hogy az Országgyűlés módosítsa-e a magánszemélyek jövedelemadójáról, valamint a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényeket. A Parlament reformbizottsága megtárgyalta a kérdést, s nem lát lehetőséget e törvények módosítására. Ezt

az Országgyűlés elfogadta.

*

Ezt követően az Országgyűlés megválasztotta azt a bizottságot, amely hivatott megvizsgálni az érintettek vagyonnyilatkozatait.

Bánffy György kapott szót, aki az MDF rövid nyilatkozatát olvasta fel. Raffay Ernő a megbízott belügyminisztertől az egykori Munkásőrség teljes és végleges felszámolásáról érdeklődött. A képviselő az erdélyi és a romániai magyar nemzetiségű menekültek állampolgársági státusának rendezése tárgyában Kovács László külügyi államtitkárhoz is kérdést intézett.

Hellner Károly az Esztergom- Párkány közötti Duna-híd megépítéséről érdeklődött.

Az interpellációk és kérdések tárgyalását befejezve véget ért az Országgyűlés januári ülésszaka, amelyen Jakab Róbertné és Horváth Lajos felváltva elnökölt. Legközelebb február 27- én ül össze a Parlament.

Jichak Samir izraeli kormányfővel tárgyalt tegnap Pozsgay Imre. A magyar államminiszter, aki hivatalos izraeli látogatásának utolsó napját Jeruzsálemben töltötte, az MTI munkatársának elmondta: a miniszterelnökkel azt az eszmecserét folytatta, amelyet Arensz külügyminiszterrel és Peresz miniszterelnökhelyettessel már elkezdett. Tájékoztatást kért arról, hogy az izraeli kormánynak milyen elképze(Folytatás az 1. oldalról) kezésünket, még azt is elfogadja, ha visszalépünk. S az sehol sincs kikötve, hogy Bécs és Budapest 50-50 százalékban vállalkozzon, lehet ez az arány másmilyen is.

— Mendemondák keringenek arról, hogy már mennyi pénzt emésztett fel ez a vállalkozás. S hogy ezek az összegek nem a leg- megfontoltabban lettek elosztva.

— Ez egyáltalán nincs így. A pályázatok országos lapokban lettek meghirdetve, hozzáférhetőek voltak.

— Mégis, mennyi pénz van a világkiállításra ?

— Ezzel kapcsolatban nem tudok nyilatkozni.

— Ha jól értem, a kormányzati döntésre várnak...

— Addig nem lehet csinálni semmit. Miután a kormány az elmúlt időszakban kétszer is beavatkozott.

— Tehát megvárják a választásokat?

— Igen, addig mindenképpen várnunk kell.

— Hányán és kik foglalkoznak az előkészítéssel?

— Tizennégyen vagyunk. Ezek között van tévés, építész, nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó, három-négy nyelven beszélő, kiállítási ügyekben jártas szakember. Szűk létszámú csapat ez, kiegészítve a titkársággal.

— Van-e valamiféle ütemtervük?

— Eddig az ötleteket dolgoztuk föl, ezek bármikor lehívhatók.

— Az érdeklődő közemberek számára hozzáférhetők-e ezek?

— A Heti Budapest című újságnak van ilyen rovata, amelyben rendszeresen foglalkoznak a témával. S ezenkívül a Welcome című kiadványban.

— De hát ezt vidéken nem lehet kapni.

— Ez igaz.

— Nekünk, újságíróknak vagy meg kell győzni a rendezvény hasznosságáról a létminimumon élőket is, vagy le kell beszélnünk a szervezőket a vállalkozásról. Mi az ön saját véleménye?

— Szükség van a világkiállításra, de ennek megvalósítása nagymértékben függ a politikaigazdasági helyzetünktől, lehetőségeinktől. Szegény ország vagyunk, de meg kell találni az okos módszereket az ötletek megvalósításához.

*

Egyébként a Heti Hírnök és a MEBIB pályázata azt látszott

lései vannak a Magyarországgal kiépítendő kapcsolatokról, elsősorban a gazdasági együttműködésről. Pozsgay Imre tájékoztatta Samirt a magyarországi átalakulási folyamatról, hangsúlyozva, hogy ez nem mosható egybe a többi kelet-európai államban lezajlott fordulattal.

A magyar államminiszter ötnapos izraeli látogatása végeztével ma délután érkezik vissza Budapestre.

igazolni, hogy régiónkban is nagy az érdeklődés az Expo-elő- készítések iránt. Sokan látnak fantáziát a dologban. A legjobbak a szervező Radius Hungari- cus Rt. és a MEBIB által felajánlott jutalmakban részesültek. Volt közöttük olyan, aki sámánképző létesítését javasolta. A nagytályai Halál Ferenc a mesterségesen előállított gömbvillámot, mint látványosságot ajánlotta. fíinó Attila Egerből Ostoroson vízisípályát és mesterséges sziget építését javasolta egy bármely hazai tavon.

Csak reménykedni lehet, hogy nem hamvába holt ötleteket díjaztak ezúttal.

*

A Parlament már megszavazta, egyes szakértő csoportok viszont határozottan követelik a terv azonnali elvetését. De miként vélekedik az egyszerű állampolgár a kérdésről: legyen-e világkiállítás?

Találomra hívtunk fel a megyéből néhány telefonszámot, íme, a válaszok:

Angyalné Jászi Éva:

— Egy kissé váratlanul ért a kérdés, de azt hiszem, nem megalapozott ez a döntés. A jelenlegi gazdasági helyzetben ez csupán álomnak tűnik.

Császár Ernő:

— Az ország nincs abban a helyzetben, hogy megengedje magának egy világkiállítás rendezését. Ezt a hatalmas összeget — aminek fedezete sincs egyelőre — egészen másra kellene költeni. Másrészt az a véleményem, hogy már megint olyan emberek kezébe került ennek az ügynek az irányítása, akik nem értenek hozzá.

Zsíros László:

— A tantestületben nem nagyon foglalkozunk ezzel a' kérdéssel, de magánvéleményem van a dologról. Az ország el van adósodva, s ehhez a vállalkozáshoz újabb horribilis összegű külföldi hitelekre lenne szükség. Hallottam azokat az érveket is, hogy a későbbiekben hasznosítani lehetne majd a létesítményeket, de ez nagyon távoli lehetőség. Egyelőre senki nem tudta megnyugtatóan garantálni, hogy megtérül ez a befektetés, így attól tartok, hogy ezzel a kiállítással még jobban befürdik az ország. Ezért, ha engem kérdeznének, határozott nemet mondanék erre az elképzelésre.

(jámbor — barta)

Amíg a honatyák odabenn disputáztak, addig a Műemlék-helyreállító Kisszövetkezet dolgozói megkezdték az Országház kupolájának csúcsáról az ötágú csillag lebontását

(Népújság-telefotó — MTI)

Bush 435 ezer katonát leszerelne

Kovács Andrásnak a MÉM garantálja...

Kovács András (Heves m., 10. vk.) a hazai termelésű cukorrépa jugoszláviai feldolgozása tárgyában a pénzügyminiszterhez és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhez interpellált. Véleménye szerint kedvezőtlen hatásai vannak ennek a konstrukciónak, mert azok a gazdaságok — s az ilyenek vannak túlnyomó többségben —, amelyek kimaradnak belőle, fokozatosan leállnak a répa termeléséről, nem tudják megvásárolni a gépeket, ezáltal az egész hazai cukorvertikum tönkremegy.

Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár válaszát írásban teijesztette a képviselők elé. Kiegészítésképpen hangsúlyozta, hogy a bérfeldolgozás megszűnése a térségben a répatermesztés teljes felszámolásához is vezethet, s károsodna a cukorgyárak nyersanyagbázisa. Leszögezte: a MÉM garantálja, hogy a konstrukció jelenlegi termeltetési területét nem bővítik tovább, s arra is garanciát vállal a minisztérium, hogy az eseti, készpénzes üzletek lebonyolítására nem adnak engedélyt.

Kovács András nem értett egyet az interpellációjára adott válasz- szál, azokban ugyanis némi csúsztatást érzett. Az interpellációra adott választ az Országgyűlés sem fogadta el, ezért Horváth Lajos a kérdést visszautalta a mezőgazdasági bizottságnak újabb vizsgálatra.

Földy Ferenc (Borsod-Abaúj- Udvari László közlekedési, hírZemplén m., 18. vk.) a bodrogA világkiállítást elvállaltuk, de.,.

Egyszerűsödtek a feltételek

Korengedményes nyugdíj

(Folytatás az 1. oldalról) csökkentse csapatainak számát Közép-Európában: 275.000helyett a két nagyhatalom egyenként csak 195.000főnyi hadsereget állomásoztasson a térségben. Ez azt jelentené, hogy 65.000 amerikai és 370.000 szovjet katonát vonnának ki, s azokat le is szerelnék.

Bush, aki javaslatáról előzetesen tájékoztatta Mihail Gorbacsov szovjet államfőt, kijelentette: „Ideje új viszonyt építeni a Szovjetunióval — támogatni és bátorítani a belső változásoknak a demokrácia, a gazdasági lehetőségek felé vezető békés folyamatát”.

Az elnök egyik vezető külpolitikai tanácsadója a beszéd előtt elmondotta a sajtónak: Gorbacsov igen pozitívan ítélte meg az elnök magatartását és a javaslat tanulmányozását ígérte. A tanácsadó közölte, hogy Washington katonáinak az NSZK-ból való kivonása mellett ragaszkodik ahhoz, hogy Törökországban, Nagy-Britanniában és Olaszországban állomásozó további

30.000 főnyi hadereje változatlan maradjon — így végül is eny- nyivel több amerikai katona maradna európai országokban, mint szovjet. Ez azért indokolt, érvelt, mert az amerikaiak nem megszállók, mint a szovjetek Kelet-Európábán, hanem az érintett országok kérésére tartózkodnak ott. A tanácsadó hangsúlyozta, hogy a 175.000 fő az első küszöb, ennél jobban belátható időn belül nem kívánják csökkenteni az amerikai csapatlétszámot Európában: katonai jelenlétük nem kapcsolódik csak a Szovjetunió kelet-európai katonai jelenlétéhez, mondotta erről Bush.

Az elnöki tanácsadó utalt arra, hogy míg keleten az NDK, Csehszlovákia és Lengyelország tartozik a csökkentési övezetbe, Magyarország (a NATO-nál Dá- n ia) bevonása mégnem tisztázott kérdés. Jóllehet az amerikai kormány erről most nem tett említést, nyilvánvaló, hogy Bush javaslata elébe kíván menni a Magyarországon, Csehszlovákiában és Lengyelországban végbemenő, illetve ott igényelt szovjet csapatkivonásnak. Figyelemre méltó, hogy az elnöki tanácsadó „néhány évben” jelölte meg a

kölcsönös csapatkivonás várható időtartamát.

Bush elnök beszédében szólt arról is, hogy Amerikának „ki kell nyújtania kezét” a kibontakozó kelet-európai demokráciák felé, de ennél többet nem mondott. Az elnök egyúttal kijelentette, hogy a szovjet hadászati fegyverek korszerűsítése lényegében folytatódik, ezért Amerika hasonlóan korszerűsít és folytatja űrvédelmi programját.

A javaslat, amelyről a héten vezető amerikai politikusok személyesen tájékoztatták a brit, a francia, a nyugatnémet és az olasz kormányfőt, a bécsi fórum elé kerül, s ott remélhetőleg még idén megszületik a megállapodás, amint eredetileg is tervezték. . , (MTI)

(Folytatás az 1. oldalról) Ezentúl, amennyiben teljes egészében a munkáltató fizeti be a társadalombiztosításnak a kor- engedményes nyugdíjazással ösz- szefüggő költségeket, erre nem kell engedélyt kérni. Változás, hogy nemcsak a munkáltató, hanem a munkavállaló is kezdeményezheti a korengedményes nyugdíjaztatását.

A szolgálati időt tekintve nőknél továbbra is 25 év szükséges, a férfiaknál viszont a korábbi 35 helyett 30 éves munkaviszony is elegendő a korengedményes nyugdíjba vonuláshoz.

Amennyiben a vállalatot, felszámolják vagy átszervezik, a Foglalkoztatási Alap továbbra is 100, illetve 50 százalékban átvállalhatja a társadalombiztosításnak fizetendő nyugdijösszeget. Átszervezésnél feltétel a jelentős létszámleépítés, valamint az, hogy a gazdasági egység veszteséges vagy nullszaldós legyen. Jelentős létszámcsökkenésnek tekinthető a 25 százalékos, vagy az 500 fős leépítés.

Nem szükséges a támogatás megszerzéséhez az ágazati szak- szervezet, illetve minisztérium javaslata. Ezekben az ügyekben a területi, megyei tanács munkaügyi szakigazgatási szerve dönt.