Heves Megyei Népújság, 1990. február (41. évfolyam, 26-50. szám)
1990-02-10 / 35. szám
HEVES MEGYEI IXL. évfolyam, 35. szám ÁRA: 1990. február 10., szombat 5,30 FORINT GYÓGYÍTÓ, EGÉSZSÉGVÉDŐ TORNA - MINDENKINEK „Ha a kutyának fáj a hasa, füvet eszik.” (4. oldal) A PÉNZ AZ UTCÁN HEVER „A világ legdrágább utcája a tokiói Ginza, ahol havi 6750 dollárba kerül egy négyzetméternyi terület.” (6. oldal) DIVAT ÉS ELEGANCIA „Szent László, Nagy Lajos és Zsigmond királyok vitték a pálmát.” (7. oldal) MIT ÉR A MERCI, HA ÖREG? „A madridi bíróság előtt kézzelfoghatóan megjelent Hitler és Franco szelleme.” (8. oldal) Megerősítették a pápai látogatás tervezett időpontját — Teológiai karok indulhatnak a magyar egyetemeken — Visszaadják az egyházi vagyon egy részét Diplomáciai kapcsolat Vatikán és hazánk között Németh Miklós, a Miniszter- tanács elnöke és Agostino Casa- roli bíboros államtitkár pénteken az Országházban aláírta a Magyarország és a Szentszék közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról szóló megállapodást. Az ünnepélyes aktus után a két államférfi rövid beszédet mondott. A magyar miniszterelnök meggyőződését fejezte ki, hogy a megállapodás új korszakot nyit hazánk és a Vatikán együttműködésében, új lehetőségeket teremt az állam és a magyar katolikus egyház közötti építő párbeszéd, a nemzetért viselt közös felelősségen alapuló együttmun- kálkodás terén. Őszinte tisztelettel szólt Casaroli bíboros történelmi távlatokra tekintő munkásságáról, személyes érdemeiről Magyarország és az Apostoli Szentszék kapcsolatának fejlesztésében. Válaszában Casaroli bíboros a Szentszék szolgálatában eltöltött hosszú évei egyik legboldogabb pillanatának nevezte a diplomáciai kapcsolatok helyreállítását. A délelőtt folyamán Németh Miklós hivatalában fogadta Casaroli bíborost. A megbeszélésen megállapították: a nemzetközi helyzet megítélésének minden fontos kérdésében azonos, vagy közeli a két állam álláspontja. Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke ugyancsak hivatalában fogadta Casaroli bíborost. Németh Miklós és Agostino Casaroli a Magyarország és a Vatikán közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállítása alkalmából pénteken közös sajtótájékoztatót tartott az Országházban. A kormányfő kiemelte azt is: a diplomáciai kapcsolatok felújítása nagymértékben hozzájárul ahhoz is, hogy II. János Pál pápa 1991 őszére tervezett magyarországi látogatása eredményes és sikeres legyen. A mostani megbeszéléseken is megerősítették a látogatás tervezett időpontját. Az illetékes állami szervek a Magyar Katolikus Püspöki Kar képviselőivel szorosan együttműködve már meg is kezdték a látogatás programjának előkészítését. A magyar kormány egyház- politikáját értékelve Németh Miklós azt emelte ki, hogy következetes munkával Magyarországon lebontották azokat a politikai és jogi korlátokat, amelyek akadályozták az egyházak önálló és szabad munkálkodását. A magyarországi egyházak hathatós segítségével alkotmányerejű törvény készült a lelkiismereti és vallásszabadságról. E törvény új alapokra helyezte az állam és az egyház kapcsolatát, megvalósult a „szabad államban szabad egyházak” oly régóta óhajtott elve. A vatikáni tárgyalópartnerek — emlékeztetett rá Németh Miklós — elismeréssel és megelégedéssel nyugtázták, hogy a kapcsolatok története során most először az állam lemondott az úgynevezett „főkegyúri jog ” bármely formában történő gyakorlásáról. Ez azt jelenti, hogy az állam semmilyen formában nem kívánja befolyásolni azokat a pápai döntéseket, amelyek a magyar katolikus egyházi vezetők kinevezésével kapcsolatosak. Németh Miklós véleménye szerint ez a lépés is kifejezi a magyar kormányzatnak az Apostoli Szentszék iránti bizalmát és készségét az együttműködés fejlesztésére. A diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló ünnepélyes aktust természetesen további lépések követik majd. Németh Miklós elmondta például, hogy megállapodás született: az Apostoli Szentszéket nunciusfogja képviselni Budapesten, míg hazánkat nagykövet Vatikánvárosban. A nuncius illetve a nagykövet kinevezésére hamarosan sor kerül. Agostino Casaroli teljes mértékben osztotta a miniszterelnöknek a magyar-vatikáni kapcsolatokról, azok jövőjéről kifejtett gondolatait. Az államtitkár hangoztatta, hogy a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása a két állam baráti viszonyának megerősítését szolgálja, ami mindkét fél érdekének megfelel. A bíboros eloszlatta azokat a kételyeket, amelyek szerint a diplomáciai kapcsolatépítés esetleg az egyház autonómiájának csorbítását is magával hozná. Úgy vélekedett, ennek éppen az ellenkezője az igaz, a kapcsolatfelvétel védi, megerősíti az egyház önállóságát. A katolikus egyháznak egyébként érdeke és kívánsága, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel segítse a magyar nép boldogulását, a polgárok közötti együttműködést, megértést. Emellett az egyház segítséget nyújthat az erkölcsi problémák megoldásához is, aminek különösen a fiatalok körében van nagy jelentősége. Nem elhanyagolható az egyház szerepe az oktatásban, a kultúra terjesztésében, az egészségügyi szolgálat működésében sem. Mindemellett a nemzetközi élet is terepe lehet a magyar-vatikáni együttműködés fejlesztésének. Ezzel kapcsolatban a bíboros felhívta arra a figyelmet, hogy a Szentszék súlya, tekintélye erősen megnövekedett a nemzetközi életben. A Szentszék ma olyan tekintély a világban, amelynek szavára mindenütt figyelnek. Casaroli bíboros a diplomáciai kapcsolatok helyreállítását a kis lépések politikájának sikereként értékelte. Utalt arra, hogy 1964-ben ő írta alá a Magyarországgal megkötött részleges egyezményt. Az akkori viszonyok csak ilyen kompromisszumos megoldást tettek lehetővé, most azonban az államtitkár örömmel állapította meg, hogy meghaladták az akkori megállapodás kereteit, s újabb távlatok nyíltak az együttműködés előtt. A sajtótájékoztatón azt tudakolták Németh Miklóstól, miként alakul az egyházi vagyon visszaadásának ügye. A kormányfő elmondta, hogy ezt a problémát Casaroli bíborossal is megvitatták a mostani látogatás alkalmával. A magyar kormány jelenleg vizsgálja, hogy milyen körülmények, feltételek mellett lehetne a jogtalanul elvett tulajdon egy részét visszaszolgáltatni az egyházaknak. Erre azért is szükség van, hogy a törvény által az egyházaknak biztosított autonómia anyagi alapjai is létrejöjjenek. Ennek szellemében tárgyal a magyar kormány az egyházakkal, s várhatóan február végéig nyújtják be az egyházak igényeiket a kormánynak. Konkrét intézkedések csak ez után várhatóak. Kormányfőnk ezután fogadást adott a magasrangú vatikáni vendégek részére akik ma Heves megyébe: Egerbe, illetve Gyöngyöspatára látogatnak. A rákosszentmihályi református gyülekezet, az ottani parókia tevékenységével ismerkedett pénteken délelőtt Tőkés László. A jószolgálati úton hazánkban tartózkodó temesvári lelkész — aki a romániai Nemzeti Meg- mentési Front Tanácsának tagja — istentiszteletet tartott, majd Pánczél Tivadar lelkész tájékoztatta az erdélyi menekülteknek nyújtott támogatásról. A Budapesti úti misszióközpont fogadta be elsőként a Romániából érkezőket, később azonban — az elmúlt év augusztusától — csupán a menekültek lelki gondozását végezték itt, rendszeres istentiszteletet tartva. (Mint ismeretes, az Erdélyi Menekültszolgálat a XV. kerületi Alagi tér 13. szám alatti épületben folytatta munkáját.) Tőkés László a parókián találkozott a református megújulási mozgalom és a Magyar Református Lelkész Egyesület képviselőivel. A megbeszélésen elsősorban arra kerestek választ: hogyan lehet közösen, együttműködve elősegíteni az egyház megújulását. Megállapították, hogy ebben példaértékű lehet mindaz, amit Tőkés László tett a romániai szabadság megszületéséért. A találkozón közös álláspontot alakítottak ki, amely szerint egymást segítve ugyan, de a bel- ügyekbe be nem szólva, mindenki a saját országában, egyházában igyekezzen a megújulás érdekében tevékenykedni, hiszen mindkét országban mások a körülmények, más a történelmi háttér. A temesvári lelkész első alkalommal találkozhatott az útját megszervező lelkész egyesület elnökségének tagjaival, akik kifejezték reményüket: Tőkés László személyén keresztül az erdélyi magyar református lelkészek is csatlakoznak közösségükhöz. Ez ugyanis lelki kapcsolatot biztosítana az anyaországgal a Magyarországon kívül élő református lelkészek számára. Mit követel tőlünk az európaiság? Glatz Ferenc előadása Bécsben Az új Európa kulturális politikájáról és az ezzel összefüggő magyar törekvésekről előadást tartott Glatz Ferenc művelődési miniszter csütörtökön este Bécsben. Az osztrák fővárosban tett egynapos munkalátogatása során Glatz Ferenc Erhard Busek osztrák tudomány- és kutatási ügyek miniszterével együtt azon az előadóesten beszélt, amelyet a bécsi Polgárfórum nevű független szervezet rendezett a Hofburg dísztermében. A magyar miniszter visszatekintett az európai tudat alakulásának történelmi változásaira. Kifejtette, hogy a földrész nyugati részén a civilizációs fejlődés az európaiság rovására inkább a világpolgári tudat erősödésének kedvezett, Közép-Európában pedig a szovjet, sztálinista mintájú rendszereket a nyugattól való teljes elzárkózás jellemezte. Most különösen fontos szerepe jut a kulturális politikának, amelynek arra kell irányulnia, hogy az oktatási rendszer, az idegennyelvi képzés fejlesztésével és más eszközökkel minél jobban támogassa az európai államok polgárait a nemzetek közötti szabad kulturális érintkezésben, az európai vagy világpolgári tudat kibontakozásában. Hasonló gondolatokat fejtegetett a bécsi rendezvényen az osztrák társelőadó, Erhard Busek. Többek között rámutatott, hogy az európai kultúra értéke elsősorban sokféleségében rejlik, s ezt kell most az egységesedő kontinensen — a nacionalizmus kétségtelen veszélyeit is leküzdve — érvényre juttatni. Megállapította: a nyugati demokratikus rendszereknek, így Ausztriának is állandóan bizonyítaniuk kell az európai fejlődési folyamatban saját előnyeiket, megújulási készségüket, többek között a legfőbb társadalmi problémák megoldása terén, mert csak így lehetnek a szabadság és az európai kultúra hiteles példáivá a kontinens keleti része számára. Glatz Ferenc az előadásra szóló meghívás alkalmából tett egynapos bécsi munkalátogatását hivatalos találkozókra is felhasználta. Csütörtökön délután megbeszélést tartott osztrák partnerével, Busek miniszterrel a két ország kulturális egyezményének egy új megállapodással való kiegészítéséről. A közeljövőben aláírandó új megegyezés értelmében Ausztria öt éven át az eddigit többszörösen meghaladó, évente mintegy tízmillió schillinges összeggel támogatja a magyar-osztrák felsőoktatási és tudományos ösztöndíjascsere bővítését. Tevékenységük az egész országra kiterjed — A búzától, a fától, a léalmáig sokféle cikket értékesítenek, exportra is — Ösztönzés, kizárólag teljesítmény szerint — Január óta önállóságot és érdekeltséget fokozó szervezetben dolgoznak. Hogyan lett leányvállalatból — Kft...? íme a napraforgó, amely kedvező piacot jelenthet a Kft.-nek (Fotó: Perl Márton) Bizonyára kevesen tudják olvasóink közül, hogy nyolc esztendővel ezelőtt kereskedelmi szakcsoportként alakult a mát- raderecskei Rákóczi Termelőszövetkezet érdekeit képviselve az egri székhelyű Agrointer. Tevékenységi körük ma már az egész országra kiterjed, hiszen a búzától a fáig, illetve fűrészárukig, a zöldségféléktől a léalmáig, sokféle cikk felvásárlásával és értékesítésével foglalkoznak. Közben 1986-ban változtattak, és az akkori közgazdasági szabályozók által közvetített feltételek között a szövetkezet kereskedelmi és szolgáltató leányvállalata lett a korábbi szakcsoport. Versenyt kezdtek partnereik megtartásáért, amely nem volt eredménytelen. Ám az ország- gyűlés által szentesített társasági törvény arra kényszerítette őket, hogy a jövőt szolgáló, önállóságot és érdekeltséget fokozó szervezetet hozzanak létre.így a mát- raderecskei Rákóczi Termelő- szövetkezet közgyűlési határozatának megfelelően a leányvállalat tavaly december 31-én megszűnt, és most, az új esztendő első napjától létrejött az Agrointer Mezőgazdasági-Kereskedelmi Kft. Ennek ügyvezető igazgatója a félállásban üzletkötő Ráki Jenő, aki az új cég létrehozásának körülményeiről beszélt: — Az utóbbi öt esztendőben a volt leányvállalat eredményesen tevékenykedett, hiszen 1985- ben 140 millió forint volt az árbevételünk, addig tavaly év végére ez már 531 millióra növekedett, így az egy főre jutó termelési érték 494 ezerről fél évtized alatt 1,4 millió forintra emelkedett. A Kft. egyszerűsített felszámolással, és nem átalakulással jött létre. Ezt azért hangsúlyozom, hogy nem fizetésképtelenség miatt lett így, hanem a mátraderecs- kei szövetkezet közgyűlésének határozata alapiján. — Milyen új lehetőségeket kínál ez a szervezet? — Fokozott önállóságot és érdekeltséget. Elvünk az, hogy kis létszámmal nagyobb eredményeket érjünk el. Ezért kereskedelmi tevékenységünket, tovább erősítjük. Ez viszont feltételezi a hozzáigazodó érdekeltségi rendszert, amelyet nagyon fontosnak tartunk! így minden dolgozónk teljesítményelv alapján tevékenykedik, ami azt jelenti, hogy van egy béralap, amelyt fizetési előlegként kezelünk, és az elvégzett munka eredményessége alapján negyedévenként kiegészítést adunk. A Kft.-nk tizennégy taggal jött létre. Ebben 12,5 százalék betéti résszel kapcsolódik az Agrobank egri fiókja, amely számláinkat vezeti. Ugyancsak 12,5 százalékkal van jelen a mátraderecskei Rákóczi Termelőszövetkezet, mint anyacég, amely itt Egerben biztosította az irodánkat, és a szükséges berendezéseket. Ezek értékét 1991-ig fizetjük ki. A különbözeti 75 százalékos rész pedig a dolgozói betétekből jött össze. — Bővítik-e tevékenységüket? — Jelenleg az országban kétszáz nagyüzemmel, főleg termelőszövetkezettel, állami gazdasággal és kisszövetkezettel vagyunk kapcsolatban. Ezt szolgálják és segítik a budapesti, a szekszárdiéi a nyíregyházi kirendeltségeink. Amennyiben a kistermelés aránya növekszik a következő időszakban, akkor természetesen tőlük is vásárolunk terményeket. Egyébként tavaly mint leányvállalat a termékek 40-50 százalékát: főleg borsót, fénymagot, napraforgót, olajlent, mustárt exportáltunk Ausztriába, Hollandiába, az NSZK-ba, Olaszországba, az Agrimpex, az Ágker, a Generál- impex, a Vetőmag Külkereskedelmi Iroda közvetítésével. Különben hosszabb távon szeretnénk önálló külkereskedelmi tevékenységet folytatni, amelyhez engedélyt kérünk. Mint vállalkozók januártól jogosultak lettünk az újrakezdési kölcsönt igénybe venni. Ezt nagyon rugalmasan kezeli az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt Egri Igazgatósága, amely a hitelt biztosította. Üzletkötéseink az új szervezetben is folyamatosak, bízunk abban, hogy nem marad eredménytelen a munkánk. Mentusz Károly
