Heves Megyei Népújság, 1990. február (41. évfolyam, 26-50. szám)
1990-02-07 / 32. szám
HEVES MEGYEI IXI . évfolyam, 32. szám ÁRA: 1990. február 7., szerda 4,30 FORINT A TDDSZ NEM KÖT KOALÍCIÓT „Semleges marad a választási küzdelemben és nem köt egyetlen párttal sem választási együttműködést’' (3. oldal) „KARFIOLKIRÁLY” „Fenyegették, de nem állt kötélnek” (4. oldal) A TUDOMÁNY JÖVŐJÉRŐL „Megítéléséhez a tudomány múltjából és lényegéből kell kiindulnunk...” (4. oldal) MONDJA, ÖN MIT OLVAS? Egy „szocialista felmérés”... (5. oldal) Az Európa Tanács képviselői a márciusi választásokon — Több nemzetközi konvencióhoz csatlakozunk Catherine Lalumiére magyarországi tárgyalásai Horn Gyula külügyminiszter átadja Catherine Lalumiére asszonynak, az Európa Tanács főtitkárának, az osztrák—magyar határon lebontott „vasfüggöny" egy darabját (Népújság-telefotó — MTI — Cseke Gabriella felvétele) Catherine Lalumiére, az Európa Tanács főtitkára — aki két napig tartózkodik Magyarországon — kedden elsőként Horn Gyula külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokat. A megbeszéléseken áttekintették a hazánk és az Európa Tanács között kialakult együttműködés eddigi helyzetét. Horn Gyula kifejtette: a magyar kormányelégedett, hogy meghívását elfogadva az Európa Tanács elküldi képviselőit a márciusi választásokra. Catherine Lalumiére elmondotta, hogy az Európa Tanács legfontosabb politikai frakcióiból válogatták össze a Magyarországra érkező küldöttség tagjait. A magyar külügyminiszter részletesen ismertette, hogy milyen nemzetközi konvenciókhoz kíván Magyarország csatlakozni. Megemlítette többek között az európai építészeti és régészeti örökség megőrzésével foglalkozó egyezményt, a sportrendezvényeken megjelenő erőszak elleni konvenciót. Horn Gyula felajánlotta, hogy amennyiben az Európa Tanács igényli, Magyarország részt vesz a regionális és kisebbségi nyelvek chartája tervezetének kidolgozásában. A tárgyaláson szó volt Magyarországnak az Európa Tanácshoz történő csatlakozási kérelméről is. Ezzel kapcsolatban a főtitkárasszony kifejtette: a parlamenti közgyűlés már kijelölte a raportőröket, vagyis azokat, akik elkészítik a fórum számára a csatlakozáshoz szükséges jelentéseket. Ők hamarosan Magyarországra látogatnak, hogy megvizsgálják a csatlakozás jogi és más aspektusait. Az egész procedúra — tehát, hogy Magyarország az Európa Tanács rendes tagjává válhasson — valószínűleg egy évet vesz igénybe, így hazánk felvétele minden bizonnyal még az idén megtörténhet. Végezetül Catherine Lalumiére kifejtette, hogy az Európa Tanács független fórumává kíván válni a nemzeti kisebbségeknek. Nem lehet a nemzeti kisebbségek helyzetét az országok kizárólagos belügyének tekinteni. Az idő e téren kevés, meg kell találni a nemzeti kisebbségi ügyek kezelésének legjobb formáit, különben robbanások következhetnek be Európában. Horn Gyula felajánlotta: a magyar szakértők készek együttműködni ebben a kérdésben az Európa Tanáccsal. Korszerű technikát ajánlanak a takarékszövetkezeteknek Talán kevesen tudják olvasóink közül, hogy a svájci Genfben működik a Hitelszövetkezetek Világtanácsának Európai Igazgatósága, amelynek vezetője Dean Mahon ezekben a napokban hazánk vendége. A Szövosz, valamint a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége hívta meg hivatalos látogatásra. Az egyhetes itt tartózkodásának részeként a magas rangú vendég kedden délben Hevesre látogatott. A helyi takarékszövetkezet székházában Godó Pálné, a Szövosz elnökségének tagja, a pénzintézet elnöke, valamint dr. Sumi András, a Mészöv titkára fogadták. A házigazda üdvözlő szavait követően dr. Sumi András adott tájékoztatást Heves megye társadalmi, gazdasági életéről és a fogyasztási szövetkezeti mozgalom helyzetéről. Ezt követően Dean Mahon szólt a Hitelszövetkezetek Világtanácsának jelentőségéről, melynek földünk nyolcvan országában van képviselete, és 73,5 millió tagot számlál. Feladatuk a pénzintézetek érdekvédelme és képviselete. Kitért magyarországi látogatásának fontosságára is. Elmondta, azzal a céllal érkezett, felajánlja segítségét ahhoz, hogy a hazai takarékszövetkezetek modern technikai eszközökhöz juthassaanak. Egyben abban is közreműködik, hogy az említetteknek megteremtsék a nemzetközi pénzügyi információs rendszerbe való bekapcsolódásukat. A megbeszélésen részt vettek szűkebb hazánk takarékszövetkezeteinek elnökei, továbbá a Konsum Bank és a Takarékszövetkezeti Bank Heves megyei igazgatói is. A vendég és kísérete látogatása végén a délutáni órákban megtekintette a kiskörei vízlépcsőt is. XJ| magyar törvénytár Magas színtű vatikáni küldöttség érkezik Budapestre Németh Miklósnak, a Magyar Köztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására ma Budapestre érkezik az Apostoli Szentszék küldöttsége Agostino Casaroli bíboros államtitkár, a Vatikáni Egyházi Közügyek Tanácsa elnökének vezetésével. A vatikáni vendégek tárgyalásokat folytatnak Németh Miklós miniszterelnökkel; fogadja a küldöttséget Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök is. Hírek szerint a magyar miniszterelnök és a Szentszék bíboros államtitkárának tárgyalásai eredményeként sor kerülhet a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék közti diplomáciai kapcsolatok helyreállítására. Magyarországon a legutóbbi hatályos jogszabálygyűjteményt 1987-ben adták ki; azóta jócskán változott a joganyag, mindenekelőtt a politikai fordulat következményeként. Nem egy új törvény született az elmúlt évben, ugyanakkor maradt a szocialista jogrendszerek egyik fő sajátossága, az alacsonyabb rendű jogi normák halmaza. A jogszabály-revízió persze korántsem ért még véget: a márciusban megválasztandó új parlament bizonyára folytatja e munkát. Szükséges tehát egyrészt a dereguláció, vagyis a jogszabálydzsungel megszüntetése; másrészt kell egy olyan törvénytár, amely képes követni a változásokat, amely mindenkor hasznos segítőtársa a jogalkalmazóknak. Ezekről a kérdésekről volt szó azon a sajtótájékoztatón, amelyet tegnap Budapesten, a szak- szervezetek fővárosi művelődési házában rendeztek. Az új magyar törvénytár megjelentetésére az Unió Kiadó vállalkozott. A cég igazgatója, Horváth Béla elmondta, hogy e gyűjteményhez hasonló könyv az elmúlt negyven évben nem volt hazánkban, ugyanis ez elavulás nélkül, mindig a teljes hatályos joganyagot tartalmazza. Hogy ez hogyan lehetséges? A gyűjteményt a deregulációhoz igazodva, idén március 31-én lezárják, majd ezt követően kéthetes, egyhónapos időközönként, egy előfizetéses rendszer részeként a változásokról, az új jogszabályokról cserélhető pótlapokat küldenek azoknak, akik rendelkeznek a törvénytárral. A kiadvány acél- záras szerkezettel fogj a össze alapokat (fűzés nélkül), s egyszerűen ki kell venni a könyvből a hatályon kívüli jogszabályt tartalmazó lapot, és betenni az újat. A 14 kötetes művet júniusban szállítják a megrendelőknek. A cserére szolgáló pótlapok küldésénél a jogszabályok hatálybalépésének időpontját veszik figyelembe. A sajtótájékoztatón elhangzott a kérdés, mi történik, ha a kiadó nem tudja követni a változásokat (például túl sok törvényt alkot a Parlament). A válasz: a kockázatot vállalják, a későn megkapott pótlapokért pedig az előfizetőknek kevesebbet kell fizetniük, magyarán a kiadónak is érdeke, hogy mindig időben juttassák el az adott helyre az új jogszabályokat. Dr. Sárközy Tamás igazságügyi miniszterhelyettes arról szólt, hogy már nagyon régóta szükség lett volna erre a gyűjteményre, nemcsak a jogalkalmazásban, de az egyetemi oktatásban is. Az új törvénytár a gyakorlati használatra van orientálva; sok nyugati országhoz hasonlóan, ahol már korábban készültek ilyen könyvek. A deregulációról megjegyezte: tavaly szeptembertől december 31-ig kb. 500 alacsonyabb rendű jogszabályt helyeztek hatályon kívül, idén májusig még mintegy 1200-nak lesz ez a sorsa, az év végéig 4-5 ezernek. A piacgazdasághoz kell ez a ritkítás, ugyanakkor új reguláció is, mégpedig nem rendeletek, hanem törvények. Fontos, hogy az állampolgárokat közvetlenül érintő jogszabályok mindenki számára érthetőek legyenek. A katonai bíróság tárgyalóterméből Pénzfőbüntetés, elkobzás, állásvesztés lett a valutázás ára Nem jogerős ítélet a főkapitányság volt osztályvezetője ügyében A Budapesti Katonai Bíróság első emeleti III. számú tárgyaló- termében folytatták le a büntető- eljárás bírósági szakaszát dr. Kárpáti Csaba, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság volt bűnüldözési osztályvezetője ügyében. Először a katonai ügyész ismertette a vádat, mely szerint a volt rendőr alezredes két beosztottjának útlevelét kérte el tavaly nyáron, hogy azok segítségével nyugati valutát válthasson magának. Sütő József r. alhadnagy esetében nemcsak dolgozója, hanem az egész család márkakeretét kimerítette. Az osztály másik alkalmazottja, dr. Nagyidai Imrét, hadnagy ugyancsak „nem tudott ellenállni” a főnöki kérésnek. Ily módon — a vádirat szerint — dr. Kárpáti Csaba összesen 4600 nyugatnémet márkához jutott, 147 ezer 675 forint értékben. Mindezek alapján a katonai ügyész a volt osztályvezetőt a Büntető Törvénykönyv 309. szakasz (1), (2) bekezdés c. pontja szerint minősülő deviza- gazdálkodás megsértésének bűntettével vádolta meg. A katonai bíróság elnökének kérésére a vádlott úgy nyilatkozott, hogy bűnösnek érzi magát a bűncselekmény elkövetésében. Ezután személyi körülményei kerültek szóba: dr. Kárpáti Csaba 1966-ban került bűnügyi nyomozóként a rendőrséghez Egerbe, munkája alapján később vizsgálati csoportvezetővé, majd az Egri Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetőjévé nevezték ki. Az elmúlt év áprilisában lett a megyei főkapitányság bűnüldözési osztályának vezetője, s töltötte be ezt a tisztséget mindaddig, amíg idén január 17-i hatállyal fegyelmivel nyugdíjba nem helyezték. Ez azt jelenti, hogy a 48 éves férfi 55 éves koráig nem kaphat nyugellátást. A tárgyalás további menetében magának a bűncselekménynek a körülményeiről tett vallomást a volt osztályvezető. Mint elmondta, múlt év elején megtudta, hogy a főkapitányság keretet kapott egy Lada Samara 10 százalékos felárral való megvételére. Ő is beadta a szolgálati jegyet, ám keserűen vette tudomásul, hogy a nála 10-12 évvel később pályát kezdett más személy jutott ehhez a gépjárműhöz. Ezután támadt az ötlete, hogy egy egri kisszövetkezet révén nyugatnémet márkáért veszi meg kedvelt autótípusát. Ehhez kellett a minél több valuta... Abból pedig egy állampolgárnak legfeljebb 920 DM juthatott. A volt osztályvezető ezután fordult közvetlen beosztottaihoz. Sütő a sajátja mellett felesége és két gyermeke paszportját is átadta neki, később pedig dr. Nagyidai cselekedett hasonlóképpen. Végül azonban kiderült, az összegyűjtött valuta sem volt elég a gépkocsi megvásárlására. Ezután a vádlott dr. Nagyidai- nak visszaadta 29 ezer 535 forint ellenében a teljes összeget, s vallomása szerint ugyanezt akarta tenni Sütő pénzével is. Érdekes volt dr. Kárpáti Csaba külön megjegyzése az esetről: — így utólag igenis érzem a felelősségemet, nem mértem fel kellőképpen, hogy milyen következményei lehetnek cselekedetemnek. Érdemes rövid részletet idézni a meghallgatás során a bíróság elnöke és a vádlott között folytatott párbeszédből. — Ön a szolgálati beosztottai- tól kérte ezt a szívességet. Nem érzi, hogy az ön irányítása alá rendelt embereket enyhén szólva nem etikus ilyen helyzetbe hozni?— tette fel a kérdést a bíró. — Mint már említettem, utólag érzem, belátom, hogy fel kellett volna mérnem a következményeket — hangzott a felelet. — Utasította ön a beosztottjait az útlevelek átadására? — Én csak kértem tőlük... — Ön, mint hivatali felettes, miértfordult épp a beosztottaihoz? — Úgy gondoltam, köztünk nem merev munkatársi kapcsolat létezik. Igaz, később hallottam olyan hangokat, hogy túl keménynek tartják a vezetési stílusomat. — Önnek ismernie kell a devizarendelkezéseket. Tisztában volt-e azzal, hogy amit tesz, az jogszabályellenes ? — Potenciálisan biztos tudtam, de nem mértem fel. — Önnek egyben hivatásszerűen is feladata volt, hogy az ilyen esetekben vétkes állampolgárokkal szemben eljárjon... — Megint csak azt mondom, nem mértem fel mindent kellően, ezért felelősnek is érzem magam. Ezt követően a katonai bíróság a tanúkat hallgatta meg. A már említett két beosztott — akik útlevelüket odaadták elöljárójuknak — arról beszélt, hogy nemleges válasz esetére megtorlástól tartottak, ezért teljesítették a főnökük kérését. Sütő például annak árán is, hogy egész családja valutakerete elúszott. Felesége — aki részben csatlakozott félje vallomásához — jó ideig nem is tudott a dologról. Dr. Nagyidai Imre olyan esetre emlékezett visz- sza a bíróság érdeklődése kapcsán, amikor felettese őt szakmai és emberi önérzetében sértette meg. Dr. Kárpáti Csaba a tanúk elmondásaira tett észrevételeiben elsősorban azt hangsúlyozta, hogy ő csakis akkor bizonyult rámenős, talán kissé erőszakos vezetőnek, amikor beosztottjai a munkában hibát vétettek. Egyébként soha nem volt haragtartó. Több részletkérdésben is akadt eltérő nézet, vélemény, ezért Sütő alhadnaggyal szembesítették is a vádlottat, ez azonban nem hozott eredményt. Már dél felé járt az idő, amikor megkezdődhettek a perbeszédek. A vád képviselőjének gondolatai közül a súlyosbító és az enyhítő körülmények értékelését érdemes kiemelni. Előbbiek körében említette meg, hogy a vádlott elkövette a szolgálati visszaélés vétségét is, visszaélt közvetlen beosztottjai függőségi helyzetével, s anyagi körülményeiket is károsan befolyásolta. Lejáratta saját vezetői tekintélyét, nemkülönben pedig magát a testületet a közvélemény előtt! Az utóbbiak sorában hozta fel dr. Kárpáti beismerő és megbánó magatartását, családos állapotát. A katonai ügyész felfüggesztett börtön- büntetés kiszabását, elkobzást indítványozott, ugyanakkor javasolta a vádlott előzetes mentesítését, leginkább 24 évi, átlagnál jobb rendőri munkája okán. A védő nem vitatta, hogy védence elkövette a terhére jegyzett bűncselekményt. Felhívta azonban a bíróság figyelmét arra, hogy ha hazánkban mindenkit elszámoltatnának e témakörben, akkor legalább 3 millió lakos esetében lenne megállapítható ugyanilyen jogsértés... Szerinte a mai exlex állapotban különösképp fontos volna megvizsgálni, vajon valóban társadalomra veszélyes-e ez a cselekmény. Mindezek alapján kérte a bíróságot, hogy pénzfőbüntetésben részesítse a vádlottat. A Budapesti Katonai Bíróság jó félórás tanácskozás után hozta meg döntését. ítéletében bűnösnek mondta ki dr. Kárpáti Csabát a devizagazdálkodás megsértésének minősített bűntettében, ezért vele szemben pénzfőbüntetést alkalmazott. A volt osztály- vezetőnek 150 napi tételt kell megfizetnie, naponta 300forintjával, ez összesen 45 ezer forint. Meg nem fizetés esetén öt hónap szabadságvesztésre válthatják át a büntetést. Elkobozni rendelte a bíróság a megmaradt 3660 nyugatnémet márkát, s 29 ezer 535 forint elkobzás alá eső érték lerovására is kötelezte dr. Kárpátit, akinek át kell utalnia még 2468 forint bűnügyi költséget is. Az igen szakszerű és részletes indokolásban a bíróság elnöke a vádirattal egyezően állapította meg a tényállást, s ezt megerősítették a tanúk vallomásai, valamint az okiratok is. Általában életszerűnek titulálta, hogy a hasonló szívességet megtagadó beosztottak többnyire joggal tarthatnak megtorlástól, ezt azonban csak erkölcsi szempontból értékelték. Tény — szögezte le a bíró —, hogy a hivatali helyzettel történt visszaélés az egyik oldalon, jellembeli gondok a másikon — vezettek a volt osztályvezető egzisztenciális csődjéhez, illetve ez esetben egy család valutakeretének elvesztéséhez. Elítélendő ez a fajta vezetői magatartás, egyszersmind tanulságos is a sajnálatos példa. A felfüggesztett szabadságvesztés alkalmazásától ugyanakkor azért tekintett el a bíróság, mert figyelembe vette dr. Kárpáti csaknem negyedszázados hasznos tevékenységét. Az ügyész három nap gondolkodási időt kért, a vádlott és védője tudomásul vette az ítéletet, amely így nem jogerős. Szalay Zoltán
