Heves Megyei Népújság, 1990. február (41. évfolyam, 26-50. szám)

1990-02-06 / 31. szám (30. szám)

2 NÉPÚJSÁG, 1990. február 6., kedd Gorbacsov beszéde A párt lemond mindenfajta jogi és politikai előnyről Megkezdődött az SZKP KB kibővített ülése Borisz Jelcin, a radikális nézeteiről ismert képviselő beszél február 4-én a Moszkva Szálló erkélyéről a demokratizálás gyorsítását kö­vetelő tüntetők előtt (Népújság-telefotó — MTI) Sajtótájékoztató a Heves Megyei Rend&r-f&lutpitányságon A moszkvai Kremlben hétfőn délelőtt megkezdte munkáját az SZKP Központi Bizottságának kibővített ülése. A plénumon Mihail Gorbacsov, a testület fő­titkára terjesztett elő beszámo­lót. A résztvevők az SZKP XXVIII. kongresszusának állás­foglalás-tervezetét vitatják meg. Az SZKP kész a társadalom­ban betöltött politikai vezető szerepét a más politikai erőkkel folytatandó demokratikus küz­delemben kivívni, s lemond min­denfajta jogi és politikai előny­ről. Ebben összegezhető az SZKP Központi Bizottságának hétfőn megkezdődött ülésén előterjesztett főtitkári beszámo­ló egyik legfőbb új gondolata. A szovjet társadalom — nö­vekvő pluralizmus által kísért — széles körű demokratizálódása olyan folyamat, amely egy adott szakaszban elvezethet pártok létrehozásához is — fejtette ki Mihail Gorbacsov, majd hozzá­tette: Az SZKP kész ezen új kö­rülmények között együttműköd­ni és párbeszédet folytatni min­den szervezettel, amely az alkot­mány és a benne rögzített társa­dalmi rendszer talaján áll. Gorbacsov hangoztatta: párt­ja — szigorúan demokratikus ke­retek között — harcolni fog a ve­zető szerepért, lemondva min­den jogi és politikai előnyről. Programját előterjesztve az SZKP kész azt vitában megvé­delmezni, kész együttműködni más társadalmi, politikai körök­kel. Elengedhetetlennek nevezte a párt megújulását, s azt, hogy megszabaduljon mindentől, ami összekötötte a tekintélyelvű bü­rokratikus rendszerrel, amely nemcsak a párt munkamódsze­rére és belső kapcsolatrendszeré­A Ceausescu-diktatúra, mint annyi másra, a szeparatizmus fo­galmára is rányomta félreismer­hetetlen bélyegeit. Abban az ideológiai rendszerben, amely a pluralizmusnak még a nevét sem tudta elviselni, a szeparatizmus a hivatalos szóhasználatban a tár­sadalomra nézve veszélyes ten­denciának számított, ugyannyi- ra, hogy még most is vészjelzőpi­ros lámpák gyúlnak ki az agyak­ban, ha a szeparatizmus szó vala­hol is elhangzik. Márpedig el­hangzik, sőt az utóbbi hetekben meggyűlt vele a bajunk — írja a romániai Magyar Szó. Rámutat: a romániai magyar kisebbségre hárul az a feladat, hogy szorgalmazza kisebbségi Valósággal a múzsák zenéje volt a szocializmus korszaka előtt trónfosztott uralkodóházak nyugati emigrációban élő sarjai­nak, amikor tavaly ősszel, a soro­zatos utcai tüntetéseken felerő­södött a demokráciát követelő kórus hangja. Az elmúlt év forradalmi válto­zásai — Roland Prinz, az AP bé­csi kommentátora szerint — újabb reménysugárral táplálják a megdöntött királyok titkon dé­delgetett álmait, hogy egyszer ta­lán államférfiukként térhetnek vissza hazájukba, s már a trón visszaszerzése sem tűnik annyira lehetetlennek. A szocializmus évtizedei alatt elfeledettnek hitt royalista érzel­mek felbukkanásával „a trónre­mények” némi belső támogatás­ra is számíthatnak egyes kelet­európai országokban. Az AP en­nek bizonyítására említi, hogy „ Éljen a király! ’’kiáltásokkal kö­szöntötték Habsburg Ottót, ami­kor tavaly áprilisban sétát tett a budapesti utcákon. ” re nyomta rá bélyegét, hanem az ideológiára, a gondolkodásmód­ra, a szocializmusról vallott fel­fogásra is. Meg kell szabadulnia a pártnak az évtizedekben gyö­kerező eszmei dogmatizmustól, az önmagukat túlélt bel- és kül­politikai dogmáktól. A szovjet szövetségi állam jö­vőjét meghatározó gazdasági vi­szonyok megváltoztatásának és a nemzetiségek közötti súlyos problémák megoldásának kap­csán utalt arra, hogy a Legfel­sőbb Tanács hamarosan törvényt dolgoz ki a tulajdonviszonyok­ról, a földről, a helyi önigazga­tásról, az adózásról, törvény fog­ja elhatárolni a központ és a szö- vetséges’köztársaságok illetékes­ségi köreit. A beszámoló nemzetközi ré­sze a leszerelésről folyó tárgyalá­si folyamatok előrelendítését, a párbeszéd és a kölcsönös megér­tés elmélyítését, az európai kö­helyzetének mielőbbi rendezését. Az ilyen törekvések ne keltsenek megbotránkozást vagy gyanak­vást, mert ez ma össztársadalmi érdek. Ha most a magyarság tét­lenkedő lenne, jogosan vádol­hatnák Szeparatizmussal. „Ah­hoz, hogy egyéni és közösségi jo­gaink ne maradjanak meg holt betűnek, helyre kell állítanunk az utóbbi évtizedekben szétzilált intézményrendszerünket, ezen belül legsürgősebben az oktatási hálózatot, óvodától az egyete­mig. A gyakorlat terén azonban jelentkeznek nehézségek. Saj­nos, megtörténik, hogy értetlen­ségbe, jogos követeléseink rossz­hiszemű értelmezésébe ütkö­zünk. Ha például évszázados ha­Mihály román királynak és Habsburg Ottónak úgy tűnik, van némi esélye arra, hogy vala­milyen tisztséget kapjanak Ro­mániában illetve Magyarorszá­gon, még tikkor is, ha ez csupán valamilyen jelképes értékű pro­tokolláris megbízatás lesz. Tévedés ne essék, a szocializ­mus romjain szóba sem jöhet a királyság viszaállítása, a royalis­ták elenyésző kisebbségben van­nak, de nyíltan tevékenykednek. Romániában, ahol Ceausescu és klánja a családtagoknak kulcs- pozíciókat juttatva abszolút mo­narchiákat megszégyenítő hatal­mat gyakorolt, a „dinasztia” szó puszta kiejtése is megtorlást vont maga után. Mihály király azon­ban már december 22-én, ugyanazon a napon, amikor Ce- ausescut megdöntötték, rögvest kijelentette, hogy kész egy alkot­mányos monarchia első méltósá­gaként hazatérni. Január végén — ha a király még nem is, de — két lánya már elmerészkedett Bukarestbe. Mint mondták, ap­zös ház építésének feladatait emelte ki. Ennek keretei között szólt arról, hogy szükségszerű a kelet-európai országokhoz fűző­dő szövetségesi kapcsolatok kor­szerűsítése. Végezetül arról beszélt, hogy szükség van a párt felső vezetési struktúrájának átalakítására, erősíteni kell a párt legfelsőbb szintjein a demokratizmus té­nyezőit. Javasolta, hogy csök­kentsék a KB létszámát, s ez év októbere helyett június végére, július elejére hívják össze a párt kongresszusát. Hétfőn a tanácskozás első fe­lében a főtitkári előteijesztést követő vitában tizenhármán szó­laltak fel. Köztük volt a párt üz- begisztáni, belorussziai és lettor­szági első titkára, a moszkvai vá­rosi és a moszkvai területi pártbi­zottság első titkára, valamint Bo­risz Jelcin. A vita hétfőn délután folyta­tódott. gyományú magyar tannyelvű is­koláinkat pár évvel ezelőtt meg­kérdezésünk nélkül vegyes tan- nyelvűekké alakították, s most azt kéijük, hogy az a néhány ro­mán osztály költözzék át a másik iskolába, s onnan jöjjenek ide a magyar osztályok, akkor rögtön akad valaki, aki felkapja a fejét, és azt mondja: mi ez a szeparatiz­mus? Mi pedig riadtan kezdjük magyarázni, hogy ez nem szepa­ratizmus. Amikor iskoláinkat vissza akaijuk állítani eredeti ál­lapotukba, ezt nem a románok­kal szembeni rosszindulatból tesszük, hanem avégett, hogy az iskolai élet zökkenőmentes le­gyen, kinek-kinek az anyanyel­vén”. juk negyvenkét éve várja, hogy úgy térhessen haza, mint egy ro­mán, s nem mint külföldi állam­polgár. Ám még mindig nem le­het tudni, vajon erre mikor és ho­gyan kerülhet sor. Habsburg Otto ezzel szemben úgy jár Magyarországra, mintha hazamenne. Szóvivője január végén az Európai Parlament strasbourgi székhelyéről az AP bécsi kérdésére telefonon meg­erősítette, hogy megbízója nem utasít el semmilyen lehetőséget, kész újra meg újra megfontolni, vajon vállalni fogja-e, ha netán köztársasági elnöknek jelölnék, amikor az idén államfőt válasz­tanak Magyarországon. Más dinasztiák sarjainak kilá­tásai még nem ennyire biztatók. II. Simeon bolgár király korai­nak tarja, hogy hazalátogasson, ehelyett — úgy véli: külföldön jobban hasznosíthatja kapcsola­tait országa javára. Leka albán trónörökös a dél­afrikai Johannesburgban várja, vájon az egésÉ’ Kelet-Eufóó'án Egyiptomi merénylet Hétfő reggel kilencre emelke­dett abban a vasárnapi merény­letben meghaltak száma, ame­lyet egy izraeli turistabusz ellen követtek el az egyiptomi Iszmai- lia közelében. A kórházakban 16 sérültet ápolnak. A gondosan megtervezett ak­ció néhány másodperc alatt zaj­lott le; Kairótól 63 kilométerre északra, a sivatagi országúton álarcos fegyveresek nyitottak géppisztolytüzet és dobáltak ké­zigránátokat a turistákat szállító autóbuszra. Órákkal később egyiptomi arab dialektust beszélő férfi tele­fonált az egyik hírügynökség kai­rói irodájába. Közölte, hogy „az egyiptomi börtönökben sínylődő elnyomottak védelmére alakult szervezet” emberei követték el a merényletet. A hatóságok mind­eddig nem tudtak ilyen csoport­ról. A telefonáló szerint meg akarták leckéztetni a Mubarak- rendszert, amelynek belügymi­nisztere „kínvallatásokat rendelt el” az egyik börtönben. „Allah akbar” — hangzott a telefonáló búcsúmondata, amiből egyesek arra következtetnek, hogy az isz­lám fundamentalisták között kell keresni a tetteseket. Politikai megfigyelők ugyanakkor utalnak arra, hogy a merénylet olyan idő­szakban történt, amikor sikerült felgyorsítani az izraeli — palesztin párbeszéd előkészítését célzó diplomáciai tevékenységet. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök nyilatkozatban ítélte el a bűncselekményt, és telefonon fejezte ki részvétét Jichak Samir izraeli kormányfőnek. Mubarak hangoztatta: nem szabad enged­ni, hogy kátyúba juttassák a kö­zel-keleti békefolyamatot. Samir rendkívül súlyos eseménynek minősítette a merényletet, s kife­jezte reményét, hogy az egyipto­mi hatóságok felkutatják és szi­gorúan megbüntetik a tetteseket. Hájim Herzog izraeli elnök Mu­barakhoz hasonlóan arról be­szélt, hogy a merénylők az izraeli — egyiptomi megbékélésre, illet­ve az egész közel-keleti békefo­lyamatra „hajították kézigránát­jukat”. Herzog ismételten hitet tett egyfelől a béketörekvések folytatása, másfelől a terroriz­mus elleni küzdelem mellett. Az Egyesült Államok külügy­minisztériumának szóvivője ’’felháborító terrorista cselek­ménynek” nevezte a merényle­tet, és szintén hangsúlyozta, hogy nem szabad feladni a meg­békélést célzó erőfeszítéseket. végigsöprő forradalmi hullám mikor vált ki felkelést a sztáliniz­mus utolsó európai végvárában. Hivatalos tiranai források egye­lőre tagadják azokat a jugoszláv és görög sajtóértesüléseket, amelyek rendszerellenes meg­mozdulásokról szólnak. Leka azonban nem rejti véka alá, ha kitör az albán forradalom kész­séggel lépne apja örökébe. Álighanem a Romanov-ház 72 éves trónörököse Vlagyimir, orosz nagyherceg kerget legtű- nékenyebb délibábokat, amikor a monarchia visszaállítására szó­lít fel. „Az orosz embereket ko­molyan elgondolkodtatná a mo­narchia visszaállításának lehető­sége. A cár olyasmit jelenthetne számukra, amelyért képesek len­nének összefogni” — jelentette ki újságírók előtt néhány hete a cári család jótékony célú bálján, amelyet az orosz pravoszláv egy­ház javára rendeztek London­ban. " Szűcs D. Gábor' (Folytatás az 1. oldalról) tó kérdést előzött meg dr. Jónás Pál, amikor közölte, hogy tavaly 245 embert vettek őrizetbe, 238- at pedig előzetes letartóztatásba helyeztek. Egy esetben — félre­értés okán — Hatvanban előfor­dult jogellenes fogvatartás is. Rézkábeltolvajok és gépkocsifeltörők A tájékoztató további részé­ben ismertető hangzott el a me­gye közvéleményét különösen érdeklő súlyos bűntettekről is. Múlt év szeptember 7-én je­lezték, hogy az átányi Búzaka­lász Termelőszövetkezet főköny­velő-helyettesének gépkocsijá­ból, az egri lengyelpiac mellől egymillió százezer forintot emel­tek el. A vizsgálat során megálla­pították, hogy a pénzt magukkal vivők nem jártak el teljes gon­dossággal, sjezért hanyag kezelés címén indítottak velük szemben eljárást. A megyeszékhelyen 1989 nyarától egy gépjárműfeltöré­sekre specializálódott társaság rémisztgette a lakosságot. A szervezett közterületi felderítő szolgálat idén január 17-én iga­zoltatta Póta Lászlót és társait. A csomagellenőrzéskor épp az au­tók feltörésére alkalmas eszkö­zöket találtak náluk, majd a ház­kutatás alkalmával több olyan használati tárgy került elő, ame­lyek korábban személygépko­csikból tűntek el. Meglehetősen nagy horderejű az a bűncselekmény-sorozat, amelynek végére tavaly, novem­ber 13-án tett pontot a rendőr­ség. Két ózdi férfit, Csóka Jánost és Radics Istvánt igazoltatta a járőr ezen a napon, s náluk több mázsa rézkábelt találtak. E ban­dához tartozott Lázár Csaba, aki barátaival Egercsehiből lopott alumínium öntvényeket. Össze­sen végül is legalább 60 mázsa rézkábelnek kelt lába, mintegy hárommillió forint értékben. Az idei, január 15-i betörésről — amit a dohányértékesítő válla­lat sérelmére követtek el Eger­ben — azt mondta el a főkapi­tányság vezetője, hogy nagy erőkkel folytatják a nyomozást, jelenleg adatgyűjtést végeznek, s az információkat ellenőrzik. Ugyanezt nyilatkozta a január 28-i, a hatvani benzinkútnál el­követett rablással kapcsolatban. Több jelzés miatt külön is ki­tért dr. Jónás Pál az átányi bűnü­gyi helyzet ismertetésére. Az oda települők mind több bűncselek­ményt követnek el, a község idő­sebb lakóit veszélyeztetve. Egy alkalommal például kétszer is behatoltak ugyanannak az öreg bácsinak a lakásába, s pénzt vit­tek el tőle — sajnálatos, hogy az illető nem tett feljelentést. Egy idős asszonyt a lakásán késsel fe­nyegettek meg, s kényszerítettek ki tőle ezer forintot, emellett több tányéiját, s a nagyothalló­készülékét is eltulajdonították. Ebben már van gyanúsított, Su­ba András és fiatalkorú társa. Sajnos előfordult olyan eset is, hogy nemcsak meglopták a meg­támadott idős nőt, de egy eset­ben erőszakkal közösültek is ve­Az Albán Munkapárt Köz­ponti Bizottsága január 22 — 23- iki ülésén számos reformintézke­dést hozott a gazdaság és a politi­ka területén. Megerősítette ugyanakkor a párt igényét a ha­talom monopóliumára. A KB- ülésről az ATA albán hírügynök­ség vasárnap tett közzé részletes beszámolót. A központi bizottság határo­zata egyebek közt kimondja: az állami vállalatoknak viszonyla­gos függetlenséget kell adni, összhangban a szocialista gazda­ság törvényszerűségeivel. De­centralizálni kell a tervezést, vagyis a központból a körzetek­be, illetve a vállalatokhoz kell utalni ezt a feladatot. Nagyobb hangsúlyt kell helyezni az állami vál­le. Falugyűléseken és más fóru­mokon is egyre élesebben vető­dik fel: nagyobb teret kellene ad­ni a bűnözés megfékezésében a rendőrségnek. Az átányiak levél­lel fordultak az igazságügyi mi­niszterhez. Beszéde végén a megye főka­pitánya említést tett a hatvani, a hevesi és a füzesabonyi kapi­tányságok nehéz körülményei­ről, s arról, hogy nem nagyon ér­zékelhető a helyi és a megyei szervek részéről erőteljesebb tá­mogatási szándék. Holott épp az ott lakók érdeke lenne, hogy a rendőrség minél jobb feltételek között végezhesse munkáját. Vizsgát tesznek a rendőrök Ezt követően dr. Jónás Pál az újságírók kérdéseire válaszolt, így elmondta, hogy a mezőgaz­daságnak kárt okozó lopások el­len eléggé korlátozottak a lehe­tőségek a fellépésre. Ennek leg­inkább a létszámhiány az oka. Azzal is próbálnak segíteni, hogy az állambiztonsági szolgálat dol­gozói közül legalább 20 személyt a bűnüldözési területre irányíta­nak át. Szó esett a megyei főkapi­tányság költségvetéséről is, a ter­vezett 240 millió helyett csupán 180 millió forinttal gazdálkod­hatnak, ennek zömét bérre for­dítják. A technikai fejlesztés le­hetőségei sajnos itt is beszűkül­tek... A Népújság képviselőjének kérdésére a főkapitányság veze­tője elmondta, hogy a tavalyi szajlai postarablás ügyében foly­tatják ugyan a nyomozást, de egyre inkább elvékonyodik a szál. Csupán egyetlen ujjnyom áll rendelkezésükre. A vámos- györki MHSZ-fegyverraktár be­törői sincsenek meg, ebben or­szágosan koordinált nyomozást folytatnak. Még a pártokkal folytatott párbeszédben szóba került, hogy Egerben, a Csebokszári-lakóte­lepen rendőrőrsöt hoznak létre. Dr. Jónás Pál arról számolt be, hogy a személyi hátteret már ha­marosan kialakítják, ám arról, hogy pontosan hova is kerül az őrs, még nem született megálla­podás a városi tanáccsal. A szolgálatot teljesítők képzé­sével kapcsolatban szóba került: maguknak a rendőröknek is meglehetősen zavaró volt, hogy az újságokból szereztek tudo­mást az új szolgálati szabályzat­ról. Az tény, hogy végre ez már jogi alap a felkészítéshez, de csak kiindulásnak tekinthető, hiszen számos rendelkezés már módo­sításra szorul. így például az, hogy a rendőr a lakcímbejelentés ellenőrzésére nem mehet be sen­kinek a lakásába, oda csak ak­kor, ha bűncselekmény gyanúja merül fel. Egyébként e rendelet tartalmából, valamint a büntető­jog anyagi és eljárási módosított szabályainak ismeretéből vala­mennyi rendőrnek március 1-jé- ig vizsgáznia kell. A sajtótájékoztató befejezése­ként dr. Jónás Pál elmondta, hogy ezentúl havonta egyszer ke­rül sor hasonló összejövetelekre. (sz. z.) tálatoknál a gazdaságosságra, a mezőgazdaságban pedig támo­gatni kell a szövetkezeti paraszt­ság önálló piaci fellépését. Ezenkívül lehetővé akaiják tenni, hogy a jövőben — ugyan­abban a körzetben — többen is indulhassanak jelöltként a parla­menti választásokon — feltéve, hogy a kommunista párt elfo­gadja személyüket. Emellett bi­zonyos párt- és kormányzati tisztségekben korlátozni fogják a hivatalban tölthető időt. A jelek szerint a jövőben több jogot élvezhetnek és nagyobb jogbiztonságban élhetnek az al­bán állampolgárok. így például engedélyezni fogják, hogy ma­gánszemélyek meg is vásárolhas- • sák lakóházukat. A romániai Magyar Szó Az állítólagos szeparatizmusról Habsburg Ottó—Mihály román exkirály—A bolgár II. Simeon — Leka albán trónörökös—Vlagyimir nagyherceg Visszatérnek a dinasztiák? Csak látszatliberalizálás Tirana kitart a pártállami diktatúra mellett

Next

/
Thumbnails
Contents