Heves Megyei Népújság, 1990. február (41. évfolyam, 26-50. szám)
1990-02-28 / 50. szám
NÉPÚJSÁG, 1990. február 28., szerda KÖZLEKEDÉS 5, A megyei közlekedésbiztonsági tanács munkájáról Több a gépjármű, több a fegyelmezetlenség és több a baleset a közutakon A megyei közlekedésbiztonsági tanács és területi szervei tevékenységét 1989. évben a gyermekek fokozott védelme, a fiatalok közlekedési biztonságának fokozása, az alkoholos befolyásoltság elleni küzdelem, az idősek és mozgásukban korlátozott közlekedők biztonságának növelése, és végül — de nem utolsósorban — a közlekedési fegyelem és morál javításának elsődleges szorgalmazása határozta meg. A sokrétű társadalmi és hatósági intézkedés ellenére sajnos nem sikerült biztosítani a személysérüléssel járó közűti közlekedési balesetek csökkentését, szinten tartását — emelkedés tapasztalható. A közűti biztonságról készült értékelések, elemzések alapján megállapítható, hogy a közlekedés tárgyi feltételeinek korszerűtlensége és az objektív okok mellett a baleseti helyzet romlásában jelentős szerepet játszott a közlekedő emberek tudati, etikai hiányossága. A közlekedésbiztonsági helyzetben tapasztalható nyugtalanító jelenségek zömében a közlekedők fegyelmezetlenségére, gyakorlatlanságára és alkalmazkodókészségük hiányosságaira vezethetők vissza. De szerepet játszott az is, hogy megyénk közúti gépjárműállománya 1989. évben 5585 darabbal növekedett, és jelenleg 87164 gépjármű van forgalomban. Tovább növekedett a forgalomba bekapcsolódó „kezdő” gépjárművezetők száma is. Az elmúlt évben 6009 új gépjárművezetői engedélyt adtak ki. Közúthálózatunk leterheltségét — a hazai idegenforgalom mellett — jelentősen növelte a nemzetközi idegenforgalom is. Naprakészen vezette az MKBT pénz- és anyagkészletében bekövetkezett változásokat. Negyedévenként elkészítette a pénzgazdálkodásról szóló forgalmi kimutatást, és arról az MKBT titkárát tájékoztatta. Ennek alapján lehetővé vált, hogy az együttműködési szerződésekben vállalt befizetések teljesítésére intézkedés történjen. Baleset-megelőző akciók A megye rendőrei jelentős propagandatevékenységet fejtettek ki a lakosság felvilágosítása, a közlekedési fegyelem és morál javítása érdekében. Vállalatoknál, intézményeknél és iskolákban összesen 618 propaganda-előadást tartottak, amelyen 9293 gépjárművezető és 16 767 fő gyalogos (iskolás) vett részt. Az előadások során 305 esetben volt filmvetítés is. A közlekedési szabályok megsértőivel szemben viszont differenciált szigorral alkalmazták a felelősségrevonások különböző formáit. 1989. évben közúti közlekedési szabálysértés miatt 3614 feljelentést tettek. Ebből: gyorshajtás miatt 989 főt elsőbbségi jog meg nem adása miatt 278 főt követési távolság be nem tartása miatt 90 főt szabálytalan előzés miatt 134 főt világítással kapcs. szab. sértés miatt 122 főt egyéb szabálysértés miatt 1885 főt Helyszíni bírságot alkalmaztak 12424 fővel szemben, 3424170 Ft összegben. Az ittas vezetők kiszűrésére 11919 esetben alkalmaztak alkoholszondás ellenőrzést, amelyből 756 volt pozitív. Vezetői engedélyek visszavonására 782 esetben került sor. Ittas vezetés miatt 555 vezetői engedélyt bevontak. Ebből 111 esetben hivatásos gépjárművezetőtől. A közlekedés biztonságának és a környezet védelmének fokozása érdekében közúton 22744, telephelyen pedig 307 gépjárművet műszakilag ellenőriztek. Az ellenőrzött gépjárművekből műszakilag kifogásolható volt 2674 gépjármű. Az ellenőrzés tapasztalatai azt mutatják, hogy a közúti forgalomban jelentős számban vesznek részt műszakilag kifogásolható gépjárművek, bár ezek száma az előző évihez viszonyítva csökkent. A baleseti helyzet alakulása Megyénk területén 1989. évben összesen 845 személyi sérüléssel járó közúti baleset történt, 88-cal (11,6 %-kal) több, mint az előző évben. A balesetek kimenetelét tekintve is kedvezőtlenebb a helyzet (a halálos eseményeket kivéve), a halálos eset 78-ról 57-re csökkent (26,9 %-kal), a súlyos sérüléses 298-ról 336-ra (12,7 %-kal), a könnyű sérüléses pedig 381-ről 452-re (18,6 %-kal) emelkedett. A 845 közúti baleset következtében meghalt, illetve megsérült személyek száma az előző évi 1044-ről 1141-re emelkedett. A megyében történt összes baleset 43,5 %-a az egri, 26,8 %-a a gyöngyösi, 14,7 %-a a hatvani, 7,8 %-a a hevesi, 7,2 %-a a füzesabonyi körzetben fordult elő. Megyénk lakosai okozták a balesetek 76,4 %-át(646 balesetet). A külföldi állampolgárok az összbaleset közel 2 %-át, 17 balesetért felelősek. Lakott területen összesen 484-ről 537-re emelkedett a balesetek száma, amely az összbaleset 63,5 %-át teszi ki. A személysérüléses balesetekből egyenes útvonalon 426, útkereszteződésben 218, és útka- nyarulatban 170 fordult elő. Vasút-közút szintbeni kereszteződésében az előző évi 8 balesettel szemben összesen 3 történt, mindhárom könnyű sérüléssel végződött. A gyalogoselütések száma az előző évi 148-ről 171-re emelkedett. Tizenegy gyermeket ütöttek el, közülük egy meghalt, három súlyosan, hét könnyen megsérült. Meg kell említeni, hogy a gyalogosok figyelmetlen magatartása miatt 73 baleset fordult elő. Szeszes italtól befolyásolt állapotban 149 baleset történt, 28- cal több, mint az előző évben. Ebből kilenc halálos, 50 súlyos és 90 könnyű sérülés volt. A balesetek okozói körében ez évben sem történt lényeges változás. A legtöbb balesetet (447-et) a személygépkocsi-vezetők, a kerékpárosok (101-et), a segédmotorkerékpár-vezetók (83-at) és a motorkerékpár-vezetők (61-et) okoztak. Az értékelt időszakban is az elmúlt évekhez hasonlóan a sebesség helytelen megválasztása, az elsőbbségi, az előzési szabályok megszegése, valamint a figyelmetlen, gondatlan vezetés miatt következett be. A helyzetelemzés arra hívja fel a figyelmet, hogy további hatékonymegelőzési intézkedésekkel erősíteni kell a közlekedők szabálytisztelő, szabálybetartó magatartását, mivel továbbra sem kielégítő a közlekedési fegyelem és morál. Gyakoriak a súlyos szabályszegések, a durva, agresz- szív magatartások, az olyan ösz- szeütközések, amikor többen vesztik életüket. A meglepetések hónapja A népi mondás: „Télen a ruhádat el ne hagyd”, a gépjárművezetőkre is igaz. Sokan úgy gondolják, hogy a gépkocsi karosszériája, vezetőfülkéje bármikor megvéd az időjárás hatásaitól. Gondoljunk arra, hogy a szélvédő bármelyik pillanatban kitörhet, a fűtés ventillátorának a csapágya beszorulhat. Ilyenkor +5 Celsius-fok hőmérséklet alatt az utastér kihűl, és rövid időn belül a gépkocsivezető vezetésképtfelenné válik. Ezért feltétlen fontos, hogy a hosszabb útra indulók annyi és olyan ruhát is vigyenek magukkal, ami a szabadban való tartózkodáshoz is elégséges. A biztonságot szolgálja, hogy a gépkocsivezető — a 20-22 Cel- sius-fokos fülkében — úgy öltözzön (vetkőzzön), ami a mozgásban nem zavarja. Télen gondot jelenthet az elinduláskor, hogy a kerekek kipörögnek. Célszerű ilyenkor a II. fokozatba kapcsolt járművel — a kerekek forgásának legalacsonyabb szintjén — elindulni. A jármű működtetésével kapcsolatos probléma sem terelheti el a figyelmünket az út forgalmáról. A visszapillantó tükörbe nézés után a fejünk elfordításával és hátra- nézéssel győződhetünk meg a mögöttes forgalomról. Télen és nyáron is sok gépjárművezető zavarba jut, ha egy gépkocsi megelőzésére — mert az lassan halad — több gépkocsi készül. Az írott és íratlan szabály és az udvariasság is azt diktálná, hogy a lassan haladó jármű előzését mindig az a gépkocsi kezdje, amelyik közvetlen utána halad. De előfordulhat olyan eset, amikor egy kezdő, tapasztalatlan járművezető annyi előzési alkalmat hagy ki, hogy a harmadik vagy ötödik helyen álló gépkocsi vezetője elveszíti a türelmét, és elkezd előzni. Ilyenkor döntő az előzés feltételeinek helyes értelmezése: b) az előzni kívánó jármű előzését más jármű nem kezdte meg; c) az előzni kívánó jármű előtt ugyanabban a forgalmi sávban haladó másik jármű nem jelzett előzési szándékot. Az előzés megkezdésének — ami döntően a mögöttünk lévő gépkocsikra vonatkozik — azt a helyzetet kell tekinteni, amikor az előző gépkocsi az irányjelzőjét használva már kihúzódott az úttestnek arra a részére, amelyen az előzést végrehajtja, és az előzendő gépjárművet (gépjárműveket) annyira megközelítette, hogy annak (azoknak) az irányváltoztatása ténylegesen zavarná az előzés végrehajtóját. A c) pontban leírt követelmény egyértelmű; ha egy lassan haladó jármű mögött bármelyik előttünk haladó jármű az irányjelzőjének működtetésével jelzi az előzési szándékát, a mögötte haladók nem kezdhetnek előzni. (Az irányjelző működtetésének elkezdése mindaddig tilos, amíg valamelyik mögöttesjármű az előzést — az előbb leírtak szerint — már megkezdte. Minden elektromossággal működő berendezésbe akkor nyúlhatunk, ha megszüntettük kapcsolatát az áramkörrel. Ez történhet a villásdugó kihúzásával, de igen gyakran csak az automata biztosító le-(ki) kapcsolásával oldható meg az áramtalam'tás. Ne feledjük, az izzólámpa cseréjekor is a biztosítót kell kikapcsolni. Ma már igen sokféle gyógyszerrel gyógyíthatjuk a betegségünket, és talán a kelleténél is több gyógyszert szedünk. Ne felejtsük el az orvostól megkérdezni, hogy a felírt gyógyszer szedése mellett vezet- hetjük-e a gépkocsit? Lehet, hogy az orvos olyan gyógyszert is adhat, ami nem befolyásolja károsan a gépjárművezetői képességünket. igaz hamis 1. A vezető ruházata, cipője nem befolyásolja a biztonságot .................. 2 . A világító- és jelzőberendezéseket úgy ellenőrizhetjük megbízhatóan, ha körbejárjuk a gépkocsit ^ .................. 3 . Naponta elindulás előtt a biztonsági berendezéseket is kell ellenőrizni 4. Elindulás előtt télen is a belső tükörből láthatjuk legjobban a mögöttes forgalmat .................. 5 . A gyalogosoknak van előnye a kertből, udvarból kihajtó gépjárművekkel szemben ............*... 6 . Lakott területen, ha kell, hirtelen fékezéssel adjunk lehetőséget az irányjelzőjét működtető — a megállóból indulni szándékozó — autóbusznak .................. 7 . Gépjárművezetés közben mindenféle fájdalomcsillapító szedhető, de nyugtató és altató nem .................. 8. H a a kiégett villanykörtét ki akarjuk cserélni, az áramtalanítást a működtető kapcsolóval biztosíthatjuk .................. A * 1 ** 1 •• •• J tv vedoeszkozok tekek védelmében A passzív biztonság területén világszerte végzett különböző kutatás és fejlesztés során sikerült elérni, hogy a járművek a baleset során bizonyos ésszerű határig megfelelő védelemét nyújtanak az utasaik részére. E védelem egyik lényeges alapeleme a biztonsági öv, amelynek feladata az utasokat a védett térben tartani, az ütközésük megakadályozása, a rájuk ható lassulási erő mérséklése. Motorkerékpároknál hasonló szerepet tölt be a fej védelmét szolgáló bukósisak. E passzív biztonsági védőeszközök bizonyíthatóan igen jelentősen hozzájárulnak a személyi sérülések számának és súlyosságának csökkentéséhez. Hazánkban 1977 óta kötelező a személygépkocsik első ülésén utazó felnőttek számára a biztonsági öv becsatolása, s ennek az intézkedésnek kedvező völt a hatása megyénkben is. A tények ismeretében kézenfekvő, hogy hasonló passzív biztonsági védőeszközöket célszerű rendszeresíteni a hátsó üléseken tartózkodó gyerekek számára is. Ellenkező esetben éppen nekik nem biztosítjuk még a felnőtteké- / vei azonos védettségi szintet sem. \SV. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a forgalmi szituációk alakulásának követésére alig képes gyermekeket a baleset teljesen készületlenül éri, s így a védekező mozdulatokra is képtelenek, akkor a megoldás szükségességét sem kell tovább bizonygatni. A hazánkban gyakori új személygépkocsi-típusok hátsó ülé-. sénél is megtalálhatók a felnőttméretű biztonsági övék rögzítésére gyárilag kialakított rögzítési pontok. A hátul ülő gyermekek védelme mégsem oldható meg pusztán a felnőttméretre gyártott biztonsági övék beszerelésével és becsatolásával. A gyermekek védelmére a járműben a biztonsági öv működési elvén alapuló, a gyermek méreteihez, testi fejlettségéhez, igényeihez igazodó speciális passzív biztonsági védőeszközöket célszerű alkalmazni. Ilyen biztonsági berendezések: — a csecsemők hordozókosarának (a babakocsi felső leszerelhető részének) a hátsó üléshez történő rögzítésére szolgáló hevederrendszer, — az ülni képes (8 hónapos, 5-6 éves) kisgyermek rögzítésére szolgáló biztonsági gyermekülés, — a 14 éves kor felett már általában a felnőtt biztonsági övét is lehet használni. Az igazi biztonsági gyermekülések hazánkban a közelmúltban kaphatók voltak, igaz, meglehetősen drágán. Ez talán az egyik oka annak, hogy még nem terjedtek el széles körben. Bár nem szükséges bizonygatni, hogy az emberi élet pénzben nem mérhető... A gyermekbiztonsági berendezések tömeges elterjedése és használata elsődleges célján túlmezően (életmentés, sérülés megelőzése) másodlagos haszonnal is járhatna. Azok a gyermekek, akiket nap mint nap gyermekülésbe, biztonsági övbe csatolnak, felnőve valószínűleg természetesnek tartják, hogy az első ülésen ülve is be kell csatolni az övét, sőt korábban talán még szüleiktől is megkövetelik ugyanazt. Tagadhatatlan, hogy a hosszú úton becsatolt ülést kezdetben nehéz elviselni, de a tapasztalatok szerint megoldható. S a bekötve üldögélő gyermek nem zavarja a kilátást, nem tudja elvonni mozgásával a vezető figyelmét, ez pedig újabb lépés a biztonság növekedése felé. A Heves Megyei Közlekedés- biztonsági Tanács ezúton is felhívja a szülők figyelmét — a gyermekek fokozott védelme érdekében — a passzív védőeszközök mind szélesebb körű alkalmazására! Látni és látszani! A gyalogosközlekedés biztonságának egyik alapvető kérdése a láthatóság. Jól ismeri valameny-. nyi autós, hogy mit jelent az országúton egy sötét ruhába öltözött gyalogos felbukkanása — a vészhelyzetekből sokszor csak a véletlen szerencse segíti ki a volánnál ülőt. Sajnos, nem lettek divattá — pedig kaphatók és vásárolhatók — a fényvisszaverő anyagok, a még jobb hatású prizmák széles választéka. Amíg a skandináv országokban az efféle prizma a hétköznapi viselethez tartozik, addig nálunk játékszer maradt, legfeljebb néhány gondos szülő ügyel arra, hogy a gyermeke viselje. Pedig az ilyen prizmák ugyanannyit érnek, mint egy jól világító zseblámpa. Körülbelül 30 méteres körzetben tökéletesen érvényesülnek, de például még 100 méter feletti távolságból is jelt adnak. A tapasztalatok szerint a prizma és a sötét háttér között akkora a fénysűrűségkont- raszt, hogy még a szembejövő járművek lámpáinak vakító hatása mellett is észlelhetők. A gyalogoselütések számának csökkentése, a balesetek megelőzése érdekében a közlekedők figyelmét érdemes felhívni arra, hogy a világos öltözet vagy szatyor, táska, fényvisszaverő prizmák a biztonságuk alapvető feltételei lehetnek. Rossz gyakorlat, sajnos mégis nap mint nap látható: a vezető egy kézzel fogja a kormányt, s úgy halad még a sűrű forgalomban is. A másik kezével mutat, vagy ha nyitva az ablak, kilógatja rajta, esetleg a kocsi külső peremét markolássza vele. Zárt ablakok mellett sok a cigarettázó is. A gyakorlat bizonyítja, hogy az egykezes kormánytartás mindenképpen elégtelen. Akár a sebesség miatt, akár, mert a jármű körül sűrű a forgalom. Egy kézzel lehetetlen akár csak egy kétfázisú kormánymanővert is jól végrehajtani. Egyetlen oda- vissza mozdulat sem kivitelezhető úgy, hogy a másik kéz valahol nem fog, nem támaszt, vagy nem gyakorol némi ellenerőt. A volán elfordításánál — ha egy kézzel történik — nem érzékelhető a jobb-bal határ olyan pontosan. Kevesen tudják ugyanis, de magának a tapintásnak is van szerepe a kormány érzékeny kezelésében. A két tenyérről, az ujjakról érkező érzetek egymást kiegyensúlyozzák, egymásnak visszajeleznek. Ha ez hiányzik, nem jön létre pontos kormánymozgás. Hirtelen, határozottan kormánymanőverről pedig szó sem lehet. Ha sikerül, véletlenül sikerül. Éppen ezért — a balesetek megelőzése érdekében — azt tanácsoljuk, hogy az egykezes vezetési rossz szokást minden gépjármű- vezető mellőzze!
