Heves Megyei Népújság, 1990. február (41. évfolyam, 26-50. szám)

1990-02-28 / 50. szám

NÉPÚJSÁG, 1990. február 28., szerda VÁLASZTÁSI 'FÓRUM 3 Pártprogram helyett Felhívjuk Kedves Olvasóink figyelmét, hogy e lapszámunkban — a nyilvános sorsolásnak megfelelően — a Magyar Radikális Párt programját közöltük volna. De mivel e párt nem élt ezzel a lehetőséggel, nem adta le a megadott időre a programot, ezért közlésétől el kellett tekintenünk. (A szerk.) Józanul és gondolkodv Nyílt levél a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége országos elnökéhez, Lakatos Menyhérthez Az 1990. február 23. napján tartott gyűlésen, amelyen elnök­ségi tagok újraválasztása történt, Ön is részt vett. Ezért Önt is el­marasztaljuk, mivel a gyűlés a kerecsendi kisvendéglőben volt megtartva. A gyűlésen résztve­vők száma 30 és 40 között volt, amit a jelenléti ív is igazol. A résztvevők 80 százaléka túl ittas állapotban volt, és állandó szesz­fogyasztás folyt a gyűlés alatt, amit fotókkal is bizonyítani tu­dunk. Ön, mint az MCKSZ or­szágos elnöke, nemhogy meg­akadályozta volna, hogy ez a gyűlés egy kocsmában jöjjön lét­re, hozzájárult a részvételével és a beszámolójával. Mi ezt felhá­borítónak és törvénytelennek tartjuk, hogy egy kocsmában tartsanak gyűlést, és egy komoly szervezet sorsáról és emberi sor­sokról hozzanak döntéseket ittas emberek. Ezért megkérjük Önt, hogy a gyűlést legyen szíves meg­ismételtetni, és olyan helyen megtartatni, ahol józan és gon­dolkodó emberek hoznak dön­téseket. Amennyiben ehhez nem járul hozzá, a tagsági viszonyun­kat legyen szíves megszüntetni. 1990. február 24. Testvéri szeretettel és tisztelettel 9 aláírás, a kerecsendi MCKSZ tagjai Álláspont Az összefogás legyen az első A Heves megyeiekhez Pártokhoz, fegyveres testüle­tekhez, intézményekhez, min­den szintű vezetőkhöz, nemzeti kisebbségekhez (cigányokhoz, tótokhoz, svábokhoz — akik ma­gyarnak vallják magukat) a kü­lönböző vallású egyházi veze­tőkhöz szólunk. Aggódva látjuk, hogy egyre erősödik a széthúzás az egyébként jót akaró szerveze­tek önpusztító marakodása. Az anarchia felé „menetelnek”, és emiatt az ország sokat emlegetett szekere vezető- és húzó-toló erő htján, nemcsak süllyed, kezd szétesni. Azért csak a Heves megyeiek­hez szólunk, mert optimista hi­tünkben arra gondolunk, kell lenni legalább egy közösségnek, ahol végre el lehetne kezdeni a süllyedés megakadályozását. Legalább mi próbáljunk utat ke­resni, ha ez nem is sikerül, a tenni akarás legalább erkölcsi érdem. A mi pártunk kicsi, nem ké­rünk és nem kértünk az összeha­rácsolt milliókból, hisz nevünk­ben van az elv is — köztársasági! Nekünk nincs irodánk, nincs a hátunk mögött pénzes külföldi rokon. Nem városiak vagyunk, csak kis „vidékiek”, mégis úgy érezzük, ki kell mondanunk eze­ket, még akkor is, ha a „nagy” pártok elnéző mosolyával kell szembenéznünk. De reméljük, hogy levelünk nem csak süket fü­lekre fog találni. Ezért kérünk mindenkit, ássuk el a csatabár­dot, addig, amíg a szekér végre megmozdul. Mindenki tudja, hogy az or­szágot kik juttatták a jelenlegi anyagi és erkölcsi fertőbe, akik több, mint 40 éven át a legdikta­tórikusabb, korrupt módon zül- lesztettek le bennünket. Ezt egy párt nem ismeri el, a többi 52 igen. Ezért kell összefognunk, és elsőnek megyénkben teremtsük meg, kezdjük el mi felszámolni ezt a fertőt, kezdjük el közösen a jólét alapjainak letételét. Ha ezt elérnénk, újra elővehetjük a „csatabárdot” — és győzzön a jobbat akaró. Konkrétan: első­nek valósítsuk meg a tanya (far­mer) gazdaságok létrehozását, önkéntességi alapon. Szüntessük meg a rosszul és bürokratikusán működő intézményeket, és való­sítsuk meg az önkormányzatot, az élet m inden területében — per­sze, lépésről lépésre! Ezért üljünk össze mielőbb, akik így éreznek, és legalább KEZDJÜK EL A KÖZÖS MUNKÁT! Kérünk mindenkit, hogy a le­hető legsürgősebben jelezzék vissza reagálásukat. Mi elme­gyünk bárhová, ahol várnak minket, megszervezni a közös összejöveteleket, a konkrét ja­vaslatokat, elképzeléseket. Meg­keressük azokat a szakembere­ket, akik TUDNAK SEGÍTE­NI, meghívjuk a már eddig is fel­ajánlkozott nyugati profi tőkése­ket tanácsadói kérésünkkel. Kérjük a sajtót, elsősorban me­gyénk újságját, a Népújságot, hogy ezen levelünket juttassák el a MUOSZ, TV, Rádió és egyéb illetékeseknek is, azért, hogy fel­hívásunkat mindenki megismer­hesse. Aki csatlakozni kíván és egyetért, várjuk megkeresésüket (3242 Parádsasvár, Ságvári u. 4. Republikánus Nemzeti Párt). Befejezésül még egy aktualitás­ról szeretnék említést tenni, és szintén megértésre segítőkre ta­lálni. Közeledik nagy nemzeti ünnepünk, március 15-e. Szin­tén hovatartozás nélkül ünne­peljük meg, most már szabadon ezt a napot. Ne úgy, ahogy eddig, hanem rendezzünk majálist, kü­lönböző sportrendezvényeket. Bízunk abban, hogy községünk vezetői egyetértenek, hogy a ki­használatlan sportpályát erre az ünnepre átengedik. Szép, egész­séges környezetben lehetne meg­rendezni például egy labdarúgó­vetélkedőt, pártok és egyéb szer­vek csapatainak részvételével. Lehetőség van teniszezni, pecse­nyesütőket, és vásározókat üze­meltetni, természetesen az ün­nep aktualitásának elsődlegessé­gével. Legyen egyszer egy kiskö­zösség is a politika középpontjá­ban, ne mindig a városok. Ezzel kapcsolatos konkrét programokkal rendelkezőket nagyon szívesen várnánk. Legyen a legfontosabb most az összefogás! Jánosi Péter A Republikánus Nemzeti Párt Heves megyei szervezetének elnöke Vita_______________________________________________ A nemzeti egység érdekében... Párthírek Ma este 6 órakor a recski bá­nyász művelődési házban az MDF választási gyűlést rendez, amelynek vendége a Recski Szö­vetség elnöke, Benkő Zoltán. E szervezet választási szövetségre lépett az MDF-el, s vezetőjük Kelemen Józsefet, az MDF 2-es számú választó körzetének je­löltjét támogatva szólal fel. Szak­értők is megjelennek, akik a réz­bánya megnyitásának feltételei­ről beszélnek. * Hatvanban, a Pártviták kö­vetkező előadására ma délután 6 órai kezdettel kerül sor a szakmunkásképző aulájában. A képviselőjelöltek ezúttal a ma­gyar társadalom jövőjéről, a kü­lönböző társadalmi rétegek je­lenlegi és jövőbeni helyzetéről, a hatalom és a hatalomgyakor­lás elkövetkező módszereiről fejthetik ki a véleményüket. A megyei listákat fölállító pártok mellett azok vesznek részt a dispután, akik megszerezvén a 750 ajánlócédulát, jogot kaptak arra, hogy induljanak a válasz­tásokon. • Március elsején, csütörtökön Egerbe látogat Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Párt elnöke. A belvárosi sétát követően 16 órától választási gyűlést tart a do­hánygyár nagytermében. Ezen a rendezvényen mutatják be a me­gye szocialista párti képviselője­löltjeit. A választási gyűlést kö­vetően — önköltséges alapon — fogadást rendeznek a Vörös Rák étteremben. A párt tagjait és szimpatizánsait várják erre a kö­tetlen eszmecserére. * Március elsején, csütörtökön, a Magyarországi Szociálde­mokrata Párt vitára hívja me­gyénk l-es számú választókerü­letének képviselőjelöltjeit. Az egri városi tanács dísztermébe hívták meg a választásokon itt induló tizenhárom jelöltet. A díszvendég Petrasovits Anna, a szociáldemokraták elnökasszo­nya. A vitavezető Jónás Zoltán, az Egri Városi Televízió vezető­je lesz. Előbb a megjelent képvi­selőjelöltek röviden ismertetik elképzeléseiket, majd az érdek­lődők kaphatnak kérdéseikre választ. * A Közép-Európai Keresz­ténydemokrata Unió 1990. évi kongresszusát március 2-4. kö­zött tartja Budapesten, a Hotel Agro helyiségeiben (XII., Nor­mafa u. 54. sz.). A megnyitót Bohumil Bunza elnök tartja, majd a Kereszténydemokrata Néppárt nevében dr. Keresztes Sándor elnök köszönti a résztve­vőket. A Népújság 1990. február 19-i számában Ki kicsoda?cím­mel vitaindítónak szánt cikkéhez — mint független képviselőjelölt — szeretnék hozzászólni. Nyu­godt lelkiismerettel mondha­tom, hogy engem nem érinthe­tett célozgatásuk, mert sem az ál­lampárt, sem a KISZ, sem a Ha­zafias Népfront tagja nem vol­tam soha. A pontosítás végett azonban mégis úgy érzem — bár a helyi kábeltelevíziós bemutat­kozásomban egyértelműen fo­galmaztam —, válaszolnom kell az ötpárti kérdésre. A múltamat nem tagadom le. Keresztényi világnézet szerint neveltek. A legutóbbi időkig a világnézeti pluralizmust nem tűrték meg, ezért keresztény meggyőződésem miatt szinte mindenütt mellőztek. Ezt nem sértődöttségből említem, csak a tárgyilagosság okán. Családi in­díttatásomra is hivatkoztam: szüleim mindig igaz emberek voltak, ezért a kiállást magam­mal hozhattam a szülői házból. Heves várost és körzetét élén­ken foglalkoztatja a volt MSZMP-székház további sorsa. Egyrészről azért, hogy hová és ki szállította el a nagy értékű beren­dezési tárgyakat (írógépek, tele­fax, szőnyegek, bútorok, stb.), másrészről, hogy ki, illetve kik lesznek az épület leendő haszná­lói?! Heves lakói az épület egész­ségügyi célra történő hasznosítá­sa mellett törtek lándzsát, mivel már régi és megalapozott igénye e vidéknek, hogy a megyei veze­tés által megszüntetett szülőott­hon helyett ismét legyen szülé­szet Hevesen. Az igény valójá­ban nem a régi szülőotthon újra­élesztésére irányulna, hanem sokkal inkább egy kisvárosi komplex egészségügyi intéz­ményre, amelyben a szülészeti osztályt kiszolgáló és kiegészítő részlegek (pl.: bel-, gyermek-, nőgyógyászati osztály, stb.) is helyet kaphatnának. Az MDF Hevesi Szervezete kezdeményezője és támogatója volt ezen jogos igénynek és élére kíván állni az ezért küzdőknek. Felmerül azonban a kérdés, hogy a volt MSZMP-székház alkal- mas-e egészségügyi célra? Szer­vezetünk álláspontja az, hogy a helyi államigazgatási szervek — függetlenül a pártatlan szakér­tőkből álló bizottság bevonásá­val — döntsenek az épület továb­bi hasznosítása felől. Amennyiben ezen szakértői bizottság azt véleményezné, hogy az épület átalakítása egész­„Karrierem” — jelenleg is több cégnél egy fizetésért dolgo­zom — egyengetéséhez sem az MSZMP-t, MSZP-t, sem más kompromitáltnak mondott szer­vezetet nem használtam fel. Csa­ládomban sem volt senki soha párttag. Mindig éreztem a kis­ember kiszolgáltatottságát, és szerettem volna rajtuk segíteni, ezért lettem jogász is. Nem min­dig sikerült, mert a jog és az igaz­ság ritkán fedik egymást, de nyu­godt lelkiismerettel vallom: nem éltem soha vissza ezzel sem. Ahol a jog és az igazság ütközött — az igazságot választottam. Azt is tudom ugyanakkor, hogy nem minden az igazság, ha olykor­olykor meg nem előzi a szeretet. Szeretnék igazán keresztény el­vek, és erkölcs szerint élni és dol­gozni, ezért vállaltam a képvise­lőjelöltséget szervezetektől és pártoktól függetlenül. Az egysé­gen kell minden felelős ember- . nek munkálkodni. A pártok cél­kitűzései közül is ezeket tartom igazán értékeseknek. A társadal­ségügyi intézménnyé gazdaság­talan és igen nagy terhet róna az egyébként is alaphiánnyal küsz­ködő városi tanácsra, úgy java­soljuk, hogy azt további haszno­sításra a városi rendőrkapitány- ság kapja meg a következő indo­kaink és kérésünk figyelembe vétele mellett. Heves-szerte köztudott, hogy a bűncselekmények elszaporod­tak környékünkön, a közbizton­ság hanyatlott, a bűnfelderítés­hez szükséges eszközök csekély mértékben állnak rendelkezésre a helyi rendőrkapitányságon, amely jelenleg mostoha körül­mények között dolgozik. Erős, politikamentes rendőrségre van szüksége társadalmunknak és különösen szűkebb hazánknak, Heves vidékének! A bűnügyi, bűnüldözési szolgálat mostoha- gyermeke volt a Belügyminiszté­riumnak. A bűnügyi szolgálatot politikamentessé kell tenni! Ezért javasolja az MDF Hevesi Szervezete, hogy a Belügymi­nisztérium, illetve a rendőrkapi­tányságok vezetői tegyék meg­fontolás tárgyává a bűnügyileg különösen fertőzött területeken (Átányban, Tarnabodon, Kom­lón, Tiszanánán) legalább két- két személyes rendőrőrsök felál­lítását éjjel-nappali állandó szol­gálattal. Javasoljuk, hogy ennek pénzügyi fedezetét a Belügymi­nisztérium mellett a helyi állami­gazgatási szervek költségveté­sükből biztosítsák, továbbá a he­lyi gazdálkodó szervek ezekhez a költségekhez megfelelő mérték­mi felemelkedés alapjául a tisz­ta erkölcsöt jelölöm meg, ame­lyet ateista alapon nem tudok elképzelni. A lelkiismereti sza­badság tiszteletben tartása mellett — azokkal a pártokkal szimpatizálok, amelyek prog­ramjaikban ezt kitűzték, és megvalósításáért dolgoznak. Ma a legfontosabb a türelem, a megbocsátás, de a társadalmi igazságosság megkívánja az el­számoltatást is, hogy a múltból okulhassunk. A kisembert az foglalkoztatja, van-e esélyünk a felemelkedésre, lesz-e ma­gyar jövő?Hiszek benne, hogy lesz, ha a pártok és a leendő képviselők is azt tartják sze­mük előtt, ami minden ma­gyart összeköt, és nem azt, ami szétválaszt. Ilyen értelemben független vagyok, és az egységet kívá­nom szolgálni megalkuvás nél­kül. Dr. Somogyi Márton független képviselőjelölt ben járuljanak hozzá. A helyi szervek már az önkormányzati választások előtt vegyék fel a kapcsolatot a rendőrség illetéke­seivel és keressenek, javasolja­nak olyan megbízható személye­ket, akik vállalnak saját települé­sükön a rendőri-közbiztonsági szolgálatot. Az egyre romló — sok helyen már alig elviselhető — közbiztonsági helyzet miatt az MDF Hevesi Szervezete sarkala­tos kérdésnek tartja az erős bűn­üldöző rendőrség kiépítését és ezt követeli a lakosság is. Amennyiben a Hevesi Rend­őrkapitányság kezelésébe kerül­ne a volt MSZMP-székház, úgy az köteles legyen átadni a Heve­sen kezelésében lévő összes terü­letet, és épületet, így a volt járás- bíróság, börtön, körzeti megbí­zotti iroda, valamint a jelenlegi rendőrkapitányság épületeit. Ezen ingatlanok együttes értéke — amelyet vagyonleltárral kelle­ne átadni —, valószínűleg meg- , haladná a volt MSZMP-székház értékét. A Belügyminisztérium­tól átvett ingatlanok értéke alap­ja lehetne a helyi Kiskórház épí­tésének. A jelenlegi rendőrkapitányság területén valósulhatna meg a la­kosság által régen áhított egész­ségügyi intézmény, a városi kis­kórház, ugyanakkor ennek költ­ségeit megalapozandó, a fent említett többi ingatlant közcélra lehetne értékesíteni. Magyar Demokrata Fórum hevesi szervezete Ki vitte el a berendezési tárgyakat? Legyen a rendőrségé a volt MSZMP-székház Heves és körzete lakosságához Pár(t)levél a Választóhoz Lesz magyar gazda(g)ság? Ezúttal a teljesség igénye nél­kül a magyar gazdaság átalakítá­sának néhány fontos, alapvető téziséről szeretnék értekezni Önökkel. A kulcsszó e területen: reprivatizálds. Véleményem sze­rint ne mindenhol, és nem min­denáron. Ugyanis még a legpri­vátabb gazdaságban sem engedi, engedheti meg az állam, hogy né­hány stratégiai ágazat magán­kézben legyen. Ugyanakkor az állami iparnak is Tehetnek elő­nyei. Egyrészt nem csak adót, hanem nyereséget is fizet be az államkasszába, másrészt az aktív munkaerőpolitikába az állami vállalat jobban bevonható. Per­sze vannak emellett roppant ke­mény realitások, amik azt mon­datják velem, hogy privatizálni kell gyorsan és könyörtelenül. De a legnagyobb akarat mellett sem sikerül, nem sikerülhet az ál­lami szektor gyors és többségi magánkézbe adasa! Hogy miért? Mert nincs és nem is lesz annyi tőke Magyarországon — sem ha­zai, sem külföldi — hogy meg tudja venni az állami vállalato­kat. Na persze a külföldi tőkés egyébként is csak a legjobb válla­latainkat, és lehetőleg azokat is áron alul venné, amihez a mai kommunista ipari oligarchia lel­kesen asszisztál. Ennek megakadályozására én is szükségesnek látom mielőbb a nemzeti vagyonügynökség létre­hozását, és a független vagyon­értékelő világcégek behívását. Na, és itt lenne mindjárt egy ja­vaslatom. Abból kiindulva, hogy nem az a döntő, hogy egy vállalat többségében állami vagy magán- tulajdonban van-e, hanem az, hogy úgy működjön, MINTHA MAGÁNTULAJDONBAN LENNE. ' Ez elérhető a következő mó­don: részvénygársasággá kell át­alakítani az áílami nagyvállala­tot. A részvényeinek minimum 10, maximum 20-25 százalékát magánkézbe kell adni. Ezután hozni kell egy olyan törvényt, hogy a vállalatot a kisebbségi (magán) részvénytulajdonosod irányítsák, ők nevezzék ki a ve­zetőt, a fejlesztés irányát hatá­rozzák meg, és minden egyéb fel­adatot és jogot a kisebbségi rész­vényes csoport gyakoroljon. Az államnak, mint többségi tulajdo­nosnak két iogot hagyjunk meg: az egyik az legyen, hogy a válla­latot hozzájárulása nélkül ne le­hessen eladni, a másik, hogy az elbocsátásokat hat hónappal késleltethesse, és azalatt az idő alatt az adott területen új mun­kahelyeket teremthessen. Ter­mészetesen törvényben kell ga­rantálni, hogy állami beleszólás­ra, politikai nyomásra — ezen vállalatoknál ne legyen lehető­ség, és szabad, erős szakszerve­zetekkel kell garantálni a mun­kavállalók hatékony érdekkép­viseletét. Elárulom Önöknek, hogy ezt a megoldási módot nem én találtam ki, hanem osztrák szociáldemokrata barátaink. Ott e módszer segítségével nagy sikereket értek el, és ma az ilyen módon átalakított osztrák állami vállalatok hatékonysága magán- vállalatok hatékonyságával azo­nos. Meggyőződésem, hogy ez a járható üt, mert az ehhez szüksé­ges tőke rendelkezésre fog állni hazánkban. A tulajdonformák között el tudom képzelni a dol­gozói részvényeket, a külföldi tő­két, a társadalombiztosítást, he­lyi önkormányzatot, mint rész­vénytulajdonost éppúgy, mint a hazai magántőkét. Persze rész­vényt hitelbe is lehessen vásárol­ni, de nagy mennyiségű részvény vásárlásánál a vasárló teljes va­gyonával szavatolja a hitel visz- szafizetését. Valahogy így tudom én elképzelni a nagy iparvállala­taink gyors reprivatizálását. Emellett persze a kisebb vállalati egységek teljes magánkézbe adása is folyjon, ott ahol ez lehet­séges (például kereskedelem­ben, szolgáltatásban). Ugyanak­kor ezt kell mondanom Önök­nek, hogy a magyar gazdaság fel­lendülését én megsem a mai álla­mi vállalatok magánkézbe adá­sától várom elsősorban, hanem a kisvállalkozások gyors teijesz- kedésétől. Persze ehhez ösztön­ző feltételekre van szükség. De ez a kérdéskör már egy újabb le­velem témája lesz majd. Tarjányi Gyula szociáldemokrata képviselőjelölt

Next

/
Thumbnails
Contents