Heves Megyei Népújság, 1990. február (41. évfolyam, 26-50. szám)
1990-02-27 / 49. szám
NÉPÚJSÁG, 1990. február 27., kedd Német—francia tájakon az egri szimfonikusokkal <i.) Szepesi György útibeszámolója vakkal. Kicsit izgatottak lettünk: itt fogunk megmérettetni ebben a gyönyörű városban, egy teljesen idegen publikum előtt. Másnap tíz órától próbálunk a Stadt-Halléban. Hétszáz személyes modern, praktikus, jó akusztikájú koncertterem. Irigykedünk. Gémesi Géza, vezető karmesterünk átveszi az esti program darabjait. A próba után ebéd következik, majd rövid városnézés. Esslingen csodálatosan szép, a Neckar völgyében fekszik, hegyekkel övezve. Szőlőtermő vidék ez, de a Mercedes cégnek is van itt egy nagy gyáregysége. A várost nyolcvanezren lakják. Délután négyre a főpolgármester vár minket, aki szemmel láthatóan nagyon szívesen veszi érkezésünket. Hangsúlyozza, hogy Egerből mi vagyunk az első ilyen nagy létszámú delegáció. Nem rejti véka alá azt a véleméi Klarproth polgármester is fogadta az egri muzsikusokat Kilencnapos hangversenykörutat tettek az Egri Szimfonikus Zenekar muzsikusai a múlt év végén. A német Esslingenben és a franciaországi Clermont-Ferrandban jártak. A zenészek élményeit és tapasztalatait örökítette meg Szepesi György, az egri zeneiskola igazgatója. December 11-én hajnalban fél kettőkor gyülekeztünk a minaret lábánál, várva hogy elindulhassunk a közel 4500 km-es túrára. Ha kis késéssel is de nekivágtunk az útnak. Irány Esslingen, a megyeszékhely testvérvárosa! Kb. fél nyolcra Mosonmagyaróvárnál voltunk, ahol még megittunk egy utolsó, forró hazai feketét, majd végre átléphettük a határt. Este tizenegy óra volt, amikor begördültünk Esslingenbe, ott is a Markt-platzra. A testvérvárosi kapcsolat összekötője, átfázva bár, de várt bennünket, és azonnal a Városháza éttermébe invitálta a csoportot. Itt Grämlich úr, hangversenyünk szervezője, Esslingen, Eger testvérvárosa a helyi filharmóniai kórus karmestere fogadta a zenekart, méghozzá meleg, őszinte szanyét sem, hogy nagyon örül a jelenlegi magyarországi változásoknak. Az ilyenkor szokásos protokoll betartása ránknézve is kötelező, így rövid válaszban megköszönjük az esslingeni meghívást. Mindenesünk, és szervezőnk Grämlich úr, a helyi filharmóniai kórus dirigense együttesével 1990. júniusában viszontlátogatást tervez, s velük együtt mutatjuk be majd Haydn egyik nagyszerű alkotását. Első hangversenyünkre este 8 órától a Stadt-Halle impozáns termében, Gémesi Géza magával ragadó vezényletével kerül sor.A műsor első részében Farkas Ferenc Mátrai táncok című alkotását, Weiner Leó Diverti- mentóját, Kodály Intermezzóját és Brahms Első magyar táncát adtuk elő. A szünet után Dvorak Új Világ szimfóniáját játszottuk. A fogadtatásra jellemző, hogy a németeknél nem megszokott vastaps is felcsattant, és ráadásként viharos tempóban újra el- játszottuk Brahms darabját. Hatalmas virágcsokrok, őszinte kézszorítások, gratulációk követték egymást. December 13-án azaz másnap, kora reggelre beszéltünk meg találkozót a Várkert parkírozójában, hogy nekivágjunk egy újabb, közel ezer km-es útnak, Clermont-Ferrand felé. Az esslingeni kórus tagjai közül, egy kedves segítőnk autójával a stuttgarti autópályára navigált bennünket. Kis idő múltán, már e város impozáns repülőtere mellett haladtunk el, majd nemsokára a híres schwarzwaldi hegyvonulatok is feltűntek. Sosem akartam más, csak bohóc lenni! Slágertémája a vírus A Chip számából írta dedikációként Földes László— Hobó— a minap a hatvani Vörös Hadsereg úti könyvesboltban többeknek. Ez adta az alkalmat arra, hogy két szignó között a Hobo Sapiens című kötetéről érdeklődjem. — Sajnos a 30.000 példányban megjelent könyvnek a fele még raktárban van, mert nem minden könyvterjesztő vállalat látott benne üzletet. Ami nem csoda, hisz a szerződésben megállapodott 98 forintos ár helyett a kiadó önkényesen 180 forintot nyomatott már a bontóra. így ahová nem jutott el a hálózaton keresztül a kötet, mi magunk visz- szük oda. Nem elég, hogy megírtam, még nekem is kell eladni! — Mit tervez a Hobo Blues Band az idén? — Készül az új műsorunk, amelynek címe A bohóc hazatérése. Annak a gondolati sornak a folytatása lesz, amit a Vadászat Album végén a Bolond levele... jelentett, vagy amiről a nemrég Sebestyén Mártával közösen készített Kivándorlás lemez dalai szólnak. Most megtérnek, megtérhetnek talán azok, akiket a haza hagyott cserben, és nem ők ezt a hazát. Áprilisban vonulunk stúdióba, június körül talán már megjelenhet a lemez. — Egyéni terveid? — A zenekar mellett tovább from a Rolling Stones könyvem folytatását, ami még az idén megjelenik — és remélem, azt már a könyvesboltoknak kell eladni. Tovább csináljuk a múlt évben felvett jubileumi koncert- filmünk utómunkálatait,és van egy újabb dédelgetett tervem is. — Újra színház? — Igen. Ősszel valamelyik budapesti színházban mutatom majd be József Attila műsoromat, amelyet Jordán Tamás rendez. Versek, szövegek, zenei betétek között vallók arról az öt-tíz évről, ameddig menekültem költészete elől, és most úgy érzem eljött az idő, hogy önmagam vívódásait megosszam másokkal is. Közben pedig az országba ahová hívnak, szívesen megyek a Vadon című Jim Morrison emlékműsorommal. — És lesz-e koncertturnétok az idén? — Nem tervezünk semmi nagyszabásút itthon. De január 29-én játszottunk Aradon, és március 3-tól ismét Romániába megyünk. Tizenkét sportcsarnokban lépünk fel, többek között 3-án Kolozsvárott, 5-én Bukarestben. Aki itthon kíváncsi ránk, a Lágymányosi Közösségi Ház klubjában minden héten megtalál bennünket. — Hogyan élted meg ezt a több mint tíz évet a HBB élén? — Egy mondatban: csodálatos ámokfutás volt, és remélem még eltart egy darabig. Bacsa Tibor A Chip számítógép-magazin magyar nyelvű kiadása márciusi száruának slágertémája a vírus. A gyulladás lépései című sorozat első részéből hasznos ismereteket szerezhetnek a gépüket vírusmentesíteni akarók. A magyar vírus világ című cikk a sajátos hazai „járványügyi helyzetet” mutatja be, többek között megtudhatják belőle, hogy miben segít szükség esetén a vírusegylet. A gépek iránt csak érdeklődőknek talán a legeredményesebb cikk ebben a számban az lesz, amelyből megtudhatják, hogy a divattervezésbe is betört a komputer. A tervezők elkészítik a szabásmintát, majd ahelyett, hogy különböző anyagokból megvarratnák a ruhát, s mindegyiket rápróbálnák egy manökenre, így keresve meg a leghar- monikusabb anyag-fazon kompozíciót, mindezt elvégezhetik egy képernyő előtt. Lehet, hogy a jövőben a manökenek is gép- rombolókká válnak? Egy másik cikk a zenével foglalkozók érdeklődését keltheti föl, ugyanis a legújabb digitális zenei komputertechnikáról szól. A tesztrovatban olvashatnak egy ékszer plusz nevű magyar szövegszerkesztő programról, a digicell és az artus képfeldolgozó rendszerről, s két számítógépes tervező- rendszerről. Az első magyarországi népszavazásban már nagy szerepe volt a gépnek. Hogy milyen programmal, milyen rendszerben, hogyan dolgoztak az adatgyűjtők, erről is ír a lap. Természetesen ebben a hónapban is sok érdekes hír szerepel a Chip magazinban, jelentkeznek a szokásos rovatok: chip posta, piaci helyzetkép, tippek profiknak és amatőröknek egyaránt. A chip márciusi száma ezekben a napokban kerül az újságárusokhoz. A telefondoktor Az idősek gyógyszerfogyasztásáról Az idősek gyógyszerfogyasztásáról beszél a telefondoktor március 4-ig hallható adásában. Szól a szervezet gyógyszerekkel kapcsolatos megváltozott reakciójáról. Felhívja a figyelmet arra, miért fontos, hogy a betegeknek egy orvos úja fel a gyógyszereket, illetve a kezelőorvos ismerje betege valamennyi gyógyszerét. A telefondoktor a budapesti 1172-111-es számon hívható, munkanapokon 17 órától másnap reggel 8 óráig, szombaton és vasárnap egész nap. mám m jT _ A Fen/ hét KÉPERNYŐ Y f f l mm m ELŐTT Szakmai remeklés Az utóbbi időben egyre inkább meggyőződésem, hogy több toleranciával kell mérlegelni a televíziós próbálkozásokat, mert nem mindig a teremtő szándék hiányzik, hanem annak megvalósítását kérdőjelezik meg az anyagi, illetve alkotói gondok. Ráadásul kísért — akárcsak másutt, itt is — a fokozatos ellehetetlenülés veszélye. Mindezt számbavéve sem lehetünk elégedettek a korábbi napok meglehetősen igénytelen és szegényes kínálatával. Nem nyugodhatunk bele lábbá, hogy az esti Fő műsoridőre se tartalékol- pak valamiféle szellempezsdítő vagy legalább szórakoztató produkciót. Ezért hatott valóságos csemegeként február 23-án és 24-én az Angliai Erzsébet című lengyel történelmi dráma bemutatója, amely ritka erényei miatt szakmai remeklésnek is minősíthető. A témáról — a kifejezés ez esetben egyáltalán nem túlzás — könyvtárnyi munkát írtak, méghozzá számos műfajban. Ferdinand Bruckner mégis vállalkozott újabb feldolgozására. Tehette, mert sajátos módon közelítette meg a híres angol uralkodónő tragédiáját. Az aranykalitkában vergődő magányos, intelligens, tehetséges, már erőteljesen idősödő nőt varázsolta elénk, aki nemcsak származásbeli regulák szorításától gyötrődik, aki szerencsétlenségére — ez is örök emberi szituáció — végzetesen beleszeret a fiatal, szép, karrierre vágyó, dicsőségre szomjúhozó, önző és lelkiismeretlen Essex grófba. Elveti, hívja, gyűlöli, imádja, rabja és pa- rancsolója, azaz végletek közt őrlődik. Emellett tapasztalhatja környezetének megrökönyödését, rosszallását, féltékenységét. A „kis majom” azonban nehezen viseli el — megértésre, empátiára egyáltalán nem hajlamos — partnere hirtelen, viharos kedélyváltozásait, s nyers akcióba lendül. Lázad, hogy veszítsen, kivívva idős „szerelmese” — anyai melegség is társul ehhez az érzéshez — féktelen gőgjét és haragját. A hóhér bárdja lesújt rá. E pillanatban ketten halnak meg. Akkor is, ha a másik fizikailag még tovább vegetál. A világ, az izmosodó, erősödő ország, amelyért any- nyit küzdött, mind idegenebbé lesz számára, bűntudattól, egyedülléttől kínozva sóvárogja visz- sza azt, akit 6 rendelt halálra. Az érzelmek csendes szomorúságba torkolló, semmibe halkuló hullámverését irigylendő tökéllyel jeleníti a főszereplőt alakító Teresa Budzisz — Kryza- nowska, aki a hiteles lélektani bravúr iskolapéldájával gyönyörködtetett bennünket. Ezért is kár, hogy ezt a filmet — ki tudja miért? — mostoha- gyermekként kezelték, s a kettes csatornára, ott is éjfélközelbe préselték. Legalább a kincseket népszerűsítenénk! Úgy sincs sok belőlük... Pécsi István Miért nevetünk? Azt mondják, hogy a nevetés az egészség jele. Lehet, hogy így van, bár ebben az országban sokszor nevetnek kínjukban az emberek. Most sincs ez másként, az elmúlt hét televíziós humorában is több volt a kesernyés íz, mint a felszabadult jókedv. Szerdán este Sas József, pénteken pedig Árkus József szórakoztatta a nagyérdeműt. Mindkét műsor középpontjában a választási harc állt. Mi sem természetesebb ennél, hiszen ilyen vagy olyan módon mindnyájunkat ez foglalkoztat legjobban. Még azt is, aki azt állítja: egyáltalán nem érdekli. Régi ismerősünk a két József, régi humoristák: mindannyiszor igyekeztek még gyorsan követni a világ változásait. Ha ezt az egyik oldalról nézem, akkor tágították a szókimondás határait, a maguk módján szolgálták a reform (vagy ahogy ^mostanában mondják, a csendes forradalom) diadalát, ha viszont a másik nézőpontból vizsgálom, a hatalom jól fizetett „biztonsági” szelepei voltak, rajtuk keresztül kiszabadulhatott a „fölös gőz”, államilag hitelesített poénjaik vezették le az indulatokat. Bizonyára sokan vannak, akiknek az egyik, de olyanok is akadhatnak, akiknek a másik meghatározás a tetszetősebb. Bárhogy is legyen, a másik érvelését elutasítják maguktól. Pedig ahhoz kellene hozzászoknunk, hogy létezhet egymás mellett két (vagy több) igazság is. S akkor talán nem lesznek kiszolgáltatva humoristáink a mindenkori hatalomnak, s talán fölszabadul- tabb lesz a nevetés is. Kettejük közül Sas József volt az, aki eddigi szerepével bátrabban szembe mert nézni, és felrajzolta pályaívét az ötvenes évektől napjainkig. A kötéltáncos bátorságával tette ezt. Persze lehet, hogy merészsége annak szólt, hogy a mélységet maga választotta, s nem mindegy, hogy valaki a Niagara fölött egyensúlyoz, vagy fél méterrel a színpad fölött. Őszintébb és szókimondóbb volt mint Árkus, bár ez az erénye inkább önmagára vonatkozott. Valójában a Lépj be a SAS-ba! és a Parabola is csak a politikai küzdelem felszínét karcolta meg, a humoristák csak a külsőségeket ragadták meg. Nem tudom, ez miből fakadt, abból-e, hogy nem értik, nem tudják láttatni a hátteret, vagy abból, hogy még csak itt tartunk az általános nyíltságban. Jó lenne persze valamikor valódi politikai humort is látni. A francia televízió egyik legnépszerűbb sorozata az, amelyben a vezető politikusok különböző állatok képében jelennek meg, az egyik szamár, a másik nyúl, a harmadik béka. így folytatnak kevéssé épületes párbeszédeket a francia közállapotokról. És érdekes módon nem az sértődik meg akit kifiguráznak, hanem inkább az, aki nem szerepel a szatírában. Egyelőre még mindig kínunkban nevetünk. De a demokratikus folyamatok talán megadják a felszabadult jókedvet is. Gábor László ál HFVK MFGYFI I SZOLGÁLTATÓ IRODA I 3301 EGER. KLAPKA U. 9. • 30/13-149 állásajánlatai: AUTÓKOMPLEX VÁLLALAT: Eger, Lenin út 129-131. Pályázatot hirdet közvetlen termelésirányítói munkakörök betöltésére. Feltétel: felső- vagy középfokú szakirányú képesítés, 5-10 éves szakmai, vezetői gyakorlat, személygépkocsi típusismeret (német nyelvtudással rendelkezők előnyben). A pályázatokat önéletrajzzal, az eddigi munkavégzés részletes leírásával 1990. március 30-ig lehet benyújtani a fenti címen a személyzeti és munkaügyi vezetőnél. Felvételre keres továbbá tehergépkocsi szerelésben jártas autószerelőt, kárpitost, gépjárműalkatrész- ismerettel rendelkező raktárkiadó-anyagbeszerzőt, TMK-munká- ra elektroműszerészt, villanyszerelőt, géplakatost, kazánfűtőt. HEVES MEGYEI SÜTŐ- ÉS ÉDESIPARI VÁLLALAT: Eger, Sas út 60/a. Felvételre keres egri TMK-műhelyébe egy műszakos munkarendbe géplakatost, karosszérialakatost, autószerelőt, valamint betanított munkást. Jelentkezni lehet a fenti címen. HEVES MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT: Eger, Lenin út 142/b. Felvételt hirdet mezőkövesdi munkahelyre PEVA-szerelő brigádba kubikos, betonozó, kőműves, ács munkakörök betöltésére. Fizetés megegyezés szerint. A napi munkásszállítás biztosított. Jelentkezni lehet Mezőkövesden a Tanácsköztársaság úti építkezésen, Egerben az 1. sz. Főépítésvezetőségen a Nagyváradi úti irodaházban. HEVES MEGYEI AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT: Eger, Faiskola út 5. 5. sz. egri telephelyére felvesz járműipari diagnosztikai műszerek javításában gyakorlattal rendelkező elektronikai műszerészt, valamint EU 400/1500-as új gépre esztergályos szakmunkást. Jelentkezni lehet a fenti címen a műszaki osztályon. HEVES MEGYEI TANÁCSI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT: Eger, Sas út 94. Fémmegmunkáló Főüzeme felvételre keres villamosüzemébe technológiai és gyártási munkákra elektroműszerészeket, villany- szerelőket, erősáramúberendezés-szerelqket. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a Fémmegmunkáló Főüzem vezetőjénél a Meder utcában.
