Heves Megyei Népújság, 1990. február (41. évfolyam, 26-50. szám)

1990-02-24 / 47. szám

9. NÉPÚJSÁG, 1990. február 24., szombat NÉPÚJSÁG-HÉTVÉGE : Tudományos kishírek Műanyag vagy papírzacskó? A legutóbbi években a kör­nyezetvédők támadásainak ál­landó célpontja lett a műanyag fóliazacskó, mert az lassan bom­lik le, s ezért, ha nem megfelelő helyre kerül, tartósan szennyezi a környezetet. E meggondolásból kiindulva több helyütt kötelező­en előírták, hogy fóliazacskók helyett ismét papírzacskókat használjanak. A nyugatnémet környezetvédelmi hivatal nem­rég összehasonlította, hogy a lét­rehozásuktól a szemétbe kerülé­sükig, és még azután is, vagyis teljes életfolyamatukban mek­kora a fólia-, illetőleg a papír­zacskók környezetszennyező ha­tása. A szigorúan tudományos vizsgálat szerint a mérleg koránt­sem kedvezőtlen a fóliazacskó szempontjából. Kiderült ugyan­is, hogy a gyártási folyamatban a papírzacskó szennyezi erőseb­ben a környezetet! A tüzetes vizsgálat szerint 50 ezer papírzacskó gyártásához 2500 kilogramm papír kell, s ez 5000 kilogramm fából készíthe­tő el. A papírgyártás során 80- 230 kg erősen kömyezetszeny- nyező kén-dioxid szabadul fel. Ugyanannyi darab műanyag fó­liazacskónak az elkészítéséhez mindössze 1000 kilogramm poli­etilén szükségeltetik, s a gyártás­kor összesen csupán 17 kiló kén­dioxid kerül a légkörbe. A fólia­zacskó gyártása során szén-mo- noxidból és szénhidrogénekből is jóval kevesebb jut ki a környe­zetbe, mint amikor a papír ké­szül. Tovább javítja a mérleget a műanyag javára az, hogy a fólia­zacskót nem szokták az első használat után kidobni, hanem a legtöbb háztartásban azt újra fel­használják. Betonbontás lézerrel Egy újfajta szén-dioxid-lézer­rel percenként 2,5 centiméteres vágási sebességgel lehet darabol­ni a 18 centiméter vastag vasbe­tont is. Ezt az egyedülálló telje­sítményt csak a gázlézer újfajta kialakításával és a vágás során befújt tiszta oxigénnel lehet elér­ni. Az új berendezés a lézer és az oxigénlándzsa kombinációja. A lézer teljesítménye 20 kilowatt, és egy méter a vágási szélessége. A sugár vezetését úgy alakították ki, hogy a beton vágása során nem csapódhatnak le korom- és anyagrészecskék a lézer tükrére. A könnyű automatizálhatóság révén az új amerikai berendezést felhasználhatják az atomreakto­rok elbontására. Erre a célra más sugár-vágóberendezéseket is számításba vehetnek, de itt az a veszély fenyeget, hogy a vágás­hoz szükséges víz radioaktivitás­sal szennyeződik. Sertéstelep fűtése, hűtése Japánban olyan berendezést szerkesztettek, amely a három­ezer sertés vizeletéből származó metángázt hasznosítva a sertések ólját a szükség szerint fűti, illető­leg hűti. A berendezésben az ürüléket csigapréssel szétvá­lasztják szilárd és folyékony ösz- szetevőire. A folyékony összete­vőkből egy erjesztőkádban me­tángáz képződik, s azt — kénte- lenítés után — tárolják, majd vele nyáron a sertéstelepet hűtik, té­len fűtik. Tudnivaló, hogy a ser­tések nagyon érzékenyek a hő­mérsékletre, ha az nem felel meg nekik, étvágytalanná válnak, és el is hullhatnak. A 60 százalékában vizes szi­lárd maradványt szintén erjesz­tik, illetve komposztot készíte­nek belőle. Végül az eijesztő- kádban felhalmozódó üledékből folyékony trágya lesz, s ez is, a komposzt is, mint talajjavító hasznosul. Biológiai fegyver a szúnyogok ellen A szúnyogok számos halálos trópusi betegséget terjesztenek. Oly módon harcolni a betegsé­gek ellen, hogy elpusztítjuk a szú­nyogokat — ez a törekvés eddig nem járt jelentős sikerrel. Angol kutatók most olyan élősködőt fe­deztek fel, amely biológiai fegyver­ként talán felhasználható lesz a szúnyogok leküzdésére.' A fák üregeiben költő szúnyogok gyak­ran csillósokkal, egyfajta egysej­tű élőlénnyel fertőződnek. A fer­tőzés csökkenti a szúnyog élet­tartamát, de ami még ennél is fontosabb, hatással van a nős­tény szaporítórendszerére. Ha a csillósok megfertőzik a szúnyog petefészkét és peteveze­tékét, a rovar sterillé válik. Ugyanakkor a rovar szaporító­csatornája megdagad, erre vála­szul a szúnyognőstény megpró­bálja lerakni petéit, és ezzel szét­szórja a csillósokat, amelyek az­után más szúnyogokat fertőznek meg. Ha a csillósok száraz, kelle­metlen környezetbe kerülnek, cisztákat alkotnak, és Csipkeró- zsikaálomba merülnek. Az eső megérkezésével kikel a szúnyo­gok új nemzedéke, és a csillóso- ké is a cisztákból, és új háború kezdődhet. A gazda és az élőskö­dő közötti kapcsolat jobb megér­tése talán új stratégia kidolgozá­sára adhat alapot a szúnyognem­zedékek megtizedelésére. Réztolvaj A szervezetünkben nyomok­ban előforduló réznek fontos szerepe van egészségünk védel­mében. A pajzsmirigy a réz fel- használásával olyan hormont termel, amely az immunrend­szert erősíti, s ezzel a szervezetet a fertőzésekkel szemben ellenálló- képessé teszi. A rézhiány oka le­het számos fertőzésnek, a kézfej és a lábizületek duzzadásának, az állandósuló fáradságérzésnek vagy a gyakori hasmenésnek. A rézhiány — ha már hosszú ideje tart és nagymértékű — a fehér- és vörösvértesteknek az elfajulását okozhatja (vérszegénység!), sőt a csontok is felritkulhatnak miat­ta. Egyebek között a következő élelmiszerekben van viszonylag sok réz: sárgabarack, banán, al­ma, szilva, brokkoli, paraj, zöld­borsó, máj, gabonacsíra, kakaó. A túlzott C-vitamin fogyasz­tás csökkenti, „fölemészti” a szervezet réztartalmát, ezért is mondják, hogy a citrom ’’réztol­vaj”. UéééAíéIééÉíI BMMMÉéé Mindennapi nyelvünk Nyelvjárási sajátosságok mai nyelvhasználatunkban Egyre gyakrabban tapasztal­hatjuk, hogy mai nyelvhasznála­tunkban mind a beszélt nyelv változataiban, mind az írásbeli­ségben olyan népnyelvi, nyelvjá­rási sajátságok jelentkeznek, amelyeknek külön önálló hasz­nálati és hangulati értéke színezi és gazdagítja gondolataink, mondanivalónk nyelvi megfor­málását szóban és írásban egya­ránt. S ezzel arra is példát nyúj­tunk, hogy helyesen és szépen le­het tájízekkel is beszélni és írni. Sajnos, a hangtani, a hangzási nyelvjárásiasság: a népnyelv megejtő hangsúlyai, hanglejtés­változatai, hangszínei elszíntele- nedési folyamatában sok hibával terhelt lesz köznyelvi beszé­dünk: az egyre szürkülő mono­ton beszédmód ingerel bennün­ket. A feleslegesen felkunkorí- tott mondatvégek, a hadarásban összecsúszott hangzók arra fi­gyelmeztetnek bennünket, hogy tudatosabban becsüljük meg anyanyelvjárásunk táji ejtésízeit, dallambeli, ritmusbeli jellegze­tességeit. A tájnyelvi hallásélmények érzékelésére és befogadására ne­velnünk kell magunkat, annál is inkább, mert még manapság is sokan az elítélés álláspontjáról szólnak a hangzásbeli nyelvjárá- siasságról, s ezekkel a jelzőkkel minősítik: nevetséges, hibás. Megrökönyödve hallottam ezt a megjegyzést is: „Hogy ezt a buta szót (?) használjam: összegüzül” (Televízió: Híradó, 1990.jan.15.). A népnyelv szó­készletének kapcsolatban el­hangzó elítélő minősítés különö­sen megbotránkoztatja azokat, akiket „a nyelvi bűség kápráza- ta” (Sütő András) bűvöl el ízes tájnyelvi szóalakok bősége lát­tán. Ezért örülünk annak, hogy közéleti nyelvhasználatunkban egyre gyakrabban használunk fel tájszavakat környezetfestésre, hangulatteremtésre, illetőleg az egyértelműbb, a pontosabb in­formációk nyújtására. A publi­cisztikában (a köziratban) meg­szaporodnak az olyan szöveg- részletek, amelyekben a kulcsszó kifejező, közlő szerepet egy-egy tájszó vállalja. Erről bizonykod­nak ezek a szövegösszefüggések: „A Grundig típusú sztereó rádiós magnón ott lifeg az ötszámjegyű árcédula” (Magyar Hírlap, 1989. dec. 23.).”Nem kezdik pisztergálni (abajgatni, hábor­gatni / a vidéki papot” (Élet és Irodalom, 1990. jan.5.) — „Ta­lán túl sokan is tozsogtak (nyü­zsögtek) ott, mindenki látszani akart” (Élet és Irodalom, 1990. jan.5.) — „A Csirkefej öregasz- szonya klaffog a papucsával” (Magyar Hírlap, 1990. jan.20. — „Csak egy-két kőműves gányolt (tett-vett) az épületen” (Népsza­badság, 1990. jan.13.). Szülőföldünk családi közössé­ge nyelvhasználatának jellegze­tességei, sajátosságai az anya- nyelvjárás ízei, színei egy egész életre végig kísérnek bennünket, s ha el is kerültünk ebből a közös­ségből, a vissza-visszatérés újra erősíti bennünk a ragaszkodást, s az otthon maradt családtagok is segítenek abban, hogy vállaljuk a közösséget gyerekkori anya- nyelvjárásunk legsajátosabb nyelvi jelenségeivel. Erről vall TamásiÁron is: „ Melegség önt el, hogy annyi távoliét után is egé­szen itthoninak becsül engemet, mert különben nem azt mondaná a leányokról, hogy mennek fel- azon, hanem egyszerűen azt mondaná, hogy nőnek’’(Tamási: Szülőföldem). Bár a nyelvhasználati kiegyenlí­tődés folyamatát ma már senki sem akarja lelassítani, annak még­sem örülnénk, hogy nemkívánatos gyorsasággal sorvadjanak el nyelv­járásaink. S az elszemélytelenített, színtelen nyelvhasználat váljék uralkodóvá, s a nyelvhasználati sablonok, az üres közhelyekkel te­lített nyelvi formák jellemezzék a „nyelvváltást.” Erre is utal a költő e versrészletében: „Jött városról- valahonnan,) mint a húspiros kar­digán, a nadrágtartó, a fényezett luxus-gyerekkocsi:) s az irányt- vesz, a kiértékel”(Csanádi Imre: A konyhaküszöb előtt). Dr. Bakos József FILM-VIDEO-SIKERLISTA Rovatunkban ez alkalommal a hazai filmekkel foglalkozunk, hiszen februárban rendezték meg nagy szemléjét. (A videobarátoknak annyit, legközelebb arról írunk többet.) Az 1989-es magyar filmtermést — most is saját szempontjaink szerint rangsoroltuk. Külön a játék-, és külön a dokumentumfilmeket. 5.0 5.0 4.5 4.5 4.0 4.0 4.0 3.5 3.5 3.5 Játékfilmek: 1. A halálraítélt (rendező: Zsombolyai János) 4,5 pont 2. Vattatyúk (rendező: Szőke András) 4,0 3. Céllövölde (rendező: Sopsits Árpád) 4,0 4. Könnyű vér (rendező: Szomjas György) 3,5 5. A hecc (rendező: Gárdos Péter) 3,5 6. Potyautasok (rendező: Tóth Sándor) 3,0 7. Meteo (rendező: Monory M. András) 3,0 8. Szürkület (rendező: Fehér György) 2,5 9. Kicsi, de nagyon erős (rendező: Grünwalsky Ferenc) 2,5 10. Szédülés (r. Szász János) 2,0 Dokumentum filmek 1. A halál villamosa (rendező: Vészi János) 2. Lovasünnep (rendező: Magyar József) 3. Málenkij robot l-ll. (r.: Gulyás-fivérek) 4. Sváb passió (rendezte: Buglya Sándor 5. Statárium (rendezte: Sipos András) 6. Vérrel és kötéllel (rendező: Erdélyi János és Zsigmond Dezső) 7. Fénykép a tanítványoknak Balázs Béláról (rendező: Tényi István) 8. A mi szerelmeink (rendező: Magyar József) 9. Századunk tanúja (rendező: Bokor Péter) 10. Balladák filmje II. (rendező: Gulyás-fivérek) Évek óta vagyok résztvevője a programoknak, elkötelezett hí­ve, sőt megszállottja a magyar filmnek, s most mégis nagy-nagy csalódásomnak kell hangot ad­nom: a XXII. Filmszemle döb­benetesen alacsony színvonalú volt. Elkeserítő, hogy a magyar film, amely az elmúlt évtizedek­ben a kultúra szellemi élesztője- ként működött, most csak meny- nyiségi mutatókat produkál. Pe­dig milyen imponálóak a szá­mok! 43 film bemutatója, 11 új rendező tűzkeresztsége, botrá­nyosjelenetek —, s mégis hiány­zott a legfontosabb: a jó film. És sajnos, sem a játékfilmek, sem a dokumentumalkotások között nem akadt egyetlen igazán jelen­tős mű. A tévé sokkal gyorsab­ban reagál eseményekre, s így a dokumentumfilmek elvesztik aktualitásukat a bemutató idejé­re. Talán az orosz hadifogság be­mutatása volt idén eredeti. A Málenkij roőo/hőseinek 8,-9 évet kellett Gulagon tölteni. És ezek az emberek lélekben nagyon erősen kerültek ki; a borzalma­kat a humor, a férfiszemérem visszafogottsága oldja fel. Nagy csalódás érta Te m ég élsz Pbemu- tatójakor is. Sára Sándor „anti- fimje” egyetlen ember. Kemény fi Béla pokoljárását örökíti meg. Megrendítoek az ő élményei is, de az általa írt regény, összefo- gottabb, sokkolóbb... S a jelen? Megragadnak egy-egy részterü­letet alkotók, nem melyednek el választott témájukban. Láthat­tunk történetet az öngyilkosság­ról, de nézhetetlen hosszan. Az Erős karokkal fogjatok le szépen elgondolkodtató alkotás, de nincs dramaturgiája, s 20-25 perces sztorit bún 90 percig el­nyújtani. Természetesen az el- nyújtottság eddig is jellemezte a dokumentumfilmeket. Amikor azonban véleményt formáltunk, a meghatározó mindig az erköl­csi bátorság, a tett volt, s a kifeje­zőeszközök alacsony szintjét — jóindulatúan — meg sem emlí­tettük. Modorosság és önismétlés jellemzi ezeket a műveket. Hiába megrendítő a Balladák filmje, ha inkább elálmosít, s nem pedig felfrissít. A Félrevert harangok bizonyítja a felgyorsult időt. Pa­ulus Alajos tavaly tavasszal kezdte el a forgatást két hősével. Kolcsor Géza zenész, igazi showman. Bálint Dénes Csíksze­redáról érkezett. Az ő magyaror­szági élményeik adják a történet vázát. Hogyan próbálnak itt új életet kezdeni, milyen falakba ütköznek, s miként reagálnak a romániai eseményekre? Ha nem következett volna be a forrada­lom, ez a film lett volna a szemle talán legnagyobb hatású darabja. Mi előszeretettel beszélünk a magyar kisebbség jogfosztottsá- gáról — külföldön. Es a magyar állam mindent megtesz, illetve megtett az itt élő kisebbségek jo­gaiért? A válasz határozott nem. A svábok 45-47 közötti kitelepí­tését rajzolja meg a Sváb passió. Budaörs tragédiáját a mai napig nem heverte ki. A többezer, 40 éve NSZK-ban élő sváb — szinte hihetetlen — most is Magyaror­szágot tekinti hazájának, Buda­örsöt pedig otthonának. Sajnos, a zsűn nem értékelte a film ese­ményeit, s nem díjazta. Nagyon gyenge, széteső szerkezetű alko­tás készült Úri Gellerről, a para- jelenségek királyáról. Természe­tesen a szenzáció, az ő különle­ges adottsága volt a forgatás alapja. Sajnos, azonban bár a sztori nem több egy 20-25perces történetnél, a rendező másfél óráig húzza a cselekményt. Hosz- szú perceket átvesz különböző tévé-show műsoraiból, s nagyon keveset tudunk meg magáról az emberről. Az volt az érzésem, a film csak része az őt Magyaror­szágon ismertté tevő kampány­nak, melynek első része önélet­írásának kiadása volt. Folytató­dott személyes megjelenésével a bemutatón, majd hazai diadalút- jával. A magyar származású zsi­dó férfi a karrier nagyszerű pél­dája ugyanis: 13 eve szegény volt, ma pedig különleges adott­ságai kiaknázásával — multimil­liomos. A filmszemlén nagy hagyo­mánya van a premier utáni be­mutatkozásoknak. Idén a doku­mentumfilmek szereplői, akik saját életüket adták, sokkal na­gyobb sikert arattak, mint a hiva­tásos színészek. Úri Geller mellett Kallós Zol­tán erdélyi néprajzos volt a szu­persztár. Nagy rokonszenv kísér­te Gulácsi La/os munkácsi refor­mátus papot is, aki tíz évet töltött „Málenkij” roboton. Ez a tiszta ember mar tavaly megfogalmaz­ta, hogy a Szovjetunió jövőjére nem a külvilág jelenti a fő ve­szélyt, hanem a birodalom belső ellentétrendszere... Volt azon­ban gusztustalan jelenet is a be­mutatkozások alkalmából... Az AIDS-ről készült film három szereplője a forgatás óta meg­halt. A negyedik beteg még él, de menthetetlen. A rendező ízlésfi­camára vall, hogy őt is kicitálták a színpadra. Ugyancsak meghalt Káposz­tás István is, akit a Lovasünnep című filmben láthattunk. Az apajpusztai Nemzeti Park világ­értek. Itt szinte egy szál virágot sem lehetne letépni. Helyette azonban soha sem látott méretű környezetszennyeződés történt. Többezer hordo veszélyes hulla­dékot helyeztek itt el, s a felelő­sök nem bűnhődnek. Az ötlet ki- tervelője 16 ezer forint büntetést kapott. A magyar maffia meg­mentette, az itt élők némák, ugyanis egyedüli munkahelyük az állami gazdaság. Hogyan is mernének szembeszállni a nagy­hatalmú vezetőkkel...? A ke­f yetlen igazságot a szállítómun- ások vezetője fedte fel. A méreg szétmarta a tüdejét — már nem él. Nem értem, miért mellőzte a zsűri ezt a döbbenetes filmet az elismerések osztásakor... Tavaly 6 millió volt a magyar filmeket megtekintők szama. Félek, 1990-ben csúfos kudar­cok jönnek üres nézőtérrel. Pe­dig kellene, nagy szükség lenne most is a magyar, a nemzeti film- művészetre! Lehet bármilyen az átmenet, kerülhet hatalomra bárki, a magyar filmnek élnie kell. Hernádi Ferenc A szabadságról Shaw világhírű író egyik afo­rizmáját idézzük rejtvényünk­ben. VÍZSZINTES: 2. G.B. Shaw írja egyik művében (zárt betűk: A, S, L. T, E), 7. Az előző sor folytatása (zárt betűk: É, E, É, E). 12. Az ón és a jód vegyjele. 13. Pusztítás. 15. Tengeri rabló. 16. Éttermi felszolgáló. 18. Gya- korító képző. 20. Találá. 21. Az összes ütés a tarokk és az alsós nevű kártyajátékban. 22. ...sha­ve; borotválkozás utáni arcszesz. 24. Királyi röv. 25. Dátumrag. 26. A hidrogén és a rénium vegy­jele. 27. Tibeti szarvasmarharaj­ta. 28. Némán ámít! 29. Szerb város. 30. Delibes és Minkus ba­lettje. 32. Kubai, spanyol és fran­cia gépkocsik nemzetközi betű­jelzése. 33. Kettős betű ford. 34. Növényvédelmi eljárás. 37. La... (Yradier híres dala). 39. Ezen a helyen vesztegel (két szó), 41. Az idézet befejezése. 44. Betű, kiejt­ve. 45. A román MÁV. 47. La­pos, korong alakú sütemény. 48. Budapesti sportklub röviden. 49. Csapattag! 50. Az ún. Dal- mát-szigetek egyike. 52. The... (angol napilap). 54. Páratlan za­kó! 55. A munka és az energia egysége a CGS-rendszerben. 57. Noinev. 59.,Cölöp, alul megva­salva. 61. Észak, németül. 63. Krivoj... (ukrán város). 64. For­gólant, nyenyere. 65. Belga he­gedűművész (Eugéne, 1858- 1931). 67. Idegen férfinév. 69. Majdnem nyíl! 70. Néprajz. FÜGGŐLEGES: 1. Hús­és szalonnaszeletekből nyárson sütött étel. 2. Spanyol női név.l 3. A földkéreg szilíciumban és alu­míniumban gazdag felső rétege. 1 2 3 I szí □ 4 5 6 1 3 □ 8 9 10 11 1 12 3 3 "l3 14 3 p5~~ 16 17 ■ 3 16 19 20 21 22 23 3 24 25 3 3 2 6 3 27 □ 2Í 29 30 31 3 3 32 33­34 35 36 L_ 37 36 39 40 L Ti 42 43 3 44 45 3 3 3 47 3 46 49 3 n 51 [_ 52 3 53 3 54 55 56 r 57 58 3 59 60 61 62 3 63 3 64 65 66 3 67 66 3 69 7Ő 3 L. □ 4. Az áramerősség egysége az elektromágneses CGS-merték- rendszerben. 5...poetica. 6. A végén maradt! 8. Postakönyv rö­vidítve. 9. Az egyik színes tv- rendszer. 10. Férfinév. 11. ...ten­gere! 14. Svéd férfinév. 17. Vég­tag. 19. Egészséges ital. 22. Vers­csengő, névelővel. 23. Üvegre vagy filmre rögzített finom vona­lak hálózata. 26. Rossz tanács­adó! 30. Nobilizál. 31. Autonóm terület, röv. 32. Népies mondat­szó, szarvasmarha terelésére. 34. Politikai röviden. 35. Kossuth- díjas filmoperatőr (István, 1902- 1958). 36. Részben szétnéz! 38. Iráni város. 40. Árakat kitartó erőfeszítéssel csökkent. 42. Sze­mélynévmás. 43. Női ruhadarab. 46. Növényi szilárdító sejt. 51. Habos ital, tréfás szóval. 53. Akár az Alföld. 56. ... Chaco; dél-amerikai síkság. 58. Tüzes táncot jiár. 59. Ötpontos nyom­dai betűnagyság. 60. A mélyben. 62. A diszprózium és a jód vegy­jele. 64. Becsi tea! 66. Az Euro- pa-Kupa rövidítése. 68. Néma táj! Szűcs Gyula Beküldendő: a vízszintes’ 2., 7. és 41. sor. A megfejtéseket feb­ruár 28-ig küldjék el. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Mindnyáján tudatla­nok vagyunk, csak mindenki más­más dolgot nem tud. A helyes megfejtők közül az alábbiak nyer­tek könyvutalványt, amit postán küldünk el: Fazekas Antalné (Eger), Kovács Imre (Eger), Montvai Béláné (Füzesabony), Püspöki Istvánné (Boldog) és Bíró Csilla (Kál). Gratulálunk!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents