Heves Megyei Népújság, 1990. február (41. évfolyam, 26-50. szám)

1990-02-21 / 44. szám

NÉPÚJSÁG, 1990. február 21., szerda VÁLASZTÁSI FÓRUM 3. A magyar parasztság, a magyar falu és a magyar polgárság felemelkedéséért Vita „ Olyat is , ami nincs és nem is volt” A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt programja A Független Kisgazdapárt olyan történelmi, nemzeti párt, amely a nemzeti sajátosságok, a nemzeti kultúra és a nemzeti függetlenség értékeit, valamint az emberi és polgárjogi szabad­ságok teljes körű érvényesülését fontosnak tartja. A Független Kisgazdapárt egyúttal a magyar vidék, a ma­gyar falu, a magántulajdonra épülő magyar mezőgazdaság, a magyar parasztság pártja. A Független Kisgazdapárt a magántulajdon és a vállalkozói szabadság talaján áll: pártja a vállalkozóknak, de pártja a pi­acgazdaság szociális vesztesei­nek, a társadalom elesettjeinek is. A Független Kisgazdapárt nem osztálypárt, hanem — mint polgári középpárt — az egész nemzet pártja. A Független Kisgazdapárt harcol a falvak helyzetének ren­dezéséért, egy olyan agrárreform végrehajtásáért, amely segíti a falvakat vállalkozói, piaci közeg­gé alakítani. A Független Kis­gazdapárt elindulása óta hirdeti es védi a földmagántulajdont, amely a mindenkori magyar pa­rasztság létalapja. A parasztok­tól elvett földet nekik, illetve tör­vényes örököseinek — amennyi­ben ezt igénylik — vissza kell ad­ni, és erről törvényt kell alkotni. A földtulajdonban három tulaj­donformát ismerünk el: a ma­gántulajdon, a közösségi tulaj­don, az állami tulajdon. Célunk egy olyan birtokrendszer, amely a tulajdonosoknak hosszú távú létbiztonságot nyújt, és megerő­síti őket állampolgári jogaikban. Létre kell hozni egy olyan ag­rárbankrendszert, amely tőkével nem a terméket, hanem a terme­lőket szolgálja. Olyan agrárbiz­tosító részvénytársaságot kell létrehozni, amelynek feladata a termelés biztonságának szavato­lása a termelő érdekeinek figye­lembevételével. A Független Kisgazdapárt harcol az adórendszer megvál­toztatásáért. A személyi jövede­lemadót maximum 35 százalé­kos felső határban, az általános forgalmi adót maximum 20 szá­zalékos felső határban, a vállal­A Magyar Demokrata Fórum Heves megyei képviselőjelöltjei folytatják munkájukat, s ezen a hé­ten több helyen is tartanak válasz­tási gyűléseket. Szarvas Béla február 24-én 17 órától Felsőtárkányban, az általá­nos iskolában. Kelemen József február 22-én 18 órától Sírokban, a lakótelepi művelődési házban, február 24-én 18 órától Szilvásváradon, a Lipicai vendéglőben, február 25-én 17 órától Bélapátfalván, a művelődési házban. Ezen az eseményen közre­működik Bánffy György, a megyei lista vezetője is. Pokorny Endre február 20-án 18 órától az atkári, február 21-én 18 órától a domoszlói, február 23-án 18 órától a nagyrédei művelődési házban tart választási gyűlést. Dr. Baranyai Miklós február 21- én 18 órától Hatvanban, az Ifjúsági Házban találkozik az állampolgá­rokkal, február 22-én 18 órakor a hatvani szakmunkásképzőben ugyancsak ő mutatkozik be, s ek­kor szerepelnek a rendezvényen a megyei lista jelöltjei is, Bánffy György vezetésével. Pongrácz József választási gyű­lésére február 24-én 18 órakor ke­rül sor Zaránkon, a községi tanács- házán* Elek István február 20-án 18 órakor találkozik a választókkal Novajon, a művelődési házban. A Magyar Demokrata Fórum megyei szervezete egyúttal beje­lenti, hogy február 18-án Noszva- jon megalakult az MDF új helyi szervezete. Gyűléseit minden va­sárnap délután 4 órakor tartja az általános iskolában. Minden ér­deklődőt szívesen látnak. • -Kedden-Szarvas Béla«- a« egri kozási nyereségadót maximum 30 százalékos felső határban kell megvalósítani. A nyugdijjárulék mértékét tekintve elfogadható a jelenlegi 10 százalék, azonban a társadalombiztosítási járulék mértékét a bruttó jövedelem leg­feljebb 20 százalékában tartjuk elfogadhatónak. A Független Kisgazdapárt nélkülözhetetlennek tartja, hogy valós piacgazdaságot tudjunk létrehozni, külső és belső forrás- lehetőségeink aktivizálhatóságá- nak realitásai mellett. Ne essünk tévedésbe, a nyugati tőke nem­csaksegíteni, hanem főleg szapo­rodni jön hozzánk. Minden esz­közt meg kell ragadni a forint mi­előbbi konvertibilissá tételére. Új bankrendszert kell kialakíta­ni, amely az üzleti alapon nyugvó vállalkozói szemléletet képviseli, és nem idegenkedik az ésszerű kockázatvállalástól. A továbbra is veszteségesen működő vállala­tokat nepgazdaságiérdek-ala- on felül kell vizsgálni, és a még isebb hátránnyal járókat is fel kell számolni, hiszen egy valós versenypiac új, nyereségesen működöket hoz majd létre he­lyettük. Gazdaságilag teljesen indokolatlan a jól működő vál­lalkozásokat országunk jelenlegi gazdasági helyzetében korlátoz­ni. Az új munkahelyek teremtése, a műszaki fejlesztés minden eset­ben támogatást kell, hogy élvez­zen. A Független Kisgazdapárt fontosnak tartja az emberi kör­nyezet védelmét. A népesség nö­vekedésével, a fokozódó urbani­zációval riasztó jelenségek tanúi lehetünk. Szinte minden ország számára központi probléma lett a levegő, a víz és a talaj szennye­zése, a termőföldek csökkenése, a sugárveszély, az állatvilág pusz­tulása, az erdők és őserdők irtá­sával az ózonpajzs csökkenése. Környezetünk védelmében fel­MDF-szervezet elnöke a megyei kórház vezetőivel találkozott. Mint már hírül adtuk, a Hatvani Városi Művelődési Központ a vá­lasztópolgárok tájékoztatása, a kép­viselőjelöltek megismertetése érde­kében Pártviták címmel választási vitasorozatot indított. A második rendezvényre ma este 6 órától kerül sor, de a nagy érdeklődésre való te­kintettel a helyszín változott. A vá­lasztópolgárok a hatvani szakmun­kásképző intézet aulájában talál­kozhatnak a jelöltekkel. A téma: Hogyan látja ön a magyar gazdaság helyzetét? (Szó lesz tulajdonreform­ról, vállalkozásokról, pénzügypoli­tikáról, foglalkoztatásról, földre­formról, külgazdasági kapcsolatok­ról.) E kérdéskörben mondhatják el véleményüket, adhatják elő prog­ramjukat a meghívott képviselője­löltek. Dr. Nagy Imre egri független képviselőjelölt, akit a Demisz Eger városi szervezete támogat, ma, azaz február 21-én, délután fél 5 órától választási gyűlést tart. Az érdeklő­dő állampolgárok a megyeszékhe­lyen, a Széchenyi u. 18. szám alatt, a földszinti tárgyalóban kereshetik meg őt. Az SZDSZ képviselőjelöltje Heves megye 2-es számú választó- körzetében Horváth László, akivel február 21-én, szerdán Sírokban, a művelődési házban 18 órától, 22- én Egerszalókon a tanácsházán 18 órától, illetve 23-án Bükkszent- mártonban, a művelődési házban 17 órától találkozhatnak a válasz­tópolgárok. A Magyarországi Zöld Párt egri szervezete tagtoborzó gyűlésre hívja az érdeklődőket a Széchenyi u. 18. számú székház földszinti termébe február 22- én csütörtökön^ 16r30tól. tétlen szükséges a védelmet szol­gáló tevékenység adómentesség­gel segítése, a környezetkárosí­tók szigorú büntetése. A Független Kisgazdapárt kü­lönös súlyt helyez az egészségügy azonnali és teljes átalakítására. Sürgős reform szükséges a bizto­sítási rendszerben és az úgyneve­zett hárompólusú betegellátás rendszerében: körzeti orvos — szakrendelő — kórház három­szögben. Szabad orvosválasztást tartunk szükségesnek, az orvo­sok fizetésének rendezését, így megszüntethető a hálapénz, amely ma már államilag is elis­mert rendszerré vált. Olyan egészségügy kialakításáért fára­dozunk, amelyben a szabadon választott és jól képzett házior­vosjói felszerelt kórház áll a be­tegek rendelkezésére. A Független Kisgazdapárt azt a nézetet vallja, hogy a nevelés szellemét az európai humaniz­mus és a hazafias érzés, a teljes körű gondolat-, szólás- és vallás- szabadság határozza meg. Isko­larendszerünk minden típusában jelentős változásokra van szük­ség. Az óvodáktól az általános is­kolán át szükséges a megfelelő átszervezés. Az általános iskola 5. osztályától igen fontos az ide­gennyelvi oktatás a tanulók igé­nyeinek megfelelően. A felsőok­tatási intézmények felvételi vizs­gáit, melyek a protekció és kor­rupció melegágyai voltak, el kell törölni, a szelekció az intézményi munkán belül történjen, ott dől­het csak el, hogy ki képes a köve­telményeknek megfelelni. A pe­dagógusok helyzete az elmúlt év­tizedekben sok tekintetben meg­alázó volt. A pedagógusok, főis­kolai és egyetemi oktatók jogi és anyagi körülményeinek rende­zése a jövő nemzedék képzésé­nek, magas szintű tudásának az alapja. A Független Kisgazdapárt kö­veteli a szovjet csapatok mielőb­bi teljes kivonását. Követeli, a Néphadsereg elnevezést szün­tessék meg, állítsák vissza a hon­védséget és annak 1848/1849-es szellemét. Állítsák vissza a törté­nelmi magyar kitüntetéseket. A honvédség, határőrség és a rend­őrség szervezete, vezénylése és öltözete magyaros vonásokat vi­seljen. A Független Kisgazdapárt — hűen tradíciójához, történelmi gyökereihez — küzd az Európá­hoz való felzárkózásért. Küzd a magyar parasztság, a magyar fa­lu, a magyar polgárság felemel­kedéséért. Bort, búzát, békességet! Már Gábor megyei titkár Politikai kulturálatlanság Elítéljük a durva cselekményt! Feltételezhetően szombatról vasárnapra virradó éjszaka fel­gyújtották a Magyar Szocialista Párt egri szervezete, Széchenyi u. 23. sz. alatti helyiségén lévő, a párt emblémáját és „Választási Iroda” feliratot tartalmazó dra­périát. A rongálást, illetve ennek lát­ható nyomait vasárnap délután észleltük először, hétfőn reggel ismeretlen tettes ellen feljelen­tést tettünk a rendőrségen. A Szocialista Párt városi szer­vezete elítéli a durva és a politikai kultúra teljes hiányára valló cse­lekményt. Magyar Szocialista Párt egri szervezete * Nekünk diktatúra kell? Felgyújtották a Szocialista Párt választási centrumának árva transzparensét. Korábban, ami­kor dögivei voltak transzparen­sek, nem gyújtogattak. Csak most, amikor lehet... De valójában lehet-e? Ez vol­na a szabadság? (kalmár) Aggodalommal figyelem az MSZMP vagyonán történő ma­rakodást. Próbálom külső szem­lélőként azt megtudni, hogy ki mit akar, de a huzavona felhábo­rít, mert olyat is keresnek, ami nincs és nem is volt, és követel­nek mindent, még azt is, amihez kevésbé lenne joguk. Előrebocsátom, hogy egyetér­tek a kormánynak azzal a dönté­sével, amely kimondja, hogy az MSZMP, illetve utódpártja szá­moljon el a vagyonával (a kor­mány határozatát a népszavazás előtt hozta), már azért is, mert a párt államfunkciója megszűnt, ebből adódóan az eddig kezelt összes vagyonára, ingó és ingat­lanjaira nincs tovább szüksége. Ezért ezt a felszabadult vagyont tovább kell hasznosítani a nép­gazdaság javára, úgy, hogy ez a haza és a nép javát szolgálja. De ahogy az újságcikkeket figyelem, nem ez a cél, hanem az, hogy eb­ből a huzavonából ki, mely szer­vezet fölöz le nagyobb erkölcsi hasznot. Vagy talán a pártvagyon a választási harcok eszköze lett? Miből is jött létre a pártvagyon? Évtizedeken keresztül igazgat­tam, egyengettem a megye párt­szerveinek pénzügyeit, ezért van fogalmam a vagyon létrejöttéről. A pártszervek — a költségvetési szervekkel azonosan — a mű­ködtetésükhöz költségvetést ké­szítettek. Nem a költségvetés ké­szítését akarom leírni, hanem a Köszönjük! Most rátérnék egy több gon­dolatsorból álló sajnálatos észre­vétel-sorozatra. Tényeket írok, kérdésekkel — választ nem lehet majd adni —, ezért csupán e levél legyen egy nagy kérdőjel. Kérdőjel, hogy mi magyarok, érettek vagyunk-e a többpárt­rendszer általi választások lebo­nyolítására, és egyáltalán a poli­tizálásra? Járjuk a falugyűlése­ket, beszélgetünk az emberek­kel, és próbáljuk őket politizál- tatni. Beszélünk a tiszta választá­sokról, a képviselőjelöltek prog­ramjáról. Aztán elérkezünk mi is egy mélypontra, amikor úgy érezzük, kár volt ennyit beszélni! Elérkezünk oda, amikor a legszí­vesebben csak legyintenénk, és soha többet nem hallgatnánk meg senkit. Aztán másnap újra, egymásba lelket öntve kezdjük elölről! Mindezt miért? Például a parádsasvári gyűlése gyik felszó­lalója azt taglalta, minek erőltet­ni a telefont! „Olyan gazdagok vagyunk?” — kérdezte. Nem gondolta végig, mert a válasz magától jött volna!! A felszólaló idős, a felesége szintén, unokái vannak!! Ha rosszul lesz vagy az unokája lesz beteg, vagy kigyul­lad a háza, minek a telefon!? Majd kerékpárral keressük az or­vost, mire visszaérünk, végzetes lehet az eredmény. Ugyanez a felszólaló azt fejtegette, hogy Pa- rádsasvár város volt, amikor ide jöttek lakni, most faluvá alacso­nyodon. Miért? Mert ivóvízellá­tása kiépült? Mert vezetékesgáz­ellátása van? Mert még ebben az évben az ország ritmusába kötik a telefont is? Azt mondja, neki nem kell az utazási kedvezmény, inkább ad­ják oda azt a pénzt! Arra nem gondol, hogy vannak olyan uta­zások is, amik nemcsak szórako­zást jelentenek? Amikor hetente háromszor orvosi kezelésre kell költségvetés forrásaira szeret­ném a figyelmet felhívni. A költ­ségvetés legnagyobb forrása a tagdíjból befolyt összeg volt, amely az összes kiadásnak a 80 — 90 százalékát fedezte, 5 száza­lék volt a működési bevétel, és 5 — 15 százalék volt a központi tá­mogatás. A nagyobb és egy-egy kisebb beruházás külön beruhá­zási keretből valósult meg. Jelen­tős szerepe volt a beruházások­nál, építkezéseknél a, párttagok társadalmi munkájának. A tag­díjról, a legnagyobb bevételi for­rásról csak annyit, hogy nem volt könnyű összegyűjteni, sok párt­tag a tagdíjfizetést „pártadónak ” tekintette. Sőt, sok pártonkívüli úgy nyilatkozott, hogy' azért nem lép be a pártba, mert nem akar külön adózni. Tehát a keserve­sen összeszedett tagdíjból szépít- gettük ingatlanjainkat, korszerű­sítettük berendezéseinket. Most erre a pártvagyonra figyel min­denki, ebből kellene mindenki­nek, főleg azoknak, akik egy ke­resztbe szalmát nem tettek azért, hogy ez a vagyon gyarapodjon. Megérteném, ha a volt párttagok követelnék vissza a tagdíjként befizetett támogatást, amely egyénenként többségében több tízezer forintot tesz ki. Úgy lá­tom, Szarvas úr keresi a párt va­gyona között az „aranyszőrű bá­ránykát”, amely az aranyat hul­latja, a „terülj-terülj asztalká­mat”, amely a gondtalan életet tazni! Vagy gyógyfürdőbe! Az­tán voltak javaslatok a tanács ré­széről, amelyeken szintén el le­het gondolkodni! Hála Istennek, Sasvárnak szintén éves viszony­latban lehet mérlegelni a halálo­zási adatait, oly kevés. De urna­temető építését javasolják a be­folyt tehóból! Az iskolában meg fel van púposodva a parketta, a gyerekek az udvaron tornáznak, hajó idő van! Vagy hiába építenek derítőket, az agyag jól zár, ráadásul nem nedvszívó, sőt a talajvíz is magas! A derítők szinte kétnaponta megtelnek. Ki győzné pénzzel a heti két szivattyúzást? Ezért kü­lönböző módszerekkel túlfolyót építettek ki, és az így lefolyó lé a község vízelvezető árkaiban mint patak zúdul végig, beterítve a kiemelt üdülőövezetnek a gyár által ólmozott levegőjét, még el­viselhetetlenebb bűzével is. Rá­adásul a gyerekek kis hajókat úsztatva játszanak. És ekkor a falu vezetői azt javasolják, hogy az összegyűlt teho-pénzből (kö­zel ötszázezer forint) kábeltele­víziót építsünk. Ugye, erre sem kell válasz! Az emberek egymás elleni acsarkodása teszi még szí­nesebbé a közösségi életet. A fő téma nem a gondok le­küzdése, hanem a névtelen felje­lentések írása! Mert ha valaki vállalkozik és sikeresen — írnak a rendőrségre, hogy lopott dolgo­kat vásárol stb. Aztán vannak olyan emberek, akik kimondot­tan üdülőüldözők — irigységből! Képes egész nap géppel fűrészel­ni, ha a szomszédjában lévő üdü­lő tulajdonosa is kint van, csak­hogy elüldözze. A szegényes lel­kivilágával arra nem gondol, hogy ezáltal családját és az összes szomszédját is zaklatja. Ennyire primitív! Aztán elérkezünk a mélypontra! Sok emberrel be­széltünk, kérdeztük: kire fog sza­biztosítja. Sajnos, ezek a leltár­ban sosem szerepeltek, ezeket nem tudjuk átadni, ezeket ne is keressék. Hogy a pártvagyon ösz- szegyűljön, sok évnek kellett el­telni, gyakran fel kellett ölteni „a kolduló szerzetesek csuháját”, de még így sem sikerült megsze­rezni a legmodernebb irodai be­rendezéseket és felszereléseket. A pártbizottságoknak telexgé­pük nem volt, a megyei pártbi­zottság a megyei munkásőrség telexgépét használta. Fájó, de te­lefaxgépe is csak az utóbbi hóna­pokban lett, de az is csak a me­gyének, amit az utóbbi hetekben helyeztek üzembe. A vagyonel­számolást és annak átadását ne­hezítette az, hogy az MSZP a gazdálkodással, a vagyonkeze­léssel foglalkozó szakapparátust is idő előtt szétkergette. Remélem, ha késve is, de az MSZP átadja a kezelésében lévő vagyonnak azt a részét, amelyre nincs szüksége, hogy azt jobb és nemesebb célok érdekében hasznosítsák, mint azt az MSZMP tette. Remélem, az új­ságcikkek kereszttüzéből az ok­tatási igazgatóság épülete is úgy kerül ki, hogy megtalálják azt a legoptimálisabb lehetőséget, melynek hasznosításából a vá­rosnak és az országnak is a legna­gyobb erkölcsi és anyagi haszna származik. Forgony Ferenc az MSZMP vazni? A válaszok: aki több pénzt ad a papírért. — Kétezernél alább nem adom, inkább szétté­pem. — Mennyit adsz érte? És ezeket komolyan gondolják! Ezeknek az embereknek teljesen mindegy, ki van hatalmon, van-e vizük, élelmük, orvosi ellátásuk! Ezek az emberek azok, akik pénzért eladják a becsületüket! Ezeket az embereket képvisel­jük? Minek? Ezek eladják anyju­kat, gyereküket, feleségüket, ha­zájukat Még az sem érdekli őket, hogy kinek adják el! Lehet fasiszta, lehet kommunista! Ki ad többet? De a legszomorúbb az, hogy nem a nyugdíjas tengő­dő teszi ezt! Ezeknek van videó­juk, kocsijuk, házuk! A másik ré­teg, akik az italboltba hordják családjuk elől a pénzt, és min­denből pénzt csinálnak az italért. Végül is mindkét tábor egyforma — hazátlan, nemzeten kívüli ré­teg, akik nyugodtan letagadhat­ják, hogy magyarok! Befejezésül: beszélgettünk olyanokkal is, akik a szép idők­ben munkásőrök, önkéntes rendőrök, szakszervezeti titká­rok, MSZMP-s vezérkari tagok, főállásban tsz-nél is valami góré- félék, mellékállásban építőipari dolgozók voltak, és otthon tar­tottak vagy húsz disznót, nyula- kat egy személyben! Ezeknek az embereknek hét életüknek kelle­ne lenniük, hogy mindent becsü­letesen el tudjanak látni. Igaz, már leszereltették, szétoszlatták, leépítették — amit sajnálnak. Van, aki azt mondja, büszkén viseli még most is a munkásőrru- hát, mert ő abban,sok társadalmi munkát végzett! Úgy, hogy a vál­lalattól közben kapta a fizetését! Ő és a többi elvtársa egy-egy ti­vornya után nyugodtan kocsiba ülve mentek haza a büszkén vi­selt egyenruhában, mások életét semmibe véve! Most azt mondja, hogy a szovjetektől sokat kap­tunk, és hálátlanok vagyunk! Igaz, mi fordítva tudjuk! Bár kaptunk sokat, például atomfel­hőből! Nem néz tévét, nem ol­vas? Hiszen keményen fizettünk mindenért! Tudjuk, hogy a nagy testvérnek szinte ingyen adtunk mindent, és a nagy testvér csiz­matalpat adott a hátsónkba! Az ilyen emberek még mer­nek politizálni? Hiszen ugyan­olyanok, mint azok, akik pénzért adják el NEMZETÜNKET! Mindezekre, egy válasz lehetsé­ges csak: FÚJ!!! Jánosi Péter a Republikánus Nemzeti Párt Heves megyei szervezetének 1 elnöke1 Párthírek volt vezető főkönyvelője Álláspont Érettek vagyunk-e a politizálásra? Mielőtt rátérnék levelem lényegére, szeretném kifejezni messzeme­nő tiszteletemet és köszönetemet pártom nevében is a Népújság önzetlen segítségéért, amit most a választási küzdelemben tanúsí­tott a pártok, képviselők — de még az egyszerű emberek — gondo­latainak, problémáinak a bemutatását illetően. Több esetben vet­tem részt a hétfői összejöveteleiken, ahol Önök adtak otthont és le­hetőséget, nem kímélve magukat, hisz volt, amikor este nyolc óra­kor még ott voltunk, nem sürgettek senkit, sőt javasolták, hogy a tisztaság érdekében találkozzunk ismét a következő héten, és az újabb problémákat átbeszélve, esetleges megoldásokat találjunk közösen. Ez a gesztus valóban azt bizonyítja, nem Önökön múlik az esélyegyenlőség teljessége, hisz minden lehetőt elkövetnek ennek érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents