Heves Megyei Népújság, 1990. február (41. évfolyam, 26-50. szám)
1990-02-19 / 42. szám
RÉZCSÖVES GÁZSZERELÉS - CSAK A LAKISZNÁL NÉ PÚJSÁG, 199Ö. február 19., hétfő POSTAFIOK 23. 5. I szerkesztő Sz. K. Ezt úja: „Megdöbbenve olvastam a Népújság január 29-i számát. S. I. alaposan leszedte a keresztvizet az Egri Újságról. (Végre valaki ezt is megtette.) — Ébred a szex. Jönnek a szabadkőműves tatárok! És pont Egerben üti fel a tanyáját. Pucér nő. Rex kávéház, mint szexbunker, ■ rex személyi igazolvány. Szexrovat az Egri Újságnál. Énnek az Egri Újságnak szerkesztőbizottsági tagja Lukács Tamás, a kereszténypárt képviselőjelöltje. Ezt ő nem vette észre?” Úgy hisszük, a lényeget idéztük az indulatos levélből. Magunk is eltöprengtünk nem egyszer hazai közállapotunkon. A sajtó jelenlegi helyzetén is. Mert helyzet mindig van. Az Egri Újság kéthetenként megjelenő lap, indítása óta keresi azokat a témákat, amikkel másabb, netán több lehetne az eddigi helyi napilapnál. A zsilipek felnyitása óta a politikai horrorszerű esetek elmondása, a nyilvánosság tágítása szükségszerű, indokolt. Kell is, hogy a köpönyegforgatók, a haszonlesők végre érezzék, mi és hogyan terheli a lelkűket. Tehát a diktatúra alól felszabadult emberek — az újságírók is — élvezik a sajtó szabadságát. így nem nehéz átbillenni, átfutni a szabadosságba, miközben a lap az olvasó kegyét igyekszik elnyerni. Mérték — mármint erkölcsi — a diktatúrában annyi volt, hogy el kellett fogadni a diktátumot, azt értelmezték az erre' alkalmas figurák (bőven voltak, még vannak ma is!). Ma még nincs olyan kialakult társadalmi megegyezés, ízlés, amely a szabadosságnak gátat vetne. A nyugati minták is csábítanak, a tőke is kelleti magát, néha csak hirdetésekben, néha más formába csomagolva. A sajtónak törekednie kell, kellene arra, hogy a társadalom erkölcsi rendje stabilizálódjék, miközben a pártok túllicitálják egymást szólamokban. Az Egri Újság szerkesztő bizottságában nemcsak dr. Lukács Tamás ül. ő írja a maga témakörét és azt jól teljesíti. Más ellenzékiek ugyanígy írják itt is a magukét, öntörvényűén szolgálják vallott nézeteiket. Hogy a keresztény hevület és a szex nem jól jön össze, ez nyilvánvaló. Itt a bizottságon belül és kívül, netán felül, uralkodnia kellene egy mértéktartó, szerkesztési elvnek, profilnak, célnak, felfogásnak, amely elsősorban azt állapítaná meg: kinek írják ezt a lapot, kire akarnak hatni? Eger lélekben széttöredezett város. Egységét — ha volt ilyen — 1948. után bizonyára elvesztette. Ha az Egri Újság a helyi politikát akarja szolgálni — ez látszik fő feladatának —, akkor még hirdetési szinten se engedjen meg olyan kacérkodást, amely a vélt vagy valódi olvasók többségét, ízlésében, szemléletében megzavarná. A „szexbunker” szervezze máshol ügyfeleit a szolgáltatáshoz, mint a hirtelen kipattant sajtószabadságban. Nem szeretnénk túl- kontrasztos következtetéseket levonni, csak egyet említünk: célnak, hogy ezt a padlón heverő — anyagilag és erkölcsileg végletesen kiuzsorázott — társadalmat a nemesebb emberfajt bemutatásával tájoljuk a holnapi feladatokra, éhező lelkét és testét pedig azzal vigasztalják, hogy megmutatjuk neki az ember értékeit, személyiségét és méltóságát. Az kétségtelen, hogy a formai jelenlét, a tagság a szerkesztő bizottságban, osztja-osztatja az erkölcsi felelősséget is. Felhívás Eger város polgáraihoz Tovább nem tűrhető állapotnak tartjuk, hogy az egri Csebokszári- lakótelepen élő csaknem 25 ezer ember kénytelen mindennapjait szennyben, piszokban és fokozatosan romló tárgyi-környezeti kultúrában eltölteni. Gyermekeink a játszóterek helyett szemétdombokon nőnek fel. Megszokva azok látványát, később sem fogják igényelni a tiszta környezetet. Az amúgy is zsúfolt városrész zajártalma és levegőszennyeződése eléri a tűréshatárt. Középületek külső és belső állaga leromlott, a parkok és közterületek a folyamatos gondozás hiányában lepusztultak és rendezetlenek. Most, talán az utolsó órában felhívjuk azoknak az intézményeknek és vállalatoknak a figyelmét, akiknek kötelességük a fentiek elvégzése, mielőbb hathatós intézkedéseket tegyenek. Követeljük: a városgondozás az egész megyeszékhelyen válljon egyenlővé; az állami, tanácsi fenntartású középületek külső és belső esztétikai rendbetételét; napi rendszerességgel tisztítsák meg a lakótelep közútjait és közterületeit, a városrésznek is legyenek utcaseprői, parkgondozói, mint azt a belvárosban tapasztalhatjuk; az „ott felejtett” területek tereprendezését, a lakótelep egészére vonatkozó parkosítást, fásítást, a parkgondozás folyamatosságát; új játszóterek létesítését, a már meglévők felújítását; vizsgálják felül a városrész levegőszennyeződésének okait és hathatós intézkedéseket foganatosítsanak azoíc megszüntetése érdekében. Csebokszári lakosok! Ne engedjük, hogy nehezen megszerzett lakásaink értéke fokozatosan csökkenjen azért, mert nem kívánkozik ebbe a városrészbe költözni senki a meglévő közállapotok miatt. Néhány év múlva eladhatatlanná válnak lakásaink, ha továbbra is hasonló körülmények között kell majd élnünk. Hátrányos helyzetünk megszüntetése érdekében közös összefogásra hívunk fel mindenkit. Apella Ifjúsági Szabadidős Egyesület Gyors segítség a letelepedéshez A vis/neki községi tanács gyorssegéllyel, kedvezményes lakásvásárlási feltételekkel, illetve szolgálati lakás felajánlásával, a helyi termelőszövetkezetben pedig munkahelyek biztosításával segítette a községben letelepülni vágyó, Romániából menekült családokat. Felvételünkön Papp Sándoréira! örökítettük meg. A családfő harmincnyolc éves géplakatos, az úgynevezett zöldhatáron szöktek át Kolozsvárról. A férfi a téesz gépműhelyében a szakképzettségének megfelelő munkahelyhez jutott (MTI-fotó - Szabó Sándor) Nyolcszáz család képviseletében írta meg levelét szerkesztőségünk Olvasószolgálatához Lukács Tamás az egri 8. Számú Általános Iskola szülői munkaközösségének vezetője. A leírtakkal tökéletesen egyetértve, azonnali intézkedést remélve adjuk közre írását: Egerben a Lenin út—Aradi út és a Lenin út — Nagyváradi út kereszteződésében évente 40-50 regisztrált baleset történik, nem kevés számú gyalogos sérüléssel. A 8. számú iskola beindulásával a szülők aggodalma a fentiek ismeretében tovább fokozódott, sajnos a helyzet nem változott a többszöri kísérlet ellenére sem. Még öt évvel ezelőtt a területi HNF gyűlésén kérték a környék lakói a város vezetőit, hogy a fenti kereszteződésekbe tetessenek ki villanyrendőrt. A tervek elkészítésére, felmérésére több időpontot is kitűztek. Többszöri levél- és szóváltás után az út kezelője (KIG. Miskolc) a városi tanács részéről egyharmad költségvállalás mellett a jelzőlámpa 1988. évi telepítésére lehetőséget látott. A legelső bizalomgerjesztő ígéret ez volt. További interpellációban kértük, hogy a végleges állapotig (automatizált jelzőlámpa rendszer), ideiglenes „kézi vezérlésűt” szereljenek fel. Erre sem került sor. Az útkereszteződés veszélyességét mindenki elismerte és elismeri (KBT, HNF, megyei és városi tanács szakigazgatási szervei, még az út tervezői is), szükségesnek tartják a megoldást, de ennél messzebre nem jutottak. A pontos tájékoztatás érdekében el kell mondanunk, hogy 1989. szeptember 21-én helyszíni bejárás volt, ahol a Lenin út és az Aradi utca jelzőlámpás forgalomirányítása ügyében engedélyezés előtti helyszíni szemlét tartottak. Az „emlékeztető” elején utalás van a megállapodásra, amit viszont egy „külön nyilatkozat” megkérdőjelez. A helyzet jelenleg is az öt évvel ezelőtti problémákkal terhes, a megnövekedett forgalom, veszélyes körülményeket idéz elő. A többször kért és megígért változtatás elmaradt, bár valószínűleg az út kezelője és a különféle szervek képviselői az eltelt időszak alatt véleményük mellett kitartanak, miszerint: elismerik a csomópont(ok) jelzőlámpás rendszerének halaszthatatlan létrehozását. Meg kell jegyezni, hogy Egerben a Kővágó tér minden külön egyeztetés nélkül dupla jelzőlámpát kapott (igaz becsomagolva), igaz nem old meg semmit, de pénzköltésre jó volt. Az említett körzet lakói várják és még mindig remélik, hogy az illetékesek betartják ígéretüket, és teljesítik kötelezettségüket. Lesz egy újabb ígéret, vagy lesz végre villanyrendőr? Gyógyításra szoruló gyógyüdülő V. A vizsgálat lezárult, a vádak alaptalanok voltak Tisztelt Pásztor András Úr! A Népújságban 1990. január 2-án megjelent cikkben válaszoltam az ön által felhozott vádakra. Úgy gondoltam, hogy ezzel az áldatlan és nem teljesen korrekt levelezés lezárult. Önök ellenben még ezen válaszom mellett új vádakat fogalmaztak meg, sőt az 1990. február 13-i számban további levelet tettek közzé nevemre címezve. Miután a fentiek szerint a vizsgálatot lezártnak tekintettem, a személyemet, illetve az üdülőt ért újabb támadások miatt válaszolok Önnek. 1. A műszaki vezető ellen felhozott vádakat nemcsak saját hatáskörömben, hanem független műszaki revizori szervezettel is megvizsgáltattam, amelynek eredménye az önök állításait nem támasztotta alá. 2. A biztonságtechnikai kérdéseket az arra hivatott, és az Önök által is jól ismert hatóságok szintén megvizsgálták, annak eredményéről Önöket is tájékoztatták: elmarasztaló határozat itt sem született. 3. A vádak valótlanságára csak egyetlen példa: üdülőnkben valóban dolgozott építészmérnök és épületgépész végzettségű dolgozó, de nyugdíjaskoruknál fogva személyzeti portásnak jelentkeztek, és úgy is alkalmaztuk őket. Munkaviszonyukat nem mi szüntettük meg. 4. A szakmai kiválasztás — változatlanul állítom — hozzáértés alapján történik, és csodálkozom, hogy ha Önök olyan kiváló szakemberek, miért van elhelyezkedési problémájuk? 5. Üdülőnk 150 dolgozója nevében a sajtó útján történt rágalmazást továbbra is etikátlannak tartom. 6. Bármikor állunk a nyilvánosság elé, nincs takargatni valónk, de úgy gondolom, hogy a személyes sértődés, a dolgok szubjektív beállítása nem alkalmas viták eldöntésére. 7. Ha a sajtónyilvánosságot olyan céllal kívánta felhasználni, hogy esetleges hibáink kijavításában segítsen, én ezt külön megköszönöm Önnek. Pető Béla üdülőigazgató Tisztelt H. Tibor Úr! A számomra megfogalmazott kérdéseire bármikor szívesen válaszolok. Úgy gondolom azonban, hogy a négy folytatásban megjelent, ellenem felhozott vádak bizonyítása nem az én feladatom, ezt az ügy kapcsán illetékes szervezetek elvégezték, és az abban foglalt határozatok nem erősítették meg a cikkben felsorolt rágalmakat. így én nyugodt lelkiismerettel állok az emberek elé. Farkas Imre műszaki vezető (A SZOT-üdülővel kapcsolatos vitát a szerkesztőség ezennel lezártnak tekinti.) A törvényes rendet tiszteletben kell tartani A Népújság 1990. február 13-i számában Békési József, az egri városi tanács általános elnökhelyettese „Az írást korrektnek tartom, de...” címmel megjegyzéseket fűz a lap 1990. február 1-jei számában „Megkérdeztük: Jogsértést követett-e el az egri városi tanács?” címmel megjelent cikkhez. Miután a szerző pontatlansággal vádol, kénytelen vagyok reagálni. Az egri városi tanács végrehajtó bizottsága 1990. február 1 -jére kitűzött ülésére a tervezett napirend mellé a meghívással együtt az előterjesztés írásos anyaga nem érkezett meg. A többször módosított 11/1971. (III.31.) kormányszámú rendelet — melyet a tanácsokról szóló, szintén többször módosított 1971. évi I. törvény végrehajtása tárgyában alkottak'— 48. paragrafus (3) bekezdésében előírja, hogy a meghívóhoz csatolni kell — községek kivételével — az előterjesztéseket. Heves Megye Tanácsa Végrehajtó Bizottsága 15/ 1984. (II. 21.) VB számú határozata — mely a városi és községi tanácsok és végrehajtó bizottságok törvényességi felügyeletének rendjét szabályozza — II. fejezete 2. pontjában előírja, hogy a városi tanácsok és végrehajtó bizottságok üléseire szóló meghívót és előterjesztéseiket a megyei tanács vb szervezési és jogi osztályához ezen testületeknek meg kell küldeniük a testületi ülés előtt legalább öt nappal. A választ itt be is fejezhetném, hiszen a jogszabályi előírást egyértelműen figyelmen kívül hagyták. Amiért folytatnom kell az a következő: a jogalkalmazói tevékenység nézetem szerint több mint jogászkodás, s azt mindig „kottából”, tehát az eljárási •és anyagi jogszabályok figyelembe vételével célszerű végezni. Ezt azért bocsátom előre, mert már szinte hallom a konklúziót, hogy legfeljebb formális, azaz eljárásjogi jogszabálysértést követtünk el, hiszen azon az ominózus végrehajtó bizottsági ülésen érdemben nem is döntöttünk semmit, sőt előterjesztés sem volt... Mindig következetesen képviseltem, hogy a jogszabály- sértés alól a törvényes működés kérdésében nem adhat felmentést annak formális (eljárásjogi) vagy érdemi (anyagi jogi) mivolta. Különösen aktuális ez mostanság a jogállamiság alapjait megteremtő alkotmány hatályba lépese óta.- Csak mellékesen jegyzem meg, hogy az előzetes törvényességi felülvizsgálatnak mind az eljárási, mind az anyagi jogszabályok betartására ki kdl terjednie. Adott esetben csak azt lehetett megállapítani, hogy az eljárási szabályokat nem tartották be. Az ülésről hozzánk j— zőkönyv a mai napig nem érkezett, így az anyagi jogi szabályok megtartásáról véleményt mondani nem tudok. Sajnálatosnak tartom, hogy az eset alig egy év múltán ismétlődött. Nevezetesen felidézem az 5/1988. számú egri tanácsrendelet visszavonása körüli vitát, amely szintén helyet kapott a Népújság hasábjain. Csak emlékeztetőül: ez az állami lakások városi értékesítése tárgyában alakult ki, és törvényességi észrevételeinket figyelmen kívül hagyták. Testületr ülésen dr. Jakab Istvánnak a megyei tanács vb titkárának észrevételét sem ismertették. Végül az 5/1988. tanácsrendelet — mely minisztertanácsi rendeletet tiltott ki Egerből — felfüggesztése iránt kellett intézkednünk. Az egri tanácsi vezetés az Igazságügyi, és a volt Építési és Városfejlesztési Minisztériummal történt Egy helyen Egerben, a Sertekapu 26. Csavarok, kötőelemek, akkumulátorok, gumiköpenyek! gy helyei Sertekaj szám alatti szaküzletünkben kaphatók! Telefon: 10-005 AKKUVILL Kisszövetkezet Nyíregyháza, Moszkva út 7—9. Telefon: 42/11-643 V. / egyeztetés után belátta, hogy a tanácsrendelet azért volt törvénysértő, mert a városban teljesen kizárta az értékesítést. Rendhagyó módon az 1988. december 8-i egri városi tanácsi végrehajtó bizottsági ülésen részt vevő MSZMP városi titkár kijelentette: „a városi pártbizottság ma is azt erősíti, hogy ez nem volt törvénysértő. Az újságcikkekkel kapcsolatban elmondja, ezek politikai háttér nélkül jelentek meg. Az eljárás módja nem volt helyes.” Ők nyilván tudták, hiszen nem volt egyetlen ilyen „felületes” jogtanácsosuk sem. Az említett jogszabályok (45/1982. (X. 7.) MT sz. r. és a 19/1982. (X. 7.) ÉVM sz. r.) értelmezésétől most már eltekintek, bár meglehet, hogy újabb reflexió esetén kénytelen leszek kitérni e jogszabályok kérdéskörére, kifejtve, hogy azok alkalmazásánál is tiszteletben kell tartani a testületi működés törvényes rendjét. Dr. Vjss Géza jogtanácsos a Heves Megyei Tanács V. B. szervezési és jogi osztálya Heves Megyei Településtisztasági Vállalat z gyakorlattal rendelkező tnih-mühelyébe. Bérezés: teljesítményhez kötött Érdeklődni lehet: Eger, Merengő u. 3. Juhász Pál. Telefon: lO-< J
