Heves Megyei Népújság, 1990. február (41. évfolyam, 26-50. szám)

1990-02-14 / 38. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1990. február 14., szerda Randevú a Mirben Megérkezett a Mir űrállomásra a vasárnap útnak indult két űrha­jós. A Szojuz TM-9 űrhajó — fedélzetén Szolovjov parancsnokkal és Balangyin fedélzeti mérnökkel — sikeresen összekapcsolódott az űrállomással. A tervek szerint a személyzetből Viktorenko és Szerebrov február 19-én tér vissza a Földre (Népújsdg-telefotó — MTI) Modrow az NDK-nak 15 milliárd márkás támogatást kért Bonnban az NSZK-tól A nép egységet akar Felemelték szavukat az egri lakásbérlők Horn Gyula Ottawában (Folytatás az 1. oldalról) fórumokra is: A rendszer egy­máshoz illeszkedő bizalom- és biztonságerősítő, illetve leszere­lési intézkedésekből álló folya­mat része lesz, amely egyelőre 23 szuverén állam megállapodásán alapul. A későbbiekben más ér­dekelt európai államok is csatla­kozhatnak hozzá, s így az egy kollektív biztonsági rendszer építőkövévé válhat. A magyar külügyminiszter előterjesztette a Varsói Szerző­dés tagállamainak közös állás­pontját rögzítő dokumentumot. Beszéde további részében ismer­tette a Nyitott Égbolt kezdemé­nyezés megvalósítására kidolgo­zott magyar elképzelések fontos elemeit. Ezek lényege olyan rendszer létrehozása, amely egy­részt valamennyi résztvevő szá­mára elfogadható, másrészt ma­ximális mértékben elősegíti a bi­zalom és biztonság további erősí­tését a katonai nyitottság foko­zása útján. A konferenciára összegyűlt miniszterek eszmecserét folytat­tak a bécsi hagyományos leszere­lési tárgyalások problémáiról is. Az eszmecsere keretében Horn Gyula kitért a tárgyalások leg­fontosabb, még megoldatlan kérdéseire. Ismertette a magyar elképzeléseket a légierő és a kül­földön állomásoztatott csapatok korlátozásának ügyében meglé­vő véleménykülönbségek áthi­dalására. Jelentős előrelépés­ként értékelte Bush elnök febru­ár 2-iki javaslatát a hadseregek létszámának csökkentésére. Ez teljes mértékben megfelel a ja­nuár 18-ikán kifejtett magyar el­képzeléseknek, miszerint a kül­földi erők állomásoztatását a le­hetséges minimumra kell csök­kenteni. A külügyminiszter hangsú­lyozta: a tárgyalások második szakaszában nem tarthatóak a mostani forduló elvi alapjai, azaz a szövetségi rendszerekre törté­nő bontás. Célszerű lenne fel­használni a megállapodás aláírá­sa és életbe lépése közötti idő­szakot arra, hogy az európai biz­tonsági és együttműködési folya­matban résztvevő mind a 35 ál­lam részvételével kidolgozásra kerüljön a tárgyalások követke­ző szakaszának mandátuma. Horn Gyula szimbolikus je­lentőséget tulajdonított annak, hogy a Nyitott Égbolt-rendszer létrehozásáról szóló megállapo­dás aláírásának színhelye Buda­pest lesz. Bejelentette: az érintett államok egyetértése esetén Ma­gyarország kész arra, hogy a mi­niszteri szintű záróülést követő­en házigazdája legyen az európai biztonsági és együttműködési fo­lyamatban résztvevő 35 állam külügyminiszteri találkozójá­nak, amely előkészítené a 35 ál­lam ez évi csúcstalálkozóját. A magyar külügyminiszter vé­gezetül rámutatott: Magyaror­szág az európai együttműködés erősödését saját jövője, demok­ratikus fejlődése zálogának te­kinti. Helmut Kohl szövetségi kan­cellár és Hans Modrow keletné­met kormányfő kedden, Bonn­ban bejelentette, hogy már a jövő héten szakértői megbeszélések kezdődnek az NSZK és az NDK között egy pénzügyi unió és gaz­dasági közösség létrehozásáról. A kancellár kijelentette: — Számunkra, németek számára, feltárult az a történelmi esély, hogy szabad önrendelkezés alapján teljesítsük ki hazánk egy­ségét, mert ez az egység most végre lehetővé válik. A német egység céljához vezető utat a múlt héten Gorbacsov főtitkár tette véglegesen szabaddá — mondotta Kohl. Figyelembe kí­vánjuk venni szomszédaink és barátaink érdekekeit Európában és világszerte, s ily módon a né­(Folytatás az 1. oldalról) továbbította a városi ügyészség­nek. A mostani tájékoztatónak az adott aktualitást, hogy budapesti diplomáciai körök és egyes kül­földi lapok párhuzamot vonnak a szolnoki eset és a híres-hírhedt Watergate ügy között, s ennek során a szerintük homályban maradt részletekkel kapcsolat­ban számos kérdést tettek fel, az­zal a megjegyzéssel, hogy a vá­laszt a bűnüldöző szervektől vár­ják. A rendőrség munkáját — el­lentétben a feltételezésekkel — egyetlen hivatalos szerv sem siet­tette, a nyomozók saját szakmai előírásaik szerint végezték teen­dőiket. Kizárólag a tények rögzí­tésére szorítkozhattak, így pél­dául arra, hogy az MSZP-iroda ajtajának biztonsági zárán erő­met kérdés megoldása egész Eu­rópa számára nagy nyereség lesz. Modrow miniszterelnök is utalt arra, hogy minden elindí­tandó, majd továbbfejlesztett fo­lyamatban számot kell vetni a nemzetközi környezettel. — A német történelemben új fejezet kezdődött — jelentette ki. — Eb­ben a folyamatban, amelyet a nép indított el s amely még nem ért véget, felszámolják a csökött társadalmi formákat és a haszna­vehetetlen tartalmakat. Modrow állást foglalt amel­lett, hogy lépésről lépésre halad­janak a német egységhez vezető utón. Egyben felszólította az NSZK-t, hogy tegyen szolidari­tási hozzájárulást az NDK javára 15 milliárd márka értékben. (MTI) szakos nyitásra utaló jeleket nem találtak. Annak vizsgálata nem volt feladatuk, hogy a két elköve­tő az SZDSZ melyik országos vezetőjének szándékozta átadni az iratokat, s ugyanígy azé sem, hogy az MSZP-irodán milyen hivatali fegyelem uralkodott a kulcsok és dokumentumok őrzé­sekor. Ami a tanúvallomások el­lentmondásosságát illeti: az Elhalasztották Németh Miklós izraeli és hollandiai útját A Minisztertanács Kabinetje áttekintette a kormány tagjainak a következő hetekben esedékes nemzetközi elkötelezettségeit. Figyelembe véve a február végi országgyűlési ülésszak elé kerülő törvényjavaslatok alapos előké­szítésének szükségességét, to­vábbá a március 25-ei ország- gyűlési választásokkal is össze­függő egyéb hazai feladatokat, a Kabinet úgy foglalt állást, hogy a nemzetközi találkozókat, főként a kormány tagjainak külföldi utazásait a halaszthatatlanul szükségesekre kell korlátozni. Ezzel összhangban született döntés arról is, hogy a magyar fél Németh Miklós február második felére tervezett izraeli, illetve hollandiai látogatásának, a kor­mányfői tárgyalásoknak az elha­lasztását kezdeményezi. A dön­tésről és annak indoklásáról Né­meth Miklós személyes levélben tájékoztatta Jichak Samir izraeli, illetve Ruud Lubbers holland miniszterelnököt. Az izraeli és a holland kormányfő a magyar döntést sajnálkozással, de meg­értéssel fogadta. Magyar földben lel végső nyugalmat Karády Katalin temetése A New Yorkban elhunyt Ka­rády Katalin ravatala előtt, a Szent István Bazilikában február 19-én, hétfőn 11 és 13 óra között róhatják le kegyeletüket tiszte­lői, 13 órakor Szabó Géza kano­nok celebrál gyászmisét. A te­metésre 16 órakor kerül sor a Farkasréti temető új művészpar­cellájában. A művésznő barátai­nak, tisztelőinek kérésére, a Kül­ügyminisztérium segítségével si­kerül gyorsan elintézni Karády Katalin földi maradványainak hazahozatalát. igazság kiderítése a bíróságra tartozik. Ezek közé sorolható, hogy a kérdéses időpontban az MSZP-iroda ajtaja nyitva volt vagy sem, illetve a két elkövető mikor hatolt be a helyiségbe. A Tisza-gate legújabb fejleménye: a városi ügyészség, a vádemelési javaslatot jóváhagyva, az ügyet a szolnoki városi bíróságra továb­bította. (Folytatás az 1. oldalról) hogy amennyiben a saját válasz­tói érdekeit nem tudja megfele­lően képviselni a tanácstag, ak­kor lehetőség van a visszahívásá­ra. Ezt a konkrét kérdést azon­ban már megszavazták, így ez is­mét csak etikai szempontból kér­dőjelezhető meg, nem pedig tör­vényességi oldalról. A víz és csatorna díjakat való­ban beépítették a lakbérekbe. Ezt kormányrendelet tette lehe­tővé. Ezzel kapcsolatban azt ígérhetem, hogy az IKV-t felkér­jük, hogy hozza nyilvánosságra azokat a kimutatásokat és szem­pontokat, ami alapján megszab­ta'a vízdijakat. A lakbérövezetek megállapí­tásáról annyit tudunk, hogy a la­kosságot egyelőre nem terhelik ezzel, bár a jogszabály erre már lehetőséget ad. Elhangzott itt az is, hogy az IKV mozgatja a városi tanácsot, nem pedig fordítva. Erre az a vá­laszom, hogy az IKV nem a me­gyei, hanem a városi tanács válla­lata... Köszönettel tartozunk önök­nek, amiért bennünket tiszteltek meg a bizalmukkal, ennek elle­nére azt mondhatom, hogy nem a felelősség alól szeretnénk ki­bújni, amikor felhívjuk a figyel­müket, hogy ezek a kérdések a városi tanács vezetését illetik. Mi (Folytatás az 1. oldalról) az egymilliárd dollár folyósításá­ról, hogy a Magyar Nemzeti Bank a Nemzetközi Valutaalap­pal folyó tárgyalások során na­gyon fontos lépéshez érkezett el. Hétfőn az MNB képviselői a ma­gyar kormány nevében szándék- levelet írtak alá, amely tartal­mazza az IMF-megállapodás részleteit. Ennek három leglé­nyegesebb pontja a következő: 1990-ben a költségvetés hiánya 10 milliárd forintnál nem lehet több, a konvertibilis folyó fizeté­si mérleg hiánya nem haladhatja meg az 550 millió dollárt; a ma­gyar export rubelelszámolású aktívumát az év végére teljesen meg kell szüntetni. Az IMF- megállapodás végleges formája március közepére várható, de a jelenlegi szakaszban elért ered­ményeket is elegendőnek ítélték az EK-miniszterek a döntés meghozatalához. Hárshegyi Frigyes elmondot­ta: a most bejelentett 1 milliárd dolláros áthidaló kölcsön vala­mivel kevesebb, mint az elő­irányzott 1 milliárd ECU-s hitel. A középtávú, maximum 5 évre szóló kölcsön a magyar gazdaság ugyanis nem kívánjuk az erősö­dő önkormányzati jelleget meg­csorbítani, erre lehetőségünk sincs. Azt viszont ígérhetem, hogy az önök által felvetett gon­dokat sértetlenül eljuttatjuk a városi tanács vezetésének, és szükség esetén egy nyilvános fó­rumon ütköztethetjük a lakossá­gi, a városi tanácsi, illetve a me­gyei tanácsi véleményeket. * * * A teljes igazsághoz tartozik, hogy a városi tanács vezetése idén januárban úgy határozott, hogy az érintett szakigazgatási szervek, az IKV bevonásával a lakáselosztással és az értékesí­téssel kapcsolatos helyi tanács- rendeletre módosító javaslatot készít el. A dolog szépséghibája csupán annyi, hogy a sokat vita­tott rendelet — amelynek végre­hajtásába bele sem kezdtek — módosítására sincs határidő ki­tűzve, így ezt ismét nem kérheti számon senki. Az mindenesetre alig vonható kétségbe, hogy a jelenlegi ta­nácsrendelet ugyan nem tör­vénysértő, de a jelek szerint vég­rehajthatatlan. Barta Katalin Az ügy további fejleményei­ről a későbbiekben is tájékoz­tatjuk olvasóinkat. strukturális átalakításával kap­csolatos nehézségek megoldásá­ra szolgál. A gazdasági struktúra átalakításának egyes lépéseiről március elején tájékoztatni kell az EK brüsszeli Tanácsát, amely a végleges IMF-megállapodás és a szándéknyilatkozat ismereté­ben kezd hozzá az 1 milliárd dol­láros hitel első részének, a 400 millió dollárnak a folyósításá­hoz. Az ügyvezető igazgató el­mondta még, hogy a kölcsönt a továbbiakban 300-300 millió dolláros részletekben utalnák ki Magyarországnak. Várhatóan 3 éven belül lehetne felvenni a to­vábbi két részletet, bár az MNB szeretné, hogy még ebben az év­ben folyósítsák a teljes 1 milliárd dolláros összeget. Hárshegyi Fri­gyes hangsúlyozta, hogy a köl­csön áthidaló jellegű, így adós­ságszolgálati nehézségek finan­szírozására is felhasználható. Az Európai Közösségek képviselői azonban azon az állásponton vannak, hogy Magyarország adóssága nagy részét továbbra is a nemzetközi pénzpiacon felvett hitelekből törlessze. Húsz év — 20 kg heroinért (MTI) Vádat emeltek a debreceni népszavazási bűntett elkövetői ellen Bűncselekmény, csak... Kovács Sándor alezredes, megyei főkapitány-helyettes azt hangsúlyozta, hogy a választásokkal összefüggő bűncse­lekményekről a Büntető törvénykönyv mindössze egyetlen paragrafussal rendelkezik, ebbe ütköző bűncselekményt pe­dig a két férfi nem követett el. így mindkettőjük csupán jog­talan behatolásért és okirattal való visszaélésért vonható fe­lelősségre. Áthidaló egymilliárd (Folytatás az 1. oldalról) adagolás és kábítószer-mérgezés következtében (naponta két-há- rom személy). Az olasz piacra kerülő kábítószer egyik forrása Törökország (ahonnét Gáborék szállítmánya is érkezett), és a „balkáni útvonal” a mostani per és vizsgálat tanúsága szerint im­már kiterjed Magyarországra is — hangoztatta az ügyész. Megállapítást nyert a vizsgálat és a kihallgatások folyamán, hogy Gábor Sándor az elmúlt fél évben többször megtette a Tö­rökországból Olaszországba ve­zető utat. Decemberben negyed­magával jött két gépkocsival, egy Mercedessel (amely az ő nevén szerepelt) és egy Éord Taunus- szal (amelynek viszont üzemben tartója volt ő). Az ügyész szerint ezeket az utazásokat átlátszó me­sével próbálta igazolni, ám azok egyetlen célja minden esetben kábítószer szállítása volt. Az ügyész részletesen vizsgál­ta Vághyné Erdőkövy Henriette ügyét. Arra a megállapításra ju­tott, hogy nem fogadható el és nem hihető az az állítás, misze­rint az útitársnő nem tudott a ko­csiba rejtett szállítmányról és az utazás valódi céljáról. A vádkép­viselő értelmezése szerint az úti­társnő jelenléte azt szolgálta, hogy az utazás valódi célját el­leplezzék, páros kirándulásnak tüntetve fel azt. Terhelő adat­ként értelmezte, hogy Vághyné is járt korábban Törökországban (bár nem azonos időpontban Gáborral), és december előtt is tett (novemberben) rövid kétna­pos római utat, állítólag bevásár­lási céllal. Erről azonban sem számlát, sem pontos — legaláb­bis az ügyész számára hihető — magyarázatot nem tudott adni. Az ő esetében mégis enyhítő körülmények figyelembe vételét ajánlotta a vád képviselője. A ká­bítószerekre vonatkozó olasz bün­tetőtörvény vonatkozó paragrafu­sa alapján a szóban forgó bűncse­lekmény (kemény kábítószer be­hozatala és tartása) 4-15 évig ter­jedő börtönnel sújtható. A védelem Gábor Sándor ese­tében megelégedett azzal, hogy rámutasson: a vádban foglalt nem az egyetlen lehetséges felté­telezés azzal kapcsolatban, ho­gyan került a lefoglalt gépkocsi­ba a heroin, és enyhítő körül­ményként ajánlotta a bíróság fi­gyelmébe, hogy a vádlott büntet­len előéletű. Erdőkövy Henriet­te védője szenvedélyes, csaknem egyórás beszédében azt hangoz­tatta, hogy a Malév utaskísérő­nőt eszközként használták — tudtán kívül — a csempészek. Ecsetelte a magyarok „megnö­vekedett utazási kedvét”, a ta­valy kapott lehetőséget a világút­levél nyomán, és azt is, hogy az egy-két napos bevásárlási utak is gyakoriak. Amit az ügyész „cin­kosságként” értelmezett (az úti­cél elleplezése), az a védő értel­mezésében „eszközként történt felhasználás” volt csupán a vád­lott tudta nélkül. Hivatkozott Vághyné kolléganőjére és barát­nőjére, aki a decemberi utazás másik női résztvevője volt, és aki eljött ilyen értelemben tanús­kodni a tárgyalásra. Várható, hogy a bíróság az íté­let indokolásában kitér majd erre a részletre. Az ítélet mindeneset­re azt mutatja, hogy a tanács nem fogadta el a védekezést, és a cse­lekmény társadalmi súlyát vette elsősorban figyelembe. Először ítéltek el Olaszországban kábító- szeres ügyben kelet-európai or­szág állampolgárait: az ítélet sú­lyossága vélhetően példát is kí­ván szolgáltatni. « Vághyné Erdőkövy Henriette családja megrendültén fogadta a szigorú ítéletet. „Igazságtalan­nak tartjuk azt” — mondta Erdő­kövy István, az apa. — „Mindent el fogunk követni, hogy lányom ártatlansága végül bizonyítást nyeljen.” Az ítéletet, ha az indokolás is meglesz, meg lehet fellebbezni. A másodfokú bíróság leghama­rabb őszre tűzheti ki annak tár­gyalását. (MTI) A népszavazás rendjét sértő bűntett elkövetése miatt a Haj- dú-Bihar Megyei Főügyészség vádat emelt Újfalusi József hely­beli lakos, a debreceni 95-ös szá­mú választókerület szavazat- számláló bizottságának volt el­nöke és Nagy Zoltán, ugyancsak helybeli lakos, a szavazatszámlá­ló bizottság volt tagja ellen — er­ről dr. Hegedűs József, a Hajdú- Bihar Megyei Főügyészség cso­portvezető ügyésze tájékoztatta az MTI munkatársát. Az ügy előzményéről annak idején a sajtó is beszámolt: a no­vember 26-ai népszavazás után két nappal Nagy Zoltán, a debre­ceni 95-ös számú választókerü­let szavazatszámláló bizottságá­nak egyik tagja bejelentést tett, miszerint szavazási visszaélés történt. Az ezt követő ügyészségi vizsgálat kiderítette: 128 szava­zólapon az első kérdésre adott „nem” válasz mellett egy idegen kéz az „ igen ”-t is beikszelte, ezért ezeken a lapokon a leadott sza­vazatok érvénytelenek voltak. További 12 szavazólapon mind a négy „igen” és „nem” mellett iksz volt, következésképpen ezek a szavazólapok mind a négy kérdésre vonatkozóan érvényte­lennek minősültek. A Belügyminisztérium Bűnü­gyi Technikai Intézete által adott szakvélemény szerint a hamisítá­sok döntő többsége azonos kéz­től származott. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az ügyészség a népszavazás rendjét sértő bűntett elkövetése miatt emelt vádat Újfalusi Ferenc ellen, aki tettét tagadja. Vádat emelt továbbá az ügyészség a feljelentő Nagy Zoltán ellen is: ő tudniillik látta a csalást, ennek ellenére aláírásával hitelesítette a válasz­tási jegyzőkönyvet, s csak két nap múlva tett feljelentést. A Hajdú-Bihar Megyei Fő­ügyészség a vádiratot átadta az ügyben illetékes Debreceni Vá­rosi Bíróságnak. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents