Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1990-01-13 / 11. szám

NÉPÚJSÁG, 1990. január 13., szombat NÉPÚJSÁG-HÉTVÉGE 9. Tudományos kishírek Szivárgó gázvezetékek Az olaj- és földgázvezetékek közül az előbbivel van kevesebb gond, az ugyanis kevésbé veszélyes, és hamarabb felfedezhető, ha a cseppfolyós, megle­hetősen sűrű olaj szivárogni kezd, mintha a köny- nyen lángra lobbanó, robbanékony földgáz tört utat magának. S mivel abszolút tökéletesen elkészített olaj- és gázvezetékek a világon sehol sincsenek, az enyhe szivárgások révén távozó mennyiség a csö­vön át továbbított tömeg 1-3 százalékát is kiteheti, ami a veszélyesség mellett jelentős veszteség is. A vezetékrendszerek bizonyos szakaszokra van­nak osztva, s ezeken belül a nyomásesésből tudnak következtetni egy-egy nagyobb szivárgásra, gázöm­lésre. A gyenge szivárgásokat ma két úton-módon igyekeznek földeríteni. Az egyikben meghatározott időközönként repülőgépen néhányszor végigrepül­nek a vezeték mentén, és szabad szemmel megfi­gyelik azt. így azonban csak a már feltűnő hibákat fedezik föl. Ezért a másik eljárást is használják: gáz­detektorral a kézben gyalog mennek végig a veze­ték mentén. Ez azonban lassú és drága művelet, és csak ritkán alkalmazzák. Chicagói kutatók most a hibakeresésnek új mód­ját fejlesztették ki. Repülőgépen végigrepülnek a gázvezeték fölött, s azt egy 3,1 és egy 3,21 mikro­méter hullámhosszúságú infravörös lézerfénnyel pásztázzák végig. A levegő egyformán, ám a föld­gázban néhány százalékos arányban előforduló etán nagyon eltérő mértékben nyeli el a két lézersu­Képünkün: egy gázvezeték-robbanás következ­ményét láthatjuk: Kaliforniában egy földalatti gázvezeték szivárgása következtében nagyerejű robbanás történt, mely két személy és tíz ház vesz­tét okozta. (MTI — Külföldi Képszerkesztőség) garat. így a repülőgépről folyamatosan készített vi­deofelvételeken világosan kirajzolódnak a szivár­gások helyei. Miért népszerű a „ brikett”? Hőmérséklet és nemiség Az emlősök vagy a madarak nemét a fogamzástól kezdve alapjában véve kromoszómák határozzák meg, míg több halét, kígyóét és más változó testhő­mérsékletű állatét az embrionális fejlődés során uralkodó hőmér­séklet dönti el. De van rá példa, hogy a kelési hőmérsékletnek ennél bonyolultabb a hatása. Az Iránban és Pakisztánban őshonos párducgekkó nevű gyík utódja mindenkor hím lesz, ha 32 Celsius-fok hőmérsékletű to­jásból kel ki. Ha azonban e tojás csak 26 C-fokos volt, a belőle ki­bújó gekkó következetesen nős­tényként viselkedik. Meglepő módon a 29 C-fokon kihordott állatok viselkedése váltakozó: hol a hímekre, hol a nőstényekére emlékeztet. „Őrpisztrángok” Nagy-Britanniában olyan víz- tisztaságjelző rendszert dolgoz­tak ki, amelynek főszereplői a szivárványos pisztrángok. Egy- egy 150 milliméter testhosszúsá­gú példányt olyan — átfolyós rendszerű — akváriumba helyez­nek bele, amelyen a folyó vize át­Becslések szerint több milli­árd tévénéző volt a tanúja a Lab­darúgó VB római sorsolásának, s annak, hogy kik kapták az első ajándéklabdákat. Azóta bejárta a világot egy másik kép is, ezen II. János Pál pápa szorongatja a mintás fehér labdát, amelyet a FIFA vezérkara személyesen vitt el a Szentatyához. Minthogy a lengyel válogatott nem jutott el a foci szentföldjére, a képszer­folyik. Valahányszor a pisztráng lélegzik egyet, a kopoltyúi kiter­jednek és összehúzódnak. Az ekkor keletkező ’’bioáramot” a tartályhoz erősített elektród fel­fogja, s a benne keletkező villa­mosjel — számos hozzákapcso­lódó érzékeny berendezésen ke­resztül — eljut egy számítógép­be. Ha a folyó szennyezetté válik, a szennyeződésekre nagyon ér­zékeny szivárványos pisztráng elkezd csapkodni, s a lélegzése szaporává válik. Az emiatt kelet­kező rendellenes villamos kisülé­sek egy bizonyos határértéken felül riasztják a rendszert. Az ’’őrpisztrángos” rendszer — más jelzőberendezésekkel együtt — főképp a hirtelen táma­dó és nagyarányú szennyeződé­sekre hívja fel a figyelmet, példá­ul arra, hogy valahol egyszerre nagy mennyiségű hulladékot jut­tattak a folyóba, vagy hogy a bal­eset miatt vált gyorsan és erősen szennyezetté. Ezt a szellemes és viszonylag nem drága figyelőrendszert elő­ször Északnyugat-Angliában vezették be a Dee folyónak egy 160 kilométeres szakaszán. kesztők csak találgattak, ugyan kinek szurkol majd a pápa a játé­kok idején? Az már bizonyos, hogy az Egyesült Arab Emírsé­gek hithű mohamedán sejkje a továbbjutást nemcsak az égiek- től várja. A résztvevő csapatok közül elsőkélnt Abu Dabiban, a fővárosban hozták nyilvánosság­ra, hogy milyen prémium vár a válogtottra, ha továbbjut a cso­portból, ahol egyébként az Vetélés — képernyő miatt Egy kaliforniai kutatócsoport 1600 nő bevonásával azt vizsgál­ta, hogy van-e kapcsolat a számí­tógép képernyője előtt végzett munka és a terhes nők vetélésé­nek a gyakorisága között. A munkába nem járó nőkkel össze­vetve, 10 százalékkal több veté­lést találtak azok körében, akik heti 20 óránál kevesebbet, és kétszer annyit azok között, akik heti 20 óránál többet dolgoztak képernyő mellett. Jóllehet ezek az arányok statisztikai szem­pontból jelentéssel bírnak, arról semmit sem árulnak el, hogy a képernyőnek milyen hatása okozhatja a nagyobb vetélési arányt. Régóta gyanakodnak a képer­nyőből kikerülő gyönge elektro­mágnesen térre, de okozhatja azt a képernyő figyelésével kapcso­latos stressz is, miként az is meg­lehet, hogy a gyakoribb vetélés egyáltalán nem hozható kapcso­latba a képernyővel. Minden­esetre a világon sok helyütt gon­dolnak arra, hogy korlátozzák a képernyő előtt végzendő munka időtartamát, vagy hogy abba kö­telező szüneteket iktassanak be, rendszeresítsék az érintett dolgo­zók szemvizsgálatát. NSZK, Jugoszlávia és Kolumbia lesz az ellenfél. A La Repubblica a csapat edzőjétől, a brazil Zagaló- íó/tudta meg, hogy a díj ”az ezere­gyéjszaka meséjébe illő; és nem holmi Rolls Royce autó lenne a prémium — erre ugyanis már rá- úntak a fiúk — hanem villák, vala­hol Nyugat-Európában.” Még elképzelni is szörnyű, hogy mi vár rájuk, ha ők nyerik a világbajnokságot! A Német Demokratikus Köz­társaságból importáltjellegzetes alakú brikett az elmúlt évtizedek során nagy népszerűségre tett szert hazánkban. Sok jó tulaj­donsága közül leglényegesebb nagy fűtőértéke. Sajnos, e tekin­tetben hazai tojásbrikettjeink nem veszik fel vele a versenyt. Mi ennek az oka? A Magyarországon gyártott tojásbrikett kőszénből és régeb­ben képződött barnaszénből'ké­szül, oly módon, hogy a szárított szénporhoz vagy -darához kü­lönféle kötőanyagokat kever­nek. Kötőanyagul általában szu­rokport, kátrányt, bitument, lisz­tet vagy egyéb növényi eredetű anyagokat használnak. A gőzzel fűtött keverőkben képlékennyé gyúrt masszát olyan hengerpá­rok közé bocsátják, amelyek a jól ismert tojás formát alakítják ki, négyzetcentiméterenként 50- 100 kg nyomással. A kötőanyagok alkalmazásá­nak számos hátránya van. Rész­ben erős koromképződéssel ég­nek el, és ezáltal rontják a tüzelő- berendezés hőátadó képességét, részben pedig növelik a brikett hamutartalmát, ezáltal csökken­tik fűtőértékét. E hátrányok miatt tértek át egyes országokban — s ma már Magyarországon is ezt az utat kezdjük járni — a kötőanyagok nélküli brikettek gyártására. A kö­tőanyag nélküli brikettekben a szemcsék szilárd és időálló össze­kapcsolódását elsősorban a sajto­láskor alkalmazott nagy — négy­zetcentiméterenként 1000-2000 kg — nyomás hozza létre. De gon­dosan kell beállítani a szén nedves­ségtartalmát és vegyi összetételét is. A szénporfajták kiválasztása sem közömbös, leginkább a fiata­labb korú barnaszenek és különfé­le lignitek alkalmasak a kötőanyag nélküli brikettezésre. A sajtolásra kerülő szénpor víztartalma 17-18 százaléknál nem lehet több, ezért a megfelelő szemcsenagyságúra felaprított, mintegy 40 százalék nedvesség­tartalmú szenet először szárítani kell. A szárítóból a présekbe ke­rülő szénpor és az onnan kikerü­lő brikett mintegy 80 Celsius-fo- kos. Ebben az állapotban még nem szállítható, mert nincs meg a kellő szilárdsága, s a meleg álla­potban raktárban vagy vasúti ko­csiban felhalmozott brikett szét- porlik és begyullad. Különleges berendezéssel előbb 30-40 Cel- sius-fokra hűtik tehát, s csak ez­után indulhat el a szállítmány messzi útjára. így készül a téglatest alakúra préselt, sokkal népszerűbb ’’né­met brikett”. B. I. Továbbjutás az égiektől? Alkalmi nyelv! ötletek és nyelvhasználati találékonyságok Érdekes megfigyelés­2 3 4 EH 6 7 8 □ □ 10 11 12 2 "l3 E □ 14 E 15 "l6 E 17 18 E Ti 20 □ 21 22 ■ E 23 24 ■ ■ 3 25 a 26 j 27 r 28 E 29 ■ E 30 □ □ 31 _ 32 33 34 E 35 E 36 37 38 E 39 40 E 41 □ 42 r 43 1 44 45 ■ 46 47 E 48 1 49 L 50 51 52 E 53 E 54 55 E 56 57 E 58 59 60 61 E 62 E 63 L­r . Mai egyéni és közéleti nyelv- használatunk jellemző sajátossá­ga, hogy egyre gyakrabban hall­juk és olvassuk azokat az ötletes és szellemes szóformákat, nyelvi leleményeket, amelyek nemcsak arról bizonykodnak, hogy meny­nyire hajlékony a magyar nyelv, hanem arról is, hogy látásmó­dunk, hangvételünk új nyelvi szí­nek, ízek és hangulatok vállalá­sára is késztet bennünket. Külö­nösen feltűnő a játékosan fel­használt nyelvi fricskák, a rosz- szalló árnyalatú, s ma még szótá- rozatlan szóalakok jelentkezése a sajtó hasábjain, s az újabban megjelent verskötetek lapjain. Erre annál is inkább figyel­nünk kell, mert ezeknek a szo­katlannak tűnő nyelvi lelemé­nyeknek külön önálló mondani­valójuk van. Erről tanúskodnak ezek a szövegrészietek is: ’’Jelen­leg — múltlag — a Magyar Tudo­mányos Akadémia nemzetközi tekintélyének érdeke követeli, hogy valami történjék a Lukács­iskola rehabilitásának tárgyá­ban” (Magyar Nemzet, 1989. nov. 17.). A rehabilitál szóforma szokatlan felhasználása nemcsak a sziporkázó nyelvi játékosságról példálódzik, hanem a szerző torz és fura kritikájának ható erejét is felnagyítja: ’’Csendes derűvel nézegettem az újságírói tagsági kártyát: re vagyok habilitálva” (Élet és Irodalom, 1989. okt. 20.). Az újszerű és merész szókép­zési formák nemcsak sajátos használati értékükkel, jelenté­sükkel szolgálják a szerzők szán­dékát, hanem önálló szatirizáló hangvételükkel is: ”Az est lénye­ge nem a szerző szereplése, illegé- se, hanem a közügy” (Magyar Nemzet, 1989. nov. 13.). Az át­lagolvasó legfeljebb csak sejti, hogy a szótározatlan illegés kép­zési formának köze van az illeget igealakhoz és e jelentésváltoza­tokhoz: tetszeni vagyóan, kacér­kodva, magát kelletve viselkedik. A gunyoroskodó nyelvi ábrázo­lás és a szatirikus látásmód érzé­keltetésére újraelevenednek a nyelvújítók túlságosan alkalmi jelleggel felhasznált képzői is. A humor és a csipkelődő szel­lemesség jegyében az elítélő kri­tikát is felerősíti a legutóbbi nép­szavazással kapcsolatos plaká­tok alaki és tartalmi zűrzavarára vonatkozó szövegrészek, illető­leg a benne kulcsszerepet vállaló gépelmény egyéni ízű szólele­mény: ’’Olvasom az üvöltő fel­iratot egy plakáton. Pontosab­ban: nem is plakát, hanem csak sokszorosított gépelmény”(Nép­szava, 1989. nov. 25.). A nyelv­újítók leggyakoribb képzőiről árulkodó szavak: ormány, iro­mány, élmény, képzelmény; if­jonc, virgonc sorába szervesen il­leszkednek bele az undormány, a nyavaronc túlzottan, de játéko­san egyénieskedő szóformák. A televízió Hupikék-Törpikék cí­mű sorozatát kedvelő és néző gyerekek ráéreznek arra, hogy a sziporkázó nyelvi játékosság kü­lön önálló közlő, kifejező szere­pet vállal, pl.: ezekben a szöve­gösszefüggésekben: ”Mik ezek az undormányok?... Elkapom a nyavaroncokat (Televízió 2, 1989. dec. 9.). A bravúros szójátékokról is pél­dálódzó szólelemények példatára is egyre bővülőben van. Az egyéni, alkalmi jellegű igealakok, mint a köznyelvitől eltérő váratlan szó­használati formák nem öncélú stí­luselemek, hanem azt a feladatot vállalják, hogy felerősítsék a mon­danivaló hatástényezőit, és színe­sítsék a nyelvi formálás stílusvilá­gát: "Többé nincs kit utolírní’ (Orbán Ottó), ’’Megvénültem, foltokban aggulok” (Bodor Pál), ”Egy lélekkel így a falum kevesebb lett, ám a temetőnk is kövérebben csendlett” (Utassy József),, ”Rá- bámít, repesve nézi, vágyalog" (Határ Győző). Dr. Bakos József Rejtvényünk két fősorában egy mondást talál az ellenségek természetéről. Megfejtésül ezt kell beküldeni. VÍZSZINTES: 1. A mondás első része (folytatás a 30. számú sor­ban. Zárt betűk: S, D, O, E.) 13. Ausztráliai erszényes emlős 14. Nekilát 15. Becézett női név 16. Nemesvadat ejt 17. Ház körüli telkek 19. Alattomos 20. Ozmi- um 21. Arab női név 23. A leg­nagyobb német költő (Johann Wolfgang) 25. Nagyasszony 26. Elengedhetetlenül szükséges 27. Vissza: állhatatos 28. Hosszú nyelvű csatabáfd 29. Sivalkodó 30. Mely helyen? 31. A tenger nagymérvű párolgásával kelet­kező üledékes kőzet 32. Asztáci- um 33. Ezt ad, aki felbátorít 35. Ráma 36. Orrocska 38. Duplán: Zola-mű 39. Fogkrémmárka 42. Rövidítés- a ’’boldog békeidők­ből” 43. Tűzben elhamvadni 44. Mosdótál 46. Némán néz! 48. Nemde bár tréfásan 49. Bepakol §1. Ravaszul manipuláló 53. NSZK-beli város a Kocher part­ján 54. Pazárolni kezd! 55. Svéd, osztrák és luxemburgi autójel 56. Mondani 58. Személyi szolga 60. Orosz férfinév 62. Szeptember 16-án ünnepli a névnapját 63. Tó a Lappföldön. FÜGGŐLEGES: 1. A szóban forgó időben 2. A ... ember (Csurka-mű címe, két szó) 3. Végtelen Lalo! 4. A szellemes mondás szerint profi írónak ez az ihlet forrása 5. Nátrium vegyjele 6. Tuskót hasító 7. Ismert színész (Zoltán) 8. Eme tárgyat 9. Inge­rel 10. Kettőzve: cukorkaféle 11. Városka Spanyolország észak­keleti részén 12. Egy korábbi időszak felelevenítését híven szolgáló tárgy jelzője 17. Mozi, több idegen nyelven 18. Diák­szállás lakója, ahogyan ő mondja 22. Burgonyafajta 24. ...John, rock-sztár 25. Szürrealista festő­művész volt (Salvador) 26. A hi­deg teszi — rémületünkben! 28. Római ruhadarab 29. Erődítmé­nyei 30. A megfejtés második ré­sze (zárt betűk: I, K, A, D) 31. Zsírozni 32. Égszínkék 34. Nagy erővel zúdul, ömlik 35. Katoli­kus vallással kapcsolatos tárgy 37. Indítékok 40. ...-végtelen 41. Regénytár 44. Találja 45. Gior­dano Bruno legjelentősebb kor-, elv- és sorstársa (Lucilio) 47. Lécszerkezetű ablaktámla 49. Afrikai néptörzs 50. Más néven: Rosetta 52. Férfinév 53. Csak- csak 54. Brazíliai tagállam 57. Arra a helyre 59. így kezdődik a narkománia! 61. Katonaságnál dívó rövidítés, az élelmiszer-el­látásról gondoskodó irodát jelöli 63. Izomkötő. Farkas Miklós Beküldendő: vízszintes 1., függőleges 30. A megfejtéseket január 17-ig küldjék el. + Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „A hallgatás művé­szet, méghozzá a beszéd után a legfontosabb.” A helyes megfejtők közül az alábbiak nyertek könyvutal­ványt, amit postán küldünk el: Szőnyi Máté (Mezőszemere), Si­ma Sándor (Hatvan), Dobozi Já- nosné (Egerfarmos), Kálmán Ti- bomé (Eger) és Ifj. Majoros Fe­renc (Eger). Gratulálunk!

Next

/
Thumbnails
Contents