Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-12 / 10. szám
HEVES MEGYEI IXL. évfolyam, 10. szám ÁRA: 1990. január 12., péntek 4,30 FORINT KIHAJÓZÁS ANTWERPENBEN „A seregek vonulása egyre kevésbé titok...” (2. oldal) AUTÓTETEM „Először a motort vitték el.” (3. oldal) PROKOP PÉTER, MINT FESTŐ „Elmélkedve jár a történelemben...” (3. oldal) ISZUNK, DOHÁNYZUNK ÉS KÖVÉREK VAGYUNK? „...nem sok illúziónk maradhat egészségünk állapotáról.” (4. oldal) A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI: 1, 7, 32, 76, 84 Pozsgay Imre nem szólhat bele a rádiót és a televíziót érintő' érdemleges kérdésekbe Az utóbbi napokban több szervezet is a nyilvánosság előtt adott hangot a tévé és a rádió felügyelő bizottságának összetételét, illetve Pozsgay Imréé, nemzeti médiákat felügyelő szerepét érintő kifogásainak. Szilvásy György, a felügyelő bizottság titkára is kérte az MTI-t, hogy kifejthesse ezzel kapcsolatos álláspontját. Mindenekelőtt leszögezte: véleménye szerint az okozza a nézeteltéréseket, hogy a Magyar Televízió és a Magyar Rádió felügyeletéről szóló (tavaly novemberi) rendelet módosítása nem eléggé közérthetően jelent meg a lapokban, így sokak számára nem volt egyértelmű, miben is áll a rendeletmódosítás lényege. Világossá kell tehát tenni — mondotta —, hogy a tévé és a rádió felügyeletét továbbra is a Minisztertanács gyakorolja részben közvetlenül, részben a felügyelő bizottságon, illetve az államminiszteren keresztül. A korábbiakban az összes jogkör a felügyelő bizottság kezében összpontosult, ám a mostani rendeletmódosítás — a pártokkal kötött kompromisszumos megállapodás eredményeként — megosztja a jogköröket. A Minisztertanács közvetlenül, testületileg gyakorolja a kinevezési jogkört, ebben a kérdésben tehát a felügyelő bizottságnak nincs döntési joga, legfeljebb javaslatokat tehet. A bizottság legfőbb feladata az, hogy ügyeljen e két médián belül a pártatlanság és esélyegyenlőség elvének érvényesítésére, valamint, hogy a választási kampány idején a pártokat érintő kérdésekkel foglalkozzék. Az államminiszter, jelen esetben Pozsgay Imre, kizárólag szervezeti, működési ügyekben felügyeli a rádiót és a televíziót, semmiféle beleszólási joga nincs személyi kérdésekbe, és nem tartozik, nem tartozhat hatáskörébe az sem, hogy a választásokkal összefüggőfeladatokat irányítsa, befolyásolja. A bizottság és az államminiszter között nincs szervezeti kapcsolat, így alá- és fölérendeltségi viszony sem. A felügyelő bizottság tagjait nem az államminiszter nevezi ki, sőt ebben javas- lattevő szerepe sincsen, ezt a jogkört a miniszterelnök gyakorolja az egyes pártok, társadalmi szervezetek jelölése alapján. A napokban létrehozott televízió-elnökséggel kapcsolatban Szilvásy György elmondta, hogy ezt a belső szakmai irányító testületet — a felügyelő bizottság javaslatára — a Minisztertanács nevezte ki. Minden szakmai, műsorpolitikai, személyi kérdésben az elnökség dönt, a kormány és a felügyelő bizottság ezekbe a döntésekbe nem avatkozik be, tehát nincs szó arról, hogy cenzúráznák a tévé munkáját. (MTI) A belügyminiszter rendelete a választási eljárási határnapokról A március 25-ére kitűzött or- szággyűlésiképviselő-választás naptár szerinti határnapjainak megállapításáról a belügyminiszter rendeletet bocsátott ki, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-hez. A választójogi törvényhez kapcsolódó rendelet a törvény egyes szakaszainak és paragrafusainak megfelelően rendelkezik. Határnapokat szab a választási szervekkel, a jelöléssel, a választási kampány lefolytatásával kapcsolatban, illetve egyéb határidőket is megállapít. A választási szervekkel összefüggően a rendelet rögzíti: az egyéni választókerületi választási bizottságok tagjait — az országgyűlési képviselői egyéni választókerületek megállapításáról hozott minisztertanácsi döntést követően — haladéktalanul meg kell választani. A pártok és a független jelöltek február 23-áig bejelentik, hogy kit delegálnak a választási szervekbe. A szavazat- számláló bizottságok választott tagjait a helyi tanácsok február 23- áig választják meg, illetőleg egészítik ki új tagokkal. Ugyancsak február 23-án erősítik meg az elnököt, vagy választanak űjat a választási szervek. Már január 24- én az egyéni választókerületi választási bizottságok hirdetményt tesznek közzé a választás napjáról és a választók nyilvántartásáról. Az illetékes választási bizottság a jelöltállításra, az Országos Választási Bizottság a jelöltek bejelentésére felhívást bocsát ki január 24-éig. Az illetékes választási bizottság február 26- áig nyilvántartásba veszi, illetőleg elutasítja azt a jelölést, amely a törvényes feltételeknek nem felel meg. A területi választási bizottságok és az Országos Választási Bizottság február 27-éig sorsolják ki a listák (országos listák; pártlisták) sorszámait, majd február 28-áig közzéteszi az illetékes választási bizottság a jelöltek nevét és a listák sorszámát. A nyilvántartásba vett jelöltek figyelembevételével az Országos Választási Bizottság február 27- én intézkedik arról, hogy a Pénzügyminisztérium vagy az általa kijelölt pénzintézet a költségvetési támogatást a független jelöltek részére személyenként, a pártok részére egy összegben biztosítsa. A jelöléssel összefüggő rendelkezésekben szerepel, hogy a jelöltet állító választópolgárok és társadalmi szervezetek január 24-étől február 23-áig gyűjthetik a jelöltajánló szelvényeket. Az egyéni választókerületek jelöltjeit, a területi és az országos listákat február 23-áig kell az illetékes választási bizottságoknál közvetlenül bejelenteni. A területi vagy az országos listáról kiesett jelölt helyére új jelöltet legkésőbb március 17-éig jelenthetnek be a pártok az illetékes választási bizottságnál. Közös jelölés, közös lista, listakapcsolás esetén a pártok március 17-éig tesznek nyilatkozatot az illetékes választási bizottságnál, hogy a töredékszavazatokat milyen arányban kell figyelembe venni, s milyen sorrendben jutnak mandátumhoz a jelöltek. A nyilatkozatokat az illetékes választási bizottságok haladéktalanul, de legkésőbb március 18-án nyilvánosságra hozzák. (Folytatás a 2. oldalon) Morvái Ferenc jogosan érvel Szakvélemények Petőfi föltételezett földi maradványairól A Petőfi Sándor földi maradványainak vélt csontváz — amelyet a Megamorv — Petőfi-bi- zottság szakemberei tártak fel tavaly nyáron a szibériai Barguzin temetőjében — nagy valószínűséggel egy nő csontváza — tájékoztatta a sajtó képviselőit Har- sányi László professzor, az akadémiai szakértő bizottság vezetője csütörtökön a Ferihegyi repülőtéren, amikor hazatértek a Szovjetunióból, ahol küldöttségük a Megamorv-bizottság szakembereivel és a szovjet szakemberekkel együtt vizsgálta a leletet. A professzor szólt arról, hogy a csontvázból vett mintákat hazai laboratóriumokban vizsgálják, biokémikus, röntgen, fogász és más szakember közreműködésével. Moszkvában nemzetközi hírű igazságügyi orvosszakértők is tanulmányozzák a földi maradványokat. Morvái Ferenc, a Megamorv — Petőfi-bizottság alelnöke hazatérésükkor hangsúlyozta: most kezdődött az a vizsgálat, amelyet egy évvel ezelőtt javasolt a Magvar Tudományos Akadémiának, azt mondta, hogy egyes magyar és szovjet szakemberek már a vizsgálat kezdete előtt utaltak arra: a lelet női csontváz. Elgondolkodtató volt számára az, hogy az egyik magyar szakértő a valóságosnál kisebb méreteket jegyzett fel. Ezt az ellenőrző mérések bizonyították. Meglepő volt számára az is, hogy a meghívott amerikai és japan szakemberek nem vehettek részt a vizsgálaton, mert — tudomása szerint — nem kaptak beutazási engedélyt. Ezek a tapasztalatok arra késztetik — hangoztatta —, hogy további összegeket áldozzon a vizsgálatra. Nemzetközi antropológiai szervezet közbenjárását kéri. Amerikai, japán, svájci szakemberekkel is megvizsgáltatja a magával hozott csontmintákat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a vizsgálóbizottság két — magyar, illetve szovjet — szaktekintélye szerint: a csontváz különleges, mivel egyes méretei nőre, mások férfire vallanak. Drágábban utazunk és beszélünk A Minisztertanács határozata alapján 1990. február 1-jétől változnak a személyszállítási díjak, valamint a távbeszélő-szolgalta- tás tarifái. A vasúti személyszállítás átlagosan 20 százalékkal, ezen belül a személyvonat dijai átlagosan 26 százalékkal, a gyorsvonat dijai átlagosan 16 százalékkal növekednek. A menetrend szerinti távolsági autóbusz-közlekedés 20 százalékkal, a helyi tömegközlekedés pedig átlagosan 45 százalékkal lesz drágább. A Magyar Távközlési Vállalat február 1-jétől bizonyos távközlési dijakat módosít. E változások a szolgáltatások árszintjét összességében 11 százalékkal növelik. Változatlan marad a lakossági távbeszélő-állomások alapdija, valamint a helyi és nemzetközi beszélgetések dija. A belföldi helyközi telefonálás esetében csak a távhívásos beszélgetések drágulnak, ez azt jelenti, hogy a korábbi összegért rövidebb ideig lehet majd beszélni. A Lenkey-kollégiumban negyvenen laknak A bukaresti magyar iskolából jöttek A fiúk ennek örültek: mehetnek focizni (Fotó: Gál Gábor) A román főváros magyar iskolájából háromszázhúsz gyerek érkezett szerdán Magyarországra, őket Csillebércen, a Balaton mellett és az ország más városaiban látják vendégül a téli szünet végéig. Negyvenen jöttek Egerbe, a Lenkey-honvédkollégium- ban ingyenes szállás várta őket. Programjukról az úttörőház, a Harlekin Bábszínház és a vármúzeum gondoskodik, számos meghívást kaptak az általános iskoláktól és családoktól is, akik hétvégére meghívnák őket magukhoz. Egyelőre nem tudják, hogy meddig maradhatnak, ugyanis kétséges, hogy mikor kezdődhet meg újra a tanítás Romániában. A magyarországi kirándulást a követség szervezte, és örültek az ajánlatnak, hiszen diákjaik egyáltalán nem jártak még külföldön, és hozzánk úgy jönnek, mintha kicsit hazatérnének — mondták a tanárnők, akik rohammunkában, néhány nap alatt készítették elő az utazást. Mit várnak ettől a néhány naptól, amit nálunk töltenek? A tizenévesek nehezen tudják kifejezni: végre világot látnak. Megnézték Budapestet, nálunk pedig felmehetnek a várba, amit az Egri csillagokból már ismernek. Számukra élmény, hogy színes kirakatokat, teli élelmiszerboltokat látnak. Igaz, elmondják, hogy náluk is jobb már az ellátás, az árak mérséklődtek, és kevesebbet kell sorban állni. Szén viszont nincsen, ezért a fűtés akadozik. Bukarest egyetlen magyar iskolája, ahonnan ez a csoport érkezett. Mintegy 700 gyermek jár oda, az óvodás kordáktól egészen a 18 évesekig. Az elmúlt tíz évben ezt az intézményt is megpróbálták „asszimilálni”, az osztályokba egyre több román diák került, ma már 500-an vannak, vagyis többségbe kerültek. Az első nyolc osztályban magyar nyelven folyik az oktatás, az ezután következő líceum négy oszA kollégium orvosai vizsgálták meg a diákokat tályában azonban már románul, és az egyetemre, főiskolára is ezen a nyelven kell felvételizni. Azok a szülők küldik ebbe az iskolába gyermeküket, akik igen erősen ragaszkodnak a kisebbségi kultúra értékeihez. Sok köztük az értelmiségi, akit kihelyeztek, gyakorlatilag kitelepítettek a diploma megszerzése után a magyarok lakta részekről, és csak szülőhelyüktől messze, Bukarestben kaptak állást. Dr. Andris Éva tanárnő, aki 28 éve tarnt magyart, tanulságos példákat sorol arra, hogyan szőtte át a tantervet a politika: az irodalomkönyv rendszerint egy Cea- usescut dicsőítő költeménnyel kezdődött, majd később is felbukkant egy-egy vers, mely Románia szépségét énekelte meg. Különösen a kortárs magyar irodalmat tették indexre, a nálunk kiadott lexikonokat, diákat, lemezeket pedig nem volt tanácsos használni. Még nem tudják pontosan, hogy ezután mit és hogyan fognak tanítani, de a legalapvetőbb célok közt szerepel: színtiszta magyar iskolává váljanak. Székelyudvarhelyről helyezték a fővárosba Ferencz Annamáriát, aki fizika — kémia szakos tanár. Különösen a férje volt szálka a hatalom szemében, akinek két diplomája van (geodéta — kibernetikus), és komoly kutatómunkát végzett. Szinte naponta jártak „kezelésre”, ahogy a Securitate kihallgatásait nevezték. Ahogy a karácsony előtti bukaresti vérengzésről beszél, megbicsaklik a hangja. Leírja azt a képét, ahogy az egyetemisták virággal, gyertyával sort alkottak az utcán, és a fegyverropogást semmibe véve skandálták: nem vagyunk gyávák! Mintha fel sem fogná a történteket, úgy meséli az egyik kislány a főváros utcáin fekvő megcsonkított hullák látványát. Lőrincz Éva pedig, aki 13 éves, azt mondja: — Néha megkérdeztem az édesanyámat, hogy szereti-e Ceausescut, de mindig kitért a válasz elől. Én nemigen gondolkodtam rajta, de azt éreztem, ha valakit ennyire dicsérnek, az nem lehet jó. Ott már valami nem tiszta... Nagyon meglepődtem, amikor december 22-én a rádióban bemondták: elnézést kémek, eddig hazudtak...
