Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1990-01-10 / 8. szám

POLITIKAI NAPILAP A FORRADALMÁR SZÍNÉSZ „...elmondtuk közösen a Miatyánkot.” (3. oldal) Ml LESZ VELED, OKTATÁSI IGAZGATÓSÁG.. 9 m m „...nem először kavar viharokat.” (3. oldal) PLAYBOY „...csupa bombajó nő mosolyog ránk csábítóan...* (5. oldal) EZ VAN „...konkrétumokban beszél már a világ...” (5. oldal) A TELELOTTÓ NYERŐSZÁMAI 13, 24, 38, 78, 80 Németh Miklós felszólalása Megnyílt a KGST 45. ülésszaka Tokióban bejelentették Megszületett a Suzuki-egyezmény Eredményes tár­gyalások után Horn Gyula hazaérkezett Izraelből Németh Miklós miniszterel­nök február második felében hi­vatalos látogatást tesz Izraelben — közölte Horn Gyula külügy­miniszter Tel-Avivban. Horn izraeli hivatalos látoga­tásának harmadik napján ked­den vezető izraeli üzletemberek­kel találkozott Tel-Avivban. A résztvevők úgy vélték, hogy a két (Folytatás a 2. oldalon) Felmentették a Tv-híradó főszerkesztőjét A Magyar Televízió Elnöksé­ge A ezé/ Endrét felmentette a hí­radó és A hét főszerkesztői be­osztásából és Pálfy G. Istvánt, az MTV Elnökségének tagját bízta meg a főszerkesztői teendők el­látásával — jelentette be kedden délután kiadott közleményében az intézmény elnöksége. Kedden délelőtt Szófiában meg­kezdte munkáját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 45. ülésszaka, amelyen a tagor­szágokon kívül megfigyelővel képviselteti magát Angola, Af­ganisztán, Dél-Jemen, Laosz, Mozambik, Nicaragua és Etió­pia. Jelen van Vjacseszlav Szi- csov, az integrációs szervezet tit­kára. A tanácskozást megnyitva Georgi Atanaszovbolgár minisz­terelnök egyebek között rámuta­tott, hogy a KGST fontos szere­pet játszott a benne résztvevő or­szágok előrehaladásában, az utóbbi időben azonban nyilván­valóvá vált elmaradása a világ­gazdaságfejlődésétől. Reményét fejezte ki, hogy a mostani ülész- szak fordulópontot hoz a szerve­zet megújulásában, ezt megkö­veteli sok tagország gyors politi­kai-gazdasági reformfolyamata, és kedvező feltételeket nyújt hozzá a nemzetközi helyzet. A napirendnek megfelelően először a 44. ülésszak óta végzett munkát értékelték röviden. A ndrej Lukanov, aki a közelmúl­tig a bolgár külgazdasági kapcso­latok minisztere volt, ima a BKP PB tagja, a KB titkára) fűzött megjegyzést a végrehajtó bizott­ság jelentéséhez. Az ő szavainak lényege is az volt: a szervezet el­jutott annak megértéséhez, hogy nem tökéletesítésére, hanem „forradalmi megreformálására ” van szükség. Ezt követően a delegációve­zetők kezdték el kormányaik ál­láspontjának ismertetését. Az el­ső felszólaló Németh Miklós, a Magyar Köztársaság miniszte­relnöke volt. Németh Miklós beszédében üdvözölte azokat a demokrati­kus változásokat, amelyek az utóbbi hónapokban a KGST tag­országaiban lejátszódtak. ”A KGST helyzetét értékelve, mindenekelőtt végre nyíltan ki kell mondanunk, hogy e szerve­zet Európa politikai megosztott­ságának, különböző tömbökre szakadásának terméke. Egész fejlődését végigkísérték azok a kísérletek, hogy egy, a külvilág­tól független, sajátos fejlődési törvényeknek alávetett és sajátos módszereket alkalmazó gazda- (Folytatás a 2. oldalon) Megszületett az egyezmény a Suzuki személyautók magyaror­szági gyártásáról — jelentették be Tokióban a hírt, Kaifu Tosiki japán miniszterelnök január 15- én kezdődő történelmi magyar- országi látogatására időzítve. Az alapmegállapodás aláírására maga Suzuki, japán vezető kis­autógyártó cégének a névadó tu­lajdonosa utazik Budapestre. A 20 milliárd jen (mintegy 140 mil­lió dollár) értékű járműipari együttműködés a legnagyobb ja­pán beruházás, amire Kelet-Eu- rópában valaha is sor került. A vegyesvállalati formában megvalósuló gyártás 10 milliárd jen (mintegy 70 millió dollár) tő­kevonzatú, aminek 50 százaléka felett tulajdonostársként az Au­tókonszern Rt. magyar fővállal­kozó rendelkezik, míg a tőke 30 százalékát a Suzuki cég, 10 szá­zalékát a C. Itoh kereskedőház és további 10 százalékát a Világ­bank szakosított szervezete, tíz International Finance Corpora­tion fedezi. A beruházás megva­lósításához igénybe vehető lesz a japán export-import bank által hazánknak nyújtandó 500 millió dolláros szabad felhasználású, alacsony kamatlábú hitel. A Su­zuki-gyárat Esztergomban építik fel, és 1992-ben 15 ezer darab gyártásával indul a termelés. 1994-ben már évi 50 ezer Swift típusú 1000, illetve 1300köbcen­tis autó hagyja el a magyar Suzu- ki-gyár szerelőcsarnokát. A ter­melés azonban 100 ezerre is fel­futhat. A tárgyalások rendkívül soká­ig elhúzódtak. 1985-ben érke­zett az első Suzuki-ajánlat a ma­gyarországi japán gépkocsigyár­tás meghonosítására, azonban később megszakadtak a megbe­szélések. A japán kormány a két ország gazdasági együttműködé­sének a továbbfejlesztéséhez je­lentős lendületet adó lépésként üdvözölte a megállapodás beje­lentését. A külkereskedelmi és ipari minisztériumban (MITI) úgy értékelik a döntést, mint amely az ipari kapcsolatok elmé­lyítéséhez is jelentős hozzájáru­lás lesz. Suzuki Osamu, a japán autó­gyár tulajdonos-elnöke a korsza­kos jelentőségű ipari hírt beje­lentő sajtótájékoztatóján el­mondta, hogy a magyar alkat­rész-beszállítás aránya kezdet­ben 50 százalék lesz, de fokoza­tosan eléri majd a 70 százalékot. A motort a Suzuki szállítja. A magyar alkatrészgyártást egyelőre nehéz lenne éves bon­tásban megadni, ezért abban ál­lapodnak meg a magyar partne­rekkel, hogy ezt a kérdést kölcsö­nösen rugalmasan kezelik majd. Azt is közölte, hogy exportcélt konkrétan nem állapítottak meg, csupán abban jutottak egyezség­re a magyar féllel, hogy hosszú távon igyekeznek az exporttal el­lensúlyozni az importált alkatré­szek költségét. Azt is bejelentet­te, hogy magyar részről kérték, hogy megfelelő exporttervet dol­gozzanak ki. A szakemberképzésről el­mondta, hogy Indiában, ahol szintén van Suzuki-gyár, képzet­len munkásokat tanítottak meg arra, hogyan kell japán normák szerint autót gyártani, tehát kellő tapasztalattal rendelkeznek, ugyanakkor Magyarország ese­tében lényegesen könnyebb lesz a dolguk. A japán — magyar járműipari együttműködés bejelentése a tv- híradó k élére került Tokióban. Az NTV-állomás kommentálja egyebek között azt hangsúlyoz­ta, hogy a Suzuki lesz az első kör­nyezetkímélő autó, amit Kelet- Európábán gyártanak. A tudósí­tás arra is rámutatott, hogy Ma­gyarország a KGST-munkame- gosztás kényszere következté­ben idáig csak autóbuszt és teher­autót gyárthatott. Egymillió háromszázezer forintot vitt el a tettes az egri Török bazárból kértő az előzetes véleményezés során megállapította, hogy a fér­fitól lefoglalt Adidas lábbeli ugyanolyan mintázatú, mint azé a lábnyomé, amit a helyszínen rögzítettek. Megtörtént az őri­zetbe vétel, s a bizonyítékok elő­terjesztésével a rendőrség kezde­ményezte Jámbor előzetes letar­tóztatásba helyezését. A bíróság kedden délután hozta meg ebben döntését. Szintén tegnap meg­történt a bizonyítási kísérlet is, amelyben a gyanúsított megmu­tatta a Népkertben azt a helyet, ahol felbontotta a kazettát, s azt, ahová később eldobta. — Végül is mivel gyanúsítja alaposan a rendőrség Jámbor Fe­rencet? — kérdeztük ismét a fő­kapitány közbiztonsági helyette­sétől. — Bűncselekménye a Btk. szerint jelentős értékre, dolog el­leni erőszakkal elkövetett lopás, amelynek büntetési tétele 2 és 8 év közötti szabadságvesztés. — Mikor történt utoljára ha­sonló súlyú vagyon elleni bűn- cselekmény a megyében? — Egymilliót loptak el az át- ányi termelőszövetkezettől, azt megelőzően pedig a Belvárosi ABC-áruház bevételének elrab­lói szereztek komoly zsákmányt. Szalay Zoltán Miskolcon is „lángolt” a forró nyom — 518 darab ezres bankó a szállodai szobában — 600 ezer forintértékű kincstári jegy a leltárcédula mappájában — Néma maradt a riasztó A fantomkép — de már az elkövető ábrá­zata is ismert (Fotó: Bárdos László) —, hogy az állampusztai bünte­tés-végrehajtási intézetből de­cember 28-án jött ki a miskolci Jámbor Ferenc, akit az elmúlt napokban kétszer is láttak Eger­ben. Körözést adtunk ki ellene. Ezután kapcsolódtak be a munkába a borsodi rendőrök. Január 6-án, szombaton hajnali fél négykor igazoltatták Mis­kolc-Tapolcán a 38 éves férfit, aki a Flóra üdülőbe fészkelte be magát a vészes időkre. Meglehet, hogy a szobaszám — a 13-as — nem hozott neki szerencsét, min­denesetre házkutatást tartottak az ideiglenes lakóhelyén. Elő is került pontosan 518 darab ezer- forintos, továbbá legalább 60 ezer forint értékű ékszer, egy Sei­ko karóra, Adidas cipő (amit mellesleg a betöréskor viselt), valamint több váltás farmeröltö­zet. — Jámbor Ferencet előállítot­tuk — folytatta Nagy István. — Először nem volt hajlandó be­szélni, mondván, hogy nagyon fáradt, már 36 órája nem aludt. (Az új Büntető Törvénykönyv rendelkezései szerint az elköve­tőnek joga van arra, hogy ne te­gyen vallomást...) Panaszt jelen­tett be amiatt is, hogy eljárást in­dítottunk ellene. Időközben Újházi Ferenc r. százados, igazságügyi nyomsza­tonsági helyettesét kerestük meg. — Az egri kapitányságra ja­nuár 3-án délelőtt érkezett a be­jelentés — adta meg a választ ér­deklődésünkre —, hogy betörtek a Török bazárba. Az oda siető rendőrök azonnal megkezdték az adatgyűjtést és a helyszíni szemlét. Az eset azonban megyei hatáskörbe tartozik. Létrehoztuk a forró nyomos és a szemlebizottságót, s a munka összehangolását, irányítását Nagy István r. százados végezte és végzi, aki a főkapitányság bű­nüldözési osztályának megbízott vezetője. Az üzletben talált állapotok­ról már Nagy István számolt be. Ebből a „mac­kóból" emelte ki a tettes az 1,3 milliót tar­talmazó le­mezkazettát. Tehette, hiszen a kulcsot ben­ne felejtették... — Megállapítottuk, hogy az elkövető a céhmesterek udvará­ról hatolt be, az ablak betörésé­vel. A félig irodának, félig rak­tárnak használt helyiségben volt a Toldi típusú páncélszekrény, amelyben benne felejtették a kulcsot! — Mit vitt el a betörő? — A szekrényben lévő három lemezkazetta közül pont azt, amelyben mintegy 1,3 millió fo­rintot tartottak. Egy másikból 50 ezer forint tűnt el. Ugyancsak lá­ba kelt az egyik íróasztalfiókból annak a közel 50 ezer forintnyi bérmaradványnak, amit másodi- kán még nem vettek fel a dolgo­zók. A tettes eltulajdonított még nyolc-kilenc üveg márkás italt is. — Nehezen elfogadhatónak tűnik ez a nagyfokú felelőtlenség — a kulcs ottfelejtése. Különö­sen, ha már közszájon forgott, hogy a bazárt üzemeltető Novi- ker Kft. felszámolás alatt áll... — Ennek megfelelően több szálon indult a nyomozás, s fel­merült esetlegesen — az idegen­kezűség feltételezése mellett — az önbetörés lehetősége is. Még nagyobbnak tűnik a hanyagság, ha elmondom, hogy a biztonsági berendezés néma maradt! Belső műszaki hiba miatt, ami annak is köszönhető, hogy — megspóro­landó a költségeket — a riasztók karbantartására nem kötöttek szerződést. A nyomozásban résztvevők információk alapján még aznap délután eljutottak Eger egyik, a társadalom perifériájára szorult személyéhez, aki kétnapi józa- nodás után volt képes csak to­vábbi támpontot adni. Mások el­mondása nyomán is terelődött a gyanú olyasvalakire, aki nemrég szabadult börtönből. — Hamarosan kiderítettem — mondta Síréba János r. százados Egy hét óta tartotta izgalom­ban a hevesi megyeszékhelyen lakókat az a bűncselekmény, amelyet január 3-án fedeztek fel. A Török bazárba hatolt be előző éjszaka egy betörő, és mintegy 1,3 millió forintot zsákmányolt. A Heves Megyei Rendőr-főka­pitányság és a Miskolci Rendőr- kapitányság együttműködésé­nek köszönhetően múlt szombat hajnalban már kézre is került a gyanúsított, aki hétfőn délután részbeni vallomást tett, majd a tegnapi bizonyítási kísérlet során megmutatta, hová rejtette a bűn­jeleket. Az ügyben elsőnek dr. Lantos Bálint r. alezredest, a megyei fő- kapitányság vezetőjének közbiz­Az Aerocari­tas segítsége Románi­ának Első ízben jutottak magyar se­gélyszállítmányhoz Buzau — Ba- cau — Beszterce román városok lakói az Aerocaritas által, amely­nek ötödik és egyben utolsó kon­voja keddre virradóra — mind a négy kamionnal és a személyzet­tel — épségben hazaért. Ez alka­lommal 70 tonna élelmiszert, gyógyszert és ruhaneműt szállí­tottak Romániába. A szervezet illetékese az MTI- nek elmondotta: az Aerocaritas december 23. és január 3. között, öt konvojjal, mintegy 7 ezer kilo­méteres útvonalon 300 tonna se­gélyt — gyógyszert, élelmiszert, ruhaneműt — juttatott el 15 ro­mán város, illetve megyeszék­hely kórházaiba. Miután a segé­lyeket egészségügyi intézmény­ben adták le, így azok minden bi­zonnyal a rászorulókhoz kerül­tek. Az Aerocaritas Sürgősségi Közúti és Légi Mentőszolgálat munkáját segítették a Batt- hyány-társaság, a Magyar Máltái Szeretetszolgálat, a Szegedi Pap­rikafeldolgozó Vállalat, a Tisza Volán és a Hungarocamion veze­tői és dolgozói térítésmentes közreműködésükkel, valamint a jászberényi lakosok adománya­ikkal. A segélyszállítmányok szerve­zése során az Aerocaritasnak je­lentős költségei voltak, ezeket teljes egészében alapítványukból fedezték. A szervezet — amely most első ízben teszi közzé bank­számlaszámát, Postabank, 219- 98636/026-00321 - köszönet­tel fogad minden támogatást.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents