Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-08 / 6. szám
HEVES MEGYEI IXI . évfolyam, 6. szám ÁRA: 1990. január 8., hétfő 4,30 FORINT TARTALMAT A FOR MÁNAK „...a csodaszer nemigen érezteti gyógyító hatását." (3. oldal) MINDIG MANÖKEN AKART LENNI „De aktot, azt nem." (3. oldal) MIKOR BORUL A MÉRLEG? „... holnap száraz kenyérdarabkákat rágcsálhatnak.. AGYKONTROLL ...15 - 20 percbe is beletelik egy alámerülés." (4. oldal) (4. oldal) POLITIKAI NAPILAP Az MSZP elhatárolja magát minden törvénysértéstől — Bonyolódik a magyar Watergate-ügy — Nyers nyugdíjba ment — Lehallgatták a telefonját? Ülést tartott A Minisztertanács közleménye egyes központi fogyasztói ár- és szociálpolitikai intézkedésekről az országos választmány A pártelnök vizsgálatot kér Nyers Rezső, az MSZP elnöke Németh Miklós miniszterelnökhöz írt levelében kérte, hogy a kormányfő rendeljen el vizsgálatot a vonatkozó levéltári szabályozás alapján a párt- iratok ügyében, és a vizsgálat eredményéről a legszélesebb közvéleményt tájékoztassa. A pártelnök levelében leszögezte, hogy múlt év december 8-ától mindenfajta iratmegsemmisítést leállítottak. A valóság azonban, úgy tűnik, nem tud gátat vetni a hangzatos vádaskodásoknak - ezért fordult vizsgálatot kérő levelével a miniszterelnökhöz. Az MSZP eddigi tevékenységét, az elmúlt év októberében tartott kongresszusa óta megtett útját értékelte szombaton Budapesten a Magyar Szocialista Párt Országos Választmánya a párt országos központjában. A jelenleg 111 tagú testület zárt ajtók mögött tanácskozott, a részletekről a délutáni órákban tájékoztatták a hazai és a nemzetközi sajtó képviselőit. A létrehozása óta először összeülő országos választmány munkájában tanácskozási joggal részt vettek az MSZP agrár-, értelmiségi és vállalkozói tagozatának képviselői, illetve a szerveződőben lévő tagozatok küldöttei. A sajtótájékoztatón Polgár Viktor, az MSZP szóvivője elöljáróban elmondta, hogy a 111 tag közül 104-en voltak jelen a tanácskozáson. A bevezető referátumot Nyers Rezső, az MSZP és az országos választmány elnöke tartotta, a választás stratégiai alapkérdéseit Pozsgay Imre, a párt elnökségének tagja terjesztette elő, aki egyben a párt választási tevékenységét koordináló grémium vezetője is. Nyers Rezső a választmány munkáját értékelve hangoztatta: az ülést rövid, tárgyszerű, élénk vita jellemezte. A választmány megállapíthatta, hogy az októberi kongresszus óta a belpolitikai folyamatok kedvező irányt vettek, békésen ment végbe a Magyar Köztársaság megalapí- (Folytatás a 2. oldalon) Horn Gyula Izraelben Horn Gyula külügyminiszter vasárnap délelőtt háromnapos hivatalos látogatásra Izraelbe érkezett. A Tel Aviv-i Ben Gurion repülőtéren vendéglátója, Mose Arensz izraeli külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Horn Gyula személyében 1967 óta először látogat Izraelbe külügyminiszter kelet-európai országból. Horn Gyula úgy vélte, hogy a magyar — izraeli kapcsolatok gyorsan fejlődnek, és reményét fejezte ki, hogy mostani látogatása is hozzájárul a jobb viszonyhoz. Repülőtéri nyilatkozatában Mose Arensz ugyancsak a bővülő kapcsolatrendszer egyik lépésének nevezte azt, hogy a decemberi gazdasági egyezmény után most izraeli — magyar kulturális egyezményt is aláírnak. Horn Gyula délután meglátogatta a II. világháborúban elpusztított zsidók emlékhelyét, a jeruzsálemi Jad Vasémet, majd tárgyalt Mose Arensz-szel. Ma fogadja őt Samir miniszterelnök és Simon Pereszelső miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter is. Átlagosan 25 százalékos áremelkedés Sajtótájékoztató a Merkúrnál A január 8-án esedékes új gépkocsiárakról, az árváltozások mértékéről, valamint az idén beérkező személygépkocsik meny- nyiségéről, összetételéről tartottak sajtótájékoztatót vasárnap a Merkur vezetői. Hellner Károly vezérigazgató elmondotta: igaz ugyan, hogy az új — átlagosan 25 százalékkal magasabb — árak január 8-ától érvényesek, de csak január 15- étől kezdik árusítani felemelt áron a személygépkocsikat. A Merkur valamennyi fővárosi és vidéki telepe ugyanis egy héten keresztül leltározás miatt zárva tart. Mindössze azok vehetik át — éspedig régi áron — az autójukat, akik a teljes vételárat a letéti számlát vezető pénzintézeteknél, az OTP-néí, a takarékszövetkezeteknél, a Magyar Hitelbank Rt.-nél és a Takarékszövetkezeti Bank Rt.-nél 1990. január 6-ig befizették. Kiszolgálásra elsősorban azok számíthatnak, akik Wartburg személygépkocsira várnak. A Merkur nem tartotta vissza az autókat — hangsúlyozta a vezérigazgató —, hiszen szombaton és vasárnap is nyitva tartottak, s az évközi, hétköznapi átlagnál, a 400 személygépkocsinál lényegesen többet adtak át. Az áremelés mértéke átlagosan 25 százalék, ezen belül legkevésbé a Trabant személygépkocsik ára emelkedik — 91 ezer forintról 102 ezer forintra —, a legjobban az 1500-as Ladáké, 240 ezerről 310 ezer forintra. A legnagyobb arányban a Polski Fiat ára növekszik, 120 ezer forintról 160 ezerre. Lényegében azok járnak a legrosszabbul, akiknek erre a típusra korábbi befizetésük volt, mert ebben az évben a szerződésben lekötött 8000 helyett mindössze négyezer darabot szállított a lengyel partner. (Folytatás a 2. oldalon) A Magyar Nemzeti Bank az év elejétől felemelte egyes jegybanki hitelek kamatlábait A Magyar Nemzeti Bank január 1-jétől felemelte egyes jegybanki hitelek kamatlábait. Jelentősen növekedtek az állam- háztartás számára nyújtott hitelek kamatai. A pénzintézetek részére nyújtott refinanszírozási hitelek közül az exporthitelek kamatai átlagosan 2 százalékkal emelkedtek. Ezzel egyidejűleg a jegybanknál saját elhatározás alapján elhelyezett betétek után térített évi kamatokat 2 százalékkal emelte fel az MNB. Az államháztartást finanszírozó hiteleknél különösen nagy mértékben növekedtek a rövid lejáratú likviditási hitelek kamatai, valamint a bevételeket megelőlegező folyószámlahitelek kamatai. A jegybank megnövelte a Társadalombiztosítási Alap folyószámlahitele után fizetendő kamatot, valamint a költségvetési intézmények részére nyújtott rövid lejáratú hitelek kamatait. Emelkedtek az Állami Fejlesztési Intézetnek nyújtott hitelek kamatlábai. Nem változtak viszont a jegybank által a pénzintézeteknek nyújtott refinanszírozási hitelek, valamint ezzel megegyezlően az exportfejlesztések előfinanszírozására nyújtott forinthitelek kamatai. (Folytatás a 2. oldalon) A Minisztertanács az Országgyűlés által jóváhagyott 1990. évi gazdaságpolitikai program és állami költségvetés alapján a következő fogyasztói ár- és szociálpolitikai intézkedésekről döntött. I. 1990. első hónapjaiban a lakosság által vásárolt számos fontos terméket és szolgáltatást érintő áremelésre kerül sor. Az áremelések a ráfordítások növekedésével, a termelői és fogyasztói ártámogatások csökkentésével, az adózási feltételek változásaival vannak összefüggésben. Az élelmiszerárak a mezőgazdasági támogatások jelentős csökkentése, valamint az egyéb szabályozó- és költségváltozások következtében január 8-án, illetve egyes terméknél azt követően számottevő mértékben emelkednek. Ez időponttól az élelmiszerek körében csak a 2,8 százalékos zsírtartalmú pasztőrözött tej, a fehér kenyér, a kifli és a zsemle marad hatósági árformában, ezért ezek kivételével a tájékoztatás a termelők által ajánlott árakra épül, és így egyes kereskedelmi egységeknél eltérő árakkal is találkozhat a vásárló. A húsipari termékek árai átlagosan mintegy 32 százalékkal emelkednek. Ezen belül az átlagot meghaladó mértékben drágulnak a sertés tőkehúsok. így például 1 kg sertéscomb és rövidkaraj ára 170 forintról 250 forintra emelkedik. A baromfiipari termékek átlagosan 26-28 százalékkal drágulnak. A húst tartalmazó konzervek árai is emelkednek. A tej és tejtermékek árai mintegy 42-43 százalékkal emelkednek. így például a maximált árformába tartozó 2,8 százalékos zsírtartalmú pasztőrözött tej literenkénti ára 12,90 forintról 18,20 forintra emelkedik. A 20 százalékos zsírtartalmú, 0,2 literes poharas tejföl ára 13forintról 18,40 forintra, a 0,10 kg-os 80 százalékos zsírtartalmú vaj ára 11,60 forintról 18,90 forintra, az eidami sajt kilogrammonkénti ára 152 forintról 205 forintra változik. A malomipari termékek közül a liszt ára 22 százalékkal, a rizsé 16 százalékkal emelkedik. A sütőipari termékek árai várhatóan mintegy 26 százalékkal növekednek. A maximált árformába tartozó fehér kenyér kilogrammonkénti ára 12 forintról 14,80 forintra, a vizes zsemle és tejes kifli ára darabonként 1,30 forintról 1,70 forintra változik. A zsír-, zsírszalonna- és étkezésiszalonna-árak átlagosan 32 százalékkal emelkednek. így például 1 kg sertészsír ára 34 forintról 45 forintra emelkedik. Az étolaj, a margarin és a cukor árváltozását a termelők még nem kezdeményezték. Az élvezeti cikkek közül a fogyasztási adó emelése és a termelői ráfordítások növekedése miatt a cigaretta, a sör és az égetett szeszes italok kb. 20-22 százalékos drágulásával kell számolni a termelő vállalatok árközlései alapján. A rubelviszonylatból behozott személygépkocsiárak döntően az adó emelése és kisebb részben az importárak növekedése miatt január 8-án átlagosan mintegy 25 százalékkal emelkednek. így például a Lada 1300-S típus új ára 255 ezer forint, a Lada Samara (3 ajtós) ára 285 ezer, a Trabant Liurnám mousin 102 ezer, a Wartburg 1,3 Limousin 253 ezer, a Dacia 1300 TX Limousin 217 ezer forint lesz. Az árváltozás nem érinti a vásárlót, ha a gépkocsi átvételére szóló értesítés alapján a gépkocsi teljes vételárát január 6-áig bezárólag kifizette, de a kocsi átvételére csak ezen időpont után kerül sor. Az üzemanyagok árai is január 8-án emelkednek, a motorbenzineknél 3,50 forinttal, az ólommentes benzinnél 3,00 forinttal és gázolajnál 4,00 forinttal literenként. A normálbenzin új ára literenként 28 forint, a szuberbenziné 29,50 forint, az extra és az ólommentes benziné 31 forint, a gázolajé 17 forint lesz. A lakosság részére nyújtott közüzemi ivóvíz- és csatornaszolgáltatás dijai január 8-tól átlagosan 336 százalékkal emelkednek. Ezen belül az ivóvíznél a díjemelés átlagos mértéke 310 százalék, a csatornaszolgáltatásoké 437 százalék. A jelentős mértékű díjemelést a hosszabb ideje változatlan és ezért már irreálisan, helyenként pazarlásra ösztönzően alacsony dijak következtében felhalmozódott állami támogatás csökkentése indokolja. így például Budapesten a víz- és csatornadíjak együttesen köbméterenként 2 forintról 10,10 forintra emelkednek. Az országban működő 32 közüzemi ivóvíz- és csatornaszolgáltató vállalat által alkalmazható új dijakról egyidejűleg külön tájékoztatás jelenik meg a helyi lapokban. A vízdijemelés nemcsak a saját tulajdonú lakásokra, hanem a bérlakásokra is vonatkozik. Azokban a bérleményekben, amelyekben a vízfogyasztás mérhető, ott a fizetendő díj az igénybe vett szolgáltatáshoz igazodik. Ha a vízfogyasztás lakásonként nem mérhető, 1990-ben a díjfizetés a bérlemények komfortfokozatának és szobaszámának függvényében differenciált normatívák alapján történik. Az új díjakat február 1-jétől kell megfizetni, erről a területileg illetékes ingatlankezelő vállalatok írásban tájékoztatják a bérlőket. A lakbérek február 1-jétől átlagosan 35 százalékkal emelkednek. A komfort nélküli és a félkomfortos állami bérlakások bérleti díjai változatlanok maradnak. A komfortos állami lakások lakbére négyzetméterenként 12 forintról 15 forintra, az összkomfortosoké 15 forintról 22 forintra emelkedik. A helyi tanács a lakbér konkrét megállapításánál a műszaki állapottól és a településen belüli fekvéstől függően az eddigieknél nagyobb differenciálással élhet. Tekintettel arra, hogy a lakbér megfizetése mindig előre, a tárgyhónapban esedékes, ezért az első magasabb összegű díjat már februárban kell fizetni. Február 1-jétől a helyi közlekedési tarifák átlagosan 45 százalékkal nőnek, a tarifaemelés Budapesten 55 százalékos, egyes vidéki városokban 43 százalékos, a Volán helyi közlekedésnél 27 százalékos lesz. A 70 éven felüliek ingyenes utazási lehetősége továbbra is fennmarad. A tanuló- és nyugdí- (Folytatás a 2. oldalon) Az már — sajnos — meglehetősen korán kiderült minden hazánkbeli sportbarát előtt, hogy labdarúgó-válogatottunknak vajmi kevés esélye lehet arra, hogy ott szerepeljen az olaszországi labdarúgó-világbajnokság legjobb huszonnégy együttese között. Tény, a pesszimistáknak — vagy nevezzük őket inkább realistáknak? — igazuk lett, a fiúk nem okoztak meglepetést, azaz tökéletesen érvényesült a papírforma. Shaa játékosok nem is mutattak világraszóló produkciót, azért ez mégsem maradt el. Gondoskodott róla Bicskei Bertalan volt (?) szövetségi kapitány. Hogy hogyan? Nos, egyszerű módon: nyilatkozott. Nem ám olyasmiket, hogy sokkal jobb volt az ellenfél, hogy tanítványai képtelenek voltak egy egyenesei rúgni a labdába, meg hogy ilyen küzdőszellemmel, amit nemzeti tizenegyünk produkált, csak szégyenteljes, megalázó kudarcok következhettek be. Nem, ilyesmiket egyáltalán nem mondott. Helyettük egyszer a bíróra panaszkodott, máskor a szerencsét hibáztatta, megint máskor kifejtette — történt ez a spanyoloktól kapott sima négyes után —, hogy ilyen jól még az életben nem játszottak a „fiai”. Hogy komolyan gondolta-e mindezeket a kapitány, arról fogalmam sincsen, abban azonban egészen biztos vagyok, hogy a szurkolók aligha hitték-fogadták el Íz „érveket”. Sőt, a legtöbb futballrajongót — ez meggyőződésem — irritálta a vérszegény, gyenge lábakon álló mentegetődzés. Meg kell mondjam, a fentebbi dolgok szót sem érdemelnének, ha egyyediek lennének. Csakhogy nem azok. A sikereket illetően nem tartozunk éppen a világ élvonalába — s itt tökéletesen mindegy, hogy a sportot, a kultúrát, netán a gazdaságunkat errilí- tem-e —, a magyarázatok, pontosabban a magyarázkodások terén azonban igencsak előkelő helyezésekkel büszkélkedhetünk. Ha egyáltalán ezzel kérkedni lehet... Tapasztalataim szerint alig-alig akad olyan kudarc — bármilyen nagy is legyen ez —, amelyet ne tudnánk egy-két perc alatt kimagyarázni. Nem vitatom, hogy mindezzel önmagunkat megnyugtatjuk, csakhogy a tények ettől még tények maradnak. Kit csapunk be tehát elsődlegesen ? Saját magunkat. Ideje lenne már szakítani ezzel a gyakorlattal. Már csak azért is, mert a hangzatos magyarázatokat éppen eleget hallgattuk az elmúlt időszakokban. Ha ezekből lehetett volna eredményeket kovácsolni, akkor most kis hazánk messze nem ott tartana, ahol valójában tart. Sajnos, nem lehetett, s a jövőben sem lehet. Efelől nemigen lehetnek kétségeink. Eleddig sok-sok olyan — különböző szintű— vezetőnk volt, akiknek a legfőbb — ha éppen nem az egyetlen — erényét az jelentette, hogy mindenből képesek voltak kimosakodni. Jó lenne, ha most olyanok következnének, akik a tetteikkel, a sikereikkel érvelnek... Sárhegyi István
