Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1990-01-30 / 24. szám

NÉPÚJSÁG. 1990 január 30., kedd KÖZLEKEDÉS _____ __________________5. S ebesség és tapadóerő Az autós mozgását elsősorban a forgalmi környezet befolyásol­ja, akkor illeszkedik be legjob­ban a partnerek közé, ha képes a sebességtartásra, azaz felveszi a járműforgalom sebességét. A téli időszak azonban — éppen válto­zó útviszonyaival — egyre távo­labb rendeli egymástól a kocsi­kat, s mind nagyobb szerepet ját­szik a sebesség megválasztásá­ban az útfelület állapota. Bármi­lyen legyen is csapadék, a meg­szokott tapadóerőből elveszít többet vagy kevesebbet — eset­leg mindent — a vezető, s ezért természetes, hogy ilyen időszak­ban lazábbá válik a járműfolyam, s ésszerűen szükségesek lesznek a kocsik közötti nagyobb héza­gok. Az első télies tapasztalatok alapján figyelmeztettek a közle­kedési szakemberek arra, hogy le kellene szokni arról a jellegzetes nyári gyakorlatról, hogy akár előzéssel, akár sávváltással eze­ket a kisebb szabad területeket azonnal elfoglaljuk, a sort fel­töltjük, s ezzel magunknak is, másoknak is megállási, lassítási kockázatokat teremtünk. Az útfelület mindig szennye­zett: olaj, por, gumirészecskék, az aszfaltkopás termékei töltik ki a réseket, a szemmel alig látható üregeket, s amint ezeket nedves­ség éri, kialakul az alattomosabb, csúszó felületi réteg. Elég ehhez csupán a ködszitálás, s a megcsú­szás, a kisodródás veszélye máris növekszik! Nem is szólva a hóról, ónos esőről, amikor a kialakuló finom jégréteg a tapadási értéket a száraz úton mért értékek egyti- zede alá csökkenti. Túlzott biza­lom az, ha valaki a saját kocsijá­nak az úttartásában, gumiabron­csainak „különleges” voltában hisz, s úgy véli, hogy mindez ele­gendő. Egyrészt a legkorszerűbb kocsi, a legjobb mintázatú gumi­abroncs számára is más a száraz és más a csúszós út, másrészt pe­dig nincs biztosíték arra, hogy a környezetben közlekedő többi­ek járművei ugyanezt tudják! A meteorológiai hatások min­denképpen objektív tapadóerő­vesztést okoznak, s ennek kivé­désére valamennyi autós számá­ra csak a sebesség csökkentése kínálkozik jó megoldásnak. Hozzá pedig legalább olyan fon­tos a nagyobb távolságok megte­remtése. Vonatkozik ez mind a követésre, mind pedig az egymás melletti haladás oldaltávolságai­ra. Nem szabad tehát megfeled­kezni a téli időszak sajátosságai­ról, miszerint a csapadékviszo­nyok gyorsan változó, rövid sza­kaszonként is eltérő útfelülete­ket hozhatnak az autós alá, nem­egyszer kiszámíthatatlan, hogy 50-100 méterrel arrébb milyen lesz az út. Az adottságok gyors változását sem lehet rugalmasan követni, ha valaki egy adott tem­póhoz ragaszkodik. Kikerülés ködben Közismert, hogy ködös idő­ben erősen lelassul a forgalom, a járművek vezetői igyekeznek la­za sorban követni egymást, hi­szen így egyrészt támaszkodni le­het az előttünk haladó kocsi zá­rófényeire, másrészt pedig ma­rad idő és hely egy esetleg szük­ségessé váló fékezésre, vagy más manőverre... Előzésekre általában nem vál­lalkozik senki, kivéve azokat az eseteket, amikor a helyi útadott- ságok egészen bizonyossá teszik a végrehajtás lehetőségét. Álló és leálló járművek kikerülésére azonban ilyen időjárási körül­mények között is szükség van. A legtöbb bajt az okozza, hogy a kikerülést végző jármű vezető­je olyankor is „menetből” kezdi meg a manővert, amikor egyálta­lán nincs módja tájékozódni a szembejövő forgalomról! A kikerülés ködben türelmet igényel. Az esetek többségében amúgy is csak akkor válik érez­hetővé a kikerülendő jármű, amikor már csak néhány méteres távolságban van tőle az autós, s mivel ködben mindenki igyek­szik magát távoltartani az út fe­lezővonalától, számítani kell ar­ra is, hogy maga az előttünk álló jármű is — terjedelmétől függő­en — takar. Eltakarja még a köd­falat is, amelyen pedig észreve- hetőek lennének a szemben jövő jármű szórt fényei. A helyes megoldás tehát semmiképpen sem a menetből kikerülés, ha­nem a szinte gurulásból vagy megállásból olyan előzetes pozí­ció elfoglalása, amely a járművet csak kissé teszi ki balra az aka­dály mögött, viszont arra módot ad, hogy a vezetőülésből bete­kinthető legyen az úttest másik oldala is. Lényeges dolog, hogy a vezető annak a járműnek egész hosszát vegye szemügyre, amelyik mel­lett elhaladni kíván. A biztonsági oldaltávolságot ilyenkor a lehető legkisebbre kell méretezni, hogy az út többi részéből minél keve­sebbet foglaljunk el, ám az sem kizárt, hogy valaki tartózkodik az álló jármű bal oldalán, s a ki­kerülés megkezdése előtt erről is meg kell győződni. Az akadály hosszának felmé­rése már csak azért sem hiányoz­hat, mert ebből becsülheti meg a járművezető azt az időtartamot, amit a kikerülést követő vissza­húzódás előtt a szemben jövők forgalmi sávjában, vagy ahhoz közel kell eltölteni. Sokszorosan fontossá válik az index használata, mivel villogá­sával olyan többletfényt ad ép­pen a „kényes” bal oldalon, ami a szemben felbukkanókat már előzetesen tájékoztathatja a saját kocsink helyzetéről. S persze a kötelezettségen túl ez jó jelzés azoknak is, akik követnek ben­nünket: előkészíti őket arra, hogy számukra is szükségessé válik a kikerülési manőver. Miért? Miért? Miért? A hír hamar bejárta az országot: az M7-es és az Ml-es autópálya Budapest felé tartó csomópont­jában közel 200 gépkocsi ütközött össze január 23-án. Egy ember bennégett, több mint ötvenen megsérültek. Sokakban felmerül a kérdés, miért történt ez a katasztrófa nagyságú közlekedési baleset, miért nem lehetett az elsők után megakadályozni, hogy újabb és újabb járművek ütközzenek, emberek tucatjai sérüljenek meg? Szakemberek szerint csökkent volna a kár nagysága, ha a tűzoltók megfelelő eszközökkel ren­delkeznének. Ugyancsak kevesebb lenne a számla, ha az autópályák találkozásánál — nyugaton használatos — fényberendezés jelezhette volna: TÖMEGBAI.ESET! A csúszás- veszély hónapja Kevés olyan ember van, aki gyaloglás közben ne csúszott volna már el. A megcsúszásnak a járművek ugyanúgy ki vannak téve, mint a gyalogló ember. A járművek megcsúszása is télen gyakoribb. Veszé­lyessége elsősorban azon múlik, hogy a jármű mi­lyen sebességgel haladt, és ütközéskor milyen gyor­san csökken a sebessége nullára. Télen a gépjárművek megcsúszása igen gyakran előzés közben történik. Hiába biztosított az adott forgalmi szituációban az előzés minden feltétele — beleértve az előző és előzött gépkocsi 20 km-es se­bességtöbbletét is —, a csúszós úton végrehajtott kormánymozdulat eredményeként a kocsi átvá­gódhat a másik forgalmi sávba, vagy az út mellé. A csúszós úton rendelkezésre álló tapadóerő a kocsi egyenes irányú haladásához még elégséges, de az előzéskor végrehajtott gyorsítás, majd kormányzás (oldalirányú erő) következtében a tapadóerő már kevés lehet a gépjármű kormányozhatóságára. (Ér­demes elővenni a gépjárművezetői tanfolyamon használt tankönyvet, és felfrissíteni a „tapadási kör”-ről tanultakat!) Rossz látási viszonyok mellett különös gondot kell fordítani a világító- és jelzőberendezések mű­ködésére. Ha közülük — többek között — a féklám­pa nem működik, tilos a gépjárművel közlekedni. A sötétben közlekedőket gyakran zavarja, elva­kítja a vele szemben közlekedők szabálytalan — embertelen — fényszóróhasználata. Ez a szabályok szerint is szigorúan elítélendő vétség. A ködlámpa használata is — sokan nem tudják — feltételhez kötött. Tompított fényszóró helyett ködfényszórót (hátsó ködlámpát is) csak akkor sza­bad bekapcsolni, ha a látási viszonyok egészen lassú haladást tennének lehetővé. Ez az egészen lassú ha­ladás autópályán 60 km/h, egyéb úton 25 km/h se­bességgel való haladást jelent. Ha a baleset helyszínére elsőnek érkezünk, jogi­lag is kötelező, hogy megálljunk és segítséget nyújt­sunk. De kötelező akkor is megállni és segítséget nyújtani, ha a baleset helyszínén tartózkodók közül valaki arra jelzést ad. Nem mentesít senkit sem a törvény a segélynyújtási kötelezettség teljesítése alól. Nem mentség és kifogás például, hogy a „vér látásától” rosszul lesz valaki. Annak is meg kell állni és a tőle elvárható segítségadást meg kell kezdeni. (Jelzéselhelyezés, hogy a közlekedők időben lassít­hassanak, más gépjárművek leállítása, stb.) A rossz kéziszerszámok mind a munkahelyen, mind otthon balesetet okozhatnak, és gyakran okoznak is. A kalapácsok, balták, fejszék nemcsak a velük dolgozóra, hanem a munkát végző környe­zetében lévőre is veszélyt jelenthetnek. Ezeket a szerszámokat ékeléssel vagy más módon is jól kell a nyélhez rögzíteni. Az üzletekben vásárolt új szer­szám gyakran nem felel meg a követelményeknek. Baleset esetén ilyen esetben is a szerszám (kala­pács) használójáé a felelősség, és nem az árusító üz­leté vagy gyártóé. Közlekedésbiztonsági híradó igaz hamis 1. Ha biztosítottak az előzés feltételei, útkereszteződésben és vasúti átjáróban a kerékpárost igen, de a szóló motorkerékpárost nem szabad megelőzni. .................... 2. Az előzés öt feltétele közül nem mind vonatkozik kikerülésre...................... 3. Ha az úttest közepén lévő pályán villamos áll, azt balról szabad kikerülni. .................... 4. Az előzést megkezdettnek kell tekinteni, amikor az előzni kívánó gépjármű a kihúzódást megkezdte az úttestnek arra a részére, amelyen az előzést végrehajtja........................... 5. A gépkocsik tompított fényszóró izzói az előírás szerint vagy szimmetrikusak, vagy aszimmetrikusak lehetnek.......................... 6. Ha a gépkocsi féklámpája nem mű­ködik, akkor csak nappal szabad közlekedni. .................... 7 . Balesetkor a fájdalmasan jajgató, törött lábú sérültet előbb kell segélyben részesíteni, mint a verej- tékes arcú, kérdésre nem felelő sérültet. .................... 8. Az üzletben újként vásárolt kala­páccsal a munka (kalapálás) azonnal megkezdhető, mert az veszélytelen. .................... Hi ba­elhárítási alapismeretek A kirakatversenyben résztvevő gyógyszertárak jutalmazása A Heves Megyei Közlekedés- biztonsági Tanács — a Köjál egész­ségnevelési osztálya közreműkö­désével — kirakatversenyt hirde­tett a megyében lévő gyógyszertá­rak részére azzal a céllal, hogy a gyógyszertárak az általuk készített kirakatok speciális mondanivaló­jával (propagandájával) hozzájá­ruljanak a közlekedés biztonságá­nak szilárdításához. A kirakatversenyben résztve­vő gyógyszertárak nagyon ötle­tesen, szemléletesen és hatáso­san mutatták be a gyógyszerek, a szeszes ital és a vezetés közbeni dohányzás káros hatását a közle­kedés biztonságára. A szemlélte­tést több új ötlettel is gazdagítot­ták. A megyei KBT az 51. sz. egri, a 16. sz. gyöngyösi, a 26. sz. hor- ti, valamint a makiári és a bese- nyőtelki gyógyszertárakat juta­lomban és elismerésben részesí­tette. A jutalmakat és elismeréseket 1990. január hó 25-én adta át Huszár Mihály r. alezredes, az MKBT titkára. A magánautósok képzésében egyre nagyobb szerepet kap a gyakorlati műszaki oktatás, s va­lóban egyre nagyobb arra az igény, hogy a jármű tulajdonosa legalább a kisebb, útközben lét­rejött hibákat el tudja hárítani, s ne szoruljon rá — banális aprósá­gok miatt — szerelőre. A baj csak az — állítják a kép­zéssel foglalkozók —, hogy a ta­nulók túlnyomó többsége akar ugyan érteni a hiba elhárításá­hoz, ám elhanyagolja azt, ami megelőzné: a szerkezeti, az alap­vető üzemeltetési ismeretek elsa­játítását. Ezt amolyan felesleges „elmé­Díjazott szakdolgozatok A Heves Megyei Közlekedés- biztonsági Tanacs pénzjutalom­mal díjazta az egri tanárképző főiskola hallgatói által készített közlekedési témájú szakdolgo­zatok legjobbjait. Első dijat érdemelt ki Darázs Tibor—Karóczkai Margit „Köz­lekedésre nevelés az általános is­kolák felső tagozatában” című közös munkája. Jutalmuk háromezer forint. Második díjra tartották érde­mesnek a szakdolgozatok elbírá­lói Koleszár Tamás főiskolai hallgató Commodore-64 típusú számítógépekre írt KRESZ-ok- tatóprogramját. Az ő jutalma ezerötszáz forint. Harmadik díjas Árvái Attila „Közlekedési parkok tervezése” című munkája, amelyet ezer fo­rinttal jutalmaztak. A Heves Megyei Közlekedés- biztonsági Tanacs a jutalmazott pályamunkák minél szélesebb körű alkalmazásáról is gondos­kodni kíván. A jutalmakkal to­vábbi munkákra ösztönzi a jövő pedagógusait. leti biflázásnak” tekinti, amit legfeljebb igen-nem, vagy 1-2-x alapon érdemes megtanulni. S persze, csodálkozik azután, hogy amikor éleshelyzetbe kerül, ma­gát a hibát sem ismeri fel megfe­lelően. Egyszerűen nem tudja, hol kell keresnie! El is megy a kedve a továbbiakban ettől, s úgy tesz, mintha műszaki ismeretek­ről soha nem is hallott volna! Főként a vezetést tanulók fi­gyelmét hívják fel a szakemberek a műszaki elmélet nagyobb meg­becsülésére. Éppen a későbbi sa­ját gyakorlati érdekükben.

Next

/
Thumbnails
Contents