Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-30 / 24. szám
NÉPÚJSÁG. 1990 január 30., kedd KÖZLEKEDÉS _____ __________________5. S ebesség és tapadóerő Az autós mozgását elsősorban a forgalmi környezet befolyásolja, akkor illeszkedik be legjobban a partnerek közé, ha képes a sebességtartásra, azaz felveszi a járműforgalom sebességét. A téli időszak azonban — éppen változó útviszonyaival — egyre távolabb rendeli egymástól a kocsikat, s mind nagyobb szerepet játszik a sebesség megválasztásában az útfelület állapota. Bármilyen legyen is csapadék, a megszokott tapadóerőből elveszít többet vagy kevesebbet — esetleg mindent — a vezető, s ezért természetes, hogy ilyen időszakban lazábbá válik a járműfolyam, s ésszerűen szükségesek lesznek a kocsik közötti nagyobb hézagok. Az első télies tapasztalatok alapján figyelmeztettek a közlekedési szakemberek arra, hogy le kellene szokni arról a jellegzetes nyári gyakorlatról, hogy akár előzéssel, akár sávváltással ezeket a kisebb szabad területeket azonnal elfoglaljuk, a sort feltöltjük, s ezzel magunknak is, másoknak is megállási, lassítási kockázatokat teremtünk. Az útfelület mindig szennyezett: olaj, por, gumirészecskék, az aszfaltkopás termékei töltik ki a réseket, a szemmel alig látható üregeket, s amint ezeket nedvesség éri, kialakul az alattomosabb, csúszó felületi réteg. Elég ehhez csupán a ködszitálás, s a megcsúszás, a kisodródás veszélye máris növekszik! Nem is szólva a hóról, ónos esőről, amikor a kialakuló finom jégréteg a tapadási értéket a száraz úton mért értékek egyti- zede alá csökkenti. Túlzott bizalom az, ha valaki a saját kocsijának az úttartásában, gumiabroncsainak „különleges” voltában hisz, s úgy véli, hogy mindez elegendő. Egyrészt a legkorszerűbb kocsi, a legjobb mintázatú gumiabroncs számára is más a száraz és más a csúszós út, másrészt pedig nincs biztosíték arra, hogy a környezetben közlekedő többiek járművei ugyanezt tudják! A meteorológiai hatások mindenképpen objektív tapadóerővesztést okoznak, s ennek kivédésére valamennyi autós számára csak a sebesség csökkentése kínálkozik jó megoldásnak. Hozzá pedig legalább olyan fontos a nagyobb távolságok megteremtése. Vonatkozik ez mind a követésre, mind pedig az egymás melletti haladás oldaltávolságaira. Nem szabad tehát megfeledkezni a téli időszak sajátosságairól, miszerint a csapadékviszonyok gyorsan változó, rövid szakaszonként is eltérő útfelületeket hozhatnak az autós alá, nemegyszer kiszámíthatatlan, hogy 50-100 méterrel arrébb milyen lesz az út. Az adottságok gyors változását sem lehet rugalmasan követni, ha valaki egy adott tempóhoz ragaszkodik. Kikerülés ködben Közismert, hogy ködös időben erősen lelassul a forgalom, a járművek vezetői igyekeznek laza sorban követni egymást, hiszen így egyrészt támaszkodni lehet az előttünk haladó kocsi zárófényeire, másrészt pedig marad idő és hely egy esetleg szükségessé váló fékezésre, vagy más manőverre... Előzésekre általában nem vállalkozik senki, kivéve azokat az eseteket, amikor a helyi útadott- ságok egészen bizonyossá teszik a végrehajtás lehetőségét. Álló és leálló járművek kikerülésére azonban ilyen időjárási körülmények között is szükség van. A legtöbb bajt az okozza, hogy a kikerülést végző jármű vezetője olyankor is „menetből” kezdi meg a manővert, amikor egyáltalán nincs módja tájékozódni a szembejövő forgalomról! A kikerülés ködben türelmet igényel. Az esetek többségében amúgy is csak akkor válik érezhetővé a kikerülendő jármű, amikor már csak néhány méteres távolságban van tőle az autós, s mivel ködben mindenki igyekszik magát távoltartani az út felezővonalától, számítani kell arra is, hogy maga az előttünk álló jármű is — terjedelmétől függően — takar. Eltakarja még a ködfalat is, amelyen pedig észreve- hetőek lennének a szemben jövő jármű szórt fényei. A helyes megoldás tehát semmiképpen sem a menetből kikerülés, hanem a szinte gurulásból vagy megállásból olyan előzetes pozíció elfoglalása, amely a járművet csak kissé teszi ki balra az akadály mögött, viszont arra módot ad, hogy a vezetőülésből betekinthető legyen az úttest másik oldala is. Lényeges dolog, hogy a vezető annak a járműnek egész hosszát vegye szemügyre, amelyik mellett elhaladni kíván. A biztonsági oldaltávolságot ilyenkor a lehető legkisebbre kell méretezni, hogy az út többi részéből minél kevesebbet foglaljunk el, ám az sem kizárt, hogy valaki tartózkodik az álló jármű bal oldalán, s a kikerülés megkezdése előtt erről is meg kell győződni. Az akadály hosszának felmérése már csak azért sem hiányozhat, mert ebből becsülheti meg a járművezető azt az időtartamot, amit a kikerülést követő visszahúzódás előtt a szemben jövők forgalmi sávjában, vagy ahhoz közel kell eltölteni. Sokszorosan fontossá válik az index használata, mivel villogásával olyan többletfényt ad éppen a „kényes” bal oldalon, ami a szemben felbukkanókat már előzetesen tájékoztathatja a saját kocsink helyzetéről. S persze a kötelezettségen túl ez jó jelzés azoknak is, akik követnek bennünket: előkészíti őket arra, hogy számukra is szükségessé válik a kikerülési manőver. Miért? Miért? Miért? A hír hamar bejárta az országot: az M7-es és az Ml-es autópálya Budapest felé tartó csomópontjában közel 200 gépkocsi ütközött össze január 23-án. Egy ember bennégett, több mint ötvenen megsérültek. Sokakban felmerül a kérdés, miért történt ez a katasztrófa nagyságú közlekedési baleset, miért nem lehetett az elsők után megakadályozni, hogy újabb és újabb járművek ütközzenek, emberek tucatjai sérüljenek meg? Szakemberek szerint csökkent volna a kár nagysága, ha a tűzoltók megfelelő eszközökkel rendelkeznének. Ugyancsak kevesebb lenne a számla, ha az autópályák találkozásánál — nyugaton használatos — fényberendezés jelezhette volna: TÖMEGBAI.ESET! A csúszás- veszély hónapja Kevés olyan ember van, aki gyaloglás közben ne csúszott volna már el. A megcsúszásnak a járművek ugyanúgy ki vannak téve, mint a gyalogló ember. A járművek megcsúszása is télen gyakoribb. Veszélyessége elsősorban azon múlik, hogy a jármű milyen sebességgel haladt, és ütközéskor milyen gyorsan csökken a sebessége nullára. Télen a gépjárművek megcsúszása igen gyakran előzés közben történik. Hiába biztosított az adott forgalmi szituációban az előzés minden feltétele — beleértve az előző és előzött gépkocsi 20 km-es sebességtöbbletét is —, a csúszós úton végrehajtott kormánymozdulat eredményeként a kocsi átvágódhat a másik forgalmi sávba, vagy az út mellé. A csúszós úton rendelkezésre álló tapadóerő a kocsi egyenes irányú haladásához még elégséges, de az előzéskor végrehajtott gyorsítás, majd kormányzás (oldalirányú erő) következtében a tapadóerő már kevés lehet a gépjármű kormányozhatóságára. (Érdemes elővenni a gépjárművezetői tanfolyamon használt tankönyvet, és felfrissíteni a „tapadási kör”-ről tanultakat!) Rossz látási viszonyok mellett különös gondot kell fordítani a világító- és jelzőberendezések működésére. Ha közülük — többek között — a féklámpa nem működik, tilos a gépjárművel közlekedni. A sötétben közlekedőket gyakran zavarja, elvakítja a vele szemben közlekedők szabálytalan — embertelen — fényszóróhasználata. Ez a szabályok szerint is szigorúan elítélendő vétség. A ködlámpa használata is — sokan nem tudják — feltételhez kötött. Tompított fényszóró helyett ködfényszórót (hátsó ködlámpát is) csak akkor szabad bekapcsolni, ha a látási viszonyok egészen lassú haladást tennének lehetővé. Ez az egészen lassú haladás autópályán 60 km/h, egyéb úton 25 km/h sebességgel való haladást jelent. Ha a baleset helyszínére elsőnek érkezünk, jogilag is kötelező, hogy megálljunk és segítséget nyújtsunk. De kötelező akkor is megállni és segítséget nyújtani, ha a baleset helyszínén tartózkodók közül valaki arra jelzést ad. Nem mentesít senkit sem a törvény a segélynyújtási kötelezettség teljesítése alól. Nem mentség és kifogás például, hogy a „vér látásától” rosszul lesz valaki. Annak is meg kell állni és a tőle elvárható segítségadást meg kell kezdeni. (Jelzéselhelyezés, hogy a közlekedők időben lassíthassanak, más gépjárművek leállítása, stb.) A rossz kéziszerszámok mind a munkahelyen, mind otthon balesetet okozhatnak, és gyakran okoznak is. A kalapácsok, balták, fejszék nemcsak a velük dolgozóra, hanem a munkát végző környezetében lévőre is veszélyt jelenthetnek. Ezeket a szerszámokat ékeléssel vagy más módon is jól kell a nyélhez rögzíteni. Az üzletekben vásárolt új szerszám gyakran nem felel meg a követelményeknek. Baleset esetén ilyen esetben is a szerszám (kalapács) használójáé a felelősség, és nem az árusító üzleté vagy gyártóé. Közlekedésbiztonsági híradó igaz hamis 1. Ha biztosítottak az előzés feltételei, útkereszteződésben és vasúti átjáróban a kerékpárost igen, de a szóló motorkerékpárost nem szabad megelőzni. .................... 2. Az előzés öt feltétele közül nem mind vonatkozik kikerülésre...................... 3. Ha az úttest közepén lévő pályán villamos áll, azt balról szabad kikerülni. .................... 4. Az előzést megkezdettnek kell tekinteni, amikor az előzni kívánó gépjármű a kihúzódást megkezdte az úttestnek arra a részére, amelyen az előzést végrehajtja........................... 5. A gépkocsik tompított fényszóró izzói az előírás szerint vagy szimmetrikusak, vagy aszimmetrikusak lehetnek.......................... 6. Ha a gépkocsi féklámpája nem működik, akkor csak nappal szabad közlekedni. .................... 7 . Balesetkor a fájdalmasan jajgató, törött lábú sérültet előbb kell segélyben részesíteni, mint a verej- tékes arcú, kérdésre nem felelő sérültet. .................... 8. Az üzletben újként vásárolt kalapáccsal a munka (kalapálás) azonnal megkezdhető, mert az veszélytelen. .................... Hi baelhárítási alapismeretek A kirakatversenyben résztvevő gyógyszertárak jutalmazása A Heves Megyei Közlekedés- biztonsági Tanács — a Köjál egészségnevelési osztálya közreműködésével — kirakatversenyt hirdetett a megyében lévő gyógyszertárak részére azzal a céllal, hogy a gyógyszertárak az általuk készített kirakatok speciális mondanivalójával (propagandájával) hozzájáruljanak a közlekedés biztonságának szilárdításához. A kirakatversenyben résztvevő gyógyszertárak nagyon ötletesen, szemléletesen és hatásosan mutatták be a gyógyszerek, a szeszes ital és a vezetés közbeni dohányzás káros hatását a közlekedés biztonságára. A szemléltetést több új ötlettel is gazdagították. A megyei KBT az 51. sz. egri, a 16. sz. gyöngyösi, a 26. sz. hor- ti, valamint a makiári és a bese- nyőtelki gyógyszertárakat jutalomban és elismerésben részesítette. A jutalmakat és elismeréseket 1990. január hó 25-én adta át Huszár Mihály r. alezredes, az MKBT titkára. A magánautósok képzésében egyre nagyobb szerepet kap a gyakorlati műszaki oktatás, s valóban egyre nagyobb arra az igény, hogy a jármű tulajdonosa legalább a kisebb, útközben létrejött hibákat el tudja hárítani, s ne szoruljon rá — banális apróságok miatt — szerelőre. A baj csak az — állítják a képzéssel foglalkozók —, hogy a tanulók túlnyomó többsége akar ugyan érteni a hiba elhárításához, ám elhanyagolja azt, ami megelőzné: a szerkezeti, az alapvető üzemeltetési ismeretek elsajátítását. Ezt amolyan felesleges „elméDíjazott szakdolgozatok A Heves Megyei Közlekedés- biztonsági Tanacs pénzjutalommal díjazta az egri tanárképző főiskola hallgatói által készített közlekedési témájú szakdolgozatok legjobbjait. Első dijat érdemelt ki Darázs Tibor—Karóczkai Margit „Közlekedésre nevelés az általános iskolák felső tagozatában” című közös munkája. Jutalmuk háromezer forint. Második díjra tartották érdemesnek a szakdolgozatok elbírálói Koleszár Tamás főiskolai hallgató Commodore-64 típusú számítógépekre írt KRESZ-ok- tatóprogramját. Az ő jutalma ezerötszáz forint. Harmadik díjas Árvái Attila „Közlekedési parkok tervezése” című munkája, amelyet ezer forinttal jutalmaztak. A Heves Megyei Közlekedés- biztonsági Tanacs a jutalmazott pályamunkák minél szélesebb körű alkalmazásáról is gondoskodni kíván. A jutalmakkal további munkákra ösztönzi a jövő pedagógusait. leti biflázásnak” tekinti, amit legfeljebb igen-nem, vagy 1-2-x alapon érdemes megtanulni. S persze, csodálkozik azután, hogy amikor éleshelyzetbe kerül, magát a hibát sem ismeri fel megfelelően. Egyszerűen nem tudja, hol kell keresnie! El is megy a kedve a továbbiakban ettől, s úgy tesz, mintha műszaki ismeretekről soha nem is hallott volna! Főként a vezetést tanulók figyelmét hívják fel a szakemberek a műszaki elmélet nagyobb megbecsülésére. Éppen a későbbi saját gyakorlati érdekükben.
