Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1990-01-27 / 23. szám

HEVES MEGYEI IXL. évfolyam, 23. szám ÁRA: 1990. január 27., szombat 5,30 FORINT POLITIKAI NAPILAP VÁLASZTÁSI FÓRUM ..olvashatják majd a pártok programjait...’' (3. oldal) MÉLTATLAN VITA EGY LEENDŐ EGRI EGYETEM KÖRÜL „...a városi tanács és a főiskola között tátongó szakadék nem létezik.” (4. oldal) LEGÁNYI FERENC EMLÉKEZETE „...csaknem 200 ezer darab őslénytani (növény- és állatta­ni) maradványt gyűjtött össze.” (5. oldal) ŐRIZETBE VETTÉK A GÁZOLÓT „...megállás nélkül továbbhajtott...” (16. oldal) Václav Havel hazánkban tárgyalt Pénteken reggel az Országház előtti téren rendezték meg Vác­lav Havel ünnepélyes fogadását. Közvetlenül az ünnepélyes fo­gadtatás ceremóniája után a Par­lamentben megbeszélést tartott Václav Havel és magyar vendég­látója Szűrös Mátyás. A két tár­gyalópartner szakértők körében ült a tárgyalóasztalhoz. A z eszmecsere első nagy téma - csoportja magától értetődően az európai helyzet alakulását érin­tette, s ennek részeként a két poli­tikus szót váltott a regionális együttműködés lehetőségeiről vallott nézeteiről, illetve a közép- kelet-európai térség és a tágabb értelemben vett Európa kapcso­latainak távlatairól. Václav Ha­vel — aki Lengyelországból ér­kezett hazánkba — hangoztatta, hogy Csehszlovákia számára Magyarország és Lengyelország nem egyszerűen egy a szomszé­dok közül. Fokozott figyelem­mel követik mindkét ország re­formtörekvéseit, hiszen mindhá­rom országot ugyanaz a törekvés vezérli: rátalálni az Európához való felzárkózás útjára, s megújí­tani társadalmi életüket. A cseh­szlovák felfogás szerint mind­ezeket a lépéseket az érintett or­szágnak össze kellene hangolni­uk. E koordinációra Václav Ha­vel konkrét javaslattal is szolgált: meghívta Szűrös Mátyást egy március végén Pozsonyban tar­tandó csehszlovák-lengyel-ma- gyar elnöki „csúcstalálkozóra”. E találkozónak főként az Euró­pához való felzárkózás érdeké­ben tett erőfeszítések koordiná­ciójával kellene foglalkoznia. Václav Havel felvetette azt is, hogy célszerű lenne a tanácsko­zásra meghívni Ausztria és Olaszország külügyminisztereit. Szűrös Mátyás elfogadta a meghívást, amelyet konstruktív ötletnek tartott. Ugyanakkor fel­hívta tárgyalópartnereinek fi­gyelmét arra, hogy a kibonatko- zóban lévő osztrák-magyar- olasz-jugoszláv négyoldalú együttműködés már megvetette az alapjait egy regionális össze­fogásnak, s kívánatos lenne, hogy Csehszlovákia fontolja meg kapcsolódásának lehetőségét ehhez az együttműködéshez. A találkozó részleteinek kidolgo­zása az érintett országok külügy­minisztereire vár. A magyar-csehszlovák kétol­dalú kapcsolatokat érintve Szű­rös Mátyás javasolta, hogy a két ország külügyminisztériumát bízzák meg a kapcsolatok „jó­szomszédi deklarációjának ” elő­készítésével. E dokumentumban határoznák meg, hogy miként képzelik el a kétoldalú kontaktu­sok új alapokra helyezését. Ez a deklaráció lépne a barátsági és együttműködési szerződés örö­kébe, amely immár betöltötte szerepét. Az államfői találkozóról ter­mészetesen nem hiányzott a bős­nagymarosi beruházás sorsának áttekintése. Szűrös Mátyás ezzel kapcsolatban ismételten aláhúz­ta, hogy a magyar kormány lépé­seket tett a nagymarosi vízlépcső építésére kötött szerződés fel­bontására. Magyarország emel­lett azt javasolja, hogy a bősi léte­sítmények sorsával kapcsolatos kormányszintű tanácskozást csak a szakértői eszmecserék után tartsák meg. A csehszlovák tárgyalópart­nerek arról számoltak be, hogy két szakbizottságuk foglalkozott az építkezés helyzetével, s arra a meggyőződésre jutottak, hogy a vízlépcsőrendszer környezetvé­delmi szempontból káros beru­házás. (Folytatás a 2. oldalon) Elfogadták a föld- és a termelőszövetkezeti törvény módosítását — Václav Havel a Parlamentben — Tárgyaltak a képviselők jogállásáról és javadalmazásáról — Bárki alapíthat lapot Király Zoltán szorgalmazta a megyei sajtó tényleges önállóságát Az Országgyűlés szerdán folytatja munkáját Pénteken a földtörvény vitájá­val folytatta munkáját az Or­szággyűlés januári ülésszaka. Előtte azonban Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnö­ke bejelentette: a kormány kérte, hogy a képviselők ezen az ülés­szakon mindenképpen tárgyal­ják az alkoholisták bíróság által elrendelt intézeti gyógykezelésé­nek megszüntetéséről szóló tör­vényjavaslatot. Ezt az elnök is tá­mogatta. Emellett tájékoztatott arról, hogy a nap során a Parla­ment vendége lesz Václav Havel, Csehszlovákia köztársasági el­nöke. Az általános és részletes vita után Hütter Csaba mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter válaszolt a vitában elhangzott felvetésekre. Elmondotta, hogy a képviselők az említett kérdés­ben gyakorlatilag két táborra szakadtak. A nagyobbik tábor — a mezőgazdaságban dolgozók — a kormány által beteijesztett mó­dosító javaslat elfogadását támo­gatja. Elsősorban gazdasági in­dítékaik vannak. A vitázók más része a társadalmi igazságtétel szándékától vezérelve a földfor­galom befagyasztását, a megvál­tott földek visszaadását szorgal­mazza. A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt évi földforgalom alapján — ameny- nyiben ilyen ütemben folyik to­vább a földek értékesítése — 600 esztendő szükséges ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek által megváltott földeket eladják. En­nek alapján semmi nem indokol­ja a földforgalom befagyasztását. A továbbiakban a miniszter arról szólt, hogy az élelmiszer- gazdaság igen fontos szerepet tölt be a dollárelszámolású ex­portban. Az agrárágazat a termelési költségek tekintetében sem szé­gyenkezhet. Rövid összehasonlí­tásokat közölt a magyar, az NSZK-beli és az osztrák agrárá­rak között; elmondotta, hogy a kenyérgabona felvásárlási ára Magyarországon 5700 forint tonnánként, ugyanez az NSZK- ban 12 882 forint (átszámítva), s Ausztriában 26 100 forint. A ku­korica magyarországi ára 6200 forint, az NSZK-ban 12 405, Ausztriában 18 706 forint. A sertéshús felvásárlási ára Ma­gyarországon 70-72 forint, az NSZK-ban 120, Ausztriában pe­dig 103. Magyarországon termé­szetesen mások a kereseti viszo­nyok, így az összehasonlítás bi­zonyos tekintetben nem reális, ám ha valamilyen ok miatt eze­ket az élelmiszereket importálni kellene, akkor az említett magas árakat fizetné meg a lakosság is a jelenlegi kereseti viszonyok kö­zepette. Ezért fontos, hogy a Parlament helyesen döntsön. A továbbiakban a termelőszö­vetkezeti földek visszaadásával kapcsolatban elmondotta: vala­Képviselőink egy csoportja a szünetben (Fotó: Perl Márton) mennyien egyetértenek abban, hogy a megváltott földterület árának utólagos rendezése szük­séges, de meg kell határozni a reális megváltási árat, s azt, hogy milyen forrásból kártalanítsák az érintetteket. Az ország jelenleg azonban nincs olyan helyzetben, hogy ilyen célra jelentős összeget fordítani tudna. Ezután az elnök pontonként sorra vette a módosító indítvá­nyokat, és szavazást rendelt el. Egy szövegpontosító javaslat ki­vételével valamennyi képviselői indítványt elvetette az Ország- gyűlés. E módosítással együtt nagy többséggel, 216 igen és 15 Parlamenti tudósítónk jelenti: Ha „elmozdul” ... Akarnak-e ötvenforíntos ke­nyeret? — ezzel a drámai kérdés­sel kezdte a földről, a termelő- szövetkezetekről szóló törvénye javaslat vitájában elmondott fel­szólalását Sebők József, a kará- csondi termelőszövetkezeti el­nök-képviselő. — Vajon, valóban ilyen drá­mai a mezőgazdaság helyzete? — kérdeztük tegnap reggel a vita folytatásakor dr. Hütter Csabát, mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert. — Nagyon drámai, és nagyon drámaivá válhat — válaszolta a tárca vezetője. — Sebők képvise­lő úr voltaképpen az egész ügy­nek a gazdasági vetületére vo­natkozó intenciókat adott. Ha összevetem a magyar élelmiszer- árakat, amelyek a hazai állam­polgárok számára az elviselhető- ség felső határán vannak, a nyu­gat-európai árakkal, s ha egybe­vetem a nyugati felvásárlási ára­kat a magyarral, óriási a különb­ség. A világon mindenütt tudják azt, hogy a kisgazdaságokon ala­puló farmerszerű gazdálkodás szép, de drága. Ezért a föld kon­centrációja zajlik ma mindenütt, politikai tűrőképesség függvé­nyében gyorsabban vagy kevés­bé gyorsan. Tehát, ami Magyar- országon a pártállam vezényleté­vel lefolyt, a termelőszövetkeze­tek megalakítása a magángazda­ságok bázisán, az egy szervesebb fejlődés útján járó világrészben, országokban úgy zajlik le, hogy a piac kemény és könyörtelen ver­senye hozza magával a koncent­rációt. Nálunk most, — a jelenle­ginek az átalakítása, még ha az átalakítás jó irányú is, sok-sok pénzbe kerül, amelyet nyilvánva­ló a nemzet állampolgárainak kell kifizetniük. A képviselői kérdés — a föld- tulajdon változtatásának tükré­ben — nem volt hát csupán köl­tői. * Egy parlamenti bizottságot búcsúztattak „képletesen” teg­nap a T. Házban, amikor dr. Papp Elemér, képviselő vezetésével elindult Tengizbe az Országgyű­lés által megbízott független szakembergárda. — Mint ismere­tes, a sajtóban közölt adatok és nyilatkozatok derítettek fényt a Szovjetunióban dolgozó tengizi magyarok munkakörülményei­re. — mondta ezzel kapcsolatban dr. Csehák Judit szociális- és egészségügyi miniszter. — Mi­után az ipari és az egészségügyi tárcát érintette a dolog, mi kér­tük .a vizsgálatot és a szakmai gárda összeállítását, ami az egészségügyi bizottság ülésén meg js történt. Bízom abban, hogy a helyszíni szemle — bár nem lesz könnyű munka — pár­tatlan, gyors és eredményes lesz... A bizottság vezetője, dr. Papp Elemér elutazása előtti nyilatko­zata is ezt erősítette meg: — Kértem az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizott­ságát, adjon felhatalmazást, hogy a szakértő bizottság teljes kompetenciával vizsgálhassa a kinti helyzetet. A hozzájárulást megkaptuk. A vizsgálati eredményt febru­árban bizonyára nemcsak azok váiják érdeklődéssel, akik — me­gyénkből is — tengizi munkás­nak vallják magukat... Miután megkezdődött a vá­lasztások kampánysorozata, a képviselők is minden mozzanata iránt érdeklődnek. Beszédtéma lett: ki indul a küzdelmekben, ki jelölteti magát újra? Megyénk ti­zenkét képviselője közül egyelő­re ketten jelentették be, hogy „bevetik magukat a választási csatározásokba”. — Melyik körzetben indul­nak? ZSIDEIISTVÁNNÉ: — A pétervásári központú 2. számú körzetben, ahol 39 tele­pülés választópolgárainak a bi­zalmát szeretném elnyerni. Ed­dig tíz-tizenöt, más színekben in­duló „ellenfelemről” tudok, akikkel szeretnék majd megis­merkedni a tisztességes versen­gés érdekében. SEBŐK JÓZSEF: — Az 5.számú körzetben in­dulok, amelynek a központja Heves. Jó nagy terület, tele olyan településekkel, amilyeneket ed­dig is képviseltem. Leendő je­lölttársaimról hallomásból tu­dok információkat, feltételezem, hogy vannak közöttük esélyesek is, különösen a pártok részéről. Abban is biztos vagyok, hogy kü­lönösen az ellenzéki pártok ré­széről nagyon komoly, jól szer­vezett választási kampány kez­dődik a körzetben. — Mi az önök választási prog­ramjának a lényege? ZSIDEI ISTVÁNNÉ: — Továbbra is „kijáró” képvi­selő kívánok lenni, aki pártér­dektől függetlenül a választóke­rületben lakók érdekeit kívánja szolgálni, és a településekkel szoros kapcsolatot tartva — a törvényes keretek között —, az érdekükben akarok eljárni. Töb­bek között a világviszonylatban is nagy értéket képviselő recski ércvagyon hasznosításának elő­segítéséért, amely kétezer csa­ládnak jelentene megélhetést. Országos szinten pedig például az áremelések megállításáért, az árakkal összhangba hozott bér­rendszerért és az elszegényedési folyamat megállításáért. Bízom az ehhez a tevékenységemhez eddigi jártasságomban, tapasz­talatomban és eredményeim­ben... SEBŐK JÓZSEF: — Minden értelemben véve a vidéken, a kistelepüléseken élő ember képviseletére vállalko­zom, de beleértem ebbe a vidéki kisvárosok lakosságát is. Tudni­illik az utóbbi időszak nagy hibá­jának tartom, hogy a vidék és a nagyváros között nincsenek meg az esélyegyenlőségek. A vidéken élő emberek jövedelme most is jóval alacsonyabb, élet- és műve­lődési körülményeik szintúgy, más áramdíjat fizetnek, nehezen jutnak telefonhoz, jó áruellátás­hoz, nem beszélve a lakásról, amelyről saját maguknak kell gondoskodniuk. Önmaguk te­remtik meg az utat, a járdát, a víz- és egyéb hálózatokat, tehát kevesebbet élveznek a társadal­mi juttatásokból, holott óriási közterheket vállalnak. S termé­szetesen, szakmámnál fogva tá­mogatom a helyi agrárpolitikát, amely a becsületes parasztember egzisztenciájának helyreállítását célozza. Úgy érzem, ezeket az immár közügyeket eredménye­sen tudom képviselni... Erre a választásokat megelő­ző, jövő hónapban sorra kerülő ülésszakon is lesz majd mód... Szilvás István ellenző szavazattal, 70 tartózko­dás mellett elfogadták a földről szóló 1987. évi I. törvény és a ter­melőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény egyes ren­delkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ezt követően újabb alkot­mányerejű törvényjavaslatot tár­gyalt a Parlament; az országgyű­lési képviselők jogállásáról, tisz­teletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló törvény tervezetéhez Horváth Jenő, a jo­gi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság előadója fűzött szóbeli kiegészítést. Kiemelte: az alkotmány keret­szerű rendelkezései csupán a képviselői működés feltétel- rendszerének jellegét jelölik ki, annak részletes szabályozását egy alkotmányerejű törvényre bízzák. Ennek megalkotása azért halaszthatatlan, mert az újonnan megválasztandó képviselőjelölt­ségre pályázók, az őket jelölő szervezetek és a választók tisztá­ban legyenek tevékenységük ke­reteivel és feltételeivel. Bár a részletek csak a gyakorlatban alakíthatók ki, de megalkotha­tok a legfontosabb szabályok. Ezután érintette a törvényja­vaslat főbb témaköreit. Mint mondotta, a tervezet rendelkezik azokról a garanciákról, amelyek célja, hogy a mandátumra pályá­zójelölteket ne érje méltánytalan hátrány, a munka- vagy szolgála­ti viszonyukból eredő kötelezett­ségeik ne gátolják választási kampányukat. Összhangban az alkotmánnyal rendelkezik az ösz- szeférhetetlenség szabályairól, a képviselő jogállásáról a megbí­zatás tartama alatt, illetve annak megszűnése után. Jelentős rész a rendelkezések között a képvise­lői egzisztenciát és munkakörül­ményeket biztosító, munkájukat segítő szolgáltatások és intézmé­nyek rendszerének kialakítása. Szabályozza a volt képviselő to­vábbi életpályáját segítő garanci­ákat is. Az előadó szólt a törvényter­vezet bizottsági vitáiról, amelyek során számos javaslat hangzott el. A megbeszéléseken a legna­gyobb vitát az összeférhetetlen­ség, illetve a díjazás mértéke, a költségtérítés szabályai váltották ki. A jogi bizottság a képviselők (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents