Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-26 / 22. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1990. január 26., péntek Folytatja munkáját az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) tásáról szóló törvényjavaslat elfogadása után a plénum a Kos- suth-díjról szóló törvény tárgyalásával folytatta munkáját. László Jenő igazságügyi minisztériumi államtitkár rövid előteijesztésében hangsúlyozta: a közélet egyik fájdalmas mulasztása, hogy az utóbbi több mint 40 évben számos kiváló művész, tudós, gazdasági és műszaki szakember méltó elismerésére politikai okokból nem került sor. E kiválóságok egy része hazánkat elhagyva, jelentős alkotásokat hozott létre, nemzetközi tekintélyre tett szert, mások itthon nyújtottak kimagasló teljesítményeket. A kormány a törvényjavaslat beterjesztésekor a nemzeti megbékélés céljától vezérelve abból indult ki, hogy akkor sincs késő, ha a nemzeti elismerés már csak posztumusz jelleggel fejezhető ki. Odaítélésének időpontjául pedig március 15-ét javasolja. Miután a témában illetékes kulturális bizottság számos módosító javaslatot nyújtott be, az Országgyűlés a törvényjavaslatot általános és részletes vitában tárgyalta. Glatz Ferenc művelődési miniszter ezzel a kompromisszumos megoldással értett egyet. A törvényjavaslat részletes vitájában senki sem kért szót. Az ii elnöklő Fodor István a névváltoztatásra vonatkozó javaslatot ni véleményezésre kiadta a kulturálisbizottságnak. d Ezután a képviselők rátértek az 1989. évi állami költségvetés hiányának átmeneti finanszíro- j zásáról szóló országgyűlési határozattervezet megvitatására. A kormány nevében Békési s. László pénzügyminiszter fűzött -^szóbeli kiegészítést az előre kiküldött írásos előteijesztéshez. A miniszter emlékeztetett arra: 1990 lesz az első olyan esztendő, amikor a IV. negyedévi állami költségvetést terhelő kamatkiadások már nem húzódnak át a következő évre. A csomagtervben jóváhagyott 21 milliárdos hiánnyal szemben ez a negyedéves áthúzódás körülbelül 30-33 milliárd forintos többlethiányt fog 1989-re jelenteni. A végső elszámolásra természetesen a költségvetési zárszámadás keretében kerülhet sor, valamennyi vállalati, illetve költségvetési szerv mérlegbeszámolójának ismeretében, ami a szokásoknak megfelelően, valamikor az év közepe táján kerülhet a Parlament elé. Addig azonban gondoskodni kell a költségvetés finanszírozásáról, a likviditás megőrzéséről. Most tehát nem az 1989. évi költségvetés előzetes hiányának jóváhagyásáról van szó — mondta a miniszter —, hanem a kormány ahhoz kér felhatalmazást, hogy a zárszámadás törvényének végleges elfogadásáig átmenetileg felhatalmazást kapjon rövid lejáratú jegybanki hitel finanszírozásához. A Parlamentet e felhatalmazás megadására kérte. A hozzászólások és a miniszteri válasz után határozathozatal következett: az Országgyűlés 188 igenlő szavazattal, 40 ellen- véleménnyel és 61 tartózkodás mellett elfogadta az 1989. évi állami költségvetés hiányának átmeneti finanszírozásáról szóló határozattervezetet. A szünet után a képviselők az egyéni vállalkozásról szóló törvényjavaslat vitájával folytatták a munkát. A törvényjavaslatot Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter teijesztette elő. Elmondta: a működőképes piacgazdaság megteremtéséhez nélkülözhetetlen a tulajdonviszonyok átfogó átalakítása. Lényeges, hogy a gazdaságban növekedjék a magántulajdonon alapuló vállalkozások részaránya. Mind ez ideig hiányzik azonban a nem társasági formában működő magánvállalkozások törvényi szabályozása. Jelenleg Magyarországon 40 ezer magánkereskedő tevékenykedik, s a magánkereskedelemben dolgozók létszáma eléri a 72 ezret. A kisiparosok száma 164 ezer, s a foglalkoztatottakkal együtt pedig 225 ezerre tehető. A magánvállalkozás gazdaságban betöltött szerepének növeléséhez feltétlenül szükség van arra, hogy az ilyen vállalkozások köre jelentősen kiszélesedjen. A törvényjavaslat ezért nem tesz különbséget a kisipari, magán- kereskedői tevékenység között, kiteljed a magánszemély által létesített vállalatszerű vállalkozásra is. Az egyéni vállalkozó ipari, kereskedelmi szolgáltató vagy mezőgazdasági tevékenységet, iskolán kívüli magánjellegű oktatást, kulturális szolgáltató tevékenységet egyaránt folytathat. Egy vállalkozónak több üzlete, illetve több telephelye is lehet. Ezekben több, akár egymástól jelentősen eltérő gazdasági tevékenységet folytathat. A vállalkozó a jövőben kérelmére egyéni cégként a cégjegyzékbe bejegyezhető. A törvényjavaslat elfogadása esetén az egyéni vállalkozás ala- nyi joggá válik. A tanácsi szakigazgatási szervek a vállalkozásra J Glatz Ferenc művelődési miniszterrel ( Tudósítónktól:) Az Országgyűlés kulturális bizottságának sárospataki tanácskozásán vetődött fel — s ezt az álláspontot képviselte a megbeszélésen Árvái Lászlóné képviselőnő is —, hogy a Művelődési Minisztérium adjon támogatást Egernek egy magyar és idegen nyelvi egyetemi fakultás létrehozásához. Azóta az egyeztetések, tárgyalások sorozata zajlott le, az ügy azonban még nem zárult le. A pillanatnyi helyzetről, az esélyekről kérdeztük Glatz Ferenc minisztert. — Mi vetettük fel, hogy Eger egyetemi bázis legyen, tehát a minisztérium támogatja az elképzelést, mert nem mindegy, hogy mennyibe kerül egy „kitermelt” egyetemi hallgató — mondta. — Egerben egy tanárnak a kiképzése, ha a főiskolai szintet egyetemi szintre emeljük, egytizedébe sem kerül annak, mintha valahol új kart akarnánk alakítani. Egy egyetem nem úgy van, hogy van hozzá egy-két szak, két-három tanszék, egy diplomához megfelelő feltételeket — könyvtárat, tanszéki szobákat, szakoktatói gárdát — kell teremteni, s ez nem kis költségvetési tétel. Egerben mindez adott... — Úgy tűnik, mégis akadozik a dolog... — Én csak azon csodálkozom, hogy az egriekben nincs annyi lokálpatriotizmus, hogy amikor az épületről van szó, akkor a helyiek nem segítenek ebben. Pedig az, hogy Egernek legyen egy egyeteme, jelentős dolog: színvonal-emelkedés, kihat a színház-, a mozilátogatottságra, a kulturáltságra, az emberek viselkedésformájára... A bizottság állást foglalt abban, hogy az oktatási igazgatóság épülete a főiskolához kerüljön, ehhez azonban nem látom a helyi támogatást, márpedig ez a város egyértelmű érdeke. Ha megnéz más városokat, itt van például Miskolc, ahol a városi, a megyei tanács legjobb értelmű lokálpatriotizmussal és nagy szeretettel próbálja a bölcsészkart telepíteni. Hát, hogyha feleannyi lendületet látnék én, mint a tárca vezetője, az egri vezetés részéről, akkor már ezen a kérdésen rég túllettünk volna. Reméljük, a helyi vezetés belátja ennek a fontosságát... jogosító igazolványt a vállalkozó bejelentése alapján mérlegelés nélkül kötelesek kiadni, ha a vállalkozó a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel. Kulcsár Kálmán elmondotta, hogy az előzetes viták során elsősorban a KIOSZ és a KISOSZ felvetette: a vállalkozóknál is meg kellene határozni a képesítési előírásokat. A szakképzettségre nem általában a vállalkozáshoz, hanem a konkrét tevékenységhez van szükség. A szükséges képesítéssel rendelkezhet maga a vállalkozó, de segítő családtagja vagy alkalmazottja is. A törvényjavaslat szerint a vállalkozó a felelős azért, hogy a képesítéshez kötött munkakört szakképzett személy lássa el. Ennek megsértése esetén a szakigazgatási szerv az igazolványt visszavonhatja, az adott telephelyen a tevékenység folytatását megtilthatja. A személyes munkavégzés helyett a javaslat a vállalkozó személyes közreműködését írja elő az üzleti tevékenység folytatásában. Személyes közreműködése a vállalkozásban a szervezésig, az irányításig terjedhet, hiszen elsősorban befektetett tőkéjének gyarapításában érdekelt. Kulcsár Kálmán azt javasolta, hogy csak április 1-jén lépjen hatályba a törvény, amennyiben azt a Parlament elfogadja. Addig ugyanis feltétlenül szükséges, hogy megtörténjen a kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálata. Ez a munka egyébként folyamatban van. Végezetül az igazságügy-miniszter arról szólt, hogy a törvényjavaslattal párhuzamosan szükség van a társasági törvény helyenkénti módosítására is. A minisztert követően a reformügyi bizottság képviseletében felszólaló Morvay László (Bp. 33. vk.) kijelentette: a bizottság az egyéni vállalkozás átfogó, összehangolt, egységes szabályozását indokoltnak tartja. Az egyéni vállalkozásról szóló törvényjavaslat vitáját ezután felfüggesztették, s az elhangzott észrevételeket véleményezésre a reformügyi bizottság elé bocsátották. Ezt követően a plénum visszatért a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének szabályozására. A pártok képviselői támogatták a miniszterelnök azon javaslatát, miszerint a felügyeleti jogot az igazságügy-miniszter kapja meg. Az Országgyűlés minősített többséggel döntött a belső biztonsági szolgálat tevékenységét vizsgáló bizottság összetételéről, majd elfogadták a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavaslatot, valamint Kulcsár Kálmán felügyeleti jogát. A szavazást követően Szíjártó Károly legfőbb ügyész reagált Eke Károly délelőtti hozzászólására. Ezután vita bontakozott ki arról, melyek azok a napirendek, amelyeket a mostani ülésszakon még feltétlenül meg kell tárgyalniuk a képviselőknek. Végezetül a Tisztelt Ház ügy döntött: a földtörvény és a családjogi törvény módosítását a mostani ülésszakon tárgyalják meg, míg az átalakulási törvény csak februárban kerül napirendre. Ezután a képviselők a Kos- suth-dijról és a Széchenyi-dijról szóló törvényjavaslatról határoztak. A képviselők elfogadták a módosított törvénytervezetet, majd rátértek az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről szóló törvényjavaslat megtárgyalására. A tervezetet Békési László pénzügyminiszter terjesztette a képviselők elé, s egyúttal ő ismertette a terv- és költségvetési bizottság állásfoglalását is. Hozzászólási szándékát egy képviselő sem jelezte, s az értékpapírtörvényt az Országgyűlés elfogadta. Következő napirendi pontként a földről szóló 1987. évi I. törvény és a termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek módosítására tett törvényjavaslat került a Tisztelt Ház elé. A törvényjavaslatot Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter teijesztette elő. A vitában szót kért — többek között — Sebők József (Heves m., 8. vk.) hangsúlyozva, nogy az elmúlt évtizedek bűnei miatt nem szabad lehetetlen helyzetbe hozni a jelenlegi parasztságot. A szövetkezetek jelentős része — az állam hibás gazdaságpolitikája következtében — nagyon nehéz helyzetbe került. Ha a megváltott földek visszakerülnének az örökösökhöz, a tsz-ek gyakorlatilag föld nélkül maradnának. Arra kényszerülnének, hogy bérbe vegyék a visszaszolgáltatott földeket. A bérleti dijat viszont a jelenlegi jövedelmezőségi viszonyok között nem tudnák megfizetni. Ez a folyamat a termelőszövetkezetek megsemmisüléséhez vezetne, ami semmiképpen sem kívánatos. A képviselő szerint teljes egyenlőséget kell teremteni a szövetkezeti és a magángazdálkodás között, s azé legyen a föld, aki azt eredményesebben műveli meg. A hozzászólások után az Országgyűlés januári ülésszakának harmadik munkanapja befejeződött. Nyilvánítsák a megyei lapokat nemzeti médiáknak! Polgár Viktor, az MSZP szóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján — többek között — elmondta, hogy csütörtök délelőtt Budapesten tanácskozást tartottak az MSZP tulajdonában lévő megyei lapkiadók, lapok helyzetéről. A minden érintett fél részvételével megtartott értekezleten úgymond tisztázni kívánták az egymás meg nem értéséből fakadó félreértéseket. Az MSZP világosan kifejtette álláspontját, miszerint a tulajdonában lévő kiadóvállalatok, illetve az ezek körébe tartozó lapok tulajdonjogához ragaszkodik. Az MSZP any- nyit kíván, mint bármely vállalkozó: tulajdonának arányában részesedni akar a nyereségből. A tulajdonjog fenntartása azonban nem jelenti azt, hogy az egyes szerkesztőségeknek pártpolitikai célokat kellene követniük. Az MSZP azt tartja kívánatosnak, hogy a lapok a helyi lakosságot érdeklő kérdések tisztességes, objektív közvetítői legyenek. A Kereszténydemokrata Néppárt felhívása Arra kérjük a tisztelt választó polgárokat, ha a kereszténydemokrata eszmén keresztül kívánnak felzárkózni Európához, az ajánlócédulájukon a következő jelölteket nevezzék meg: 1. Egri körzet: dr. Lukács Tamás. 2. Pétervásárai körzet: dr. Chikán Zoltán 3. Gyöngyösi körzet: Reisz István 4. Hatvani körzet: dr. Molnár Lajos 5. Hevesi körzet: Nagy Lajos 6. Füzesabonyi körzet: dr. Pásztor József Dr. Lukács Tamás a KDNP, a kisiparosok és a nagycsaládosok országgyűlési jelöltje kéri választóit és szimpatizánsait, hogy ajánlócéduláikat szíveskedjenek eljuttatni a KDNP irodájába, Eger, Széchenyi u. 18. (10-833), illetve a kihelyezett gyűjtőládákba. Reisz István azt kéri, hogy az ajánlócédulákat Gyöngyösön, a Fő tér 3. szám alatt adják le. Támogatását köszönjük. Kereszténydemokrata Néppárt Tisztelt Választópolgárok! A Magyar Demokrata Fórum Heves megyei szervezetei valamennyi választókörzetben állítanak egyéni képviselőjelöltet az 1990. március 25-i választásra. Mint tudják, ajelölt akkor vehet részt a választási küzdelemben, ha legalább 750 választó- polgár ajánlását megszerezte. A Magyar Demokrata Fórum Heves megyei jelöltjei valamilyen módon — személyesen vagy írásban már bemutatkoztak Önöknek. Megbízottjaink az elkövetkező napokban fel fogják keresni a választókat otthonukban. A találkozással az a célunk, hogy megkönnyítsük döntésüket, érdeklődésükre felvilágosítással szolgálhassunk programunkat illetően. Ha ezeken a beszélgetéseken elmondják véleményüket is, azt köszönettel vesszük, hiszen ezzel az MDF programjának csiszolódását segítik. Ha Önök a mi jelöltjeinket ajánlják, kéijük, hogy az ajánlási szelvényt kitöltve és aláírva adják át megbízottunknak, vagy küldjék el ajelölt neve mellett itt megadott címre. A Magyar Demokrata Fórum képviselőjelöltjei a Heves megyei választókörzetekben: Egri körzet: Szarvas Béla (MDF-Iroda, 3300 Eger, dr. Sándor I. u. 6.) Gyöngyösi körzet: Pokomy Endre (MDF-Iroda, 3200 Gyöngyös, Fő tér 3.1 Hatvani körzet: dr. Baranyai Miklós (3300 Hatvan, Kastélykert u. 5.} Pétervásárai körzet: Kelemen József (3351 Verpelét, Rákóczi u. 43.) Hevesi körzet: Pongrácz József (3360 Heves, November 14. tér 7.) Füzesabonyi körzet: Elek István (3396 Kerecsend, Fő u. 6.) Előre is köszönjük szíves együttműködésüket! Tisztelettel: a Magyar Demokrata Fórum Heves megyei szervezetei és képviselőjelöltjei A Magyar Szocialista Párt felhívása Tisztelt Választópolgár! Egy új párt kéri az Ön figyelmét, bizalmát. Annak a pártnak a nevében szólunk, amelynek tagjai következtésen végigvitték az állampárti diktatúra felszámolását. A Szocialista Párt részt vállal a biztonságosabb jövőt hozó társadalmi fordulat teljes vé- gigvitelében. Kéijük azon honfitársainkat, akiket aktivistáink még nem kerestek meg de egyetértenek céljainkkal, támogatják programunkat, jelöltajánló szelvényeiket jutassák el választási központjainkba, vagy a helyi pártszervezetekhez. Választási központjaink: Egerben: Telekessy u. 2. sz. (Telefon: 10-174) Megyei Koordinációs Iroda. Széchenyi u. 23. (13-575) Képviselőjelöltünk: Bársony Dénes, gépésztechnikus. Pétervásárán: Szabadság tér 1. (Pétervására 53) Képviselőjelöltünk: Szántó Márton, osztály- vezető. Gyöngyösön: Fő tér 3. (12- 336) Képviselőjelöltünk: Rajki Sándorné, vegyészmérnök. Hatvanban: Münnich F. u. 39. (11-277) Képviselőjelöltünk: Kisterenyei Ervin, restaurátor. Hevesen: Hunyadi u. 11-13. (11-091) Képviselőjelöltünk: Szőke Emil, népművelő. Füzesabonyban: Baross u. 12. (41-408) Képviselőjelöltünk: Tóth Tibor, mezőgazdász. Tiszteljenek meg bizalmukkal, kérdéseikkel forduljanak személyesen vagy telefonon a megadott címekhez, illetve a Szocialista Párt helyi szervezeteihez. Magyar Szocialista Párt Megyei Koordinációs Irodája Az „elkallódott” kopogtatócédulák Csak feltételezések... Csak feltételezések vannak az egri Egészségház utca egyik szeméttárolójában talált kopogtatócédulák ügyét illetően. Koczka Ferenc, az egri városi választási csoport vezetője elmondta, hogy a postai alkalmazott — akit régi, munkáját kifogástalanul végző dolgozónak ismernek — azt állítja, a Népújság szerkesztőségébe az SZDSZ- esek által behozott öt kopogtatócédulát ő a címre, vagyis a Makiári út egyik házához, eljuttatta. Ezt bizonyítja a jegyzéke is. A kérdéses családi ház udvari ajtaján belül lévő — a postai küldemények bedobására szolgáló — doboz viszont olyan, hogy annak tartalmához bárki köny- nyűszerrel hozzáférhet. Feltételezik — noha nem valószínű, hogy ez ügyben bármikor is kiderül majd az igazság —, hogy valaki — nem tudni, milyen indítékok alapján — ezt is tette. Amint megtudtuk, az SZDSZ helyi szervezete — amely az ügyet a tanácsnak is jelezte — a tanács vizsgálatát korrektnek ítélte meg, azt tudomásul vette, ilyenformán nem tesz feljelentést. (sárhegyi) Értesítjük Tisztelt fogyasztóinkat, hogy 1990. január 29., 30., 31-én valamint 1990. február 1., 2-án hálózatfenntartási munkák miatt az alábbi utcákban naponta 8 órától 15.30 óráig ÁRAMSZÜNET LESZ. Tinódi u. 2—28-ig és 1—15 számig, Bajza u., Úttörő u. 1—23-ig és 22—46 számig, Vályi u., Károlyi M. u. 10—18/a számig. EMÁSZ Vállalat Egri Kirendeltsége vezet nyílt levéllel fordul az Országgyűléshez, melyben kéri, hogy a sajtónyilvánosság esélyegyenlősége érdekében a megyei napilapokat nyilvánítsa nemzeti médiának, és vonja magához a szellemi és személyzeti felügyeletet. Egyúttal a megyei kiadó vállalatokat tekintse önálló vállalatoknak, és a pártvagy ónnal való elszámolás során tisztázza azok jogi státusát.
