Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1990-01-23 / 19. szám

— f 1 NÉPÚJSÁG, 1990. január 23., kedd Újabb menet következik... Ismét névtáblát festenek az egri birkózók A tizenhárom évi kényszerszünet után január elsejével újjáalakult Egri Vasasnál az öt féle tömegsport csoport mellett egyenlőre csak a birkózószakosztállyal szemben állítanak minőségi követelménye­ket. A birkózásnak Egerben jelentős hagyományai vannak, és a gondosan őrzött dokumentumok szerint jövőre lesz hetven eszten­deje, hogy meghonosodott a hevesi megyeszékhelyen ez a klasszi­kus sportág. Döntően a kötöttfogású szakág eredményeivel, mind­eddig joggal büszkélkedhetett az egri birkózók széles tábora, noha sorsukat olykor különös fordulatok tették nehézzé. A mostanság számos tekintet­ben kárhoztatott elmúlt négy év­tized lényeges sportági mozza­natairól Kun József edzővel be­szélgettünk, aki közeli tanúja, a kényszerítő körülmények szen­vedő alanya is volt esetenként. Bátyjával Kun Istvánnal, mint fí- nomszerelvénygyári alapítók a birkózást is becsempészték a Bervába, melynek azóta anyagi és erkölcsi vonatkozásban egya­ránt biztos támasza a vállalat. — Mikorra tehető a bervai kezdés? — indítottuk a témát. — Az 1951-ben beindult ter­melést követő esztendőben már önálló sportköre is volt a gyár­nak. Megelőzően az Egri Fák­lyában működött birkózószak­osztály, onnan kerültünk át ön­szántunkból a Bervába. Gyáron belül a TMK-üzem lett a sportág bázisa, és az jelenleg is. Lehető­ségeink a kezdéskor az akkori időknek megfelelően alakultak, a tenniakarás azonban legyőzte az esetleges nehézségeket. Ered­ményeink is szépen fejlődtek. Edzéseinket a Líceumban, majd a Gárdonyi gimnáziumban tar­tottuk, aztán a 3-as sz.általános iskolába kerültünk, majd a 4.sz. iskola lett az otthonunk. — Az 1950-es évek végén mégis megzavarták kívülállók a békés alkotó munkát. — Minden a legnagyobb rendben ment, amikor egyszer csak megdöbbenve hallottuk, hogy az Egri Dózsához akarnak Hivatalos totónyeremények A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint a Totó 3. játékhetére 8,255.972 darab szelvény érkezett be. A nyereményalap: 44,136.426 fo­rint. Ebből a jutalom 4,012.402 forint. Az I. és IV. nyerőosztályra egyenként 12,037.207 forint, a Ik és III. nyerőosztályra egyen­ként 8,024.805 forint került fel­osztásra. A nyeremények: 13 plusz egy találatos szelvény 47 darab, nyereményük egyen­ként 205.864 forint, 13 talalatos szelvény 23 darab, nyereményük egyenként 137.568 forint, 12 ta­lalatos szelvény 2.217 darab, nyereményük egyenként 2.896 forint, 11 talalatos szélvény 26.004 darab, nyereményük egyenként 247 forint, 10 talála­tos szelvény 168.618 darab, nye­reményük egyenként 57 forint. A kifizetés időpontja: 20.000 forint alatt január 27-től, 20.000 forint felett január 31-től. bennünket csatolni. Még az edzésekre is eljöttek számunkra ismeretlen rendőrtisztek, úgy agitáltak, győzködtek, de mi per­sze nem akartunk kötélnek áll- 9 ni. Dénes /dzse/vállalati igazgató közölte aztán velünk, hogy át kell menni a Dózsához. Ellenke­ző esetben a pártbizottság nyo­mására kénytelen lesz tőlünk megvonni az anyagi támogatást. Mi mást választhattunk, enged­tünk az erőszaknak... — Mennyire szegte kedvüket a kényszerűség? — Mivel a birkózást minde­nek előtt szerettük, beletörőd­tünk mások akaratába. Az új el­képzelésnek gyenge alapja volt, ezért rövidesen meg is rendült. Személy szerint kiváltam a Dó­zsából, és 1962-63-ban az Osto- rosi Tsz.SK-ban tanítottam bir­kózást, de anyagi okok miatt megakadt a vidéki próbálkozás. Aztán 1964-ben a Bervai Vasas elnöke Benes Zoltán javasolta, hogy lássak náluk munkához. A vállalati kultúrházban működ­tünk, kölcsön szőnyegen birkóz­tunk. Ott látogatta meg a csopor­tot Takács László igazgató, aki látva igyekezetünket rövidesen megvetetett egy új szőnyeget. Akkor úgy gondoltuk a bátyám­mal, hogy ő is jöjjön vissza. A Dózsa nem állta útját, így aztán újra együtt tevékenykedtünk a Vasasban. — Termékeny időszakot mondhatnak magukénak. Az Egri Vasas NB Il-es felnőtt gárdája 1969-ben — Volt egy sikeres, jó tíz esz­tendős periódus. Lakatos, Sipe- ki, Nagy J., a Soós-testvérek, és a fővárosba igazolt Simon György. Utóbbi rendkívül szor­galmas és tehetséges volt. Ked­ves emlék, amikor megnyerte az Úttörő Olimpiát, nagy csodálko­zására Kócza Imrevezérigazgató fogadta, és kapott tőle 200 forin­tot. — Kun Józsefet általában úgy ismerik, mint nagyon szigorú edzőt. — Már kezdésnél keményen kell adagolni a munkát. Csak a céltudatos, következetes cselek­vés hozhat eredményt, amire számos példát tudnék felhozni. A mostani csoportommal szem­ben is megvannak a követelmé­nyeim. Azt kell megszokniuk. — A Recsken futballozó, egy­kor kitűnő birkózó Bartuska Jó­zsef az ősszel egy nyilatkozatá­ban neheztelt a Kun-testvérekre. Mi arról a véleménye? — Akivel Bartuskának prob­lémája volt, az én voltam. Én kö­veteltem tőle a munkát, aipit ő többnyire nem szeretett. Valószí­nű, hogy azért is hagyta abba a birkózást. Egyébként nem tulaj­donítunk magunknak minden si­kert, mint azt Bartuska mondta. Síké András olimpiai győzelme­kor Ludnai József edző került előtérbe, legalábbis Egerben, mert az ő érdeme, hogy Síkét el­indította a nagy sikerek felé. — Az egri minőségi sport 1976-os átszervezése már min­denki előtt ismert. Nekünk kényszerűen megint menni kel­lett. Nem használt a birkózásnak sem az összevonás. Nincs külö­nösebb okunk senkit sem bánta­ni, de úgy igaz, hogy valójában nem tudtuk megszeretni az Eger SE-t, azért is kezdeményeztük a most alkalmas pillanatban a ki­válást. Ezzel együtt nagyon re­mélem, hogy olyan világ követ­kezik az egri sportban és benne a birkózásban, melyben nem kell félni az erőszakos beavatkozás­tól. A kis közösségek szándékát ne ferdítse el hozzá nem értő ha­talom. Most ismét Egri Vasas szí­nekben szeretném, ha sikerülne mielőbb megújulni a szakosztá­lyunknak. Fesztbaum Béla ők huszonnégyen Évnyitó gyűlés Feljutási tervek Átányban A Heves-füzesabonyi körzeti bajnokfágban szereplő átányi labdarúgók a napokban tartot­ták évnyitó gyűlésüket. Az ösz- szejövetelen Baráth György edző röviden értékelte az őszi szezont. Elmondta, hogy a csa­pat eredményességére nem lehe­tett panasz, hiszen a tavaszt lista- s. vezetőként várhatják, de az újabb idényben még magabizto­sabb, még meggyőzőbb játékot kell produkálni ahhoz, hogy nem is titkolt reményeik valóra válja­nak. A tavaszi csatározásokra 21 fős keret készül, köztük a Jászbe­rényből még tavaly átigazolt volt NB Il-es labdarúgó Pásztor Zsolt. A szurkolók majd új arco­kat is fölfedezhetnek a pályán, hiszen az erdőtelki Apró Pál és Virág Csaba, valamint a hevesi Tori Sándor átányi színeket ölt. Az előzetes tervek szerint febru­árban és márciusban öt előké­születi mérkőzést játszanak a Kompolttal, a Gyöngyöshalász- szal, és a Maklárral. Ezen kívül egy hétig Csehszlovákiában, Ri- maszécsen edzőtáboroznak. Sárándi Elemér szakosztály- vezető szerint az együttesnek jó esélye van arra, hogy felkerüljön a megyei bajnokságba. Már ezekben a hetekben, hónapok­ban ennek szellemében kell gya­korolniuk a játékosoknak, hogy ne étje őket kínos meglepetés a magasabb osztályban. A tanács és a helyi termelőszövetkezet tel­jes mellszélességgel támogatja az elképzelést, és a szakvezetés is mindent megtesz a cél érdeké­ben. Feljutási szándékuk olyany- nyira komoly, hogy szaktanácsa­dónak felkérték Tari Lászlót, aki több évig a Hevesi SE labdarú­gó-szakosztályának vezetője volt. Az ismert szakember öröm­mel vállalta a megbízatást, de fel­szólalásában figyelmeztetett ar­ra, hogy a megyei bajnokság színvonala az eddiginél nagyobb követelményeket állít a csapat elé. Tóth Antal a játékosok nevé­ben úgy nyilatkozott, hogy a baj­nokság megnyerése után egy osztállyal följebb is szeretnének helyt állni. Az északi szomszéd váloga­tottja nem is olyan nagyon régen jelentős tettel hívta fel magára a figyelmet: 1978-ban Európa- bajnoki címet szerzett. A tavalyi fellépések is remekül zárultak, hiszen a lisszaboni, portugálok elleni 0:0 után vált véglegessé, hogy kijutnak olasz földre a csehszlovákok. Az 1978-as EB- győzelem kovácsa, Vaclav Je- zsek karöltve dolgozott Josef Venglossal. Venglosról köztu­dott: eljuttatta a nemzeti csapa­tot az 1982-es spanyolországi vb-fináléba. Azután, mivel ott különösebb fegyvertényt nem tudott felmutatni legénysége, Venglost elérte időleges végzete: menesztették. Ez a duó bizonyított, s erre igazán szükség is volt, mert a múlt egészen fényes! 1934-ben és 1962-ben „aranymérkőzés” résztvevője volt Csehszlovákia együttese, s bár mindkétszer alulmaradt, az a két második hely több, mint feltűnő. Az 1934-es vb-n védett, legendás kapust, a ma 82 éves Frantisek Planickát kérdezték arról: a „maiaknak” milyen esélyt adna? — Ha tudásukhoz mérten ját­szanak, akkor legalább a 16 közé bejutnak — hangzott Planicka válasza. — Harcos, sokat futó csapat a miénk, s az ilyennek van is lehetősége az előrejutásra. Ez a nyilatkozat igencsak semleges, s még vagy tucatnyi más válogatottra is érvényes le­hetne. Mert a sok futás mellett il­lik azért gólt is lőni. Igaz, góllövő csatáruk van, mégpedig Stanis­lav Griga személyében. A kapus tehetségének fokmérője: Jan Stejskal mindössze három gólt kapott a nyolc selejtezőn. A vé­delemben Jan Kocian és Franti­sek Straka jól képzett futballista, mindketten a Bundesligában ját­szanak. 1989-ben nagy vihart kavart két kiválóságuk, Lubos Kubik és Ivó Knoflicek disszidá­lása. Kubik az UEFA-eltiltás hí­rét véve hazatért, Knoflicek vi­szont úgy gondolkodott, jobb, ha a Fiorentinával köt szerződést. (Nagy kérdés, hogy az azóta lezaj­lott csehszlovákiai változások mi­lyen új döntések meghozatalára késztetik a labdarúgó-szövetséget, s magukat a játékosokat...) Azt sem kell majd különösebben bi­zonygatni, mit és mennyit segíthet két további csatár, Tomas Skuh- ravy és Michal Bilek gólereje. Ők ketten a selejtezők 13 csehszlovák gólja közül egyformán négyet lőt­tek a riválisok hálójába. Kick-box-vb Öt magyar arany Velencében A velencei kick-box-világbaj- nokságon a magyar versenyzők a sportág hazai történetének leg­eredményesebb viadalát zárhat­ták. Az úgynevezett „bemutató programban” a férfiak 63 kg-os mezőnyében Polgár Zsoltbronz- érmes, a nők 50 kg-os kategóriá­jában Szepessy Andrea ezüst-, az 55 kilósoknál Bene Márta bron­zérmes lett. A „fegyveres kata” férfi 84 kg­Évente ötszáz halott Az NSZK-ban évente mintegy 500 halálos áldozata van a sza­badidősportnak — jelentette ki Richard Rost dortmundi sport­professzor. Mint mondta, a halálesetek oka az emberi fizi­kum mértéktelen igénybevéte­le... A kimutatások szerint a leg­több áldozatot a teke és a koco­gás, illetve az Egyesült Államok­ban a golf követelte. E sportágak nem veszélyesek, ám a „tömeg­sportolók” többnyire idősek, már nem is teljesen egészsége­sek, akiknél hamar fellép a szíve­légtelenség. A professzor hang­súlyozta, egy egészséges, edzett, illetve fokozatosan terhelt szer­vezet minden megpróbáltatást kiáll. jr Tarnamente Ipari Szövetkezet felvételt hirdet műszaki csoportvezetői munkakörre. Feladata: a termelési feltételek, műszaki előkészítése, biztosítása. Bérezés: megegyezés szerint Jelentkezés: szakmai önéletrajzzal a Tarnamente Ipari Szövetkezet személyzeti vezetőjénél Kápolna, Szabaság tér 3. sz. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! Nos/vaj Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága % f V Alkalmazási feltétel: Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karán vagy az Állam- igazgatási Főiskolán szerzett oklevél, illetve aki kinevezést megelőzően ugyancsak vb-titkári munkakört töltött be és legalább Tanácsakadémiai Szakoktatási Tagozata oklevéllel rendelkezik. Kétéves tanácsi gyakorlat és büntetlen előélet. Bérezés: A 13/1987. (X.25.) ÁBMH. sz. rendelet alapján. Kinevezés esetén a lakás egy éven belül szolgálati lakással megoldható. A pályázatot szakmai önéletrajzzal együtt a Heves Megyei Tanács V. B. Személyzeti és Oktatási Osztályához (3300 Eger, Kossuth Lajos út 9.) kell benyújtani 1990. március 1-jéig. J os mezőnyében Katona Barna­bás, a 63.5 kg-os súlycsoportban Gönczi János világbajnok lett. A nők 60 kg-os súlycsoportjában Bady Gabriella második, 60 kg- ban Kocsis Tünde harmadik lett. A magyar mérleg 5 aranya, 4 ezüst-, 8 bronzérem, s ez a nem­zetek közötti pontversenyben a második helyet eredményezte az ugyancsak 34 pontos Égyesült Államok mögött. Értesítjük T Fogyasz­tóinkat, hogy Egerben az alábbi utcákban transz­formátor fenntartási munkák miatt áram­szünet lesz. 1990. jánuár 25- én 8 órától 13 óráig Szőlő u., Szüret u. 1990. január 26- án 8 órától 13 óráig Berva-ltp. ÉMÁSZ Vállalat Egri Kirendeltsége

Next

/
Thumbnails
Contents