Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-23 / 19. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1990. január 23., kedd Tűzharc vasárnap — Nyolcvanhárom halott — Tüntetés a szovjet csapatok jelenléte ellen — Gorbacsov ígérete — Gejdar Alijev vádol Nincs nyugalom Azerbajdzsánban Az azerbajdzsáni katonai iskola mintegy 200 növendéke vívott tűzharcot vasárnap Bakuban járőröző szájét katonákkal. Az azerbajdzsáni növendékekhez csatlakoztak mintegy ötve- nen az iskolán tanuló grűz fiatalok közül is. Azerbajdzsáni tengerészek is tűzpárbajt vívtak vasárnap szovjet csapatokkal a ba- kui tengerészeti akadémia épületénél. A moszkvai rádió jelentése szerint az azerbajdzsáni főváros egyéb pontjain is előfordult vasárnap szórványos lövöldözés. A TASZSZ szovjet hírügynökség jelentése szerint „azerbajdzsáni lázadók” kézigránátokkal, benzinespalackokkal és lőfegyverekkel támadták vasárnap a járőröző szovjet katonák járműveit a Kaszpi-tengeri kikötőváros utcáin. Baku katonai parancsnoka szerint 83-an vesztették eddig életüket az azerbajdzsáni fővárosban dúló harcok során péntek este óta. Más források ettől jócskán eltérő számadatokat közöltek — egészen a több százas adatokig terjedően. Azerbajdzsániak ezrei emlékeztek meg vasárnap az Azerbajdzsáni Kommunista Párt bakui székháza előtt a szovjet csapatokkal vívott harcokban elesett honfitársaikról. A tüntetők követelték a szombaton bevezetett rendkívüli állapot eltörlését Bakuban, és a szovjet csapatok kivonását Azerbajdzsánból. Ajaz Mutalibov azerbajdzsáni kormányfő — szombat óta egyben pártvezető is — vasárnap a bakui rádióban a törvényesség és a rend helyreállítására szólította fel honfitársait. Bejelentette, hogy szombaton ígéretet kapott Mihail Gorbacsov szovjet államfőtől és pártvezetőtől, hogy Moszkva „meg fogja akadályozni a provokációkat Örményország és Azerbajdzsán határán. Bakuban továbbra is rendkívül kiélezett a helyzet, bár az éjszaka viszonylagos nyugalomban telt el — közölték hétfőn reggel az MTI moszkvai tudósítójával telefonon Bakuból. Bakuban változatlanul olyan hírek terjednek, hogy a katonai beavatkozásnak több ezer halálos áldozata van. Az MTI értesülése szerint mértéktartó azerbajdzsáni politikai körökben jelenleg kétezerre teszik számukat, szemben a Moszkvában hivatalosan közölt néhány tucatról szóló adatokkal. Elmira Kafarova, az azerbajdzsáni legfelsőbb tanács elnökségének elnöke vasárnapi rádióbeszédében Moszkvára hárította a teljes felelősséget az azerbajdzsáni vérontásokért, mondván: ’’Nem mi hívtuk be a katonákat”. A köztársaságban egyébként jelenleg a rádió az egyetlen működő tömegtájékoztatási eszköz. A lapok nem jelennek meg. A katonai megszállás alatt levő televízió továbbra sem sugároz. Az azerbajdzsáni parlament vasárnapi rendkívüli ülését a bakui tudományos akadémia épületében tartotta meg, mert a hadsereg lezárta a törvényhozás épületét, s a képviselőket sem engedték be. A tanácskozás eredményeiről Bakuban egyelőre nincsenek információk. Arra a kérdésre, hogy Azerbajdzsánban miként fogadnák Gejdar Alijevnek, a brezsnyevi korszak bakui erős emberének visszatérését, a bakui forrás az MTI-nek kifejtette: a nép, a köztársaság sokat köszönhet Alijevnek, így feltehető, hogy visszatérése kedvezően hatna a kiéleződött helyzetre. Alijev vasárnap esti moszkvai sajtóértekezletén jelezte készségét a rendezésben való részvételre. A telefontájékoztatás szerint az azerbajdzsán fővárosban hétfőre megtört a katonai ellenállás: Bakuban a korábbi három helyett már csupán egy helyütt folynak harcok a hadsereg egységei és az ellenállók között. A bakui forrás külön is hangsúlyozta, hogy az ellenállók között grúzok és oroszok is vannak. Vasárnap állítólag a kilátástalanná váló helyzet miatt felrobbantották magukat a bakui gyalogsági tiszti iskola hallgatói, akik ugyancsak ellenálltak. Bakuból közölték azt is az MTl-vel, hogy állítólag szolidaritását fejezte ki az azerbajdzsán néppel a Kaszpi-tengeri szovjet flotta is. Gejdar Alijev volt azerbajdzsáni pártvezető elítélte vasárnapi sajtóértekezletén a moszkvai vezetést, amiért csapatokat küldött Azerbajdzsánba. Szerinte a központi hatóságok félreértették az azerbajdzsáni népet, nem ismerték fel a Kaszpi-tenger melletti szovjet köztársaság helyzetét. Ezért szerinte főleg AbdulRahman Vezirov, az Azerbajdzsáni Kommunista Párt szombaton leváltott vezetője a felelős. Szerinte Vezirov szándékosan félretájékoztatta a moszkvai vezetést a szovjet köztársaság helyzetéről. Azt is felrótta Vezirov- nak, hogy „nem tett semmit a helyzet megszilárdításáért, és politikai manőverei miatt szembekerült a néppel”. Azerbajdzsánban senki sem bízott Vezi- rovban — állította a volt pártvezető az Azerbajdzsán moszkvai képviseletén tartott sajtóértekezletén. Ajánlkozott, hogy rossz egészségi állapota ellenére is kész vezető tisztségben „szolgálni az azerbajdzsáni népet”. Alijev 13 évig vezette az Azerbajdzsáni KP-t. A politikus Le- onyid Brezsnyev bizalmasai közé tartozott, ennek köszönhetően tagja lett az SZKP KB Politikai Bizottságának is. 1987-ben fosztották meg tisztségeitől, és azóta mellőzik személyét a politikában. Garri Kaszparov szovjet sakkvilágbajnok szerint Mihail Gorba- csovot terheli a felelősség az etnikai alapon kirobbant villongásokért, mert nem képes megoldani a kaukázusi nemzetiségi problémát. Az azerbajdzsáni örmény Kaszparov a francia TF1 televíziónak adott párizsi nyilatkozatában kijelentette, hogy egy demokratikus országban Gorbacsovnak le kellene mondania a történtek után. Kaszparov szerint a szovjet csapatokat ki kellene vonni a térségből, és semleges közvetítőknek — például az ENSZ-nek — kellene elsimítaniuk a konfliktust. Erősödő bizalmatlanság — Nem teremthetnek kapcsolatot a lakossággal George Bush első éve Kína: fokozott ellenőrzés a külföldi tudósítók felett Új rendeletben szabályozta a kínai kormány az országban működő külföldi tudósítók munkáját és annak ellenőrzését. A 22 pontból álló rendeletet, amelyet Li Peng miniszterelnök írt alá, közzétették a Zsenmin Zsipaó- ban és a többi kínai központi lapban is. Megfigyelők szerint az új rendelet kidolgozására azért volt szükség, mert a kínai kormány fölöttébb elégedetlen volt azzal a tevékenységgel, amelyet a Pe- kingben akkreditált külföldi tudósítók és az országban tartózkodó külföldi újságírók fejtettek ki a tavalyi diákmozdulások, majd azok katonai erővel való letörése idején. A rendelet számos olyan megszorítást tartalmaz, amely nem szerepelt a korábban érvényben lévő hasonló rendeletben. Mostantól kezdve minden további nélkül kiutasíthatják Kínából azokat a külföldi újságírókat, akik — mint a rendelet kimondja — eltorzítják a tényeket, és rémhíreket fabrikálnak, vagy olyan tevékenységet fejtenek ki, amely a kínai hatóságok értékelése szerint nem vág egybe az újságírói hivatás gyakorlásával. A rendelet szűkíti annak lehetőségét, hogy az újságírók közvetlen kapcsolatot teremthessenek a kínai lakossággal, számos bürokratikus akadályt állít a normális újságírói tevékenység útjába és általában megszigorítja az eddig sem liberális hatósági ellenőrzést a külföldi újságírók felett — mutatnak rá megfigyelők. Peking: Botokkal felfegyverzett karhatalmi egység vonul át a Tie- nanmen téren miután Li Peng kínai miniszterelnök televíziós beszédében bejelentette, hogy az államtanács döntése értelmében másnap megszüntetik az előző év május 20-án bevezetett rendkívüli állapotot Pekingben. (MTI— Telefotó) Siker, kérdőjelekkel George Bush amerikai elnök népszerűségi mutatója első hivatali éve után rendkívül magas: a felmérések szerint az amerikaiaknak több, mint a háromnegyede elégedett a volt alelnökkel, aki 1989 január végén lépett Ronald Reagan helyébe. Bush 8 éven át Reagan alelnö- ke volt, de alig irányult rá figyelem. Ezért fölényes választási győzelmét elsősorban a helyzeti előnynek tulajdonították, nem fjedig személyes képességeinek. Az első év után azonban a legtöbb fanyalgó is elismeréssel nyilatkozik az új elnökről, aki megfontolt, egyúttal a közvélemény hangulataira igen érzékeny politikai vonalvezetésével, vezetői stílusával kivívta ellenfeleinek megbecsülését is. Az új elnök első évében — George Bush szerencséjére — a külpolitika állt előtérben. A Szovjetunió, Kelet-Európa történelmi változásai igen hálás szerepet kínáltak a nyugati nagyhatalom vezetőjének, amelyet nehéz lett volna elrontani. Bírálói mindenesetre nem alaptalanul vetették szemére, hogy magatartása túl óvatos volt: Washington tartózkodó kivárásra rendezkedett be mind Moszkva, mind Kelet-Európa vonatkozásában. A Bush- kormány kezdeti nyilatkozatai arról, milyen ingatag a szovjet reformok, Mihail Gorbacsov helyzete, aligha segítették a szovjet vezetőt és a térség változásait. Az év második felében azonban Washington — szerencsére — váltott, és (legjobb érdekeit felismerve) maradéktalanul kiáll a gorbacsovi vonal mellett. Ez azzal biztat, hogy 1990-ben egy, vagy több jelentős haderőcsökkentési megállapodás jöhet létre, tovább bővül a világpolitikai együttműködés és normalizálódnak a gazdasági kapcsolatok a két nagyhatalom között. George Bush első évében a varsói és a budapesti látogatás jelentette a csúcspontot a kelet-európai politikában. Az új elnök állásfoglalásait itt is az óvatosság jellemezte: a demokrácia, a piac- gazdaság fokozatos megteremtése, a stabilitás mellett állt ki. Az általa ígért, azóta kibontakozó amerikai támogatás — sajnos — ugyancsak ezt, a túlzott óvatosságot tükrözi: a törvényhozás erőfeszítéseire volt szükség, hogy a kormány által először tervezett, jelentéktelen összegek helyett több jusson, elsősorban Lengyelországnak. Varsó a következő 3 évben mintegy 900 millió dolláros támogatáshoz jut, Magyarország jó 90 millióhoz. Emellett hazánk tartósan megkapta a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt, hozzájutott az általános vámkedvezményhez, az OPIC-kormánygaranciák- hoz. E könnyítések eredményeként számottevően nőhet a kereskedelem, a gazdasági együttműködés. A demokrácia térhódítása a többi kelet-európai országban érezhetően elvonta a Fehér Ház figyelmét Magyarországról. A magyar választások utáni új kormány természetesen nagy jóindulatra és támogatásra számíthat az elnöknél, de e támogatás aligha jön majd magától: az új vezetés személyes erőfeszítéseire, politikai lobbizásra lesz szükség, nemkülönben az amerikai közvélemény tájékoztatására, hogy Magyarország — mások mellett — súlyos gazdasági és politikai helyzetében megkapja a szükséges politikai és gazdasági támogatást. így van ez annál is inkább, mivel George Bushnak 1990-ben fokozott figyelmet kell fordítania az eddig elhanyagolt belpolitikai kérdésekre. Az ország háromezer milliárd dolláros költségvetési hiánya nehéz gazdaságpolitikai döntéseket követel, s megoldásra várnak további súlyos gondok is: a kábítószerezés, a bűnözés elleni harc, az elmaradt közoktatás újjászervezése, a környezetvédelem, szociális kérdések, az elavult szállítási infrastruktúra. Az amerikai közvélemény elismerően nyugtázza majd a (várhatóan sikeres) júniusi csúcstalálkozót — mint ahogyan Bush nagy sikere volt a panamai katonai beavatkozás. Az amerikai polgár azonban elsősorban a maga gazdasági helyzete, élet- és munkakörülményei alapján ítéli meg elnökét és a kormányt. George Bush e területeken mindeddig meg — vagy elkerülte a nehéz döntéseket: ezektől függ, hogy a második év után is oly népszerű marad-e, mint az elsőben. Heltai András Világkiállítás — megyei elképzelések (Folytatás az 1. oldalról) Több megyében egy-egy műkincs, épületegyüttes, illetőleg program meghirdetésétől várják, hogy sikerrel kapcsolódhatnak a világkiállítás rendezvénysorozatához. így például Csongrád megyei idegenforgalmi központtá alakítják át az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkot, és rövidesen megkezdik a Feszty-körkép restaurálását is, lengyel művészek közreműködésével. Szolnokon vasúti skanzent alakítanak ki, Pécsett borvilágverseny megrendezését tervezik. Bár Baranyában is ellentmondásos a világkiállítás megrendezésének fogadtatása, ám ez a térség a világkiállítás „déli kapujává” válhat, hiszen Jugoszláviából, Ausztria déli részéből, Olaszországból e térségen keresztül érkeznek majd a vendégek. Talán a legnagyobb fenntartások Borsod megyében tapasztalhatók, ahol úgy gondolják: a nagymérvű anyagi kiadások jelentősen csökkentik az állami költségvetés Borsodot érintő részét. Igen nagy szükség lenne az elmaradott infrastruktúra fejlesztésére, hiszen vendégcsalogató van bőven a tájegységben — így például az aggteleki barlang- vidék, a Matyo-föld, a Tokaj- Hegyalja, a miskolctapolcai barlangfürdő. Ahhoz azonban, hogy e magyarországi közkincsek valóban vonzóvá váljanak, számos beruházásra lenne szük- ség. így például termálszálló építésére Miskolctapolcán, a 3-as számú autópálya továbbépítésére és a mezőkövesdi katonai repülőtér polgári reptérré történő átalakítására. Ugyancsak az úthálózat korszerűsítése és az infrastruktúra fejlesztése a legsürgetőbb Vas és Zala megyében. Míg Zalában a Balaton es környékének vonzerejét, valamint a környék gyógy- és termálfürdőit kívánjak bekapcsolni a világkiállításba, Vas megyében újabb határátkelők létesítését és a Buda- est-Szombathely-Szentgott- árd közötti vasútvonal teljes villamosítását tartják a legfontosabbnak. E beruházások nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a külföldről érkezők gyorsan és kényelmesen jussanak el a világkiállításra. Emellett több, vállalkozási alapon történő fejlesztésre is gondolnak. így például Graz-Keszthely között autómat akarnak építeni, korszerűsíteni kívánják Zalaegerszeg, Keszthely és Nagykanizsa közÍ ionti körzeteinek telefon-, il- etve telexhálózatát, és arra számítanak, hogy a kormány rövidesen feloldja a balatoni üdülőkörzet építési tilalmát is. Ha ez megtörténne — a már jóváhagyott rendezési terveknek megfelelően —, nagy ütemben megkezdődhetne több új szálloda, panzió és kemping építése Keszthelyen, Hévízen, Balatongyörökön és Vonyarcvashegyen. Ugyancsak szálloda építését tervezik Bükfürdőn, Szombathelyen és Sárváron, ahol a gyógyvizek vonzerejét szeretnék a jelenleginél lényegesen hatékonyabban kihasználni. E beruházásokat a tervek szerint vegyes vállalatok végeznék, erről egyébként már az olasz partnerekkel meg is kezdték a tárgyalásokat. Jelölés a területi választókerületekben (Folytatás az 1. oldalról) A területi lista jelöltjeit a területi választási bizottságoknál kell bejelenteni, legkésőbb a választás napja előtt 30 nappal. Ez azt jelenti, hogy a pártoknak a listákon indított jelöltjeiket február 27-én éjfélig kell bejelenteniük. A területi listán a pártok kétszer annyi jelöltet állíthatnak, mint ahány mandátumot a területi választókerületben meg lehet szerezni. Például: Budapesten 28 képviselői mandátum szerezhető meg, így egy pártlistán 56 jelölt szerepelhet. Természetesen két vagy több párt közösen is állíthat jelöltlistát. A pártok jelöltjei egyszerre indulhatnak az egyéni választókerületben, illetve a párt listáján is. Ám ha az egyéni választókerületben képviselőnek megválasztják, akkor a párt területi listájáról automatikusan törölni kell a nevét. A területi listán feltüntetett névsor egyben sorrendiséget is jelent. Azaz: nyilvánvalóan az első helyeken azoknak a jelölteknek a neve szerepel majd, akiket a párt a leginkább szeretne bejuttatni a Parlamentbe. Ezért rendelkezik úgy a választójogi törvény, hogy ha a párt listájáról egy jelölt — bármilyen okból — kiesik, helyébe a listán soron következő jelölt lép. A legfontosabb tudnivaló: szavazáskor a választópolgár ez esetben a pártra voksol, a névsorral semmi dolga nincs. A szavazólapon a pártok neve és jelöltjeinek listája lesz olvasható. A választópolgárnak azonban csak egy pártra kell szavaznia, ez a párt neve fölött található rubrika beikszelésével történik. Ha egyszerre több négyzetbe teszjelet, a szavazat érvénytelenné válik. Mind az egyéni választókerületben, mind pedig a listákon induló jelölteket nyilvántartásba veszi az egyéni, illetőleg a területi választási bizottság. Ajelölt nyilvántartásba vételéhez szükséges a jelölésen túl az is, hogy a jelölt nyilatkozatot tegyen. E nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a jelöltnek van-e választójoga, el- fogadja-e a jelölést, továbbá azt: nincs-e olyan tisztsége, amely a képviselői megbízatásával összeférhetetlen, illetve ha van ilyen, akkor arról lemond-e. (Az Országgyűlés a ma kezdődő ülész- szakán tárgyalja azt a törvényjavaslatot, amely egyebek között — az alkotmánnyal összhangban — rendelkezik arról, hogy mely tisztségek összeférhetetlenek a képviselői megbízatással.) Ha a jelölés benyújtása után a Í jártlista egyik jelöltjét valamiyen oknál fogva törölni kell a listáról, akkor a párt új jelöltet is bejelenthet, ezt azonban legkésőbb 8 nappal a választás előtt meg kell tennie. Az illetékes választási bizottság visszautasíthatja a jelölést, de csak abban az esetben, ha az a törvényes feltételeknek nem felel meg. Ilyen esetben a jelölés nyilvántartását kérő kifogással fordulhat az Országos Választási Bizottsághoz, s azt az OVB három napon belül köteles elbírálni. Washington Segély-átcsoportosítás Kelet-Európának Bush elnök támogatásáról biztosította Dole republikánus szenátornak azt a javaslatát, hogy Washington egyes külföldi segélyeket csoportosítson át az arra jobban rászoruló országok — köztük kelet-európai államok — számára. Az amerikai elnök ezt a véleményét a Newsweek című amerikai hírmagazin január 29-én megjelenő számának adott interjújában fejtette ki. Az elnök az amerikai zsidó lobbi bírálatára reagálva kifejtette, hogy a segély-átcsoportosítást nem feltétlenül Izrael rovására kell végrehajtani. Szerinte inkább az elnöknek kellene több lehetőséget adni, hogy a segélyt a bekövetkező változásokhoz igazíthassa. (Az eredeti Dole-javas- latban a zömében Izraelnek, Egyiptomnak, Pakisztánnak, a Fülöp-szigeteknek és Törökországnak juttatott segélyek öt százalékának átcsoportosításáról volt szó.) Bush interjújában foglalkozott a kaukázusi helyzettel is, s annak a reményének adott hangot, hogy Mihail Gorbacsov képes lesz a „ rendkívül nehéz ” gondok megoldására. Hozzáfűzte, hogy nagyon tiszteli Gorbacsovot azért, amit tenni próbál.
