Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-22 / 18. szám
HEVES MEGYEI IXL. évfolyam, 18. szám ÁRA: 1990. január 22., hétfő 4,30 FORINT SZEGÉNYSÉG - BŰNÖZÉS (?) „Bűn a nincstelenekkel egy kalap alá sorolni a csavargót, zsiványt, gonosztevőt.” (3. oldal) A FESZTY—KÖRKÉP - KÓRKÉPE „Helyzetrajz egy hatvani restaurátor szélmaloniharcáről" (4. oldal) A VONAL VÉGÉN: MOLNÁR MARIANN „Napi másfél órás edzésekkel készülünk, de ezt sem használjuk ki teljes intenzitással” (6. oldal) KEZDŐDIK A TÉLI VÁSÁR „...lénvegesen több lesz a női és a férfíkonfekció kínálata” (8. oldal) Nincs szükség lapengedélyezésre — Mindenki kézhez kaphatja káderanyagát Nem mondott le a belügyminiszter Ülést tartott a Minisztertanács Vasárnap reggel 9 óra óta ülést tart a Minisztertanács. A testület munkájáról Bajnok Zsolt megbízott kormányszóvivő tájékoztatta délben a Parlamentben az MTI-t. Elmondotta: a vasárnapi ülésen mintegy 20 témát vitat meg a kormány. A délelőtt folyamán a Minisztertanács a lelkiismereti és vallásszabadságról, a sajtóról, a nemzetiségek országgyűlési képviseletéről és az állami személyzeti munkáról szóló előterjesztéseket tárgyalta meg. A délután folyamán került sor a belügyi botránnyal kapcsolatos előterjesztések megvitatására. A kormány megtárgyalta a titkos- szolgálat szervezetéről, a nemzetbiztonsági feladatok ellátásáról szóló törvénytervezeteket, valamint az új törvények beiktatásáig bevezetendő átmeneti intézkedéseket is, amelyek közvetlen kapcsolatban vannak a titkosszolgálat módszereinek, eszközeinek alkalmazásával, annak szabályozásával. Emellett a Minisztertanács hatályon kívül helyezte a ’70-es években hozott nemzetbiztonsági-állambizton- sági ügyekkel kapcsolatos jogszabályokat is. A délután folyamán számos más kérdés is napirendre került. így többek között a kormány foglalkozott a pécsi 25 emeletes ház ügyében szükséges minisztertanácsi intézkedésekkel, az ország első negyedévi energiahelyzetével. A kormány alapvetően egyetértett a beterjesztett lelkiismereti és vallásszabadságról szóló (Folytatás a 2. oldalon) Újjászervezik a Hangya szövetkezeti mozgalmat Már több mint 40 ezer tagja van a kisgazdapártnak Több mint 200 résztvevővel megyei választási nagygyűlést tartott vasárnap a Győri Városháza dísztermében a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, Szabó Lajos, a Győr- Sopron megyei szervezet elnöke bejelentette, hogy a pártnak a megyében már több mint ezer tagja van, az alapszervezetek száma pedig elérte a 80-at. Vörös Vince országos elnök arról szólt egyebek között, hogy a kisgazdapárt szervezése az egész országban nagy lendülettel folyik. A taglétszám jelenleg már 40 és 50 ezer között van, de több mint 20 ezer tagkönyvigényt is nyilvántartanak. Dr. Torgyán József pártfőügyész a párt pénzügyi és gazdasági helyzetéről adott tájékoztatást. A tagdíj továbbra is önkéntes lesz. A kisgazdapárt a tagdíjak központi megállapításával a jövőben sem kívánja tagjait terhelni. Tervezi ellenben gazdasági vállalkozások létrehozását a piacgazdaság körülményei között. Elsőnek a Hangya szövetkezeti mozgalmat szervezik újra. Budapesten már megalakult a Hangya Szövetkezet Központ Rt., s az ország különböző vidékein megkezdték a helyi egységek kialakítását. Üzlethálózatukban a különböző cikkeket olcsóbban árusítják. Lényegesen mérséklik a hús árát... Kétszázezer tonna Iraki kőolai érkezik Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt olajfinomítóinak részére rövidesen — várhatóan már január végén — megkezdődik az Iraktól vásárolt kőolaj szállítása az Adria-távvezeté- ken. A tröszt megbízására a Mi- neralimpex kötött szerződést az iraki partnerrel, mintegy 200 ezer tonna kőolaj behozatalára. A Közel-Keletről hajón érkezik a nyersanyag Jugoszlávia Krk- szigeti kikötőjébe, ahonnan a Yugoszlavenszki Naftavod olaj- szállító vállalat továbbítja az Ad- ria-táwezetéken hazánkba. Ezen a vezetéken tavaly a magyar fél 1,2 millió tonna szovjet kőolajat tranzisztált Jugoszláviának. Az idén pedig, hosszú ideje — 1980 óta — első alkalommal kerül sor arra, hogy a jugoszláv partner közreműködésével kap a magyar fél olajat a vezetéken. Tavaly kizárólag szovjet kőolajat importáltunk; a szerződést 6 millió 470 ezer tonna olaj beszerzésére kötöttük, ám 150 ezer tonnával kevesebb érkezett. Ennek pótlására természetesen továbbra is igényt tart a magyar fél. Az öt évre szóló magyar — szovjet hosszú távú olaj szállítási szerződés 1990. évi kontingense 6 millió 480 ezer tonna. Erről azonban még meg kell kötni az idei államközi szerződést, továbbá rögzíteni szükséges az árakat és alá kell írni az érintett vállalatok közötti magánjogi szerződést. A szovjet fél ettől függetlenül változatlanul folytatta olaj- szállításait, s így az első negyedévben várhatóan az idei kontingens 17,8 százaléka beérkezik hazánkba. (MTI) Minden százra — huszonöt Nagy telefonfejlesztés Gyöngyösön Nagy öröm volt Gyöngyösön, amikor 1963-ban automatizálták a telefonközpontot — egyszerűbbé tették, meggyorsították a hírközlő rendszeren történő beszélgetéseket —, a későbbi években többször is bővítették a berendezés kapacitását, végül pedig a várost és környékét vidéken az elsők között bekapcsolták a távhívásos hálózatba. Az említett korszerűsítések kezdetének 1400 állomása napjainkig jócskán gyarapodott, a körzet és a világ egészen távoli tájai között is úgyszólván már másodpercek alatt kapcsolatot lehet teremteni. Ám aki a kagyló után nyúl, tárcsázni kíván, többnyire elfelejti a derűsebb időket, megint boldogtalan. A mégoly fejlettnek hitt technikát is bizony túlhaladta az élet. Ismét kevés a vonalak száma, a forgalmi túlterheltség gyakran szinte elviselhetetlen. Csupán a gyöngyösiek háromezernél nagyobb számban várnak telefonra — akad belvárosi, Kossuth utcai lakos is, aki 1972 óta reménykedik, hogy a szerelés végre rákerül — a falvakban hovatovább talán álmodni sem mernek hasonló igényeik kielégítéséről. Tetézi a gondokat, hogy az automata főközpont Ro- tary-tartozékait az ipar már nem is gyártja, a berendezés javítgatása így nehézkes, még ügyes kezű magánszemélyek bevonásával sem megnyugtató. Feltétlenül aktuális hát egy nagyobb arányú fejlesztés a városban és környékén, kiváltképpen a jelenleg is kézi kapcsolású helyeken, ahol délután négytől, a hétvégeken meg egész napra úgyszólván teljesen megszakad a telefonos kapcsolat a külvilággal. Az új távbeszélőrendszer megteremtése szerencsére napirenden is van. Mint Nagy vári Pétertől, a Heves Megyei Távközlési Üzem vezetőjétől megtudtuk: már esztendőkkel ezelőtt szóba került a téma, az 1986-os árszinten 1,7 milliárd forintosnál nagyobb költségű munka. A program szerint a mostani postatömbben — szanálásokkal — épül a nagyobb, modernebb. elektronikus, digitális központ, amire a csornaival, mohácsival együtt még a Magyar Posta hirdetett versenypályázatot. A szakma tízéves fejlesztési tervének első ütemét jelentik az elképzelések, s — az érdeklődőket tekintve — a világ úgyszólván legszámottevőbb cégei szeretnének osztozni rajtuk. Az idei február végéig kell a pályázóknak ajánlataikat benyújtaniuk. Megelőzte ezt a jelentkezők helyszíni szemléje, a tanács által biztosítandó terület közeli tanulmányozása, a kívánalmak közvetlen mérlegelése, minden szükségesnek a számbavétele. S a Magyar Posta jogutódjának, a mostani január 1-jé- től működő Magyar Távközlési Vállalatnak a szándéka is változatlanul komoly az ügyben. Olyannyira határozott, hogy 1992 végére vagy legkésőbb 1993 elejére be kell fejeződniük a munkáknak. Mit jelenthet ez? Nos, elmondható, hogy — társaihoz hasonlóan — a gyöngyösi hálózat mintahálózat lesz, ami akár az országos fejlesztés alapjául szolgálhat. Mindenképpen biztonsággal kielégíti a ma ismert igényeket, lényegesen bővíti a vonalakat, növeli az állomások számát a körzetben, automatizálja végre Kisnána, Vécs, Karácsond, Nagyfüged, Visznek, Adács, Gyöngyösoroszi ma még kézi kapcsolású telefonközpontjait is. A településfejlesztés irányaihoz, a 2000-re, illetve 2020-ra várható állapotokhoz igazodva lehetővé teszi, hogy például Gyöngyösön a jelenlegi átlagosan 10,12-ről 25-re növekedjék a 100 lakásra jutó telefonok száma, s megközelítőleg a 16-ot azokban a falvakban is elérje, aholpillanatnyilag mindösz- sze 1,2 főállomás jut hasonló számú otthonra. Készülékre és vonalra várva. (Fotó: Szántó György) A várható új technikához már most megpróbál mind sokoldalúbban alkalmazkodni megyei üzemünk: dolgozói egyrészt szakmai ismereteikben igyekeznek felzárkózni a lényegesen magasabb követelményekhez, másrészt idegennyelv-tanulással is gyarapítják tudásukat. A városi tanács hozzálátott az építkezéshez, szereléshez szükséges hely biztosításához, rövidesen a kiviteli tervek készítésén a sor. Mert az idő sürget. A hívott fél helyett nem hallgathatja az ember örökké a tárcsahangra kapcsolt gyöngyösi magnótájékoztatót is a telefon- vonalak zsúfoltságáról, s a gépies biztatást az újabb — gyakran sokszori — próbálkozásra. Főleg ha hazánkhoz — egyebek között — világkiállítás is közeleg... Gyóni Gyula traalján A Mátraalja egyik legnagyobb oltványkészítő mező- gazdasági nagyüzemében, a nagyré- dei Szőlőskert Termelőszövetkezetben megkezdődött az oltványok készítése. (Szabó Sándor felvételei — MTI)
