Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)
1989-12-12 / 293. szám
2 NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. december 12., kedd Beiktatták a közmegegyezés kormányát — Gustáv Husák lemondott — Általános politikai amnesztia A csehszlovák megújulás visszafordíthatatlan Csehszlovákiában elmarad a hétfőre meghirdetett általános sztrájk, meri teljesültek azok a követelések, amelyektől a megújulásán harcoló erők függővé tették a munkabeszüntetést: vasárnap beiktatták a nemzeti köz- megegyezés kormányát, Gustáv Husák köztársasági elnök lemondott és még korábban az államfő általános politikai amnesztiát hirdetett meg. Az általános sztrájk elmaradása ellenére a diákok vasárnap úgy döntöttek, folytatják a saját sztrájkjukat, mert véleményük szerint követeléseiket még nem teljesítették. A Polgári Fórum egyébként bejelentette, hogy nem javasolja Alexander Dubceket köztársasági elnöknek, hanem Václav Havel államfővé választását támogatja. A Polgári Fórum vasárnap kiadott nyilatkozatában elégedettségének adott hangot a politikai kerekasztal-megbeszélések eddigi eredményeit illetően. Az új kormánnyal kapcsolatban a fórum azt hangsúlyozta, hogy az a szükséges kompromisszumok eredménye, de nem tükrözi a politikai erők összetételét az országban. A fórum bejelentette, hogy miután a kormányfő szlovák nemzetiségű és párttag, a politikai pártokkal megállapodtak abban, hogy a cseh és a szlovák nemzeti paritásra, illetve a politikai szempontokra való tekintettel az államfőnek cseh nemzetiségűnek és pártonkívülinek kell lennie. A fórum ezért nem javasolja a szlovák Alexander Dubcek jelölését a köztársasági elnöki posztra, hanem a cseh Václav Havel megválasztását támogatja. Václav Havel köztársasági elnökké való választása mellett foglalt állást a fórum szlovákiai testvérszervezete, a Közvélemény az erőszak ellen is. A hivatalos ifjúsági szervezet központi bizottságának titkársága ugyanakkor olyan nyilatkozatot tett közzé, amely szerint a köztársasági elnököt több jelölt közül kellene megválasztani. Megemlítette, hogy eddig Václav Havel és Ladislav Adamec jött számításba, azt javasolták, hogy az 1968-as reformkommunista Cestmir Cisar egykori KB-tit- kárt, a cseh Nemzeti Tanács volt elnökét is jelöljék köztársasági elnöknek, mert két évtizededdel ezelőtt a diákok ezt már indítványozták. A sztrájkoló csehszlovák diákok vasárnap úgy döntöttek, hogy folytatják sztrájkjukat, mivel a legfontosabb követeléseiket még mindig nem teljesítették. A diákok központi koordinációs sztrájkbizottsága azt hangoztatta, hogy az ország különböző részeiben eltérően alakul a belpolitikai helyzet, a párt vezető szerepét csak papíron szüntették meg, Szlovákiában még mindig nincs új kormány, a CSKP Központi Bizottságában még mindig sok olyan személy maradt, aki felelős a jelenlegi válságért, a november 17-i rendőrterror parlementi kivizsgálása még mindig nem hozta meg a várt eredményt. A sztrájkoló diákok egyébként szintén Václav Havel jelölését támogatják a köztársasági elnöki posztra. Csehszlovákiában a hétvégén megtartották a CSKP városi és járási konferenciáit. Ezeken a kommunisták többsége bírálta a párt akcióprogramját, a korrupt és kompromittálódott vezetők távozását követelte, többhelyütt javasolták, hogy csökkentsék az apparátust és szüntessék meg a kerületi pártbizottságokat. A bmói kommunisták városi konferenciáján felszólalt Karel Urbanek, a CSKP KB főtitkára is. Egyebek között azt hangoztatta, hogy Csehszlovákiában nem a szocializmus, hanem a szocializmus eltorzult bürokratikus-direktív formája van válságban. Urbanek azt fejtegette, hogy az új pártvezetés a demokratikus szocializmus megteremtése, az állam által ellenőrzött szocialista piacgazdaság, a szabad választások, a parlamenti demokrácia és a modern jogállam mellett van. Alexander Dubcek, aki a Prágai Tavasz idején volt a CSKP első titkára, vasárnap jelezte, hogy hajlandó lenne vállalni a jelöltséget a csehszlovák köztársasági elnöki posztra. Dubcek a csehszlovák hírszolgálati irodának ét a csehszlovák rádiónak adott nyilatkozatában célzott arra, hogy szívesen elvállalná a köztársasági elnöki tisztséget. Kijelentette: soha nem vágyott ilyen magas posztra, de ha a nép úgy dönt, hajlandó elfogadni a megbízatást. Dubcek utalt arra, hogy eddig az új összetételű szlovákiai Nemzeti Front vezetését és egyes prágai állampolgári kezdeményezéseket leszámítva hivatalosan még nem konzultáltak vele erről a kérdésről. Azt hangoztatta, hogy a mostani megújulási folyamat az 1968-as Prágai Tavasz folytatódása, amelyet minden erejével segíteni kíván. Kijelentette: államfővé választása a húsz évvel ezelőtt megsértett nép rehabilitálását és annak az útnak a folytatását jelentené, amelyre a fiatalok most léptek. Dubcek egyébként annak a véleményének adott hangot, hogy a megújhodási folyamat most Csehszlovákiában visszafordíthatatlan, mert nincsenek olyan külső akadályozó tényezők, mint amilyenek húsz évvel ezelőtt voltak. Tárgyalások kezdődnek az OECD-országok által nyújtandó támogatásokról Brüsszelben szerdán tárgyalások kezdődnek a magyar kormány küldöttsége és a világ 24 fejlett országát tömörítő OECD- szervezet képviselői között. A megbeszéléseken várhatóan döntés születik a Magyarországnak ígért támogatásokról és segélyekről. A magyar küldöttséget Horn Gyula külügyminiszter vezeti, a küldöttségben részt vesz Bartha Ferenc államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Su- rányi György, az Országos Tervhivatal államtitkára és Fazakas Szabolcs miniszterhelyettes. Négyoldalú találkozó Szovjet kezdeményezésre tizennyolc évi szünet után először ült tárgyalóasztalhoz hétfőn Nyugat-Berlinben az egykori négy szövetséges nagyhatalom nagykövete, hogy a megosztott város jövőjével kapcsolatos kérdésekről tárgyaljon. A Szövetséges Ellenőrző Tanács Schöneberg kerületi székházában rendezett háromórás találkozón a Szovjetunió berlini, továbbá az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország bonni nagykövete vett részt. Á rövid közleményben az olvasható, hogy a nyugatiak emlékeztettek az 1987 decemberében előterjesztett, úgynevezett berlini kezdeményezésükre, amely a városba vezető légi útvonalak bővítését, nemzetközi rendezvények Kelet- és Nyugat-Berlinben történő megrendezését szorgalmazta. Vjacseszlav Kocsemaszov nagykövet kedvezően reagált az indítványokra — korábban Moszkva gyakorlatilag válasz nélkül hagyta a Nyugat ez irányú kezdeményezéseit —, és néhány általános jellegű megjegyzést fűzött hozzájuk. Ezeket a nyugati nagykövetek továbbítani fogják kormányaikhoz. Bocsánatot kértek a néptől Merre tovább, NSZEP? A NSZEP újonnan megválasztott elnöke nyilatkozik a sajtó munkatársainak a párt rendkívüli kongresszusán, december 9-én Ideges feszültség, elkeseredettség, tanácstalanság jellemezte a küldöttek hangulatát az NSZEP rendkívüli kongresszusának hétvégi első fordulóján. Érezték, sok múlhat a mostani tanácskozás kimenetelén — hosz- szú, nehéz csatába indultak. Egy önmagát teljesen lejáratott, a széthullás egyre erőteljesebb jeleit mutató párt újjáformálására vállalkozott a berlini Dinamo sportcsarnokban összegyűlt 2750 küldött. A kongresszust előkészítő munkabizottság — a múlttal való szakítást ily módon is demonstrálandó — a tanácskozás helyszínéül a puritán sportcsarnokot választotta és nem a szocialista építés egyik dicsőségét, a köztársasági palotát, amelyben a korábbi vastapsos, örömittas, látványos külsőségek közepette rendezett kongresszusokat tartották. Minden erejét megfeszítve kellett dolgoznia a Központi Bizottság december 3-iki lemondása után választott munkabizottságnak, hogy a kongresszuson legalább fő vonalakban irányt tudjon mutatni a további cselekvéshez, vagy legalább néhány kapaszkodót nyújtson a teljesen elbizonytalanodott tagság számára. Az eredetileg december 15-re összehívott rendkívüli kongresszust egy héttel előrehozták, mert felismerték, hogy a további késlekedés a párt vesztét jelentheti. A korábbi pártvezetők visszaéléseinek napvilágra kerülése nyomán ugyanis még tovább nőtt a kilépési hullám. Az ország gazdasági és társadalmi állapotának valósághű feltárása is kiábrándulást, megdöbbenést váltott ki, ám igazán nagy megrázkódtatást sokakban az okozott, hogy a párt és az ország eddigi legfőbb vezetői, a magasztos eszmék fő hirdetői a legrafináltabb módokon éltek vissza hatalmukkal, a legpiszkosabb korrupciós ügyekbe keveredtek, minden jogállamban súlyosan büntetendő bűncselekményeket követtek el. Mintegy másfél hónap alatt többb mint félmillióan hagyták el a korábban 2,3 millió tagot számláló NSZEP-t. A keserű valóság megismerése erkölcsileg és lelkileg is súlyosan megviselte a tagságot, amint azt a küldöttek felszólalásai is tükrözték. „Félek, a kollégák már nem állnak szóba velem” — mesélte egy rostocki hajógyári munkás. Egy eberswaldei admi- nisztrátomő szerint „ez a párt menthetetlen, a korábbi hatvan helyett alig néhányan maradtunk az alapszervezetben”. „A korábbi pártvezetés politikája az anti- kommunizmushoz teremtett táptalajt, s a fordulatot sajnos nem ez a párt indította el” — állapította meg a Humboldt Egyetem egy docense. A hogyan tovább vitájában a legtöbben azzal foglalkoztak: feloszlassák-e a pártot, s ha nem, megváltoztassák-e a nevét. A többség végül is a név változtatása mellett foglalt állást, és majd a kongresszus december 16-17- ikén zajló második fordulóján döntenek az új elnevezésről. Bár néhányan nagyon erőteljesen követelték a teljesen lejáródott NSZEP teljes feloszlatását, és új párt megalapítását, a túlnyomó többség ezt elvetette. Hans Modrow miniszterelnök is a párt megmentését minősítette a legfőbb feladatnak. Hangsúlyozta: radikálisan szakítani kell a sztálinista rendszerrel, meg kell tisztítani a pártot, de — az ország érdekében is — nem szabad hagyni szétesni. Áz erózió megállítása, a megújulás érdekében teendő lépéseket Gregor Gysi vázolta fel, akit az egész éjszakán át tartó, több mint 17 órás tanácskozás végén a párt elnökévé választottak. Az adminisztratív-centralista szocializmus társadalmi-gazdasági válsághoz vezetett — állapította meg. Olyan szocialista irányú fejlődést kell célul kitűzni, mondta , amelyet a demokrácia, a jogállamiság, a társadalmi igazságosság és a humanizmus jellemez. E demokratikus szocializmus megteremtésének célját rögzítették abban az állásfoglalásban, amelyet a küldöttek a hétvégi második fordulóig megvitatnak tagtársaikkal. A dokumentumban bocsánatot kémek a néptől amiatt, hogy a párt korábbi vezetése az ország létét veszélyeztető válságot idézett elő, s egyben leszögezik, hogy a párt a jövőben nem tör egyeduralomra. A számos alapvető kérdést egyértelműen tisztázó állásfoglalás mellett a kongresszus első fordulójának fő eredménye az elnök és a száz tagú vezetőség megválasztása volt. Gregor Gysi 41 éves ügyvéd személyében olyan elnököt választottak, aki tiszta, semmiféle kapcsolata nem volt a bukott rezsimmmel, s néhány héttel ezelőtti színre lépése óta beszédeiben és tetteiben is bizonyította, hogy a mélyreható reformok híve. Mint kongresszusi szereplése is tükrözte: pontosan tudja, mit akar, s ehhez elképzelései, érvei is vannak. Rá vár a feladat, hogy az NSZEP süllyedő hajóját a felszínen tartsa és az irányváltást vezényelje. (Pach Ferenc) A Strasbourg! alku Az Európai Közösségek hétvégi strasbourgi csúcstalálkozóján mindenki megkapta azt, amit akart: Francois Mitterrand a kormányközi konferenciát, Helmut Kohl pedig a német egységről szóló formulát. Csak Margaret Thatcher távozott ezúttal először nemcsak úgy, hogy nézeteivel magára maradt, hiszen ez máskor is előfordult, hanem abban a tudatban is, hogy nem tudta megakadályozni az általa nem kívánt döntéseket. A strasbourgi találkozót válsághangulat előzte meg, és Mitterrand, a közösség soros elnöke elismerte, hogy ha nem születik végül megegyezés, válság lett volna, de mindjárt hozzáfűzte: mivel létrejött a megállapodás, nem lett válság. Azt viszont cáfolta a záró-sajtóértekezleten, hogy a megállapodás adok-veszek alapon történt: Kohl csak azért járult hozzá a közösség további építéséhez szükséges pénzügyi értekezlet startidőpontjának behatárolásához, mert biztosították számára a tizenkettek támogatását a német egység ügyében. A két döntés szervesen összefügg. A kérdés az volt, hogy miként reagálnak a tizenkettek a kelet-európai, különösen pedig az NDK- beli változásokra a maguk belső életében. Mitterrand, mint a közösség soros elnökségét betöltő Franciaország vezetője,Jacques Delors, a közösség bizottságának elnöke — de legutóbb december 4-iki csúcsértekezletén Bush amerikai elnök is — úgy foglalt állást, hogy fokozni kell a tizenkettek integrációját, legyen hova „lehorgonyozni” az átalakuló kelet-európai országokat. A közösség bizottságának megvan a maga terve a belső építésre. 1992 végéig létre kell hozni a belső akadályoktól mentes nagypiacot, ahol semmi sem akádalyozza az áruk, a szolgáltatások, a tőkék, az emberek mozgását. Ez a folyamat évek óta tart (bár időnként megmegakad). Ám ez önmagában nem elég. Szükség van a közösség „szociális dimenziójának” megteremtésére is, továbbá a nagypiac megteremtése után a tagállamok gazdaságpolitikájának további közelítésére egészen addig a pontig, amíg közös pénze lesz a tizenket- teknek. Ehhez az alapokmány megváltoztatása szükséges, ahhoz viszont kormányközi értekezlet kell. Strasbourgban a közösség további építésének két próbája volt. Egyik a szocialista charta (alapokmány) elvi nyilatkozatának jóváhagyása. Ezt Thatcher asszony ugyan ellenezte, de a többség igent mondott. A másik egy kormányközi értekezlet időpontjának kitűzése volna, hogy ne álljon le a folyamat. Ezt London szintén ellenezte, de azt még összehívhatták — ám a csúcs előestéjén Kohl is jobbnak látta volna a halasztást, tekintettel arra, hogy ez a gondolat a nyugatnémet üzleti körökben sem igazán népszerű (mivel korlátozza a Bundesbank mozgásszabadságát). A halasztás megállást jelentett volna, tehát válságot. Párizs és Bonn intenzív párbeszéde nyomán azonban végül Kohl beleegyezett abba, hogy a konferenciát összehívják a jövő év végére — a nyugatnémet választások után. Ezzel a közösség elindul a pénzügyi unió, a közös pénz, az igazi integráció felé. Mi az, ami a magyarokat közvetlenül érinti mindebben? A közösség válsága gátolta volna azt, hogy az átalakuló Közép- és Kelet-Eu- rópának nyújtott nyugati támogatás ösztönzője és szervezője legyen. A strasbourgi megállapodás nyomán, éppen ellenkezőleg, e támogatás elvi alátámasztást kapott, és ez felgyorsítja a tizenkettek gyakorlati akcióját. Ennek konkrét bizonyítéka volt a Lengyelország és Magyarország támogatására a közeljövőben sorra kerülő lépések — köztük az IMF- fel való megegyezés esetén Magyarországnak biztosítandó mintegy 1 milliárd dolláros kölcsön — jóváhagyása, s főleg a Közép- és Kelet - Európa támogatására létrehozandó nagy bank alapelveinek kidolgozása. Az „európai bank az újjáépítésre és fejlesztésre” nyitva áll majd a Szovjetunió és Magyarország részvétele előtt is, ami azt jelenti, hogy — kisebbségi részesedéssel — a kelet-európai országok részt vehetnek a bank irányításában is. A Strasbourgban történtek kihatnak a gyorsan átalakuló Európa egészének jövőjére. A közösség félévente tart csúcstalálkozót, egyesek emlékezetesek maradtak, mások hamar feledésbe merültek. A strasbourgira bizonyára sokáig hivatkoznak majd. Baracs Dénes Általános választásokat javasolnak- A horvát demokratikus ellenzék felhívása Az utóbbi hónapokban megalakult tucatnyi horvátországi demokratikus ellenzéki párt és szervezet mintegy százezer aláírással ellátott közös felhívást juttatott el a Horvát Kommunisták Szövetsége vezetőségéhez, követelve, hogy egy hónapon belül a köztársaságban tartsanak általános választásokat, amelyen minden politikai párt jelöltjei indulhatnak. A Horvát Kommunisták Szövetsége KB elnöksége vasárnapi ülésén elfogadta az ellenzéki pártok javaslatát, amelyet a köztársaság kommunistáinak hétfőn Zágrábban összeülő kongresszusa elé terjesztenek. A váratlan bejelentés meglepetést keltett. A horvátországi általános választások a jövő tavasszal lennének esedékesek. Tibet vallási vezetője, a dalai láma december 10-én átvette az 1989 évi Nobel-békedíjat Egil Aarvik-ttíl, a Nobel Bizottság elnökétől
