Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)
1989-12-11 / 292. szám
HEVES MEGYEI XL. évfolyam, 292. szám ÁRA: 1989. december 11., hétfő 4,30 FORINT VILLÁMLÁTOGATÁS A 919-ES TÁMASZPONTON „Még kínai házigazdánk számára is gondot okoz a központot rejtő nevesincs város megtalálása...” (2. oldal) EGY NAGY KOLLEKTÍVA BIZALMÁBÓL... „A kezdetén bizony hibákat is vétettem, de mégis lehetőséget kaptam, hogy bizonyítsam, mire vagyok képes...” (3. oldal) MA ESTE: STÚDIÓSZÍNHÁZI BEMUTATÓ „Valló Péter reneszánsz komédiát rendezett-.” (4. oldal) NEM HAGYTA MAGÁT LEGYŐZNI „Láttam, hogyan válik árucikké olykor a tisztesség és a tisztaság.” (4. oldal> Éles vita a költségvetésről „Júniusig nem marad talpon az ország...” Az 1956-os népfelkelés nyomán Orvosolják a sérelmes ítéleteket November elején hirdették ki az 1989. évi XXXVI. számú törvényt, amely az 1956-os népfelkeléssel összefüggő ítéletek orvoslásáról szóL Azóta eltelt egy hónap, és folyamatosan érkeznek a Heves Megyei Búrósághoz a jelzések, a kérelmek a sérelmes korabeli döntések megsemmisítéséért. Kérdéseinkkel dr. Kahler Frigyeshez, a megy ei bíróság elnökhelyetteséhez fordultunk. „Kézzelfoghatóan megtorló döntések” Vasárnap a késő délutáni órákban véget ért az a háromnapos politikai párbeszédsorozat, amelyet az Országgyűlés és a kormány kezdeményezett az ország kormányozhatóságának megőrzését szolgáló minimális konszenzus megteremtése érdekében, az Országgyűlés decemberi ülésszakának előkészítése lt, hogy az Országgyűlés és a kormány tisztségviselői a lehető legszélesebb körű konzultációt folytathassák az ország jövőjét érintő legfontosabb politikai és gazdasági kérdésekről. Ezek között is elsősorban arról: mikorra úják ki a képviselő-választásokat, s e dátum ismeretében hogyan folytatódjék a törvényhozás, továbbá a jövő évi költség- vetési terv alapján milyen intézkedésekre van szükség az ország talponmaradása érdekében. A párbeszédsorozat zárónapján Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke bevezetőjében emlékeztetett rá: a tanácskozások első napján — pénteken — a politikai pártokkal és a parlamenti politikai csoportok vezetőivel, a második napon — szombaton — pedig a gazdasági, munkavállalói érdekeket képviselő szervekkel cseréltek véleményt. Az Országgyűlés decemberi ülésszakát előkészítő tanácskozássorozat utolsó — vasárnap tartott — konzultációja is zárt ajtók mögött zajlott. Miután azonban a megbeszélés alaposan elhúzódott, a tervekkel ellentétben, elsőként a pénteki tárgyaláson részt vett politikai pártok kaptak lehetőséget a megbeszélések tapasztalatairól kialakított álláspontjuk ismertetésére. Ezt követően lépett a nyilvánosság elé Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke és Németh Miklós miniszterelnök, hogy ösz- szegezze a három nap tapasztalatait. Beszámoltak az Ország- gyűlés, illetve a kormány tisztségviselőinek tanácskozásáról is, amelyen parázs vita zaj lőtt a jövő évi költségvetés tervezetéről. A tanácskozást követő tájékoztatón Németh Miklós mégis egy kérdésre válaszolva, kijelentette: a kormány akkor se mond le, ha az Országgyűlés nem fogadja el a költségvetést. Ez esetben a jelenlegi szabályok alapján, változatlan feltételekkel működne a gazdaság. Ismételten — és sokadszor — hangsúlyozta: ez a döntés viszont beláthatatlan következményekkel járna. Kiemelte: ha a választások után megalakuló új kormány dolgozná ki a költségvetést, az azt jelentené, hogy legkorábban júniusban kezdhetne újra tárgyalásokat az IMF-fel. Márpedig júniusig nem marad talpon az ország. Mindkét közjogi méltóság megerősítette a tárgyalások konstruktív jellegét, a tárgyaló- partnerek együttműködési készségét, s ezzel együtt mindazokat az információkat, amelyeket az elmúlt két nap során a közvélemény elé tártak a tanácskozássorozatról mind a politikai, mind pedig a gazdasági kérdésekről. — Mennyien kérték idáig Önöktől az 1956. október 23. és 1963. április 4. közötti időszakban született ítéletek orvoslását megyénkben? — December első napjaiig harminc ilyen kérelem futott be hozzánk. Javarészt azoké, akik maguk voltak büntetés-végrehajtási intézetben, kisebb számban pedig a hozzátartozóké. Dr. Kahler Frigyes hatalmas ládát mutat, abban gyűjti a témával kapcsolatos vaskos aktákat. Közben újabb ügyfél kopogtat. Egy korosabb asszony szeretné, ha soron kívül intéznék félje esetét, aki 1958. március 7-én szabadult Jelenleg a megyei kórház műveseállomásának lakója... — Tapasztalatai szerint általában milyen indokok alapján küldtek annak idején embereket börtönbe? — Nyugodtan mondhatom, többségük kézzelfoghatóan megtorló elítélés volt! Az eddig megvizsgált iratok szerint majdnem mindegyik elítélt munkástanácsnak volt tagja. Ok volt az elmarasztalásra például, hogy valaki közölte: nem ismeri el a Kádár-kormányt, illetve kijelentette: „A kommunisták sok galibát idéztek már elő a gazdaságban, ne avatkozzanak abba bele!” Vagy: „A kommunisták között is vannak becsületes emberek, nem kell kiélezni a személyi ellentéteket, de aki bűnös, az feleljen a független bíróság előtt.” Ilyen és ehhez hasonló mondásokért hosszú éveket lehetett kapni. — Tehát elsődlegesen politikai megnyilvánulásokat minősítettek bűncselekményeknek... — Pontosan így van. Amit az adott rezsimre, vagyis saját hatalmukra nézve veszélyesnek tartottak, azt egyúttal társadalomra veszélyes cselekménynek tekintették. Tipikus példa erre az 1956. december 12-ei egri sortűz következménye. Az ez ellen tiltakozó memorandum szerkesztői közül is begyűjtötték és eh'téltek néhány embert. Van egy másik érdekes eset is: Kálban az illető a párthelyiségben leverte Sztálin és Rákosi képiéit, mondván, hogy a ti szentjeitek még itt vannak? ót is bebörtönözték, holott, mint nemzetőr, két ávóst elengedett, így védve meg őket a tömeg haragjától. Ezt enyhítő körülménynek értékelték, ám a döntésben ez legfeljebb egy-két hónapot jelentett. — Törvényesek egyáltalán az említett elítélő határozatok? — Ez is egyfajta érdekességük. Sokkal inkább megfelelnek a jogszabályoknak, mint az 1949 és 1956 közötti időszak döntései. Eseteinkben ugyanis van valós alap, a vádlottak nem is tagadják, hogy mit követtek el, csak hát — a cselekményeik megítélése torz. Megsemmisítés, felterjesztés, elutasítás — A legizgalmasabb az, hogy mi lesz a kérelmek sorsa? — Az első megoldás az, hogy a bíróság kinyilvánítja az elítélés semmisségét, megállapítja, hogy mennyi ideig volt börtönben az illető, s erről igazolást ad. Annak alapján kapható meg a nyugdíj. Ez az eddig kezelt ügyek zömében így volt Az elintézés határideje két héL Néhány iratot a Legfelsőbb Bírósághoz kellett felterjeszteni Ez akkor szükséges, ha az ítélet alapjául szolgáló bűncselekmények között köztörvényi is szerepel. Például az egyik férfi eltörte a szomszédja bordáját. Nem függött össze harci cselekménnyel a dolog. A végső döntést ilyenkor a legmagasabb bírói fórum hozza meg. Erre bizony egy hónapot is várni kell. Ezekért türelmet kérünk. A harmadik változat az elutasítás. Akkor történik, ha a kérelem nem esik a november elején elfogadott törvény hatálya alá. Vagy azért, mert kizárólag köztörvényi cselekményről van szó, vagy mert nem 1956. október 23. és 1963. április 4. közötti időszakra esik a büntetés. — E harmadik megoldásra szükség volt-e már? — Ilyen kérelemmel eddig még nem találkoztam... Azt azonban kérem, úja le, a hozzánk fordulók hozzák el a szabadulásról szóló papírt, s pontosan közöljék, mettől meddig voltak büntetés-végrehajtási intézetben az emh'tett két időpont között. Ezzel ugyanis meggyorsítják az ügyintézést. Ellenkező esetben megkereséssel kell élnünk a büntetésvégrehajtás országos parancsnokához igazolásért. S ez megint csak legalább egy hónap. — Az 1949és 1956 közötti elítélések orvoslása mikorra várható? — Kérem, ebben legyenek kis türelemmel. Most készítik elő a törvényt, amely ezeknek az ítéleteknek a felülvizsgálatát szabályozza. Szalay Zoltán Milyen agrárpolitikára van szükség? Mezőgazdasági szövetkezetek VI. kongresszusa Vasárnap délután a Budapest Kongresszusi Központban megkezdődött a mezőgazdasági termelőszövetkezetek VI. kongresszusa. A két és fél napios tanácskozáson, 720 ezer szövetkezeti tag képviseletében 1800 küldött vesz részt. A meghívottakkal együtt arra a kérdésre keresnek és adnak választ: milyen agráipolitikát akarnak és támogatnak a hazai mezőgazdasági termelőszövetkezetek. A kongresszuson, a napirendnek megfelelően számot adnak a mintegy 1300 mezőgazdasági termelőszövetkezet, szakszövetkezet, a 14 halászati szövetkezet, valamint a 60 szövetkezeti közös vállalat munkájáról, eredményeiről és gondjairól. Az egri Domusban inkább a leértékelt áruk felé gyűrűzött a sokaság Lengyelpiac. A vékonypénzűck Ezustvasamap (Gál Gábor képriportja) Karácsonyfanézők Mekkája tegnap is rekordforgalmat bonyolított Anyu, a fenyőfa, meg én Csendes | szigete Sokan mondják, és nem is alaptalanul, hogy ebben az évben legalább annyi dolog történt, mint máskor tíz esztendő alatt. Persze ezzel együtt rengeteg gond, feszültség halmozódott fel piolitikai j és gazdasági életünkben. Az ‘ átalakulás időszakát éljük, j ' miközben szerkezeti gondok- \ j kai, napi pénzügyi problé- j mákkal küszködnek üzemek, * ! vállalatok, szövetkezetek, j Mégis ezek közepiette a vidéki emberek, a falusi közössé- ! gek aktívan teszik dolgukat. { Úgy tűnik, nehézségei ellené- j re mezőgazdaságunk még í csendes szigetnek bizonyul! j í Ez Heves megyére is jellem- j ző, hiszen akik községeink- | ben járnak, láthatják: a nagy- I üzemekben, a háztáji gazdaságokban a gondoktól nem j í mentes napiokban, hetekben f sincsenek szélsőségek. Pedig I az ágazat is roppant nehéz helyzetben van. Adók, elvonások, a jövedelmezőség erő- I teljes mérséklődése, a támo- I gatások radikális megvonása j határozza meg munkájukat. ; Ilyen körülmények között dolgozik a másfélezres agrár- I értelmiség is az üzemekben, i Persze nem könnyű az ő sor- : suk sem, hiszen mindennapios í küzdelmet folytatnak a fenn- I maradásért, gyakran torzsal- I kodnak a többért. Mindez rá- ! nyomja bélyegét szakmai al- 1 kotótevékenységükre. Ez is ! szóba került okkal és joggal a j minap az Agrártudományi \ Egyesület Heves Megyei ’ Szervezetének évzáró Heves , ; megyei ülésén. Azért, hogy < nyomatékosan felhívják a fi- j j gyeimet arra: a napi küzde- < I lem mellett jó lenne, ha több idő jutna a szellemi, a szakmai j tudás pallérozására, az új tu- | dományos ismeretek haté- \ kony, gyors elsajátítására. Mert ez igencsak megéri, bi- zonyítják az elmúlt évek eredményei, az új fajták, a tenyész- állatok, a technikai és technológiai eljárások elterjesztése, amelyek nyomán több hús ; lett, több gabona, zöldség, szőlő termett. És mindez anyagiakban is mérhetőbb volt, mint manapság. Persze, a nyolc szakosztály és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gyöngyösi Üzemmérnöki Intézetében működő ifjúsági bizottság az idén is megtette, amit csak tehetett. Rajtuk kívül a gyöngyöspatai, az Egri Csillagok és az eger- szalóki termelőszövetkezetben tevékenykedő üzemi csoportok is igyekeztek egymáshoz tartozóbbá tenni az ott dolgozó szakembereket. A megyei szervezet piedig arra is gondot fordított, hogy anyagilag támogassa a szűkebb hazánkból a gyöngyösi intézetben tanuló üzemmérnökjelölteket. Előrelátóan gondolkodtak, hiszen a holnap, a jövő szakembereit látják bennük, akiket érdemes támogatni! Egy bizonyos, mezőgazdaságunkra, így az agrártudományi egyesület szervező tevékenységére nagy szükség lesz a következő években is. Hogy maradjon kiegyensúlyozott j az élelmiszer-ellátás, nem ke- I I vésbé növekedjék az expiort, ! , javítva piénzügyi egyensúlyi i ’ helyzetünket. Azért, hogy az ! : ágazat csendes sziget marad- j I jón... Mentusz Károly