Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)
1989-12-09 / 291. szám
8 NÉPÚJSÁG-HÉTVÉGE NÉPÚJSÁG, 1989. december 9., szombat Vége az „aranyidőnek” Az Európához való közeledés megköveteli, hogy sziborúbban bánjunk azokkal, akiket a volánhoz engedünk — így összegezhető a brit autóklub véleménye, amelyről a Motor Revue adott hírt. A szigor oka ezúttal nem a közúti balesetek, hanem a katasztrofális vizsgaeredmények statisztikáihoz vezethető vissza: 1988-ban többen buktak meg, mint ahányan jogosítványhoz jutottak. (50,04, illetve 49,96 százalék). Ez valószínűleg Európa- rekord, igaz, hogy a brit vizsgáztatás meglehetősen liberális a kontinens szokásaihoz képest: írásbeli vizsga nincs, a jelölt tudásáról a vezetési gyakorlat közben néhány kérdés révén igyekszik megbizonyosodni a vizsga- biztos. Nos, úgy tűnik, ennek az aranyidőnek vége. A statisztika nem részletezi, hogy a két nem képviselői közül melyik szerepel eredményesebben a vizsgán és melyik jobb az utcai forgalomban. Dánia esetében viszont már tudjuk, hogy a nők megbízhatóbban, kevesebb balesetet okozva vezetnek, mint a férfiak. Nos, ha a szigetországban szigorúságról beszélnek, a dán félszigeten könnyítést jelentettek be. Az egyik biztosítótársaság már hirdeti, hogy nőknek olcsóbban számol. Homoszexuális bordély „Nem játszhatod a korrupciós botrányokat vizsgáló képviselőt, ha a házadban homoszexuális bordély működik” — adta a több mint baráti tanácsot a Boston Globe, méghozzá vezércikkben Barney Frank 49 esztendős honatyának. Ez — egyszerűbb fogalmazásban — lemondásra való felszólítás volt. S miután kiderült, hogy Frank nemcsak a házát, hanem a testét is nyújtotta, más amerikai lapok is szellőztetni kezdték az ügyet. A Newsweek egyenesen címlapsztoriként tálalta, közvélemény-kutatást is végzett. Amiből kitűnt, hogy a megkérdezettek mindössze 46 százaléka tartaná helyénvalónak Frank botrány miatti lemondását. A véleményekből azonban az is kiderült, hogy a válaszadók a honatya homoszexuális orgiáinál elítélendőbbnek tartják az alkoholisták és az adófizetők dollárjaival korrupciózó képviselők magatartását. Lehet, hogy ez adott bátorítást Bamey Frank nyilatkozatához: „Az időmmel és a pénzemmel azt csinálok, ami nekem jólesik. „ Megy vagy marad? A kérdésre nincs válasz, bár az említett Boston Globe szerint vannak, akik fogadást ajánlanak: ha távozik, nem lesz egyedül, aki elhagyja a parlamentet. „A kongresszus ugyanis tele van olyan képmutatókkal, akik nappal hangosan támadják a homo- szexualitást, éjjel pedig űzik.” Félidőben imádkozik a csapat — Mario Zagallo, hogyan képes egy brazil labdarúgó megragadni az Egyesült Arab Emirátusban? — kérdezte a La Re- pubblica az ötvenes-hatvanas évek futballcsillagát? Zagallo ugyanis 1976 óta tanítja tudományát a térség valamelyik országában, ahol, mint mondta, este 9-kor nincs más választás, mint nézni a sivatagot, s hogy 13 év alatt mindössze kétszer csengett az esti meghívást jelentő telefon. A bajnokságban 12 csapat játszik, kettő esik ki, és ennyi kerül fel. Minthogy a játékosok amatőrök — pedagógusok, rendőrök, diákok —, nem könnyű összeállítani a kereteket. Ám, ha a sejk úgy dönt, bármelyik csapat átszervezhető a másikból. Egyébként fegyelmezettek a fiúk, sohasem volt nőügy, az ital sem probléma, éjszaka nem kell ellenőrizni őket, nem lazsálnak, végigfutják a 90 percet. A tv minden válogatott meccset közvetít, csak akkor szakítja félbe az adást, ha imára szólít a müezzin. Hogy közben gól esett? Ennek nincs jelentősége. Ha győznek, örömünnepet ülnek, ha vesztésre állnak, nem kell taktikáról beszélni a szünetben. A csapat ugyanis imádkozik. — Mario Zagallo, hogyan képes egy volt brazil csillag megmaradni ilyen körülmények között? — tette föl a kérdést a riporter. A válasz: — „Elég egyetlen pillantás a csekkfüzetemre, és azonnal boldog embernek érzem magam.” Szemüveget a vízbe!” Szemmutét a halén, repülőn Moszkvában felszállt a repülőgépre, gondolatban jelképesen tizenegy kilométeres magasságból az Atlanti-óceánba dobta a szemüvegét, és amikor New Yorkban leszállt a gépről, megfiatalodott szemével úgy szemlélte a világot, mint negyven évvel ezelőtt. A közeljövőben ezekkel a szavakkal lehet majd kezdeni a riportot a világ első „repülő” szemklinikájáról, amely a legnépszerűbb szovjet sebész és a legsikeresebb üzletember, Szvjatoszlav Fjodorov akadémikus fejében született meg. Ez a szovjet IL — 86-os repülőgép gyakorlatilag már a kifutópályán vesztegel. Most szerelik fel a szükséges orvosi berendezésekkel. A Moszkvától New Yorkig tartó nyolcórás repülőút alatt hamarosan több mint ötven ember nyeri vissza éles látását. Fjodorov professzor egyelőre azonban az arab emírségek felé hajóz- vaaz I. Péter úszó klinikán követi jelszavát, miszerint „Tégy jót az emberekkel mozgás közben!”. Az egykori Mihail Szuszlov jármű- és személyszállító kompot meglepő gyorsasággal alakították át a világ legjobban felszerelt mikrosebészeti komplexumává. Az NSZK-beli újjáalakítás 30 millió dollárba került. Az a fedélzet, amelyen korábban 500 autót tudtak elhelyezni, most 820 négyzetméteres klinikaként szolgál. Egy műtőből és hét diagnosztikai szobából áll. — Az I. Péter fedélzetén minden bonyolult szemműtétet el tudunk végezni — mondja Alekszandr Szemjonov, Szvjatoszlov Fjodorov helyettese. — Ä klinika műszerei egy számítóközponthoz csatlakoznak, így rendkívül megbízható diagnózisokat tudunk készíteni. A klinikán két lézerberendezés működik, amelyek lehetővé teszik, hogy a beteg néhány perc alatt megszabaduljon a látási rendellenességétől. Az egyes műtétek ára 300 és 1500 dollár között ingadozik. Ez hozzávetőleg negyedrésze a Nyugaton végzett műtéti áraknak. Az operációkat magas színvonalon végzik, és lehetőség van olyan egzotikus megoldásokra is, mint például a zafír szemlencse beültetése. Az első külföldi állampolgár szemét szeptember 14-én, 14 óra 17 perckor műtötték meg, amikor a hajó Várna kikötőjében horgonyzott. A páciens egy húszéves rövidlátó egyetemista, Ivan Inzslev volt, aki mindössze tizenegy percet töltött a műtőasztalon. Szvjatoszlav Fjodorov végezte a műtétet. A páciensnek szemüvegre többé nem lesz szüksége. Az operáció után Inzslev ezt mondta: „Sokkal inkább féltem, amikor fogorvoshoz kellett mennem, mint most, amikor befeküdtem Fjodorov professzorhoz műtétre.” Fjodorov még öt további műtétet végzett. Valamennyi páciense olyan egyetemista volt, akiknek jövendő foglalkozásukhoz éles látásra lesz szükségük. Pavel Antonov Működésben a mikrosebészeti komplexum (Fotó: APN - MTI) Mese a folyami rákról s Hol volt, hol nem volt, a Nagy Magyar Hortobágy. Annak is a közepén egy csuda város. Ottan élet, éldegélt egy szegély özvegyasszony két piciny gyermekével. ősz volt, kopáruló fák hullatták el megmaradott kőbányai- sörös-címkéiket, s varjak fekete serege keringett a Duna fölött, mint elmúlás szálldos az ember szíve körül, ha szomorú. Egy hajnali órán az asszony arra riadt szabad álmaiból, hogy a bejárati ajtó alatti hasadékon hatalmas folyami rák araszol befelé. Mielőtt fölocsúdott meglepetéséből, az állat emberi hangon szólította meg. „Küldöttségbe jöttem el Tehozzád!” Csodálkozott az asszony módfelett. „Hozzám? Küldöttségbe? S mi szennyezett szél fútt erre felénk, ahol a közterület-felügyelő se jár?!” A rák kényelembe helyezte mind a tíz lábát, s beszélni kezdett. „Először is: nem szelek, piszkos vizek hátán jöttem én. A rakpartról láttam, itt valami világosság van, azért másztam be ide. Küldetésem úgy szól: ejtsek túszul valakit, tartsam fogva, amíg a FECSEG A MÉLY szigetközi vízalatti szervezet prok- lamációját a Magyar Rádió be nem olvassa. Nem vállaltam volna e kényes feladatot, számolva azzal, külsőm nem segíti ügyünk, de a harcsának nincsen lába, a szimpatizáns nagykócsag pedig félt, lelövik Budapest légterében. Szívesen repült volna, mondjuk, a Vörös tér fölé, de oda minek? így én hoztam hírül az embereknek, minden rendű és rangú vízbeli lények úgy határoztak, ha tovább építik a Dunán az AKÁRMIT — (magunk közt nevezzük így a dúlást, ami most ott folyik) —, testületileg kivándor- lunk a folyóból. Minket ugyanis senki sem kérdezett meg. Értesüléseink szerint e Hon polgárai se sok vizet zavarnak (még kevesebbet isznak!), ám nekik is szükségük kell legyen az édes, édes anyavízre. Pálinkával nem lehet egyenes derekú, vidor virágokat öntözni nevelni. Sem úszni, fürdeni csa- tomalében.” Az asszony kábultan meredt a rémes látogatóra. „Ha jól értettem, akkor én és gyermekeim most foglyok vagyunk?” — „Ugyan.” — A rák legyintett hatalmas bajszával. — „Van itthon telefon?” — Özvegyasszonyunk sóhajtott. — „A féljem orvos volt. Egy műhibájába halt bele.” „Hívd föl, kérlek, az illetékeseket, közöld döntésünket. A Halak Nagytanácsa 48 óra haladékot ad az építkezések befejezésére. Az, hogy most szünetel a rombolás, csak látszólagos.” Özvegyasszonyunk gondolkodott. Kit hívhatna ily kora reggeli órán? A rádiót? A rendőrséget? A rádiónál kinevették, kész van a reggeli műsor, hülyeségekkel különben sem foglalkoznak. A mai program fő témája a háztáji tehénkeltetés lesz, külföldi szakértőkre is számítani lehet. Ezután a rendőrséget hívta, hogy tanácsot kérjen, mi ilyenkor a teendő? Vesztére. Néhány perc múltán különlegesen kiképzett rákász-pákász kommandó vette körül az épületet, mesterhalászok álltak lesben a környező háztetőkön. A rák hiába tiltakozott, hogy ő parlamenter, egy akváriumba tuszkolták, s erős őrizet mellett az állatkertbe szállították. Eddig a mese, gyermekek. Álmodjunk ébren tovább, szépeket. Novak Béla Dénes Demokratikus eszmecsere: Angol juhászkutya barátságos nyalin- táscserén vesz részt a jótékony célú kutyakiállításon. Partnere egy vállalkozó kedvű yorkshire-i terrier. (Hongkong) Készülődés az olimpiára: Coby, az 1992. évi ötkarikás játékok óriás méretű kabalafigurája az újjáépített Montjuich stadionban, amely az olimpia nyitó- és záróünnepségének, valamint a legtöbb versenyszámnak a színhelye lesz. (Barcelona) Sikeres pecázás után: Összkomfortos lakhelyén, a duisburgi állatkertben, élő halat fogott ki a medve a mesterséges hegyi patakból. (TVépújság-telefotó — MTI Külföldi Képszerkesztőség)
