Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)
1989-12-07 / 290. szám
HEVES MEGYEI XL. évfolyam, 290. szám ÁRA: 1989. december 7., csütörtök 4,30 FORINT „HITE DOLGÁBAN MINDENKI MAGA DÖNT„ Beszélgetés dr. Schweitzer József főrabbival (3.oldal) GYIVIS FÓRUM AVAGY ÖNIGAZOLÁS? A gyerekeké vágj' az öregeké legyen a Mnnkásőrség épülete? (4.oldal) A VILÁGON A LEGKISEBB... Mini-Népújság: 50x70 milliméter (H.oldal) KITÖRT A LÁZ, A FELVÁSÁRLÁSI LÁZ „Négyszáz üveg étolajat alig harminc perc alatt szétkapkodtak a szerencsés vevők” (8. oldal) Horn Gyula érdekeinkben az ír kormányfőnél Szerdán reggel megkezdődtek dr. Horn Gyula tárgyalásai Dub- linban. Személyében először tesz magyar külügyminiszter hivatalos látogatást az ír Köztársaság fővárosában. A magyar diplomácia vezetőjét, aki kedden este érkezett Dublinba, szerdán reggel elsőként Brian Lenihan miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter fogadta. Ezután került sor a hivatalos tárgyalásokra vendéglátójával, Gerard Collins külügyminiszterrel. A megbeszéléseken részt vett dr. Györke József magyar nagykövet is. Magyar és ír részről egyaránt rendkívül időszerűnek tekintik dr. Horn Gyula dublini látogatását. A külügyminisztert délután fogadta Charles Haughey kormányfő, aki az Európai Közösségek pénteken összeülő stras- bourgi csúcstalálkozóján veszi át az EK soros elnöki tisztét az 1990. január elsejével kezdődő félévre. A délután folyamán dr. Horn Gyula tisztelgő látogatást tett dr. Patrick Hillery köztársasági elnöknél. Este a kereskedelmi miniszterrel tárgyalt, majd az ír parlament vezetőivel találkozott. Szűrös Mátyás üzenete a román államfőhöz Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke üzenetet intézett Nicolae Ceau- sescu román államfőhöz Tőkés László temesvári református lelkész ügyében. Az üzenetet tartalmazó személyes levelet a Külügyminisztérium Traian Pop budapesti román nagykövet útján kívánta továbbítani. A nagykövet a levél átvétele elől elzárkózott. A levél szövegét teljes terjedelemben közöljük: * * * „Elnök Úr! Tudomásunk van arról, hogy Tőkés László temesvári református lelkészt a magyarság melletti kiállása, a romániai állapotokról megfogalmazott kritikus véleménye miatt hosszabb ideje durván zaklatják, megfélemlítik, bántalmazzák. Hasonló eljárást alkalmaznak rokonaival, valamint az őt támogató presbitériumi tagokkal szemben, akik közül ketten titokzatos módon életüket vesztették. Mindez súlyos aggodalmat kelt a magyar közvéleményben. Emlékeztetem Önt arra, hogy a Magyar Köztársaság kormánya közvéleményünk nyomására és a politikai pártok kezdeményezésével összhangban az ügyben már határozott formában tiltakozott, amelyre a válasz és a megnyugtató magyarázat mindeddig elmaradt, sőt a nevezettek elleni zaklatások még durvább formákat öltöttek. A hírek szerint legújabban megalapozatlan köztörvényes vádak alapján próbálják Tőkés Lászlót hivatalából és lakhelyéről elmozdítani. Mindezt úgy értékeljük, hogy Romániában az emberi jogok betartása, a szabad vallásgyakorlás és a nemzeti kisebbségi jogok érvényesülése egyre erősebb korlátokba ütközik. Felhívom Elnök Úr figyelmét, hogy a román hatóságok eljárása ellentétes a helsinki folyamat szellemével, az e téren Románia által is aláírt, és nemzetközi dokumentumokban, de az RSZK alkotmányában is rögzített kötelezettségekkel és alapelvekkel. Nyomatékosan kérem Önt, intézkedjék a Tőkés László és családja ellen irányuló hatósági zaklatás és fenyegetés azonnali megszüntetése érdekében, helyezzék őt vissza egyházi hivatalába, tegyék lehetővé hivatali és emberi jogai szabad gyakorlását. Elnök Úr! Amikor Tőkés László védelmére kelünk, s határozottan síkra- szállunk az emberi jogok és a szabad vallásgyakorlás mellett, mindig az a szándék is vezérel bennünket, hogy békességet teremtsünk és a jóakarat érvényesüljön szomszédos népeink között." Súlyosak a nézeteltérések Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap között ? — Hazánknak előnyös lenne az alaptőke növelése — A belga csoport támogatja az elgondolást IMF-kffogás: a nagy költségvetési deficit „A hír nevetséges, az IMF-fel folytatott tárgyalások a legjobb úton haladnak előre”— mondta Tarafás Imre, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese, nem sokkal azután, hogj az AFP francia hírügynökség szerdán reggel megbízható forrásokra hivatkozva jelentette: a Nemzetközi Valutaalap és Magyarország szakértői között folyó tárgyaláson súlyos nézeteltérések alakultak ki, s'ezek a tárgyalások felfüggesztését vonhatják maguk után. . Tarafás Imre elmondta, hogy beszélt az IMF Budapesten tartózkodó missziójának vezetőjével, akit szintén meglepett az AFP megalapozatlan híre, s annak forrásáról sem tudott nyilatkozni. Az IMF-fel folytatott tárgyalások során egyébként a hét második felére befejezik a magyar kormány jövő évi gazdaság- politikai programjának a megtárgyalását. Ezt követően az IMF-tárgyalócsoport elutazik Magyarországról. A kormány gazdaságpolitikai programja és a jövő évi költségvetés az-Ország- gyűlés decemberi ülészaka elé kerül, és az IMF-tárgyalások majd ezt köyetően folytatódnak. Az AFP hírében a magát megnevezni nem kívánó illetékes közölte, hogy a nézetkülönbségek fő oka a túlságosan nagy magyarországi költségvetési deficit. Ezzel kapcsolatban az MNB első elnökhelyettese elmondta: a tárgyalásokon a két fél a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban „azonos nagyságrendben” gondolkodik. Ugyancsak ide kapcsolódik az a híradás: Magyarország határozottan támogatja , hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alaptőkéjét megkétszerezzék —- mondotta Szombati Tiborné, a Magyar Nemzeti Bank osztályvezetője az MTI munkatársának. Mint ismeretes, a Nemzetközi Valutaalap pénzkészletének felemelésére készül. Ennek során felülvizsgálják a tagországok alaptőkéhez való hozzájárulásainak — a kvótáknak — jelenlegi nagyságát, majd 1990 március 31-ig kell dönteni az emelés mértékéről. Szombati Tiborné elmondotta, hogy a felvehető IMF-hitelek nagysága függ attól, mekkora kvótával rendelkezik az illető tagállam. Magyarország 1982 májusában lett a Nemzetközi Valutaalap tagja, jelenlegi kvótája 530.7 millió SDR (ebben a pénznemben tartják nyilván az IMF pénzkészletét), ez mintegy 647.45 millió USA-doilár. A nemzetközi pénzintézetben a tagországok alaptőkéhez való hozzájárulásának nagysága határozza meg szavazataik számát. Ennek alapján Magyarország az IMF szavazataiból 0.59 százalékban részesedik, ez napjainkban pontosan 5.557 magyar szavazatot jelent. Az MNB osztályvezetője hangsúlyozta, hogy a tagországok véleménye jelentősen eltér az alaptőke megemelésének kérdésében. Az IMF ötévenként vizsgálja felül a kvóták nagyságát, amelyet alapvetően befolyásol az egyes országok nemzeti jövedelmének mértéke, az illető ország külkereskedelmében az export-import nagysága, az export-import aránya, és az ország devizatartalékainak összege. Jelenleg az IMF vezetése a mostani 115 milliárd dollárról 230 milli- árdra akarja felemelni az alaptőkét. Ezt az elképzelést főleg a fejlődő országok támogatják, de hajlik rá több fejlett tőkés ország is, köztük Franciaország. Az Egyesült Államok azonban csak a kvóták 35 százalékos emelését tartja reálisnak. Szombati Tiborné a hozzájárulás gyakorlati megvalósításáról. kifejtette: a hozzájárulás emelésekor a kvótá maximum 25 százalékát kell konvertibilis valutában befizetni a Nemzetközi Valutaalaphoz. A fennmaradó részt az illető országnak nemzeti valutájában kell tartalékolnia, saját jegybankjánál. Az MNB illetékese egyébként azt is hangoztatta, hogy az IMF-országok csoportokat alkotnak. Hazánk Belgiummal, Ausztriával, Luxemburggal és Törökországgal együtt az úgynevezett belga csoport tagja, és ez a csoport is támogatja az alaptőke megduplázását. A tábornok-űrhajós ajándéka az Országgyűlésnek Amerikai zászló a Holdról Magyar politikai, társadalmi szervezetek, üzletemberek, újság- gírók részvételével kötetlen légkörű találkozót rendezett szerdán Budapesten, a Fórum Szállóban az egyesült államokbeli The World Leadership Council alapítvány. Ennek keretében tartott előadást Charles Moss Duke amerikai űrhajós, aki az Apollo 16. utasaként 72 órát töltött a Holdon. A tábornoki rendfokozatot viselő űrhajós megosztotta magyar vendégeivel az A- polló-misszió során szerzett élményeit. A magyarországi találkozó alkalmából Duke űrhajós egy holdutazást megjárt USA-lobo- gót ajándékozott a magyar népnek. A zászlót a rendezvény díszvendége, Fodor István, az Országgyűlés ideiglenes elnöke vette át. A téli felkészülésről — Összesen negyvennyolc gép — Ha só nincs, salak is jó — Az idei első hó nem okozott gondot Járhatók lesznek-e megyénk útjai? Ha van hó, ha nincs: benne vagyunk a télben. Közlekedni viszont ilyenkor is kell; nem mindegy tehát, hogy mennyire járhatók, vagy, épp ellenkezőleg, mennyire síkosak, csúszósak megyénk útjai. Az illetékesnél, a Miskolci Közúti Igazgatóság Heves megyei Főmérnökségénél érdeklődtünk a téli felkészüléssel kapcsolatban. Mint azt Kovács Gábor, üzemeltetési mérnök elmondta, a felkészülés a korábbi évekhez hasonlóan történt, egy, még novemberben tartott értekezleten „tisztázták” a szükségeseket. A lehetőségek, vagyis a géppark ugyanaz mint tavaly, összesen negyvennyolc géppel (rakodógépek, szórókocsik, hómarók) vannak jelen szőkébb hazánk közútjain. Az ellenőrzés alatt lévő megyei úthálózat 1140 kilométert tesz ki, ennek körülbelül egyhar- madán az úgynevezett őrjáratos védekezési rendszer működik. E rendszerbe a főutakat és a jelentősebb alsórendű utakat (négyezer jármű per nap felett) osztották be. Az őijáratos védekezés annyit jelent, hogy az adott útra a nap huszonnégy órájában „ vigyáznak”, s szükség esetén só- szórással, illetve salak és só keverékének szórásával védekeznek a síkosság ellen. Mivel mínusz nyolc fok alatt a só hatástalan — nem olvasztja a havat —, ilyenkor kizárólag hagyományos szóróanyaggal, salakkal kell járhatóvá tenni az utakat. Bizonyára környezetvédelmi szempontok is közrejátszottak abban a rendelkezésben, hogy lefagyott hó szórásakor a só korróziós hatásának csökkentése és a közlekedés biztonsága érdekében a megolvasztott, fellazított hóréteget az útról folyamatosan el kell távolítani. Az úgynevezett rayonos védekezést egyéb alsórendű utakon alkalmazzák; ekkor az úthálózat nem teljes felületén — magyarán a meredek emelkedőkön, a vasúti átjáróknál, az autóbuszmegállóknál, az éles kanyaroknál, az útkereszteződéseknél (a veszélyes helyeken) — és nem rendszeresen végeznek síkosságmentesítést, salakkal. Az e két kategóriából kimaradó néhány úton — amelyek egész kis forgalmúak — a hóeltakarítás az egyedüli feladat. Persze az előbb említett hóeltakarítás . mindenhol fontos, kezdve az elsőrendű főutaknál. Szóljunk a megelőző védekezésről is: a hóvédő erdősávok karbantartása folyamatos, a hófogó rácsokat a megfigyelt helyi sajátosságoknak megfelelően már november 15-ig kihelyezték. A közúti igazgatóság megyei főmérnökségén az ügyeleti rendszer november 15-től március 15- ig működik. A központi ügyelet az egri; az ügyeletesek rögzítik a beérkezett információt, s annak alapján kell megvizsgáltatni a helyszínt, megtenni a szükséges intézkedéseket. Nagy forgalmú főúton az észleléstől számított másfél-két órán belül el kell kezdeni, két-három órán belül be kell fejezni a munkát, alsóbbrendű úton ez a két időpont két-há- rom, illetve három-öt órára módosul. Egy közepes télen mintegy 18-20 millió forintotfordítanak a védekezésre, a maradékot — mert csak az elmúlt éveket figyelembe véve, amikor is nem volt az az igazán kemény tél — nyáron használják fel, útjavításra. Az idén egyszer már leesett a hó, ha mindössze néhány centiméternyi is. Ahogy Kovács Gábor szavaiból kiderült, ez nem jelentett gondot, nem volt olyan baleset, amelynek oka a csúszós út lett volna. Reméljük, hogy a hátralévő hideg hónapok sem tartogatnak váratlan meglepetéseket, valóban biztonságosak, járhatók lesznek Heves megye útjai. Jól járnánk vele Napjainkban egyre több í szó esik baráti és nem baráti körökben, rádióban, tévében . és az újságokban a rendőrségről. Átalakulóban vannak, új vezetők kerültek különböző fontosságú beosztásokba és már szakszervezetet is alakítottak. Az is kiderült, hogy kevesen vannak, majdnem kétezer emberük hiányzik. Fizetésük is alacsony, méltatlanul kevés a követelt munkáért, az egyre növekvő feladataik ellátásáért. Egyszóval, minden körülmények között rászorulnak a korszerűsítésre mind emberi, mind technikai vonatkozásban. Ennek a törekvésnek — aligha vitatható — helyet kell adni, még akkor is, ha olykorolykor nem tetszik az éppen intézkedő rendőr modora, mert erre a szervezetre szükség volt, van és lesz. Különösen akkor igaz ez napjainkban, amikor több százezer vétségről, bűnesetről szólnak a jelentések. Egyre gyarapodj nak a fel nem derített esetek j dossziéi is. Egy felmérés szerint pélául nem egészen egy év alatt „csak” 15 bankrablás történt, több, mint az utóbbi ; 5-10 év alatt összesen. A • zsákmány is több, mint 3 mil- i lió forint volt, pedig csak hu- | szonketten osztoztak rajta. ; Ahhoz viszont külön statiszti• kust kellene alkalmazni, hogy a betöréses és egyéb más úton j elkövetett lopásokból mennyi ; kár esett. S nemcsak a fővárosban és nagyobb városaink- ; ban, hanem úgy általában . j mindenütt, a lakótelepeken. 1 Egerben például a Hadnagy s úti részen rövid időn belül há- í rom betörés történt, ráadásul az egyik fényes nappal, j Ugyanitt egy idősebb asszony ; került kellemetlen helyzetbe: : homlokához szegeztek egy f pisztolyt, pénzt, vagy életet követelve. Hárman voltak, suhancok. Szerencsére autók ’ ’ közeledtek és ezért a fiúk eredmény nélkül, futva elmenekültek. A népkerti sétányon, a patak mentén a munkából hazatérő nők késő esti leszólítása, meg a gépkocsik megrongálása, feltörése, a benzin eltulajdonítása már nem is számít különösebb esetnek. Mivel járőröző rendőrt keveset látnak, azt is autóval, erősen terjed az elhatározás: a férfiak megszervezik önvédelmi csoportjaikat, s akkor „jaj lesz” a tetten ért személyeknek, erőszakoskodók- nak. Persze a tetten ért egyén elfogása, feltartóztatása, az általános, mindenkire kiteije- dő-jogosultság — nem vitás —, ám sok veszélyt rejt magában. Mindezeket figyelembe véve helyesnek látszik az a törekvés, hogy a rendőrség munkáját, mint a múltban 1949-ig, magánnyomozó irodák segítsék. De legegyszerűbbnek tűnik — ha anyagilag sokba is kerülne —, hogy emeljék a rendőrök fizetését, hozzák újra létre körzeti, kerületi rendőrőrsöket. Megfelelő létszámmal akár éjjel vagy nappal az utcákon, tereken járőrözve, csupán jelenlétükkel, valamint emberi, baráti kapcsolataik révén megpróbálhatják gátolni a kialakulóban lévő bűncselekményeket. Valamennyien jól járnánk j vele. Fazekas István Tavaly nem igazán támadott a tél — mégis csúszkáltunk. És idén...? (Fotó: Szántó György)
