Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)
1989-12-05 / 288. szám
tett mentesítő állomásokat rendeltetésszerűen nem tudják a kijelölt alegységek felállítani, használatát nem, vagy csak részben ismerik. Adott katasztrófahelyzetben ez végzetes következményeket eredményezhet a lakosságra nézve. A különleges mentesítési feladatok — személyek és szakfelszerelések, ruházati anyagok, technikai eszközök, gépjárművek, munkagépek vq^yi sugármentesítése, fertőtlenítése — tömeges jelentkezésüket, sürgősségüket, valamint azemberek életének, egészségének, a polgári védelmi alakulatok harcértéke megóvásának jelentőségét tekintve az elsődleges mentőmentesítő munkák fontos részét képezik. Az egységes mentesítő komplett állomás telepítés után folyamatosan üzemeltethető, ezért az rbv-mentesítésen kívül más funkció ellátására is alkalmas. Egy természeti katasztrófa következtében (pl. árvíz vagy földrengés) a lakosság kitelepítésre kerül, ahol az rbv védelmi szak- szolgálat biztosítja a szükséges települési helyeken a személyek füraetési lehetőségét. Mivel az EM K- 1-es mentesítő állomáson folyamatosan biztosítható hideg-meleg vízzel a fürdetés lehetősége is, ezért több ezer ember folyamatos tisztálkodása is megteremthető a mentesítő állomás segítségével. E tevékenységek megszervezése, irányítása az rbv védelmi szakszolgálat-parancsnokságok, végrehajtásuk az rbv védelmi szakszolgálati alakulatok különleges mentesítő alegységeinek a feladata. E feladatok időbeni, szakszerű végrehajtása a lakosság túlélésének, a polgári védelmi alakulatok védelmének, munkaképességük megőrzésének — s így a mentő-mentesítő munkák eredményességének egyik fontos alapvető feltétele. A súlyosabb következményeik — sérülések, sugárbetegség, mérgezések, fertőző betegségek tömeges jelentkezése — megelőzése érdekében a szennyezett, sugárfertőzött személyek teljes sugármentesítését, vegyi mentesítését, fertőtlenítését el kell végezni. A személyi állomány teljes mentesítése mellett azzal közel egy időben végre kell hajtani a felszerelés, a ruházat és a technikai eszközök mentesítését, azaz ismét használhatóvá tételét is. Az egységes mentesítő komplettekkel ellátott polgári védelmi alegységeknél tapasztalt hiányosságok megszüntetésének érdekében gyakorlati kiképzés keretében a megyében lévő ösz- szesEMK — 1-es mentesítő állomást felállítjuk és beüzemeljük az 1989/90-es kiképzési évben. Az említett módszertani foglalkozáson az EMK — 1-el felszerelt rbv védelmi komplex mentesítő állomások szakaszainak parancsnokai, technikai helyettesei, rajparancsnokai vettek részt és szereztek jártasságot a komplett felállításában, rendeltetés szerinti használatában. A gyakorlat előkészítését a vsv főtiszt irányításával a KAEV és a borgazdasági kombinát kijelölt alegységei végezték. Az ösz- szeállítás mozzanatonkénti gyakorlása lehetővé tette a módszertani foglalkozáson a szakszerű összeszerelés szemléletes bemutatását. A parancsnoki és végrehajtó állomány hasznosnak ítélte a módszertani foglalkozást, egyértelműen pozitívan vélekedtek arról, hogy a kiképzés gyakorlati jellegű volt, mellőzte az elmúlt évek során ismétlődő "elméletiképzést." A megszerzett tapasztalatokat a parancsnokok az EMK — 1-el rendelkező alegységek képzésében hasznosítani tudják, ezáltal elősegítve a polgári védelmi erők hatékonyabb alkalmazásának lehetőségét az esetleges bekövetkező természeti és ipari katasztrófák következményeinek felszámolásában. (Legközelebbi számunkban a riasztás, a lakosság rbv- és óvóhelyvédelme és a polgári védelmi intézkedési tervek korszerűsítésével kapcsolatos kérdésekkel folytatjuk írásunkat.) Prokaj Béla alezredes megyei törzsparancsnok Sérillt szállítása szükségeszközökkel Az egységes mentesítő-komplett összeszerelése Egy esetleges háborús konfliktusnak az emberiség létét veszélyeztető réme mellett szembe kell néznünk egy kézzelfogható, reális napi problémával, ami nem más, mint a természeti és civilizációs katasztrófák potenciális veszélye. Mint ismeretes, az utóbbi évtizedek folyamán az iparban és a mezőgazdaságban világszerte bekövetkező robbanásszerű fejlődés — a biztonságtechnika korszerűsödése ellenére is — jelentősen megnövelte a civilizációs katasztrófák esetleges kialakulásának a lehetőségeit. A világ különböző térségeiben bekövetkezett nagy területeket érintő, számos cm- bcráldozatot követelő természeti és civilizációs katasztrófák fokozott mértékben irányították rá a figyelmet az ilyen jellegű veszélyeztetettségre és annak lehetséges következményeire. Mindezekre, illetve a kormány átalakítási programjára figyelemmel, célszerüa 2041 Mt. h. számú határozat helyett új határozat vagy rendelet kiadása, melyben a polgári védelem feladatait a megváltozott, új körülményeknek megfelelően kell meghatározni. szolgálatot nem teljesítő férfiak és végzett nők polgári védelmi felkészítését — a vállalatoknál, üzemeknél, intézményeknél történt beosztásba helyezést követően a vezető javaslatait figyelembe véve — a Polgári Védelmi Kiképző Központban egy-két hetes összevont foglalkozás keretében kell végrehajtani. A munkaviszonyban nem álló lakosság felkészítését a jövőben is differenciáltan kell megoldani. Továbbra is a folyamatos tájékoztatás alapvető módszere a propaganda. Eszközei pedig a tömegtájékoztató eszközök, amelyeken keresztül megismerhetik a rendkívüli helyzetben — katasztrófák, háborús időszak — tanúsítandó magatartási szabályokat. Az általános ismereteken túl a veszélyes és potenciálisan veszélyes üzemek körzetében élő lakosságot a veszélyforrást magában rejtő üzem sajátosságainak megfelelően kell felkészíteni a védekezés formáira. Ehhez tájékoztató füzetek kiadását tartjuk célszerűnek, melyből megismerhetik a lakosok egy bekövetkezhető katasztrófa esetén teendőiket. Módszertani foglalkozás A kiképzést minden szinten gyakorlatiassá tesszük. Például ez év júniusában az egri borgazdasági kombinát területén polt ári védelmi módszertani foglal- ozásra került sor. A foglalkozás során felállítottunk egy „Egységes Mentesítő Komplett” állomást, amely az rbv-szakszolgálat rendszeresített technikája. Az EMK — 1-es mentesítő állomás felszerelései, berendezései lehetővé teszik a különleges mentesítő alegységek valamennyi mentesítő feladatának egyidejű és megfelelő ütemű folyamatos végzését, teljes értékű végrehajtását. A mentesítő állomáson lehetséges óránként 70-120 főt, 50 készlet védőruhát, 1-2 darab munkagépet vagy tehergépkocsit, illetve 2-3 darab személy- gépkocsit folyamatosan, egy időben mentesíteni, a szennyezettség mértékétől függően. Miért került sor a gyakorlat végrehajtására? Az elmúlt évben az Országos Parancsnokság megbízása alapján a megye területen tájékozódó jellegű felmérést végeztem a polgári védelem helyzetéről. A területen végzett felmérés során megállapítást nyert, hogy a vállalatoknál, üzemeknél rendszeresíKoncepci óval tás A ma embere az elemi csapások, az ipari, biológiai, közlekedési és egyéb katasztrófák árnyékában él és dolgozik. A fő veszély abban rejlik, hogy ezeket sokan (vezetők és nem vezetők) figyelmen kívül hagyják, nem tekintik a felkészítés fontos részének. Ezt igazolják az utóbbi években bekövetkezett természeti és ipari katasztrófák során elszenvedett nagy veszteségek (az indiai gázszivárgás, a kínai, a mexikói, a salvadori és az örményországi földrengések, a délamerikai földcsuszamlás, a megszámlálhatatlan ipari robbanás és tűz, stb.) Hazánkban is számos jelenség figyelmeztetett már bennünket a katasztrófaelhárí- tásra való felkészítés fontosságára. Ilyenek: a peremartoni és a bérbaltavári földrengések, a sárbogárdi vasúti katasztrófa, a Mikroelektronikai Vállalatnál keletkezett tűz, a répcelaki, ti- szavasvári robbanások. A polgári védelem felkészítési terveiben már évek óta az egyik fő feladat a béke idején bekövetkezhető elemi csapások és más rendkívüli helyzetek megelőzésével, felszámolásával kapcsolatos tennivalók oktatása. Ennek ellenére még mindig előfordulnak olyan vezetők, de hivatásos törzsparancsnokok is, akik csak a háborús felkészítést tartják szem előtt. Az akkor jelentkező feladatok megoldására készülnek, és ezekre készítik beosztottaikat is. így fordulhat elő, hogy a napok során bekövetkező olyan eseményekre, amelyek a lakossáf ot veszélyeztetik, a vezető nem épes reagálni, vagy a sok bizonytalanság miatt elkésnek az intézkedések. Világszerte keveset foglalkoznak a veszélyes anyagok szállításával, pedig egyre nagyobb méretűek a belföldi és a tranzitszállítások, egyre nagyobb hatásúak azok a mérgező anyagok, amelyeket közúton, vasúton és vízen szállítanak. Mivel a vasút, a közút és a vízi utak zöme érinti a városokat, falvakat, vagy azokon halad át, és mivel nem kizárt a vasúti szerelvények kisiklása, a gépkocsik ütközése, a veszélyes anyagok robbanása, a lakosok állandó veszélynek vannak kitéve. Ide sorolom a mezőgazdaság által használt sok anyagot, mérget is. A polgári védelem békefeladatai — a régiekhez viszonyítva — a sokszorosára növekedtek. Csupán a veszélyes anyagok tömege és azok emberközelsége is arra int bennünket, hogy fokozni kell a békés napokban előállható veszélyek elhárítására és felszámolására való felkészülést, és a kiképzések során egyre többet kell e témával foglalkoznunk. Mindezekre figyelemmel a polgári védelem alapvető feladatának kell meghatározni az elemi csapások, az ipari és egyéb katasztrófák megelőzésében, a következmények csökkentésében, a mentésben és a károk helyreállításában való aktív közreműködést. Természetesen továbbra sem szabad megfeledkezni egy esetleges háborús konfliktus lehetőségeiről sem, illetve a polgári védelem ezen esetekben jelentkező feladatairól, a lakosság ezen esetekre tervezett védelméről. Az összkörülményeknek megfelelően kell tehát átgondolni és meghatározni a polgári védelmi szervek és szervezetek felépítését, alkalmazását, a lakosság felkészítésének tematikáját, követelményeit és a lakosság védelme feladatait. Fontos feladat a bekövetkezett katasztrófák elhárításának összehangolt irányítása. Hazánkban az ágazatok számára meg van határozva a felelősségi kör a tárca területén bekövetkezhető katasztrófa elhárítására, viszont nincs országos szintű katasztrófaelhárítási kormánybizottság (illetve annak operatív törzse), mely központilag koordinálná a nagyobb, több ágazatot is érintő katasztrófák következményeinek az elbírálását, felszámolását. Egy ilyen szervezet létrehozása — a nemzetközi tapasztalatok alapján — sürgetően szükségesnek látszik. A békeidőszaki katasztrófák felszámolásának feladatait alapvetően a különböző polgári szervek, szervezetek hajtják végre, melyben a fegyveres erők és testületek is közreműködnek. Azonban a háború kitörését követően az ő feladatuk a fegyveres küzdelem megvívása, így a másodlagos jellegű védelmi rendszabályok ellátásába csak esetenként vonhatók be. Elsősorban tehát a polgári lakosságnak kell a polgári védelmi feladatokat, rendszabályokat megvalósítani, ezért a különböző szintű polgári védelmi parancsnokoknak (vezetőknek) kell végezniük: — a termelőüzemek felkészítését, állóképességük fokozását, megelőző rendszabályok foganatosítását a haváriák bekövetkeztének csökkentése érdekében, — érvényesíteni az esetleges természeti, ipari, biológiai katasztrófák hatásait csökkentő rendszabályokat az állami és a gazdasági élet valamennyi területén, — megszervezni az árvízveszélyeztetett területek és a potenciálisan veszélyes üzemek körzetében a lakosság élet- és vagyonvédelme mellett a nemzeti vagyon védelmét is az egyéni és kollektív védelem módszereivel, — a katasztrófa bekövetkezését követően megszervezni és irányítani a mentést, mentesítést és a halaszthatatlanul szükséges egyéb feladatokat. Azt is látni kell, hogy a polgári védelem jelenlegi szervezetei (önvédelmi szervezetek, szak- szolgálati alegységek, melyekből ideiglenes jellegű mentő szervezeteket — erőcsoportokat — hoztunk létre) elsősorban a háborús feladatok megoldásának megfelelő szervezeti keretekből állnak. Ezért a polgári védelmi szervezeteket át kell értékelnünk. Olyan, gyorsan alkalmazási készenlétbe helyezhető, könnyen mozgatható — alapvetően három műszakos termelést folytató üzemek bázisain létrehozott — műszaki mentő és egészségügyi alegységeket kell létrehoznunk és felkészítenünk, amelyek bármilyen jellegű katasztrófa során rövid időn belüli érdemi beavatkozásra alkalmasak. Ebből kiindulva kell felülvizsgálnunk a polgári védelmi szak- szolgálatok és önvédelmi szervezetek rendszerét. Törekedni kell arra, hogy csak azoknak a feladatoknak a végrehajtására hozzunk létre és tartsunk fenn alegységeket, amelyek ellátása a szervek rendeltetésszerű tevékenységi körében nem biztosítható, azokat olyan szervezeti formában, hogy az biztosítsa a szakfeladatok komplex végrehajtását. Ennek érdekében meg kell vizsgálni, hogy szükség van-e a jelenlegi szakszolgálatok közül egyes szervezetek további fenntartására. Az önvédelmi szervezeteket — az érvényben lévő rendelettől eltérően — a különböző szak- alegységék helyett komplex önvédelmi szakaszokba, az adott vállalat, intézmény, szövetkezet sajátosságainak figyelembevételével kívánjuk szervezni. A komplex önvédelmi szakaszok összetétele egyaránt meg kell, hogy feleljen a békeidőszaki katasztrófák, illetve a háborús károk felszámolása követelményeinek. Kiképzésről A felkészítésben továbbra is a "differenciált felkészítés" rendszerét kívánjuk alkalmazni, azonban el kívánunk tekinteni a korábban meghatározott tematikától és óraszámoktól. Az új kiképzési intézkedésben azt kívánjuk meghatározni, hogy a különböző szakszolgálati (önvédelmi) alegységeknél a meghatározott témakörökben a parancsnoki és beosztott állománynak mit kell ismeretkészség, illetve jártasság Utolsó simítások a meleg vizet biztosító kazánokon szintjén elsajátítani. A szakszolgálati alegység összetétele és fel- készültsége függvényében az adott polgári védelmi szervezet parancsnoka határozza meg, hogy a követelményekben meghatározott szint teljesítése érdekében hány óra felkészítésben kell az állományt részesíteni. Tehát a polgári védelem felső szintű vezetése a kiképzési követelményekben a jövőben csak az elérendő követelményszintet kívánja meghatározni. A felkészülés színvonalának ellenőrzésére a különböző gyakorlatok alkalmával kerül sor, melyek közül legtartalmasabb a 8-10 évenkénti 2-3 napos üzemi, városi, esetenként megyei polgári védelmi gyakorlat. Ezzel az a célkitűzésünk, hogy a jpolgári védelem szervezett erői, a szakszolgálatok és az önvédelmi szervezetek, valamint a tanácsi apparátus vezetőállománya alap- és szakkiképzés keretében elmélyítse azokat a szakismereteket, amelyek birtokában képesek a beosztásukkal összefüggő polgári védelmi feladatok ellátására, végrehajtására. A munkaviszonyban álló dolgozók polgári védelmifelkészítésében el kívánjuk érni, hogy a dolgozók mind szélesebb körben ismeijék meg a békeidőszakban bekövetkezhető természeti, ipari, közlekedési és biológiai katasztrófák lehetséges eseteit, azok bekövetkezése esetén teendőit, a mentés, mentesítés formáit és módszereit, háborús konfliktus esetén a reájuk háruló feladatokat. Ismereteik szintentartása alap- és differenciált felkészítés keretében továbbképzéseken, valamint az üzemi, városi, megyei gyakorlatokon történik, ahol majd rendszeresen részt vesznek. A tanulóifjúság (általános és középiskola) polgári védelmi felkészítése a honvédelmi nevelés keretében a feltételek biztosítottak. Az egyetemeken, főiskolákon a honvédelmi oktatás — melynek része a polgári védelmi felkészítés — mint olyan, megszűnt. Azonban továbbra is követelmény, hogy polgári védelmi szempontból a felsőfokú végzettség megszerzésével alkalmasak legyenek munkakörükkel kapcsolatos pv-parancsnoki feladatok ellátására. Ennek megoldására elképzeléseink a következők. Az egyetemet, főiskolát végzett férfiak felkészítése a tartalékos tiszti felkészítés keretében fog megtörténni. A katonai NÉPÚJSÁG, 1989. december 5., kedd POLGÁRI VÉDELEM I Korszerűbben, gyorsabban reagálni ] ______az eseményekre (I.) ________j
