Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)

1989-12-05 / 288. szám

tett mentesítő állomásokat ren­deltetésszerűen nem tudják a ki­jelölt alegységek felállítani, hasz­nálatát nem, vagy csak részben ismerik. Adott katasztrófahely­zetben ez végzetes következmé­nyeket eredményezhet a lakos­ságra nézve. A különleges men­tesítési feladatok — személyek és szakfelszerelések, ruházati anya­gok, technikai eszközök, gépjár­művek, munkagépek vq^yi su­gármentesítése, fertőtlenítése — tömeges jelentkezésüket, sür­gősségüket, valamint azemberek életének, egészségének, a polgá­ri védelmi alakulatok harcértéke megóvásának jelentőségét te­kintve az elsődleges mentő­mentesítő munkák fontos részét képezik. Az egységes mentesítő komp­lett állomás telepítés után folya­matosan üzemeltethető, ezért az rbv-mentesítésen kívül más funkció ellátására is alkalmas. Egy természeti katasztrófa kö­vetkeztében (pl. árvíz vagy föld­rengés) a lakosság kitelepítésre kerül, ahol az rbv védelmi szak- szolgálat biztosítja a szükséges települési helyeken a személyek füraetési lehetőségét. Mivel az EM K- 1-es mentesítő állomá­son folyamatosan biztosítható hideg-meleg vízzel a fürdetés le­hetősége is, ezért több ezer em­ber folyamatos tisztálkodása is megteremthető a mentesítő állo­más segítségével. E tevékenységek megszerve­zése, irányítása az rbv védelmi szakszolgálat-parancsnokságok, végrehajtásuk az rbv védelmi szakszolgálati alakulatok külön­leges mentesítő alegységeinek a feladata. E feladatok időbeni, szakszerű végrehajtása a lakos­ság túlélésének, a polgári védel­mi alakulatok védelmének, munkaképességük megőrzésé­nek — s így a mentő-mentesítő munkák eredményességének egyik fontos alapvető feltétele. A súlyosabb következménye­ik — sérülések, sugárbetegség, mérgezések, fertőző betegségek tömeges jelentkezése — megelő­zése érdekében a szennyezett, sugárfertőzött személyek teljes sugármentesítését, vegyi mente­sítését, fertőtlenítését el kell vé­gezni. A személyi állomány teljes mentesítése mellett azzal közel egy időben végre kell hajtani a felszerelés, a ruházat és a techni­kai eszközök mentesítését, azaz ismét használhatóvá tételét is. Az egységes mentesítő komp­lettekkel ellátott polgári védelmi alegységeknél tapasztalt hiá­nyosságok megszüntetésének érdekében gyakorlati kiképzés keretében a megyében lévő ösz- szesEMK — 1-es mentesítő állo­mást felállítjuk és beüzemeljük az 1989/90-es kiképzési évben. Az említett módszertani fog­lalkozáson az EMK — 1-el fel­szerelt rbv védelmi komplex mentesítő állomások szakasza­inak parancsnokai, technikai he­lyettesei, rajparancsnokai vettek részt és szereztek jártasságot a komplett felállításában, rendel­tetés szerinti használatában. A gyakorlat előkészítését a vsv főtiszt irányításával a KAEV és a borgazdasági kombinát kije­lölt alegységei végezték. Az ösz- szeállítás mozzanatonkénti gya­korlása lehetővé tette a módszer­tani foglalkozáson a szakszerű összeszerelés szemléletes bemu­tatását. A parancsnoki és végrehajtó ál­lomány hasznosnak ítélte a mód­szertani foglalkozást, egyértelmű­en pozitívan vélekedtek arról, hogy a kiképzés gyakorlati jellegű volt, mellőzte az elmúlt évek során ismétlődő "elméletiképzést." A megszerzett tapasztalatokat a parancsnokok az EMK — 1-el rendelkező alegységek képzésé­ben hasznosítani tudják, ezáltal elősegítve a polgári védelmi erők hatékonyabb alkalmazásának le­hetőségét az esetleges bekövet­kező természeti és ipari kataszt­rófák következményeinek fel­számolásában. (Legközelebbi számunkban a riasztás, a lakosság rbv- és óvó­helyvédelme és a polgári védelmi intézkedési tervek korszerűsíté­sével kapcsolatos kérdésekkel folytatjuk írásunkat.) Prokaj Béla alezredes megyei törzsparancsnok Sérillt szállítá­sa szükségesz­közökkel Az egységes mentesítő-komplett összeszerelése Egy esetleges háborús konfliktusnak az emberiség létét veszélyeztető réme mellett szembe kell néznünk egy kézzelfogható, reális napi problémával, ami nem más, mint a természeti és civilizáci­ós katasztrófák potenciális veszélye. Mint ismeretes, az utóbbi évtizedek folyamán az iparban és a mezőgazdaságban világszerte bekövetkező robbanásszerű fejlődés — a biztonságtechnika korsze­rűsödése ellenére is — jelentősen megnövelte a civilizációs katasztrófák esetleges kialakulásának a lehetőségeit. A világ különböző térségeiben bekövetkezett nagy területeket érintő, számos cm- bcráldozatot követelő természeti és civilizációs katasztrófák fokozott mértékben irányították rá a figyelmet az ilyen jellegű veszélyeztetettségre és annak lehetséges következményeire. Mindezekre, illetve a kormány átalakítási programjára figyelemmel, célszerüa 2041 Mt. h. szá­mú határozat helyett új határozat vagy rendelet kiadása, melyben a polgári védelem feladatait a megváltozott, új körülményeknek megfelelően kell meghatározni. szolgálatot nem teljesítő férfiak és végzett nők polgári védelmi felkészítését — a vállalatoknál, üzemeknél, intézményeknél tör­tént beosztásba helyezést köve­tően a vezető javaslatait figye­lembe véve — a Polgári Védelmi Kiképző Központban egy-két hetes összevont foglalkozás ke­retében kell végrehajtani. A munkaviszonyban nem álló lakosság felkészítését a jövőben is differenciáltan kell megoldani. Továbbra is a folyamatos tájé­koztatás alapvető módszere a propaganda. Eszközei pedig a tömegtájékoztató eszközök, amelyeken keresztül megismer­hetik a rendkívüli helyzetben — katasztrófák, háborús időszak — tanúsítandó magatartási szabá­lyokat. Az általános ismereteken túl a veszélyes és potenciálisan veszélyes üzemek körzetében élő lakosságot a veszélyforrást ma­gában rejtő üzem sajátosságai­nak megfelelően kell felkészíteni a védekezés formáira. Ehhez tá­jékoztató füzetek kiadását tart­juk célszerűnek, melyből megis­merhetik a lakosok egy bekövet­kezhető katasztrófa esetén teen­dőiket. Módszertani foglalkozás A kiképzést minden szinten gyakorlatiassá tesszük. Például ez év júniusában az egri borgaz­dasági kombinát területén pol­t ári védelmi módszertani foglal- ozásra került sor. A foglalkozás során felállítottunk egy „Egysé­ges Mentesítő Komplett” állo­mást, amely az rbv-szakszolgálat rendszeresített technikája. Az EMK — 1-es mentesítő állomás felszerelései, berendezései lehe­tővé teszik a különleges mentesí­tő alegységek valamennyi men­tesítő feladatának egyidejű és megfelelő ütemű folyamatos végzését, teljes értékű végrehaj­tását. A mentesítő állomáson le­hetséges óránként 70-120 főt, 50 készlet védőruhát, 1-2 darab munkagépet vagy tehergépko­csit, illetve 2-3 darab személy- gépkocsit folyamatosan, egy idő­ben mentesíteni, a szennyezett­ség mértékétől függően. Miért került sor a gyakorlat végrehajtására? Az elmúlt évben az Országos Parancsnokság megbízása alap­ján a megye területen tájékozódó jellegű felmérést végeztem a pol­gári védelem helyzetéről. A terü­leten végzett felmérés során meg­állapítást nyert, hogy a vállala­toknál, üzemeknél rendszeresí­Koncepci óval tás A ma embere az elemi csapá­sok, az ipari, biológiai, közleke­dési és egyéb katasztrófák árnyé­kában él és dolgozik. A fő ve­szély abban rejlik, hogy ezeket sokan (vezetők és nem vezetők) figyelmen kívül hagyják, nem te­kintik a felkészítés fontos részé­nek. Ezt igazolják az utóbbi években bekövetkezett termé­szeti és ipari katasztrófák során elszenvedett nagy veszteségek (az indiai gázszivárgás, a kínai, a mexikói, a salvadori és az ör­ményországi földrengések, a dél­amerikai földcsuszamlás, a meg­számlálhatatlan ipari robbanás és tűz, stb.) Hazánkban is számos jelenség figyelmeztetett már bennünket a katasztrófaelhárí- tásra való felkészítés fontosságá­ra. Ilyenek: a peremartoni és a bérbaltavári földrengések, a sár­bogárdi vasúti katasztrófa, a Mikroelektronikai Vállalatnál keletkezett tűz, a répcelaki, ti- szavasvári robbanások. A polgári védelem felkészítési terveiben már évek óta az egyik fő feladat a béke idején bekövet­kezhető elemi csapások és más rendkívüli helyzetek megelőzé­sével, felszámolásával kapcsola­tos tennivalók oktatása. Ennek ellenére még mindig előfordul­nak olyan vezetők, de hivatásos törzsparancsnokok is, akik csak a háborús felkészítést tartják szem előtt. Az akkor jelentkező feladatok megoldására készül­nek, és ezekre készítik beosztot­taikat is. így fordulhat elő, hogy a napok során bekövetkező olyan eseményekre, amelyek a lakossá­f ot veszélyeztetik, a vezető nem épes reagálni, vagy a sok bi­zonytalanság miatt elkésnek az intézkedések. Világszerte keveset foglalkoz­nak a veszélyes anyagok szállítá­sával, pedig egyre nagyobb mé­retűek a belföldi és a tranzitszál­lítások, egyre nagyobb hatásúak azok a mérgező anyagok, ame­lyeket közúton, vasúton és vízen szállítanak. Mivel a vasút, a köz­út és a vízi utak zöme érinti a vá­rosokat, falvakat, vagy azokon halad át, és mivel nem kizárt a vasúti szerelvények kisiklása, a gépkocsik ütközése, a veszélyes anyagok robbanása, a lakosok állandó veszélynek vannak kité­ve. Ide sorolom a mezőgazdaság által használt sok anyagot, mér­get is. A polgári védelem békefela­datai — a régiekhez viszonyítva — a sokszorosára növekedtek. Csupán a veszélyes anyagok tö­mege és azok emberközelsége is arra int bennünket, hogy fokozni kell a békés napokban előállható veszélyek elhárítására és felszá­molására való felkészülést, és a kiképzések során egyre többet kell e témával foglalkoznunk. Mindezekre figyelemmel a polgári védelem alapvető felada­tának kell meghatározni az elemi csapások, az ipari és egyéb ka­tasztrófák megelőzésében, a kö­vetkezmények csökkentésében, a mentésben és a károk helyreállí­tásában való aktív közreműkö­dést. Természetesen továbbra sem szabad megfeledkezni egy esetleges háborús konfliktus le­hetőségeiről sem, illetve a polgá­ri védelem ezen esetekben je­lentkező feladatairól, a lakosság ezen esetekre tervezett védelmé­ről. Az összkörülményeknek megfelelően kell tehát átgondol­ni és meghatározni a polgári vé­delmi szervek és szervezetek fel­építését, alkalmazását, a lakos­ság felkészítésének tematikáját, követelményeit és a lakosság vé­delme feladatait. Fontos feladat a bekövetke­zett katasztrófák elhárításának összehangolt irányítása. Ha­zánkban az ágazatok számára meg van határozva a felelősségi kör a tárca területén bekövetkez­hető katasztrófa elhárítására, vi­szont nincs országos szintű ka­tasztrófaelhárítási kormánybi­zottság (illetve annak operatív törzse), mely központilag koor­dinálná a nagyobb, több ágaza­tot is érintő katasztrófák követ­kezményeinek az elbírálását, fel­számolását. Egy ilyen szervezet létrehozá­sa — a nemzetközi tapasztalatok alapján — sürgetően szükséges­nek látszik. A békeidőszaki katasztrófák felszámolásának feladatait alap­vetően a különböző polgári szer­vek, szervezetek hajtják végre, melyben a fegyveres erők és tes­tületek is közreműködnek. Azonban a háború kitörését kö­vetően az ő feladatuk a fegyveres küzdelem megvívása, így a má­sodlagos jellegű védelmi rend­szabályok ellátásába csak ese­tenként vonhatók be. Elsősorban tehát a polgári la­kosságnak kell a polgári védelmi feladatokat, rendszabályokat megvalósítani, ezért a különböző szintű polgári védelmi parancs­nokoknak (vezetőknek) kell vé­gezniük: — a termelőüzemek felkészí­tését, állóképességük fokozását, megelőző rendszabályok foga­natosítását a haváriák bekövet­keztének csökkentése érdeké­ben, — érvényesíteni az esetleges természeti, ipari, biológiai ka­tasztrófák hatásait csökkentő rendszabályokat az állami és a gazdasági élet valamennyi terü­letén, — megszervezni az árvízve­szélyeztetett területek és a po­tenciálisan veszélyes üzemek körzetében a lakosság élet- és va­gyonvédelme mellett a nemzeti vagyon védelmét is az egyéni és kollektív védelem módszereivel, — a katasztrófa bekövetkezé­sét követően megszervezni és irányítani a mentést, mentesítést és a halaszthatatlanul szükséges egyéb feladatokat. Azt is látni kell, hogy a polgári védelem jelenlegi szervezetei (önvédelmi szervezetek, szak- szolgálati alegységek, melyekből ideiglenes jellegű mentő szerve­zeteket — erőcsoportokat — hoztunk létre) elsősorban a há­borús feladatok megoldásának megfelelő szervezeti keretekből állnak. Ezért a polgári védelmi szervezeteket át kell értékelnünk. Olyan, gyorsan alkalmazási ké­szenlétbe helyezhető, könnyen mozgatható — alapvetően há­rom műszakos termelést folytató üzemek bázisain létrehozott — műszaki mentő és egészségügyi alegységeket kell létrehoznunk és felkészítenünk, amelyek bár­milyen jellegű katasztrófa során rövid időn belüli érdemi beavat­kozásra alkalmasak. Ebből kiindulva kell felülvizs­gálnunk a polgári védelmi szak- szolgálatok és önvédelmi szerve­zetek rendszerét. Törekedni kell arra, hogy csak azoknak a fel­adatoknak a végrehajtására hoz­zunk létre és tartsunk fenn alegy­ségeket, amelyek ellátása a szer­vek rendeltetésszerű tevékenységi körében nem biztosítható, azo­kat olyan szervezeti formában, hogy az biztosítsa a szakfelada­tok komplex végrehajtását. Ennek érdekében meg kell vizsgálni, hogy szükség van-e a jelenlegi szakszolgálatok közül egyes szervezetek további fenn­tartására. Az önvédelmi szervezeteket — az érvényben lévő rendelettől eltérően — a különböző szak- alegységék helyett komplex önvé­delmi szakaszokba, az adott vál­lalat, intézmény, szövetkezet sa­játosságainak figyelembevételé­vel kívánjuk szervezni. A komp­lex önvédelmi szakaszok össze­tétele egyaránt meg kell, hogy feleljen a békeidőszaki kataszt­rófák, illetve a háborús károk fel­számolása követelményeinek. Kiképzésről A felkészítésben továbbra is a "differenciált felkészítés" rend­szerét kívánjuk alkalmazni, azonban el kívánunk tekinteni a korábban meghatározott temati­kától és óraszámoktól. Az új ki­képzési intézkedésben azt kíván­juk meghatározni, hogy a külön­böző szakszolgálati (önvédelmi) alegységeknél a meghatározott témakörökben a parancsnoki és beosztott állománynak mit kell ismeretkészség, illetve jártasság Utolsó simítá­sok a meleg vizet biztosító kazánokon szintjén elsajátítani. A szakszol­gálati alegység összetétele és fel- készültsége függvényében az adott polgári védelmi szervezet parancsnoka határozza meg, hogy a követelményekben meg­határozott szint teljesítése érde­kében hány óra felkészítésben kell az állományt részesíteni. Te­hát a polgári védelem felső szintű vezetése a kiképzési követelmé­nyekben a jövőben csak az el­érendő követelményszintet kí­vánja meghatározni. A felkészü­lés színvonalának ellenőrzésére a különböző gyakorlatok alkalmá­val kerül sor, melyek közül leg­tartalmasabb a 8-10 évenkénti 2-3 napos üzemi, városi, eseten­ként megyei polgári védelmi gyakorlat. Ezzel az a célkitűzésünk, hogy a jpolgári védelem szervezett erői, a szakszolgálatok és az ön­védelmi szervezetek, valamint a tanácsi apparátus vezetőállomá­nya alap- és szakkiképzés kere­tében elmélyítse azokat a szakis­mereteket, amelyek birtokában képesek a beosztásukkal össze­függő polgári védelmi feladatok ellátására, végrehajtására. A munkaviszonyban álló dol­gozók polgári védelmifelkészíté­sében el kívánjuk érni, hogy a dolgozók mind szélesebb körben ismeijék meg a békeidőszakban bekövetkezhető természeti, ipa­ri, közlekedési és biológiai ka­tasztrófák lehetséges eseteit, azok bekövetkezése esetén teen­dőit, a mentés, mentesítés for­máit és módszereit, háborús konfliktus esetén a reájuk háruló feladatokat. Ismereteik szintentartása alap- és differenciált felkészítés keretében továbbképzéseken, valamint az üzemi, városi, me­gyei gyakorlatokon történik, ahol majd rendszeresen részt vesznek. A tanulóifjúság (általános és középiskola) polgári védelmi felkészítése a honvédelmi neve­lés keretében a feltételek biztosí­tottak. Az egyetemeken, főisko­lákon a honvédelmi oktatás — melynek része a polgári védelmi felkészítés — mint olyan, meg­szűnt. Azonban továbbra is kö­vetelmény, hogy polgári védelmi szempontból a felsőfokú végzett­ség megszerzésével alkalmasak legyenek munkakörükkel kap­csolatos pv-parancsnoki felada­tok ellátására. Ennek megoldá­sára elképzeléseink a követke­zők. Az egyetemet, főiskolát végzett férfiak felkészítése a tar­talékos tiszti felkészítés kereté­ben fog megtörténni. A katonai NÉPÚJSÁG, 1989. december 5., kedd POLGÁRI VÉDELEM I Korszerűbben, gyorsabban reagálni ] ______az eseményekre (I.) ________j

Next

/
Thumbnails
Contents