Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)
1989-12-29 / 306. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. december 29., péntek TUDOMÁNY ÉS VILÁGA — HÉT VÉGÉRE AJÁNLJUK 5. Az emberi és az állati szervezet támasztórendszerét alkotó csontrendszer ma is sok új, érdekes kutatási eredménnyel szolgál. Megismerése, működésének pontosabb magyarázata szinte naponta előreviszi az orvostudományt a mozgásszervi betegségek, a csontrendszerrel összefüggő bántalmak, elváltozások feltárásához és gyógyításához. Mai összeállításunk elsősorban a csontok szerkezetének, összetételének különös világába vezeti el olvasóinkat. Aktív életmód — hosszú élet Hogyan épül fel a csont? Csontfejlesztő fehérjét fedeztek fel Újabb felmérés szerint a nor- végok testileg nagyon edzett, aktív emberek. A népességnek csaknem a fele rendszeresen, hetente vagy legalább kéthetente végez a szabadban valamilyen sportszerű testmozgást. Nyáron főként a futást, a kocogást és a kerékpározást, télen — leginkább a hétvégeken — a sífutást kedvelik. A közlekedési zaj, a nagy lárma bűnös lehet a magas vérnyomás kialakulásában. Különösen azokra lehet veszélyes, akiknek családjában már volt magasvér- nyomás-betegség. A bonni orvostudományi egyetem klinikájának orvosai jutottak erre a következtetésre, kereken ezer kísérleti személy adatait megvizsgálva. A 20 — 59 év közötti kísérleti személyek egy része nagy A legaktívabbak Oslónak és környékének a lakói — ott a lakosságnak 56 százaléka rendszeresen fut, kocog, biciklizik vagy sízik. Ez lehet az egyik oka annak, hogy a norvégok viszonylag hosszú átlagos életkort élnek meg. A norvég férfiak átlagos élettartama 72,7 év, a nőké 79,5 év. (A megfelelő magyar adat 65,6, illetve 72,5 év!) forgalmú utak mentén, másik részük csendes környéken lakik. A forgalmas környékeken lakók 23 százalékát kezelték magasvér- nyomás-betegséggel, a csendes vidékeken lakók közül csak 15 százalék volt magas vémyomású. Más betegségekben, például cukor- és gyomorbetegségben, továbbá fejfájás miatt fogyasztott gyógyszer mennyiségében — nem észleltek jelentős különbséget. Nemrég adtak hírt olyan emberi fehérjének a felfedezéséről, amely osztódásra készteti a csontképző sejteket. Ügy látszik, ezzel olyan természetes anyag jutott birtokunkba, amely majd fordulatot hozhat a csontritkulás — sőt talán más betegségek — gyógykezelésében is. A 120 centiméternél alacsonyabb felnőttek ugyanúgy ámulatba ejtik a szemlélődőket, mint akik két méternél jóval magasabbra nőttek. Hajdanán a törpék kedvelt személyiségei voltak a főúri udvartartásnak. De a törpék napjainkban sem veszítettek népszerűségükből: sokak közülük ünnepelt sztárjai a cirkuszoknak. Az óriás növésűek egy része szintén vonzódott a mutatványo- si élethez. A növekedési hormon Abban, hogy felnőttkorunkra mekkorára növünk, örökletes, hormonális és környezeti (elsősorban táplálkozási) hatások egyaránt közrejátszanak. Nemzedékről nemzedékre öröklődik az afrikai másszáik és dinkák tulajdonsága, hogy szálas termetű- ek, ugyanakkor az új-guineai pigmeusok körében az 1,5 méteres testmagasságú ember már langalétának számít. Örökletes törpenövés a mi éghajlatunkon is előfordul. Az jellemző rá, hogy a szülők alacsonyabbak az átlagosnál, s gyerekük is visszamarad a növekedésben — noha nem okvetlenül születnek kisebb testhosszal, mint a többi gyermek. Példa erre az angolok Hüvelyk Matyi]a, aki a rendesnél nagyobb testsúllyal született, de mert a növekedése öthónapos korában megállt, végül is pöttöm kis ember lett belőle. Egészséges volt, s egy törpe nővel kötött házasságából gyermeke született. Sokkal gyakrabban az idézi elő a rendesnél kisebb vagy nagyobb mértékű csontnövekedést, hogy az agyalapi mirigy első lebenyében termelődő növekedési hormon mennyisége megcsappan, vagy éppenséggel megszaporodik. Az agyalapi mirigy szerepére elsőként egy francia ideggyógyász figyelt fel 1886- ban, de ő még nem tudta, hogy e belső elválasztásé szervben olyan hormon képződik, amely a csontok sokáig porcos állapotban maradó részeire (az úgynevezett epifízisfúgákra) hatva a csont hosszúságbeli növekedését teszi lehetővé. Ezt egy amerikai professzor figyelte meg 1921- ben, de csak 1944-ben sikerült a növekedési hormont az agyalapi mirigy kivonatából tisztán létrehoznia. Azóta tisztázták, hogy az epi- fízisfúgák porcsejtjeit osztódásra késztető, a sejtek szőlőcukor-fel- vételét és -hasznosítását serkentő, az izomzat és a kötőszövet mennyiségét növelő, meg a zsírszöveti raktárakat apasztó növekedési hormon egy 191 amino- savból álló fehéije. Ennek szerkezete eltér az állati növekedési hormontól, ám meglepően hasonlít a méhlepény egyik hormonjának (ezt nemzetközi rövidítéssel HCS-nek nevezik) azösz- szetételére. Azt azonban, hogy e két hormonnak mi köze van egymáshoz, még nem tudjuk pontosan. A növekedési hormon megismerésének köszönhető, hogy a törpenövésnek ebben a válfajában szenvedők élvezhetik a hormonnal való kezelés áldásait. Negyedszázaddal ezelőtt számoltak be az orvosok először arról, hogy emberi növekedési hormonnal sikerült törpe növésű gyermeket megnöveszteni. Addig évente csupán fél centimétert növő két gyermek közül az egyik 6, a másik 8 centiméterrel lett magasabb egy év alatt. Amikor pedig felismerték, hogy aszervezet fehéijeszintézisét serkentő úgynevezett fehétjeanabolikus hormonok is meggyorsíthatják a növekedésben elmaradt gyermekek megnyúlását, a kétfajta kezelés körültekintő kombinálásával a vártnál jobb eredményt könyvelhettek el. De gyermekek testmagassága csak akkor növelhető sikerrel, ha egyidejűleg több tényező (az életkor, a csontkor, a testhossz, a hormon adagja stb.) is szerencsésen összejátszik. Egy közelmúltban végzett párizsi felmérés szerint minél fiatalabb élet- és csontkorban kezdik el a hormo- nos kezelést, s minél határozottabb a csont növekedési képessége, annál számottevőbb a testmagasságbeli gyarapodás. Az első évben általában számottevő a növekedés, a rá következő években azonban a csontozat egyre kevésbé érzékeny a kívülről bevitt növekedési hormonra. Az ilyen hormonnal kezelt gyermekek 12-30 százaléka egyébként évente 7 centiméternél lassabban növekedett. A rendes növekedéshez persze a növekedési hormonon kívül egyéb anyagokra is szükség van. Közülük csak a pajzsmirigy, a mellékvese, a nemi mirigyek hormonjait, a vitaminok csoportjából a D-vitamint, az ásványi anyagokból a csont anyagának a felépüléséhez nélkülözhetetlen kalciumot és a pajzsmi- rigyhormonok szerkezetébe beépülő jódot említhetjük meg. A csontritkulás ellen A közelmúltban számoltak be amerikai kutatók arról, hogy az ember csontozata termel csontnövesztő, pontosabban csontot regeneráló fehérjét. A felfedezés nem érte váratlanul a kutatókat, hiszen a csirkék és a patkányok csontjából előzőleg már kimutattak hozzá hasonló anyagokat. A vizsgálatok feltárták, hogy a hSGF-nek nevezett emberi fehérje igen élénk osztódásra készteti a csontképző sejteket. Milliméterenként 0,3 mikrogramm- nyi adagja 230százalékkal növeli a sejttenyészetben nevelt emberi csontsejtek örökítő anyagának a szintézisét, s 1090 százalékkal fokozza a sejtek osztódását. Miért hozta lázba a hSGF kimutatása a csontbetegségek kutatóit? Úgy tűnik, birtokunkba jutott az a természetes anyag, amellyel talán gyógyítható, de legalábbis enyhíthető lesz majd az időskorúakat sújtó egyik veszedelmes betegség, a csontritkulás. Emiatt ugyanis minden évben millióknak törik el a corfib- csontja (combnyaka), a csuklója, s az sem megy ritkaságszámba, hogy a testsúly terhe alatt valósággal összeroppan a csigolyájuk. Ennek az az oka, hogy a 40. életév betöltése után megbomlik a csontképződés és a csontlebomlás egyensúlya, a rendesnél több csontanyag szívódik fel, megkevesbedik a csontot képező sejt száma, s a meglévő csontsejtek sem tevékenykednek olyan hévvel, mint annak előtte. Habár sok kalciumot tartalmazó ételekkel, ösztrogénhormon- nal, a pajzsmirigy termelte kalcit- ronnal és a D-vitamin egyik származékával több-kevesebb sikert értek el a csontritkulás gyógyításában, e betegségeknek a megelőzése és leküzdése még odébb van. A kutatók épp azt várják a hSGF- től, hogy minden eddigi anyagnál hatásosabban vesz részt a csontképződés és -lebomlás felnőttkori egyensúlyának a helyreállításában. Minthogy a csontanyag csökkenésekor minden esetben megszaporodik a csontképzést serkentő hSGF-nek a mennyisége, ha kívülről juttatjuk be a szervezetbe a csontfejlesztő fehérjét, vagy valamiképpen elő tudjuk mozdítani a szervezetben való fokozottabb képződését, az bizonyára nemcsak a csontképző sejtek számát növeli meg, hanem az eddiginél serényebb munkára is ösztönzi őket. A transzfúzió új módja Philadelphiai kutatók új eljárást dolgoztak ki a fehérvérsejtek kivonására, a nehézségi erő segítségével. A vérből centrifugálással elkülönítik a plazmát és a vérlemezkéket. Hátramarad a vörösvértes- teknek és a fehérvérsejteknek a tömény keveréke. Ehhez vérplazmapótlékot adnak, és sós vízben elkeverik. E kevéssé nyúlós keverékből 10-15 perc múlva leülepednek a vörösvértestek az edény aljzatán, míg a fehérvérsejtek a felszínen maradnak. Magas vérnyomás és a zaj Programbörze Heves megyei művészek tárlata Kiállítások, tárlatok: Az Egri Ifjúsági Ház kísérleti galériájában, az intézmény első emeletén Ducsai Zoltán tanár festményei kaptak helyet. A földszinti nagy kiállítóteremben Csontváry Kosztka Tivadar emlékkiállítása látható. Mindkét tárlat december 31 -ig van nyitva. Szintén az Ifjúsági Házban állandó kiállításként Játékmúzeum váija a látogatókat a földszinti kisgalériában hét végén is, naponta délután 1-től 5 óráig. — Csonka Erzsébet és Ferenc Tamás munkáiból válogatott egy csokorravalót az MMK és a Hevesi Szemle Galériája Egerben, az oktatási igazgatóságon. — Január 3-ig látható Fehér Miklós fotókiállítása az MMK kisgazdájában. A művelődési központ második emeleti előterében pedig az intézmény fotószakköre mutatkozik be. — Szalay Lajos grafikusművész munkáiból a Bródy Sándor Megyei Könyvtárban nyílt kiállítás. Gyerekeknek, fiataloknak ajánljuk: Milne Micimackója elevenedik meg a mozivásznon az Egri Iíjúsági Ház Prizma matinéjában szombat délelőtt fél 11-kor. Ugyanitt, ugyanebben az időpontban a Játszó-tér programsorozat keretében ezúttal óévbúcsúztató, újévköszöntő játékokat, mondókákat tanulhatnak meg a gyerekek. Túra: Óévbúcsúztató túrát hirdet a Bükkben a KPVDSZ Bükki Vörös Meteor SE természetjáró szakosztálya. Útvonal: Bélapátfalva — apátsági templom — Hársastető — Gilitka-kápolna — Akasztódomb — Szarvaskő. A kirándulni vágyókat vasárnap reggel 8 óra 40 percig az egri központi autóbusz-pályaudvaron váija Czeglédi Tibornétúravezető. A tizenegy éves David éjfélkor egy idegen űrhajó érkezésére ébred. Senki nem hisz neki. A kisfiú rémülten tapasztalja, hogy a környezetében élők viselkedése — köztük szülei magatartása is — megváltozik. David tanárnője segítségével megfejti a titkot: a földönkívüliek átprogramozzák az emberek agyát. Az izgalmas amerikai fantasztikus filmet az egri Bródy moziban mutatják be. Fagypont alatti hőmérsékletek A hétvége időjárása Hideg idő várható december utolsó napjaiban megyénk területén. Párás, többfelé napközben is tartósabban ködös lesz a levegő. Ködszitálás előfordulhat, de számottevő csapadék sehol sem valószínű. Gyenge marad a délkeleti, keleti szél. A legalacsonyabb hajnali hőmérséklet -7, -10 fok között alakul. A maximumhőmérséklet kevéssel fagypont alatt marad. A jövő hét időjárása Az újév első napjaiban nem várható lényeges változás az időjárás alakulásában. Folytatódik a csendes, párás, hideg idő. A hét vége felé időnként már felszakadozik a zárt felhőzet, és több-kevesebb napsütésre is számíthatunk. Kilátások az új év első hónapjára Hideg idővel kezdődik az új év. Gyakran lesz felhős, ködös idő, számottevő csapadék nem várható. A hónap közepén átmenetileg enyhe, csapadékos idő valószínű, eleinte havazás, majd havas eső, eső kialakulására számíthatunk. Január 20-a után ismét erőteljesebb lehűlés következik be. Az ünnepek előtt nyitották meg a Heves megyében és főképp Egerben élő és alkotó képzőművészek téli tárlatát az egri Gárdonyi Géza Színház előcsarnokában. Két okból is örülnünk kell ennek az eseménynek. Egyrészt azért, mert annyi év kihagyása, rendszertelensége után végre újból szükségét érzik a Heves megyei festők, szobrászok, a színek, a megformálandó anyag kézművesei, hogy együttesen láttassák azt a szellemiseget, amelyjellemző rájuk, mintegy kivetíti az ő sorsukat, lelkiségüket, a hazai piktúrához, a plasztikai műhelyekhez is mérhető önállóságukat, sajátos arculatukat. Hiszen az egri és a Heves megyei közönség hosszú időn keresztül ismerte id. Kátai Mihály, Kastaly István, Gáspár Pál, lakúba János, Blas- kó János alkotásait, ahogyan a Bükk és a Mátra tájait leképezték, az egri házakat, utcákat megörökítették, felemelve a természet, a város alakzatait a pillanatból a vászon és a műtárgy más dimenziójába. Ha ennek a kiállításnak a gyorsfényképét, lelki vezérmotívumait keressük — ezt az a bizonyos másrészt —, észre kell vennünk a folyamatosságot, amely Kishonthy Jenő, Nagy Ernő, Gádor Kálmán, Bodrogi Dalma képeiről, Herczeg István grafikáiról ránk köszön. A mai hazai piktúra nemes hagyományai élnek itt tovább, kifejezési formában, lelki tartalomban egyesítve-feldúsítva a nagybányai, hódmezővásárhelyi elődök, Szolnok, Szentendre élményanyagát, tehát mindazt, amit ez a kor szabott meg mondanivalóként, vallomásként a művészeknek. Az is az öröm egyik forrása manapság, hogy megállapíthatjuk: az elmúlt negyven év szellemi törésvonalai után is, a lefelé mutató, képtelen bakugrásokra késztető kultúrpolitikai vezetés után is egészségesnek maradt meg az alkotói egyéniség, amely nem törekedett kiszolgálni a pillanatnyi érdekeket, nem lihegett-loholt a diktált iramú közéletiség zsákutcájába. A képzőművészeti tárlat anyagának átfogóbb méltatására meg visszatérünk, de az első benyomások alapján is le lehet je- yezni: több irányzat él itt, szívós ölcsönhatásban egymás mellett. Mégis túlsúlyban lévőnek látszanak azok a műtárgyak, amelyekben az egyéniség, az európai, a kényszer diktálta mondanivalók nélküli teremtő szellem a mérce. Nem árt ezt fontossága miatt itt sem hangsúlyoznunk. A plasztikai anyagból első látásra Pusztai Ágoston díjazott munkáit emeljük ki. Támadók a Marsról Herczegné Paparó Ibolya: Szárnyasoltár (Fotó: Koncz János)
