Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)
1989-12-22 / 302. szám
HEVES MEGYEI XL. évfolyam, 302. szám ÁRA: 1989. december 22., péntek 4,30 FORINT POLITIKAI NAPILAP JAVASLATOK AZ MSZMP INGATLANAINAK HASZNOSÍTÁSÁRA Húsz igény futott be a megyei pártbizottság székhazára. (3. oldal) MÁS MÉSZÖV Jelentősebb szerepet kapnak a lakásszövetkezeti ágazatok. (8. oldal) FIATALEMBER HOLTTESTÉRE BUKKANTAK tegnapra virradóan Egerben, a Népkert területén feltételezhetően öngyilkosságot követett el.” (8. oldal) A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI: 12, 34, 46, 64, 82 Március 16-i hatállyal Kimondta feloszlását az Országgyűlés Elfogadták az 1990. évi költségvetést Az előzetesen elfogadott napirendtől eltérően Románia Nagy Nemzetgyűléséhez, a román kormányhoz és a világ valamennyi parlamentjéhez intézett felhívás ismertetésével kezdődött a Parlament decemberi ülésszakának utolsó munkanapja csütörtökön reggel. Az Országgyűlés külügyi bizottsága még szerda délutáni ülésén fogalmazta meg a dokumentumot, amelyhez a csütörtöki plénumon több képviselő fűzött megjegyzést. A Parlament elítélő nyilatkozata Ezt követően Berecz János a külügyi bizottság elnökeként elmondta, az Országgyűlés felhívásának címzettje Románia Nagy Nemzetgyűlése, a román kormány és a világ valamennyi parlamentje. A dokumentum rögzíti: „A Magyar Köztársaság Országgyűlése az ország közvéleményével együtt mélységes megdöbbenéssel és aggodalommal értesült Románia lakosságával szemben folytatódó fegyveres megtorlásról, amely hazánk közvetlen szomszédságában, Temesváron és más helységekben megy végbe. Nem maradhatunk közömbösek akkor, amikor Európa szívében ilyen brutálisan lábbal tiporják az emberi jogokat, ezrek és ezrek vérét ontják és életét oltják ki. Tőkés László és családja élete is közvetlen veszélyben van. Meggyőződésünk, hogy ezekért az eseményekért a román hatóságoknak és vezetésnek vállalniuk kell a felelősséget saját népük és a világ közvéleménye előtt. A Magyar Országgyűlés ismételten a leghatározottabban elítéli a román hatóságok barbár megtorló akcióit, követeli azonnali beszüntetésüket és a felelősök megbüntetését. Ugyanakkor szolidaritásáról és támogatásáról biztosítja az emberi jogokért és a szabadságért fellépőket. ” Ezután az Országgyűlés visz- szatért az ország jövő évi költség- vetési tervezetének tárgyalására. A vitában elhangzottakra a kormány nevében Békési László pénzügyminiszter válaszolt. Elöljáróban utalt arra, hogy a lakásvita és az azt követő kompromisszumos parlamenti döntés azt bizonyította: nincs igazuk a kétkedőknek. Bebizonyosodott, hogy ez a Parlament felnőtt a feladat nagyságához, és képes átlépni a napi gondok által determinált korlátáit. Az is bebizonyosodott, hogy az ellenérző közhangulatot csak őszinteséggel, a realitások tisztességes feltárásával, és nem pedig hamis ígérgetésekkel lehet megfordítani. Tájékoztatott arról is: a jövő évre a kormány a költségvetés 100 millió forintos támogatásával agrár-intervenciós alapot hoz létre annak érdekében, hogy az esetlegesen csökkenő kereslet miatt ne essen vissza katasztrofálisan a mezőgazdasági termelés. A miniszter válaszolt arra a képviselői kérdésre is, hogy a költségvetés miért nem tartalmazza a tengizi beruházásban való részvételünk ráfizetéseit. Mint mondta, a jamburgi beruházásra — amelynek része a tengizi is—jövőre 9,5 milliárd forint hitelt fordít az Állami Fejlesztési Intézet, ami 5 milliárd forinttal kevesebb az eredetileg tervezettnél. így a tengizi beruházás előirányzatait a hitelmérleg tartalmazza. Békési László azzal a gondolattal fejezte be beszédét, hogy a beterjesztett költségvetés nem jó, de szükséges. Itt már régen nem a kormányról és a Parlamentről, hanem az ország sorsáról és jövőjéről van szó. Ez a költségvetés nem igazán karácsonyi ajándék, de nyugalmat, tiszta lelkiismeretet és azt a biztonságot adhatja, hogy birtokában képesek leszünk a jövő esztendőben az ösz- szeomlást megelőzni. A miniszteri válasz után az 1990. évi költségvetés feletti határozathozatal következett. Először az általános és részletes vitában felvetett módosító javaslatokról kellett dönteniük a képviselőknek. Ezt követően — a már megszavazott módosító javaslatokkal együtt — a költségvetés egészéről határoztak. Az 1990. évi költségvetésről szóló törvényt 252 igen, 23 nem szavazattal, 52 tartózkodás mellett elfogadta a Tisztelt Ház. Ugyancsak elfogadták a képviselők a társadalmi szervezetek jövő évi költségve- téfFolytatás a 2. oldalon) Ceausescu saját hallgatóságát is lövette Vér folyik Bukarest utcáin Emigráns román kormány alakult Tegnap délután a román hadsereg automata fegyverekkel tüzet nyitott a bukaresti utcákon tüntetőkre. A TASZSZ szovjet hírügynökség helyszíni beszámolója szerint a katonák harckocsik támogatásával igyekeztek szétszórni a tömeget. A román fővárosban előzőleg balul sikerült hivatalos tömegy- gyűlést szerveztek, amelyen Ni- colae Ceausescu beszédet mondott. Szavait azonban az elégedetlen tömeg morajlása többször megszakította. A nagygyűlés után az emberek nem oszlottak szét, hanem rendszerellenes jelszavakat kiáltoztak. Nyugati diplomaták több robbanást hallottak, majd mentőautókat láttak. A szovjet hírügynökség jelentése arról számolt be, hogy a hadsereg tüzet nyitott a tömegre. Az emberek pánikszerűen kerestek menedéket a kapualjakban. A Tanjug jugoszláv hírügynökség jelentése szerint a rendőrség harckocsik támogatásával többezer embert, többségében diákot és tanulót, bekerített. A rendőrség a bekerített emberek tömegére tüzelni kezdett. Szemtanúk szerint sokakat megsebesítettek, és valószínűleg megöl- _ tek. * A Nyugat-Európában élő román emigránsok közös politikai szervezetet és emigráns kormányt alakítottak a nemzet megmentésére és a Ceausescu-ren- szer megdöntésére, a demokrácia helyreállítására Romániában. Ezt az Olaszországban élő Román Emigránsok Szövetsége jelentette be csütörtökön. A szervezet egyúttal felhívást intézett Olaszországhoz, hogy bojkottálja minden téren a gyilkos bukaresti rezsimet. Közelebbi részleteket az emigráns-kormányról nem ismertettek. Még folynak az egyeztetések a különböző szétszórt emigráns-szervezetek között — mondták. Az amerikai kormány támogatja a magyar és az osztrák kormány javaslatát, hogy tűzzék az ENSZ Biztonsági Tanácsának napirendjére a romániai helyzetet. Ezt közölte csütörtökön az MTI washingtoni tudósítójával Curtis Kamman, az európai kérdésekért felelős államtitkár-helyettes. A washingtoni álláspont szerint mind az ENSZ-ben, mind a helsinki folyamat keretében foglalkozni kell az emberi jogok romániai megsértésével. Az amerikai diplomácia két- és többoldalú kapcsolataiban ezt máris szorgalmazza. Curtis Kamman hangoztatta: lehetőséget látnak a kérdés meg- (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap este 6 órakor gyertyás megemlékezést szerveztek a társulat művészei az egri Gárdonyi Géza Színház előtt, melyre közel 1500-an jöttek el, hogy kifejezzék szolidaritásukat a romániai népek szabadságharcával. Ugyancsak Egerben, az Ifjúsági Ház előtt szerda este óta folyamatosan égnek a gyertyák a felkelésben elesett áldozatok emlékére. (Fotó: Szántó György) Parlamenti tudósítónk jelents; Új színfolttal gyarpodott a T. Ház ülésterme. Képviselői javaslatra az elnöki pulpitus két oldalán tegnap reggeltől mindig ott áll majd a piros-fehér-zöld színű nemezetiszínű lobogónk. Ezúttal gyászszalagot is kötöttek a rúdjára, ezzel is kifejezve országunk népének együttérzését a romániai események áldozatainak sorsával. Ugyancsak elhelyezik mostantól a nemzeti zászlót valamennyi közhivatalunkban, intézményünkben, így a bíróságokon, ügyészségeken, tanácsoknál, iskolákban... * Tönkrement gazdaságunk a téma. A lankadó figyelem közepette kért szót szerdán késő este Raffay Ernő szegedi képviselő, aki egy javaslatával pillanatokon belül „lázba” hozta az üléstermet. — Javaslom a T. Háznak, hozzunk létre egy parlamenti bizottságot, amelynek a feladata lesz, hogy január 23-ig összeírja azoknak a politikusoknak, gazdasági szakembereknek a névsorát, akik — országos szinten — jelentős szerepet játszottak az ország leromlásában. Ezt követően az APEH végezzen vagyon-elszámoltatást, a Legfőbb Ügyészség pedig folytasson le egy felelősségi vizsgálatot, amelyet megfelelő szankciók követnének majd. Az utca embere helyett... A sajtópáholyból figyelve a hatást, felelősségem tudatában beszámolhatok róla: ültek a széksorok között, akik nem tapsoltak az ötletnek... * Hogy jó hírünk is legyen a jövő évi költségvetést illetően, Dobos Józsefnéújságo 1 ta el: az ülésszak előtti bizottsági ülésen visszatértek az egészségügyi témában korábban elmondott interpellációjára. — Nem először vetettem fel különböző szinteken a mátrai gyógyszanatórium kékestetői intézetének áldatlan állapotát, s az egyre lehetetlenebbé váló gyógyító munkát — tért vissza az előzményekre a gyöngyösi képviselőnő. — Most örömmel vettem a hírt dr. Csehák Judit miniszterasszonytól, hogy jövőre jelentős összeggeljárulnak hozzá a kórházi épületek rekonstrukciójához a most elfogadott költség- vetésből. Gyógyír ez valóban, mégha a huszonnegyedik órában jött is... Amikor a meglehetősen részletes és kemény vita után Békési László pénzügyminiszter összefoglalta a véleményeket és tisztázta a nézetkülönbségeket, elfogadásra javasolta a kormány előterjesztését. Nagy derültséget váltottak ki az utolsó mondatai, amelyekben „az ítélőbírái és a fejedelmek gyűlése előtt álló” Luther Mártont idézte: — Nem tudok, nem is akarok semmit visszavonni, mert se nem bizalmas, se nem tanácsos a lelkiismeret ellen cselekedni. Itt állok, nem tehetek másképp. Isten segíts! Ámen.” Úgy látszik, megsegítette, mert az Országgyűlés elfogadta a jövő évi költségvetést. Hogy mit jelent ez a döntés, arról dr. Puskás Sándort, a terv- és költségvetési bizottság elnökét, Eger képviselőjét kérdeztem. — A vitát azért tartottam rendkívül fontosnak, mert a képviselők így reális ismereteket szereztek a valóságos gazdasági helyzetről — mondta. — A döntés a realitások tudomásulvételét jelenti, kevésbé az egyetértést. Magyarország érvényes költség- vetéssel rendelkezik 1990-re, s ez az a „belépő”, amely lehetőséget ad hazánknak, hogy a saját erőfeszítései mellett — megtakarításai, munkája — számíthasson a külföldi segítségre. A költség- vetés elfogadása azonban önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy megfelelő kibontakozás történjék. Még több, kikerülhetetlen intézkedésre, törvényalkotásra lesz szükség, mint például az átalakulási törvény még hiányzó része, vagy az állami vagyonalap megteremtése. Ezek nélkül nem lehetséges olyan helyzetet teremteni, hogy a külföldi befektetőket tudnánk fogadni. * Történelmi eseményre került sor a parlament téli ülésszakán. Fodor István megbízott elnök bejelentette: ”az Országgyűlés az alkotmány 28. paragrafusának második bekezdése alapján —figyelemmel arra, hogy betöltötte történelmi szerepét, és annak érdekében, hogy biztosítsa a békés politikai átmenethez szükséges választások mielőbbi megtartását — 1990. március 16. napjával elhatározza feloszlását.” Miután a szocialista típusú Országgyűlés történetében ilyen még nem volt, Rózsa Edit szegedi képviselőnő javasolta: névszerinti szavazással döntsenek. Ez azt jelentette, hogy Balogh László jegyző az ábécé sorrendjében kérdezett meg minden jelenlévő képviselőt az „igen, nem, illetve tartózkodom” válasz kimondására. Az eredmény: 320 igen és két tartózkodást jelző szavazattal — Szentágothai János és dr. Vel- key László voksával — az Országgyűlés feloszlatta önmagát. Kovács András csoportelnököt kérdeztem ezután, hogy miként alakul a fentiek ismeretében megyénk képviselőinek tevékenysége. — Nagyon fontosnak tartom, hogy találtak arra egy jogi formulát, miszerint a Parlament a IM feloszlása után ne csak egy vegetáló Parlament legyen a következő választásokig. Ez tulajdonképpen nem is feloszlásnak tekinthető, hanem az ötéves mandátum lerövidítésének. Ami a további munkát illeti: azokat a törvényjavaslatokat szükségszerű lesz megtárgyalni, amelyeket a kormány — egyeztetve az ellenzéki pártokkal is — az ország életének folyamatossága érdekében az Országgyűlés elé teijeszt. Még úgy tíz-tizenöt fontos törvényt kell hoznunk — például a vagyonkezelésről szólót —, amelyek a gazdaság működése érdekében nem tűrnek halasztást. Megítélésem szerint a képviselők munkája március 16-ig akkor sem fog csökkenni, hogyha rövi- debb időre szól is a mandátumuk. — A meglehetősen változatos, eseményekban gazdag ciklus után, milyen jövő elé néz az ország? — Optimista vagyok ahhoz, hogy csőd nélkül lu tudunk lábalni ebből a mostani mélypontból. Akkor lesz jobb új évünk, ha azok a feltételek, amelyeket ebben a költségvetésben megszabtunk, az esztendő folyamán érvényesülnek, és nem rosszabbodnak. Az évtizedváltás küszöbén — bízzunk benne... Szilvás István
