Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)
1989-12-19 / 299. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. december 19., kedd GAZDASÁG-—TÁRSADALOM 3. Az MSZMP elnökévé Thürmer Gyulát választották Problémamegoldást — ellenzéki pártként Vasárnap a késő éjszakai órákban befejeződött az MSZMP XIV. kongresszusának első fordulója. A küldöttek az MSZMP elnökévé Thürmer Gyulát választották meg. Az alelnökök: Nyíró Sándor, Pozsonyi Attila és Kői Tibor. A kongresszuson 11 tagú titkárságot és 28 tagú központi bizottságot választottak, az utóbbinak tagja lett Grósz Károly, Berecz János, Púja Frigyes és Ribánszki Róbert is. * Az MSZMP elnöke, Thürmer Gyula 1953-ban született. A moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében szerzett egyetemi diplomát. Ezt követően a Külügyminisztériumban, majd az MSZMP apparátusában dolgozott. Az utóbbi időszakban Grósz Károly volt pártfőtitkár külpolitikai tanácsadójaként tevékenykedett. Az elnök megválasztását követően röviden nyilatkozott az MTI munkatársának. Elöljáróban leszögezte: bár részt vett a pártkongresszus szervezésében, és ezért nyomon tudta követni az eseményeket, mégis váratlanul érte, hogy az elnöki tisztségre jelölték. A pártfórum munkáját értékelve hangsúlyozta: nagyon fontosnak tartja, hogy létrejött a párt politikai egysége, megteremtetve a feltételeket a szervezeti élet és a vezetés egységéhez. Legfontosabb teendőként említette a kongresszus szellemében átgondolni: mit tehet az MSZMP a magyar nemzet előtt álló problémák megoldásáért. Megítélése szerint mint ellenzéki pártnak is van ebben szerepe. Ugyancsak fontos teendőként említette a parlamenti választásokra való felkészülést. A párt mielőbb szeretné megtalálni képviselőjelöltjeit azok között a fiatalok és középkorúak között, akik a kongresszus előkészítésében részt vettek. — Fontos teendőnk mielőbb megbeszéléseket kezdeni testvérpártjainkkal, például az MSZP-vel, amelyekkel együttműködésre kell törekedni. A közeli napokban megkeressük a szakszervezetek vezetőit, hiszen a munkáspárt és a szervezett magyar munkásság közötti kapcsolat jövőnk egyik feltétele. A kongresszus határozata alapján befejezzük a párt szervezését, rendezzük sorainkat, s tagtoborzást is kezdeményezünk — hangsúlyozta végezetül Thürmer Gyula. (MTI) Mi lesz veled, Dali? Ülésezett Hatvan Város Tanácsa Tegnap ülést tartott Hatvan Város Tanácsa, s a fontosabb napirendek között foglalkozott például a település sport- és művelődési ügyének helyzetével az illetékes osztályvezetők előterjesztésében. A tanács oly értelmű álláspontra helyezkedett, miszerint fokozottabban kívánja eztán támogatni mindkét ágazat munkáját, s áliástfoglalt abban is, hogy Micsinai Béla művelődési osztályvezető előterjesztését a közművelődési intézmények dolgozóival is ismertetni kell. E témához közelálló az Új- Hatvan művelődésügyét szolgáló Liszt Ferenc Kultúrház működtetése. amit sokáig visszafogott a MÁV által támogatott intézmény felújításának elhúzódása. Nos, a többmilliós munka befejeződött, de a népszerű „Dali” — ahogyan az új-hatvaniak nevezik ezt a létesítményt — máig sem tudott kinyitni, mert egy 300 ezer forintos villamossági felszerelésre nincs fedezet. A tanácsvezetés szorgalmazni igyekszik a MÁV szakszervezeti bizottságát, és a vasútállomás gazdasági főnökségét e pótlólagos beruházás biztosítására. Foglalkozott az ülésen több tanácstag az apparátus munkájával is, olyan döntésre jutva, hogy az intézmények fenntartása, irányítása mellett igen fontos a jó színvonalon végzett hatósági munka, hiszen a lakosság jósze- rint ez utóbbin keresztül minősíti a különböző szervek működését. A későbbiekben saját kérésére, korkedvezményes nyugdíjazása miatt, a tanács fölmentette funkciójából érdemei elismerése mellett Tóth János elnökhelyettest, továbbá úgy döntött, tekintettel a közelgő választásokra, e tisztet nem tölti be. Két lemondott tanácstag helyére viszont előrerukkolt Kovácsik Tibomé és Vudi Józsefné póttanácstag, akiknek a mandátumát az ülés hitelesítette. Szerepel továbbá a napirenden a Rákóczi úti Általános Iskola bővítésének kérdése, amelyben a tanácstestület úgy foglalt állást, hogy csak a jövő évi anyagi helyzet ismeretében hoz majd döntést. (m- gy.) Januárban kerülnek a Parlament elé az állami vagyon védelméről szóló törvényjavaslatok—A pártok és az érdek- képviseleti szervek támogatják a kormányelképzelést Állami vagyonügynökség? Több fontos törvényjavaslatról, így az Állami Vagyonalapról, az állami vagyon védelméről, valamint az egyéni vállalkozásról konzultáltak a napokban a kormány képviselői a pártok, illetve az érdekképviseleti szervek szakértőivel. Ä tanácskozások tapasztalatairól Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes az MTI munkatársának elmondta: a kormány már korábban elkötelezte magát a tulajdoni rendszer érdemleges megváltoztatása mellett. Ehhez volt lépés a társasági törvény és az átalakulási törvény megalkotása. Ám ezekben a törvényekben „fehér foltok’’ találhatók, amelyek erősítik a ^kockázatát annak, hogy a privatizációs folyamat során elfecsér- lődik a nemzeti vagyon. Ezért van szükség a nemzeti vagyon védelméről szóló törvénytervezetek megvitatására. Ez nem jelenti a tulajdoni reform széles értelemben vett koncepcióját, ugyanis az úgynevezett nemzeti csúcson megállapodás született arról, hogy a legalapvetőbb kér-' désekben a következő Parlament dönt majd. Az egyeztető fórumokon egybecsengett az a vélemény: a társadalomban egyértelmű az igény arra, hogy mielőbb gondoskodni kell a nemzeti vagyon védelméről, s ezt még ennek a kormánynak, ennek a Parlamentnek kell vállalnia. A kormány megnyugvással vette tudomásul — mondotta Medgyessy Péter —, hogy az alapvető kérdésekben mind a pártok, mind az érdekképviseleti szervezetek támogatják az új törvényjavaslatokat, így megvan a remény arra, hogy a Parlament elfogadja majd ezeket, s a közvéleményben is pozitív visszhangra találnak. A konzultációk során több hasznos javaslatot tettek a pártok és az érdekképviseleti szervezetek képviselői, ezeket a kormány beépíti a törvényjavaslatokba. Általános volt a vélemény, hogy erősíteni szükséges az állami vagyon feletti kontrollt. Többen indokoltnak tartották a munkástanácsok újbóli felélesztését, valamint azt-, hogy a vállalati tanácsokon belül növekedjék a dolgozók aránya. A vitákban egyébként világossá vált az is, hogy a korábbi elképzelésektől eltérően nem vagyonalapot, hanem úgynevezett állami vagyon ügynökséget kell létrehozni, amely a kormánynak tartozik felelősséggel, ugyanakkor a vagyonpolitikai irányelveket a Parlament hagyja jóvá. Autocoop: megtöbbszörözni a behozatalt Autocoop néven autóipari egyesülést alakított 9 magyar vállalat azzal a céllal, hogy megtöbbszörözzék a hazánkban gyártott alkatrészekért behozható személyautók számát, és jobban alkalmazkodjanak a gazdasági életben bekövetkezett változásokhoz. Az egyesülés alapokmányát a Budapesti Kéziszerszámgyár, a Pest Megyei Műanyagfeldolgozó Vállalat, a Schuler írószer Vállalat, a budapesti Kismotor- és Gépgyár, a Csepel Autó Dugattyú és Dugaty- tyú Gyűrűgyár, a budapesti El- zett Zár- és Lakatgyár, a Salgótarjáni Síküveggyár, a sátoraljaújhelyi Elzett-Certa Zárgyártó Présöntő és Szerszámkészítő Vállalat, a Bakony Fém- és Elektromos Készülék Művek képviselői írtak alá. Moravetz Tibor, a Bakony Fém- és Elektromos Készülék Művek vezérigazgatója az MTI munkatársának elmondta: az egyesülést a külpiacon történő közös fellépés, az összehangolt tevékenység további fokozása is indokolja. Az együttműködés kiterjed a termelés harmonizálásának finomítására, a legkedvezőbb belföldi értékesítésre. Az alkatrészeket gyártó vállalatok — az önálló külkereskedelmi jog érvényesítésével — magasabb bevételt kívánnak elérni, és a közös fellépéssel az eddigieknél közvetlenebbül akarják védeni gazdálkodást érdekeiket. Az egyesülés felkészül a hazai társvállalatok közös fejlesztéseinek menedzselésére, csökkentve ezzel az alkatrész- gyártók kockázatát. További cél: a legelőnyösebb finanszírozási formák működtetése és külföldi befektetők bevonása a vállalkozásokba. A hazai alkatrészgyártó vállalatok termékeik — ablaktörlő motorok, gyújtógyertyák, kürtök, szélvédő üvegek, ajtózárak stb. — ellenében évente 12-15 ezer személygépkocsit kapnak. E mennyiség nagy részét, évente mintegy 11 ezer személyautót, a Bakony Művek „produkálja” a hazai vállalatok összefogását is a Bakony Művek kezdeményezte, s így az egyesülés székhelyéül Veszprémet választották. Kovács Attila — Koncz János: Egy kis New York Vili. Második sugárúti magyar — Mr. Baranszky nincs itthon — mondja a doorman, akinek az a dolga, hogy áll a házak ajtajában, s tájékoztatja a vendéget a lakókról, s illetéktelent nem enged be. így hát mi is kinnmara- dunk, kicsrt didergünk, de a hűvösben legalább meg tudjuk mozgatni elgémberedett tagjainkat. Ránk fér, mert ahogy eltelt egy hét a körülmények rosszabbra fordultak. Atyánk elutazott Kanadába, s nekünk el kellett hagynunk lakóhelyünket. De jó az isten, mert nem maradtunk hajlék nélkül, Radu Mária kozmetikusnő fogadott be műhelyébe. Ott ugyan nincs fűtés, csak egy hősugárzó, nincs ágy, csak fotel van, meg kezelőasztal, nincs kilátás, mert körülvesznek a felhőkarcolók, viszont vannak egerek, akik éjszaka megzabál- ják a kenyerünket. De így is jobb, mint az utcán, így mi igazán hálásak vagyunk. Nem sokat álldogálunk az utcán, mert feltűnik egy hatalmas kutya, s mögötte Baránszky-Jób László költő, így bebocsáttatunk a házba, Baranszky lakásába, ahol a házvezetőnő éppen takarít, vendéglátónk pedig megkísérel felmelegíteni bennünket. — Ha mást nem tettem a maf yar kultúráért, az már minden- éppen valami, hogy felfedeztem számára az olasz törkölypálinkát — mondja, és már csavarja is a kupakot a palack tetejéről. A kutya hagyományosnak mond- hatóan a lábunk elé hemperedik, időnként ugat, olyankor Ba- ránszky ráüvölt: shot up, Shadow! Ő is 1956-ban hagyta el Magyarországot, előtte művészet- történészként dolgozott Debrecenben, majd a forradalom alatt a Műcsarnok forradalmi bizottságának lett az elnöke. Ezekből adódóan természetesen rengeteget foglalkozott a képzőművészeti alkotásokkal, es mindig nagy vágya volt, hogy megnézze az eredetiket. — Ha nem ismered az eredeti alkotást — vallja —, akkor a képek láttán azt érzed, amit érezned illik. Mert az utánzat lehet bármilyen jó is, egy kicsit csalás. Úgy van ez, mint a fizikában: ha valamit mérünk, akkor a mérés már befolyásolja a végeredményt. Baránszky-Jób László soha nem utasította vissza a magyar állampolgárságát. Valószínűleg ezért is történhetett az, hogy amikor először látogatott haza 1987-ben, biztatnia kellett a konzulnak, hogy ne féljen, nem tartóztatják le. Ez annak ellenére, hogy érezte, sokszor figyelik, nem történt meg, sőt az akkor még nem a politika élvonalába tartozó Nyers Rezső is teniszezett vele. — Amerika most fél, hogy Európa szocialista lesz — mondja.- Mi, itteni magyar írók viszont ezzel nem foglalkozunk, bizonyíték erre az, hogy be akarunk íépni a magyar PEN-klub- ba. Amikor kijöttem, magyar ügyben nem politizáltam, mert tisztességtelennek tartottam, Magyar áruk — hogy én a taccsvonalról túlról kiabálok be. Később a SZER-ben mondtam el kommentárokat, fordítottam Szőcs Gézát, s tagja lettem a költők nemzetközi bizottságának, a Commitee for International Poetrynak, amelyben együtt dolgozom Allen Ginsberggel. Huszonöt évnek kellett eltelnie amíg tudtam angolul is verseket írni, de ezzel a tulajdonságommal szerencsém is volt. Bizonyos témákban magyarul pszichológiai gátlásom van, a szörnyűségeket képtelen vagyok leírni az anyanyelvemen, angolul viszont minden további nélkül. Ha ezt megteszem, akkor utána elhitetem magammal, hogy fordítok. így születik meg a magyar változat. Baránszkynak az életformájához is szükséges ez a nemzetköziség, hiszen a közeljövőjének a terve, hogy hat hónapot él New Yorkban, kettőt Firenzében, négyet pedig Magyarországon. Ez utóbbi azért is nagyon fontos számára, mert itthon millió asz- szociációs vonalat fedez fel, mindent megismer, például a Ti- hany-ciklust is tudja magyarul írni, semmiféle gátlása nincsen. Felesége is magyar, Linzer Márta textiltervező, aki az Egyesült Államok egyik első számú embere ezen a területen. amerikai árak — Egy időben sokat kábítószereztem — meséli.- Jim Morrison nagyon jó barátom volt, vele is szívtunk, ilyenkor fontos, hogy ne menj ki a názból, mert elveszted az időérzékedet, s előfordulhat, hogy te azt hiszed, hogy átérsz az ut másik oldalára, s elüt az autó. Sajnálom, hogy most nincs itthon, nem tudlak benneteket megkínálni. De nem is érdemes rászokni, én ezt akkor éreztem, amikor úgy tűnt, hogy a New York-i subway alagutja kezd rámcsukódni. Akkor abbahagytam. — Az emberek hetven százaléka nem a rezsim elől futott ide Magyarországról — folytatja mással.- Néhányan szerették is Kádárt. A mi nemzedékünk gyerekei közül kevesen tudnak magyarul, például a fiam sem naf yon, ő amerikai. De azt hiszem, ogy a nyelv nem jelent feltétlenül kulturális hovatartozást. A fiam például komolyan foglalkozik a magyarországi török világgal. Második sugárúti magyarok vagyunk. Sokat ültünk már, jócskán elmúlt dél. Lemegyünk a sarokra, a kínai étterembe ebédelni. Ba- ránszky is jól ismeri az Amerikába látogató magyarok anyagi helyzetét — ő kén a számlát. (Folytatjuk) Baránszky-Jób László MÁK UtXWi A homeless vagyona A modern építészet és képzőművészet egyik fellegvára: Guggenheim Múzeum
