Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)
1989-12-16 / 297. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. december 16., szombat NÉPÚJSÁG-HÉTVÉGE 7. Harc a korrupció ellen Mentőöv a kínai vállalatoknak A kínai pártvezetés a novemberi plénumon az import korlátozása és a korrupció elleni harc mellett foglalt állást. Ugyanakkor a központi bank szóvivője bejelentette, hogy a pénzintézetek az utolsó negyedévben 100 milliárd jüan értékű kölcsönt nyújtanak az állami vállalatoknak, de ez távolról sem jelenti a megszorító gazdaságpolitika elveinek feladását. Magukat megnevezni nem kívánó kínai források a pártplénu- mon elfogadott dokumentumra hivatkozva arról számolnak be, hogy a párt a fenyegető adósság- válság leküzdése érdekében csökkenteni kívánja a luxuscikkek, a kiváló minőségű fogyasztási cikkek és a nyersanyagok importját. Statisztikai adatok azonban arról tanúskodnak, hogy Kína behozatalának 80 százalékát olyan létfontosságú nyersanyagok — vasérc, acél stb. — teszik ki, amelyek elmaradása a gazdaság számára súlyos következményekkel járna. A következő két évben a honvédelmi kiadások, az ártámogatások és az országos jelentőségű építkezések kivételével az állami kiadások terén is több takarékosságra van szükség. A belső államadósságok 80 milliárd jüant (21,6 milliárd dollárt) tesznek ki, a külső adósságok értéke eléri a 44 milliárd dollárt. A keményvaluta-tartalékok is nagymértékben lecsökkentek. A forgalomban lévő pénz meny- nyisége jelentősen meghaladja a szükséges mértéket. Ilyen körülmények között jelentette be a kínai központi bank szóvivője az állami vállalatoknak nyújtandó nagyarányú kölcsönt. Hangsúlyozta, ez nem jelent eltérést a korábbi évek gyakorlatától: a kormány mindig az utolsó negyedévre tartogatja a legtöbb pénzt. A nagyarányú hitelnyújtások ellenére nem lépték túl az erre az évre tervezett hitelnyújtási keretet. Hasonló támogatásban részesülnek a vegyes vállalatok is. A számukra folyósított 400 millió jüan (106 millió dollár) értékű hitel országos viszonylatban nem mondható nagy összegnek, de viszonylag kisszámú vegyes vállalat között oszlik meg, s így már valódi segítség lehet. A fizetésimérleg-problémák enyhítésére megemelik a szén, a kőolaj árát, valamint a szállítási díjakat. A dokumentum külön kitér a presztízsépítkezések — szállodák, hivatali épületek stb. —, valamint a virágzó korrupció és a piacokon uralkodó zűrzavar káros voltára. A tisztogatások a párttagokat sem kímélik: idén korrupció vádjával a kommunista párt 12 500főt zárt ki tagjai sorából. Nyerészkedés, sikkasztás és rossz vezetés miatt 1018 minisztériumi, illetve pártvezetés alá tartozó gyárat záratott be a kormány a megszorító gazdaságpolitikajegyében — közölte a Zsen- min Zsipao című kínai napilap. További gyárbezárásokra is számítani lehet, különösen a hiánycikkeknek számító nyersanyagok elosztása terén, ahol a korrupt hivatalnokok vagyonokat kerestek az utóbbi öt évben. A fenti intézkedés aligha mozdítja elő jelentősen az egyre súlyosbodó energiahiány enyhülését. A kormány szigorú energiatakarékosságra szólította fel a vállalatokat, az üzemeket és a lakosságot. A gépipari és elektronikai ipari minisztérium becslése szerint 1989-ben 30 millió tonna szén, 5 millió tonna kőolaj és 50 milliárd kilowattóra villamos energia hiányával kell számolnia a gazdaságnak és a lakosságnak. Ez az ország termelőkapacitásának mintegy 20-30 százalékát érinti. A belföldi energiaigény növekedésével párhuzamosan a nyersolaj és a finomított olajtermékek exportját elsősorban a legjövedelmezőbb piacokra — például Japánra — igyekeznek korlátozni. Kína a legnagyobb kőolajtermelő ország Ázsiában, napi 2,74 millió barell kőolaj felszínre hozatalával. A gyors iparosodás egyre inkább a kőolajtermékek importőrévé teszi Pe- kinget, de beviteli lehetőségeinek gátat szab a pénzhiány. Konténeres kikötő Sanghajban (Fotó: Uj-Kína — MTI) * * 1 ♦ A Szovjetunió Központi Sakk-klubja a fővárosban, ahol 1980 óta Sakk- és Dámajáték-múzeum is működik. Szovjet sakkmúzeum A súlytalanság körülményeire tervezett, húzható, de nem emelhető figurákkal ellátott sakk-készlet a Szovjetunió Központi Sakkklubjának múzeumában. Ezt használta Andrijan Nyikolajev és Vi- talij Szevasztyjanov, a Szojuz-9 két űrhajósa, amikor sakkmérkőzést vívtak az űrrepülés földi személyzetének tagjaival, 1970. június 9-én. (MTI — Külföldi Képszerkesztőség) Elefántcsontból készült koreai sakk-készlet. A gyűjtemény egyes darabjai vándordíjként is szerepelnek a nagy sakkversenyeken. Minden részletnek értelme legyen Beszélgetés Gyarmathy Ágnes díszlet- és jelmeztervezővel Gyarmathy Ágnes Mun- kácsy-dijas díszlet- és jelmeztervező — több fővárosi és vidéki, színházi és filmes megbízatása mellett — harmadik éve vesz részt vendégként a kecskeméti Katona József Színház munkájában. Az elmúlt színházi évadban a Krik, a Csárdáskirálynő, a Stuart Mária és a Fizikusok című produkciók díszlet- és jelmeztervei fűződnek nevéhez. A közelmúltban nemcsak színpadokon, hanem a mozikban is találkozhattak a nézők munkáival: az Enyedi Ildikó rendezte Az én XX. századom című, idén Can- nes-ban a legjobb első filmként elismert produkció jelmezeit ő tervezte. — Az én tervezői munkám csak akkor érvényesül, ha megvalósul — mondja a beszélgetés elején. — Hiába rajzolok szépen, ha ez nem kerül díszletként és jelmezként a közönség elé. Ami azt is jelenti, hogy nagyon fontosak számomra a játszótársak. Meghatározó, hogy a színházvezetés milyen feladatok elé állít, érdemes-e ezekre éveket áldozni? Ugyanennyire fontos kérdés, hogy a rendezővel erősítjük vagy gyengítjük-e egymás hatását? Legalább ennyire fontosak közvetlen „játszótársaim”: a színház műszaki infrastruktúrája. Ha választhatok, olyan színházaknak dolgozom, amelyeknek saját műhelyük van. — Ezek szerint nincs mindegyiknek? — A budapesti színházak tekintélyesebb része egy központi műhelyhez tartozik, vidéken viszont majdnem minden társulatnak van saját műhelye. Annak idején Lengyelországban, Poznanban sajátítottam el a szakma alapjait, együtt tanultuk a díszlet- és jelmeztervezést, ami ma már a legtermészetesebb dolog. Több mint huszonöt éves pályafutásom alatt összesen két színház akadt, ahol a szemem láttára nevelődött fel egy-egy műszaki generáció. A színház struktúrája miatt általában nem állandók ezek a csapatok. — Nemcsak a darabot, hanem a jelmezeket is próbálni kell? — Míg a rendezőnek általában egy hónapnyi vagy még több ideje van erre, addig nekem, illetőleg munkatársaimnak mindösz- sze csak három napom. Ha tévedtem is a munka előző szakaszában, a premier előtti főpróbahéten már nem javíthatok. — Milyen munkamódszerrel dolgozik? — JElőször elolvasom a darabot, de nem engedem magamon eluralkodni az első benyomást, mindig megvárom, amíg a rendező is elmondja a saját koncepcióját. — Az ön számára milyen az ideális színház? — A rendezőnek mindent jogában áll megálmodni, s az én kezem által a közönség elé vinni, ha az gondolatilag tartalommal töltött. Azt a fajta totális színházat szeretem, amelyben nem derül ki pontosan, mettől meddig tartanak az egyes alkotótársak ötletei, elgondolásai. — Ön személy szerint hogyan irányít? — Engem általában erőskezűnek tartanak. Ha megállapodtam a rendezővel, és elfogadott engem, mindenkinek alkalmazkodnia kell a határozott koncepcióhoz. — Lehetnek a színésznek külön kérései? — Igen, a lehetőségeken belül figyelembe veszem ezeket, persze, csak ha megfelelő hangnemben mondják. — Milyen látványvilágú színház az ön számára a legszimpatikusabb? — Mindegy, hogy a látvány avantgárd vagy naturalista, a lényeg, hogy minden részletnek értelme legyen, és érvényesüljön az „ ezt, itt és most” hármas jelszava. Volt néhány ideális előadás az életemben, és ha az azóta eltelt évek után újra találkozom az egykori kollégákkal, szívesen emlékezem rájuk. — Vajon ennyire megszámlálhatok ezek az előadások mindenki pályáján? — Úgy tűnik, igen. És szinte kivétel nélkül mindig csak utólag minősülnek ideálisnak. Az emlékezetes előadások azóta ugyanúgy szétszóródtak, széthulltak, mint a rosszak. Gondolkoztam ezen, és számomra úgy tűnik, hogy talán “a színház — minőségétől függetlenül — önmagában termeli ki ezt a folyamatot. K. J. A Csárdáskirálynű egyik jelenete, melynek díszleteit és jelmezeit Gyarmathy Ágnes tervezte
