Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-11 / 268. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. november 11., szombat NÉPÚJSÁG-HÉTVÉGE 9. Állati... Barnamedvék jégkorongmérkőzése A sárga sapkások egyik erőssége elszántan indul a korongért a vörös sapkások elleni hamburgi „bemutató” jégkorongmérkőzésen. A sárga sapkás válogatott 5:1 arányú, fölényes győzelmet aratott a nagy rivális felett. A moszkvai Állami Cirkusz igazolt játékosai október 29-ig a nyugatnémet városban vendégszerepeitek. * Pletykálkodó medvék * A bátor bikaviador A rettenthetetlen madridi matador, Jose Ortega Cano mutatványa, egy puszi a félelmetes szarvra. (MTI-Press Képszolgálat) Az embernek szinte mindennapos ellensége a légy. Sokszor nem is gondoljuk, milyen ártalmas ez a kis, körülöttünk röpködő megszokott állat. Legfeljebb bosszankodunk, ha ellepik a szobát, sétálgatnak a megtérített asztalon, csiklandozzák bőrünket és álmunkból felébresztenek bennünket. A magának élő, jámbor emberről mondják, hogy „a légynek sem árt”. A légy pedig nagyon is árt az embernek, jónak-rossznak egyaránt. Gyakran végzetes veszedelmet hoz. A rengeteg légyfaj közül a házi légy irtózatos tömegben lepi el a lakott területeket. A kutatók vizsgálatokat végeztek számuk viszonylagos megállapítására. Sok lakást megvizsgáltak, és nyáron egy lakásban 800 legyet fogtak (a többi elrepült). De olyan konyhára is akadtak, ahol 5500 legyet számoltak meg a légypapíron. Hogy falun, az istálló és disznóól közelében hány légy nyüzsög, arról jobb nem is beszélni. Ezek a hatalmas számok akkor keltenek igazán iszonyatot, ha figyelembe vesszük, hol tanyáznak és szaporodnak a legyek. A legtöbb légy a trágyadombon, főleg a sertés- és lótrágyában születik. Nemcsak kifejlődnek ott, hanem a kifejlett legyek is fogyasztják a trágyát. Minden légyfaj szívesen szörpöli a trágyáiét. Éppen magyar kutatók mutatták ki először, hogy a korábbi vélekedéstől eltérően, az emberi székletet, az ámyékszé- ket a házilégy csak ritkán látogatja. Ez a légyfaj hazánkban vadon nem él, megmaradását kizárólag a ház, főként a konyhának és az istállónak a melege biztos'ít- ja. Lárvái javarészt sertéstrágyában, kis részben konyhahulladékban fejlődnek. A petéből kifejlődő nyűvek egyáltalán nem hasonlítanak a szüleikre: nincs szemük, nincsenek végtagjaik. Ez érthető, hiszen a legyek — miként általában a fejlettebb rovarok — teljes átalakulással, metamorfózissal fejlődnek. Ez azt jelenti, hogy a petéből kikelő lárva — a legyek lárvája a nyű — többszöri átalakulással éri el a fejlett állat alakját. A legyek, a rovarok többségéhez hasonlóan kétivarú állatok, nőstények és hímjeik vannak. A nőstény és a hím egymásra találása után megtörténik a megtermékenyítés, a hím ivarsejtek behatolnak a petékbe. Ezt követően — fajonként eltérően: azonnal vagy hosszabb idő eltelte után — a nőstények petét raknak, néha csak egyet, de sokszor ezret is. A petékből kifejlődő nyűvek, ha elegendő táplálékuk van, rohamosan fejlődnek, eközben többször „kinövik” bőrruhájukat, vedlenek. A házi légy a kórokozó baktériumok széthurcolásával terjeszti a tífuszt, a gümőkórt, a kolerát, a vérhast, a trachomát és még sok más betegséget. A legyek szerepére a betegségek terjesztésében már nagyon régen rádöbbentek. Ez a betegségterjesztő szerep azonban jelentősen különbözik a többi rovar, például a szúnyog betegségterjesztésétől. Mindennapi nyelvünk Kelepcébe ejtett szóhasználati formákról...?! Egyéni és közéleti nyelvhasználatunk nemkívánatos jelensége és gyakorlata, hogy feleslegesen megszaporodnak az idegen eredetű képzőkkel alkotott szavak szóban és írásban egyaránt. A latin eredetű -ikus melléknévképzők meg különösen feltűnő gyakorisággal jelentkeznek a sajtó hasábjain, a rádió és a televízió adásaiban. Erről bizonykodnak az október havi szövegrészietekben hallható és olvasható alábbi példáink: novellisztikus (novellaszerű, kommunisztikus, artisz- tikus (művészi), anakronisztikus (korszerűtlen), atavisztikus (az ősökre visszaható), kapitaliszti- kus, drasztikus (erőszakos, durva), fantasztikus (elképesztő, csodás), kriminalisztikus (bűnügyi, nyomozástani), karakterisztikus (jellemző, jellegzetes), szo- fisztikus (körmönfont, csavaros okoskodású), archaisztikus (a régit utánzó, régieskedő), publi- cisztikus (irodalmi szintű újságírói) stb. Azt sem tartjuk véletlennek, hogy éppen napjainkban, s politikai nyelvhasználatunkban a bombaszt és a bombasztikus szóalakok szerepköre is egyre bővül, és olyan beszédhelyzetekben és szövegösszefüggésekben is vállal közlő, kifejező kulcsszerepet mindkét szóalak, amely kelepcéjévé válik az egyértékű és egyértelmű gondolatok formálásának, megfogalmazásának. Napilapjaink vezércikkeiben újra elevenedik a már elavulóban lévő stilisztikai műszó: a pufogó, hangzatos, gyakran dagályos és fellengzős stílust megnevező és minősítő bombaszt idegen eredetű szóalak, és latinos képzésű alakváltozata, a bombasztikus melléknév. Hogy milyen beszédhelyzetekben és szövegkörnyezetben jelentkeznek, arról példatárunk bizonykodik: ”A hangzatos szólamok, s a bombasztikus, ám többnyire aligha teljesíthető ígéretek korát éljük” (Népújság, 1989.okt.3.). — „Annyi bombasztikus, sértett mutogatás után végül felülkerekedett a józan ész” (Népújság,1989.okt.13.). A szövegösszefüggésből az is kitűnik, hogy a rosszalló használati értékű bombasztikus ebbe a rokon értelmű szósorba illeszthető bele: fellengzős, dagályos, szó- nokias, hangzatos, pátoszos, mesterkélt, cikornyás, szóvirágos, sallangos, frázisos, patéti- kus, cirkalmas stb. Az üres és nagyhangú beszéd minősítésére is egyre gyakrabban használjuk fel a bombasztikus szóformát: s ezzel gazdagodik a melléknév használati értéke. S ezzel alapot szolgáltat ahhoz, hogy kelepcébe ejtse azt, aki nem a megfelelő rokonértelmű szósorba illeszti bele a bombasztikus jelzőt. Erről tanúskodik ez a szövegrészlet: „Hiába a hármas sánc, az egri Fésűs bombasztikus erejű ütésével szemben tehetetlen ” (Népújság,1989.okt.2.). Kitetszik a szövegből, hogy a bombasztikus jelző, mint sportnyelvi szakkifejezés nem illeszthető bele abba a rokon értelmű szósorba, amely a szó használati értékének és jelentésváltozatainak megfelelő stílusértékekre utalna. Vakvágányra kényszerült a szövegrészlet megfogalmazója, mert nem ismervén a bombasztikus szó eredeti rokon értelmű jelentésárnyalatait, a bomba szóforma vette át kulcsszói szerepét, s az alábbi szavak összevonásával: bombagól, bombaerejű ütés, sajátos erejű lövés, mintha bomba csapódna a hálóba, kelepcébe ejtett szóhasználati forma kialakulását és felhasználását is eredményezte. Dr. Bakos József A költészetről Sok tanulmány méltatta már a költészet jelentőségét. Rejtvényünkben Goethe kétsoros megállapítása szerepel. Vízszintes: 1. Csontszén. 7. A dózsék városa. 13. A római időkből való. 15. ... d’or: ma 20 frankos aranyérme. 16. Johann Wolfgang Goethe mondta (zárt betűk: K, H). 19. A néma levente szerelme.. 20. Francia terület- mérték. 21. Lám. 22. Igeképző. 23. A közönség kérésére mégis-. métel. 25. Klasszikus kötőszó. 26. Hőemelkedés. 27. Tízkrajcá- ros érme volt. 28. Régi lóversenypálya jelzője. 30. Csak névbetűiről ismert magyar festő. 32. Görög eredetű női név. 33. A görög mitológiának félig ember, félig állatformájú duhaj alakja. 34. Az egyik szülő. 36. Hazai könnyűzenei együttes. 38. Oltalmazó. 39. Hiedelem. 41. A hélium és az oxigén vegyjele. 43. Kicsinyítő képző. 44. Őgörög piactér. 45. Ágacska. 46. Féltucat. 47. Tág. 48. Szeszeseidik. 50. Csak félig buta! 51. „... vonat most van indulóban” (nóta sora). 54. Kétnemű becenév. 55. A gyermekbénulás elleni gyógyszer egyik feltalálója. 60. Euró- pa-bajnok ökölvívónk (János). 61. Számadó juhász. 62. Brecht személyneve. 63. A magyar reneszánsz nagy költője. Függőleges: 2. Apróra őrlés. 3. Hibáztat. 4. Gyógyszeradag. 5. Alberttel község. 6. Újítás egynemű betűi. 8. Szilárd meggyőződés. 9. Német születésű amerikai fiziológus (Jacques). 10. Róma új városrésze. 11. Szerb város lakója. 12. A magyar büntető törvénykönyv megalkotója (Károly, 1826-1899). 14. Az egyenlítő melletti területek klímája (két szó). 16. A mondás befejezése (zárt betűk: A, L.). 17. Á versenyt megkezdi. 18. Vizet keres. 23. Szovjet gépkocsigyár. 24. Vág-menti városka. 28. A mesterséges színezékek legnagyobb csoportja. 29. Lamartine költeménye. 31. Testedzés. 34. Turku svéd neve. 35. Román Anna. 37. Szöveggel teljesen betölt. 40. Dugattyús szántóeszköz, itt névelővel. 42. Folyadékban szétoszlat. 43. Strand alkalmazottja. 45. Neves kémikus volt (Gyula, 1886-1952). 49. Nőstényló. 52. Szándékozik. 53. Felbontó. 55. A totóból ismert olasz labdarúgócsapat. 56. Kedvelt színész (Gyula). 57. Hullajt. 58.... Dagover. 59. Durva posztó. Házy László Beküldendő: vízszintes 16. és függőleges 16. A megfejtéseket november 16-ig küldjék el. * Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Álmodnak boldogságot/Mi nékünk, nélkülünk./ Megteremtik, elérik/Élik, de nem velünk. A helyes megfejtők közül a következők nyertek könyvutalványt, amit postán küldünk el: Juhász Ferencné (Eger), Bódiné Fekete Éva (Eger), Simon Miklós (Budapest), Szabó Sándorné (Miskolc) és Bíró Csilla (Kál). Gratulálunk! : ; i--- % "■ Első számú közellenségünk: a légy
