Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-10 / 267. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. november 10., péntek TUDOMÁNY ÉS VILÁGA - HÉT VÉGÉRE AJÁNLJUK 5. Az elektromosság szorosan összefonódott életünk szinte minden fontosabb területével. Az árammal mo­torokat hajtanak, fűtenek és világítanak, műszereket működtetnek. Nélkülözhetetlen része az iparnak, a mezőgazdaságnak, a hírközlésnek, a közlekedésnek, tulajdonképpen az egész gazdaságnak. Nem kevésbé a háztartásoknak. Az elektromosság forradalmasítot­ta a technikát és a mai civilizált emberiség elképzelhe­tetlen tartozéka. Összeállításunk ezzel a témakörrel foglalkozik és néhány újdonságot kínál olvasóinknak. A természetes elektronáramlásokat használták fel Áramfejlesztő algák Már jó ideje foglalkoztatja a kutatókat az a kérdés: nem ala­kíthatnák-e át a napfényt élő sej­tek közreműködésével villamos árammá? Legutóbb Japánban olyan rendszert készítettek, amelynek zöldalgák a főszerep­lői. Ismeretes, hogy a zöld növé­nyek — a Nap sugarait és a vizet hasznosítva — széndioxidból hozzák létre a számukra szüksé­ges szénhidrátokat és más szer­ves anyagokat. E folyamat egyik lépésében a fény gerjeszti a klo- rofillmolekulát, erről elmozdul egy elektron, belekerül egy elektronátvivő rendszerbe. Egy másik lépésbe a növény a fény segítségével a vizet oxigénre és hidrogénre bontja, s a hidrogén­nek az elektronja is egy elektron­szállító rendszerbe jut. A japán kutatok alkalmas rendszerben ezeket a természetes elektroná­ramlásokat használták fel, kap­tak a fénynek kitett algából villa­mosáramot. Berendezéseik közül az egyik megfelelő erősségű áramot adott, de nem működött eléggé tartósan, míg a másik ugyan húsz napon át megszakítás nélkül ára­mot szolgáltatott, de csak né­hány nanoampert. Ilyen — fény­nyel és klorofillal működő — rendszerek hidrogénnek a felsza­badítására is használhatók. Min­den még meglévő nehézség elle­nére nyilvánvaló, hogy az elgon­dolás nagyon figyelemreméltó. A rendszer működéséhez kiin­duló anyagként napfényre, vízre, széndioxidra és algákra van szükség, s mindez gyakorlatilag ingyen szerezhető meg, a rend­szer működése közben pedig semmilyen környezetszennyező anyag sem szabadul fel. Ám még hosszú az út a megvalósításig. Integrált gyújtásszabályozó Integrált elektronikus építőelemet fejlesztettek ki a Német Szövet­ségi Köztársaságban a zárószög-szabályozásű tranzisztoros gyújtóbe- rendezésekhez. A babszemnyi gyújtásszabályozó gondoskodik róla, hogy a primér áram a nagyfeszültségű gyújtótekercsen át a gyújtási időpontig elérje a maximális megengedett értékét. Felismeri és ki­egyenlíti a motorfordulatszám, a telepfeszültség és a gy új tótekercs belső ellenállása változásait. Ezen a módon az üzemi állapottól füg­getlenül állandó gyújtásenergiát érhetnek el a legjobb hatásfokkal. Az integrált gyújtásszabályozó javítja a hidegindítást és a keverék elé­getését nagy fordulatszámokon. A gyújtótekercs védelmére önmű­ködően lekapcsolja a primér áramot, ha a motor áll. A csúcspontot az automatizált gyártásban, a robottechnikában érheti el Lézersugár a technikában Miután 1960-ban megszerkesztették a tudósok az első rubinlézert, a lézersugár kezdeti fő alkalmazási területét a tudomány szolgála­tában találta meg. Elég korán felismerték ugyan, hogy a lézer az iparban is kitűnő szerszám lehet, de voltaképp csak 1977 körül kezdték el alkalmazni. A döntő fordulat akkor következett be, ami­kor bevezették az elektronikus vezérlést. Manapság a lézert elsősorban a méréstechnikában, az orvosi gyakorlatban, a kutatásban és a szerkezeti anyagok megmunká­lásában alkalmazzák. Az első lé­zeres szerszámgépeket 1979-ben állították elő. A lézersugaras technika segítségével bonyolult hegesztő- és vágóműveleteket is el lehet végezni. A nagy teljesít­ményű széndioxidlézerek első­sorban olyan anyagok vágására alkalmasak, amelyek vastagsá­guk miatt közönséges présgépe­ken nem vághatok. Autogénvá­gás helyett is alkalmazható a lé­zersugár olyan esetekben, ami­kor a vágat vonalát különösképp pontosan kell követni. Nagy elő­nye a lézeres megmunkálásnak, hogy a „szerszám” nem kopik. Az sem elhanyagolható szem­pont, hogy a lézerrel torzulás­mentesen, a vetemedések elke­rülésével lehet hegeszteni. Ez elektronsugaras hegesztéssel is lehetséges, de csak vákuumban. A lézeres hegesztésnél egyéb­ként nincs szükség az egész mun­kadarab felhevítésére. Egyetlen hátrány: a lézersugár csak 10 milliméter mélységig hegeszt. Alkalmazásának csúcspontjára csak akkor fog élj ütni a lézer, ha a teljesen automatizált gyártás­ban "a robottechnika segítségével működtetik majd (a robotok ugyanis érzéketlenek az egyéb­ként nem veszélytelen lézersuga­rakkal szemben). A lézersugárnak sokat kö­szönhet a műszertechnika is. Ké­pünk is ezt igazolja, bemutatván egy nagy pontosságú lézersuga­ras fázismérő műszert, megalko­tói társaságában. A műszer a centiméter kétmilliomod részé­nek pontosságával végzi el a hul­lámok optikai hosszúságának mérését. A folyadéknak feltétlenül vezetőnek kell lennie Korszerű áramlásmérő A folyadékok áramlásának a mérése jóval bonyolultabb fel­adat, mint például a nyomás vagy a hőfok figyelemmel kíséré­se. Pedig többféle áramlásmérési rendszer ismeretes és használa­tos, ám ezek egyike sem univer­zális, vagyis mindegyik' csak bi­zonyos körülmények között használható. így például az úgy­nevezett ritaméter csak kis áram­ló mennyiségek mérésére alkal­mas. A mágneses áramlásmérő használatakor a folyadéknak fel­tétlenül vezetőnek kell lennie. A nyomáskülönbségek elvén mű­ködő műszer nem eléggé pontos, a turbinás számláló pedig nagy ellenállást fejt ki a folyadéká­ramban. A folyadékkiszorításos mérőműszer csak az átáramló mennyiséget méri, a sebességet nem, az örvénylésmérésen ala­puló szerkezet viszont csak tiszta folyadékokhoz alkalmazható. Még talán leghasználhatóbb a Doppler-elven működő ultra­hangos áramlásmérő. Mindezen hiányosságok isme­retében hazai kutatók megpró­bálkoztak egy univerzális műszer kialakításával, s fáradozásukat siker koronázta. így született meg a „KORR-FLO” elnevezé­sű, NHZ-205 típusszámú úgy­nevezett regiszter korrelációs forgalommérő készülék, mely az áramlás útjában elhelyezett ér­zékelőpárral — például két hő­elemmel — a közeg valamely pa­raméterének átlagérték körüli kis ingadozását méri. A műszer meghatározza az áramló közeg­nek az érzékelők közti átfutási idejét, majd az előzetesen betáp­lált paraméterek — mint például csőátmérő, érzékelő távolság, hőmérséklet — segítségével kiszámítja a folyadékforgal­mat. Képünkön: az 1-5. százalékos pontossággal dolgozó „KORR- FLO”-! láthatjuk, amely olyan környezeti viszonyok között is használható, ahol a hagyomá­nyos áramlásmérési módszerek nem válnak be (például: atome­rőművek primérköri forgalom- mérésénél, vagy zajok zárt cső­vezetékben való érintésmentes mérésénél). A mérési eredmé­nyeket képernyőn jeleníti meg, vagy kinyomtatva adja meg a készülék. (Hauer Lajos felvétele) Film- és sztárparádé Télapó üdvözlete Bélyegújdonságok Végre a magyar közönség is láthatja az évekig sikerlistás fran­cia szexfilmet, az Emanuelle-t, amely nem az olcsó pornófilmek szexjeleneteit juttatja eszünkbe, hanem sokkal több annál. Ema- nuelle, a gyönyörű fiatal diplo­mata feleség melegbama párizsi otthonából érkezik az opálzöld Bankokba, ahol új barátai segít­ségével egy eddig ismeretlen és lenyűgöző világ tárul fel előtte: a szexualitás birodalma. A férfi­szemeket gyönyörködtető Sylvia Tóth Ilona festő­művész munkái a Gyöngyösi Gálé + riában tekinthető meg + Fridél Lajos grafikus- és Herczeg István festőművész kö­zös tárlata a Hatvani Galériában kapott helyet + Szalay Lajos grafikusművész képei a Bródy Sándor Megyei Könyvtárban láthatók + A hevesi sakkmúze­um naponta 10-12, illetve 14-18 óráig áll nyitva az érdeklődők előtt + Az egri vármúzeum já­tékgyűjteménye állandó kiállítás keretében az egri Ifjúsági Ház­ban váija a gyerekeket és a fel­nőtteket egyaránt. A bemutatott anyag fő része Faragó Józsefein fényképész? hagyatékából szár­Kristel művészi szintre emeli a szexualitást... A film korhatáros, csak 18 éven felülieknek ajánl­juk. Az egri Vörös Csillag mozi­ban vetítik. Ugyanott láthatják Jean Paul Belmondó legújabb produkció­ját, amelynek Ászok-ásza a cí­me. A francia vígjáték 1936-ban játszódik, amelynek a főhőse egy boxcsapat edzője, aki versenyző­ivel Németországba utazik az olimpiai játékokra. A vonaton megismerkedik egy kisfiúval, mazik. A körülbelül háromezer tárgyból álló kollekció különle­gesen értékes, egyedi készítésű játékokat is tartalmaz. Szórakoztató, ismeretterjesztő programok A hölgy fecseg és nyomoz. Ez a diné annak a kétrészes bűnügyi bohózatnak, amelyet vasárnap este 7 órakor a gyöngyösi Mátra Művelődési Központban a fővá­rosi József Attila színház művé­szei adnak elő. A főbb szerepek­ben Torday Teri, Káló Flórián, Tolnai Miklós és Fehér Anna lát­ható. + A füzesabonyi művelő­dési központban ma délután 2 órától pályaválasztási vetélkedő­re várják a fiatalokat. A progra­mot a Hazafias Népfront helyi képviselői szervezték. akit az állomáson nem vár senki. Ezzel elindul a kalandok soroza­ta... Két új filmet láthatnak az egri Prizma mozi vásznán is. Woody Allen írta és rendezte A rádió aranykora című amerikai filmet, amelynek története a II. világhá­borúba vezeti vissza a nézőt. Egy család vidám és megindító ka- ladjait követhetjük nyomon. A vígjáték kezdete: pénteken 3, 5, 7 és vasárnap délután 3 óra. Irgalmatlanul kegyetlen, döb­Fiataloknak, gyerekeknek ajánljuk Az egri Ifjúsági Ház Prizma mozijában szombaton délelőtt fél 11-től Chatran kalandjain iz­gulhatnak az apróságok. A japán film egy vöröses cica és egy kutya barátságáról szól. Ugyanitt dél­után 3 órától a Szöszmöte klub­ban fejleszthetik kézügyességü­ket kicsik és nagyok + Az egri Várkapu étterem vezetősége a fiatalabbaknak kedvez akkor, amikor keddtől szombatig min­den este diszkóprogramot kínál számuka. A két lemezlovas, Molnár Sándor (Csípi) és Iván László gondoskodik naponta es­te 8 órától a tinédzserek szóra­koztatásáról. benetes hatású a Prizma másik be­mutatója, a Rövidfilm a gyilkolás­ról című. Az elmúlt év legjelentő­sebb alkotása volt. Kieslowskimo- zija nemcsak egy gyilkosság és in­dítékainak ismertetése, hanem a felelősség műve is. A taxisofőr­gyilkos fiatalember ugyanolyan embertelenül pusztul el, ahogy ő is ölt. Van-e értelme a halálos ítélet­nek? Erre a kérdésre válaszol a fé­lelmetesen kitűnő film amit vasár­nap délután 5 és este 7 órakor lát­hatnak az érdeklődők Nyirkos, párás hétvége A hétvégén csak rövid időre szakadozik fel a felhőzet, dél­előtt a köd többfelé tartósan is megmarad, tehát nyirkos, párás idő várható megyénkben. Mér­sékelt keleti irányú szélre lehet számítani. Erős lesz az éjszakai lehűlés, a legalacsonyabb hajnali hőmérséklet 0 fok körül valószí­nű. A talaj közelében -4, -2 fokig hűl le a levegő. Kora délután + 5, +10 fokig emelkedik a hőmé­rő higanyszála. A jövő hét időjárása: a hét kö­zepéig folytatódik a gyakran fel­hős, párás idő. Számottevő csa­padék nem várható. A hét máso­dik felében felszakadozik a fel­hőzet, és rövidebb-hosszabb időszakra kisüt a nap. Gyenge fagy továbbra is kialakulhat. A karácsonyi jókívánságok bérmentesítésére a posta a mai napon három forint névértékű bélyeget bocsátott ki, amely a bibliai Józsefet és Máriát ábrá­zolja, amint a gyermekükkel a szülőföldjük felé igyekeznek, hogy eleget tegyenek a népszám­lálási előírásoknak. A bélyeget Hámori György Ausztráliában élő grafikusművész tervezete, akinek alkotásai számos postai kiadványon díszlenek, és aki a tavalyi modem rajzú karácsonyi bélyegünket tervezte. Az új cím­let az Állami Nyomdában ké­szült ofszeteljárással 2 713 300 fogazott és 5 700 fogazatlan pél­dányban. A bélyegek szegélyén Bán Miklós, a Képző- és Ipar- művészeti Főiskola hallgatója még és máris hozzájutott egy ka­marakiállításhoz. Ilyenkor a kö­zönség mindig is kíváncsian azt keresi-kutatja a leendő művész­ben, hol mutatkoznak az egyéni­ség, az egyediség jelei, milyen öt­letek vallanak arról, hogy ebből a kezdőből lesz valaki? Nos, itt egy szellemes, sokrétű érdeklődéssel megáldott /vagy megvert/ emberrel akad dol­gunk. Collage, grafika, több technikai műfaj és részlet érzé­kelteti, mennyire van otthon a formakezelésben. Mi mégis arra a nyugtalan, nyugtalanító jelen­ségre figyelünk fel, aki a Mai Apokalipszist képzeli el, hüllő­ket ábrázol, jó mesterségbeli szinten bizonyítva, itt az önarc­kép ugyanolyan fontos, mint egy bélyeg, vagy egy köznapi lelküle­tű plakátterv. Lényeges az is, hogy a csomagolópapír mintás legyen, olyan, amellyel ha be­felirat hívja fel a figyelmet a jövő évi népszámlálásra. Az év végi ünnepek jegyében kerül forgalomba november 15- én a benyomott bélyegű levelező­lap, amely a Télapó üdvözletét hozza. A három forint névértékű benyomott bélyegen krampusz látható, míg a bal oldali képen ajándékot oszt a Mikulás a gyere­keknek. A levelezőlap Kékesi László grafikusművész tervrajza alapján az Állami Nyomdában ké­szült 30 ezer példányban, a posta- hivatalok 3.50 forintért árusítják Alkalmi bélyegzések: XI. 18. Mindszenty-emlékmű szentelé­se, Nemesgulács. Hivatal a hely­beli postán. burkoljuk portékánkat, ne a bű­nös szürkeség köszönjön ránk. A Naptárterv ugyan nem mond Véleményt a száguldó idő­ről és annak tartalmáról, de az Önarcképsorozat felvezet min­ket — szürrealista fogások köz­ben — ahhoz az állapothoz, amit Bán Miklós 1989-ben talált ma­gában. Megörökíti a játékmacit vastag árnyékkal, és alánja az 1988-as dátumon túl a címet: Depresszió, avagy a csendes őrü­let. S ha véletlenül a Nagypofával egybeolvassuk, vagy a visszakér­dezés szándékával elemezni kezdjük a két munkát, kiderül esetleg, hogy ebben a rohanó és szennyes korban igencsak labilis­sá vált a mi testi-lelki-idegi éle­tünk, sokszor talán csak egy kis pöccenés elegendő egyensú­lyunk felbomlásához, életünk hasraeséséhez. De hát ez a művé­szet és a művész dolga: kivallani a mát, a mában önmagunkat és azt, amiért élni-alkotni érdemes. Programbörze Kiállítások, tárlatok Bán Miklós munkái az Ifjúsági Házban

Next

/
Thumbnails
Contents