Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-10 / 267. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. november 10., péntek GAZDASÁG — TÁRSADALOM Nyugdíjasok és nyugdijak Megyénk népességének korösszetétele az országosnál kedvezőtlenebb. 1989. ev elején lakosságának 23,5 százaléka (több, mint 79 000 fő) már elérte, vagy meghaladta a nyugdíjkorhatárt. (A Társadalombiztosítási Főigazgatósag adatai szerint 1989. januar hónapban a megyénkben lakó nyugdíjaskorúak 82,9 százaléka saját jogú nyugellátásban részesült. Számuk közel 65 600 fő volt, 2 500-zal kai meghaladta az 1988. január havit. A sajátjogú nyugdíjasokon belül a munkás-alkalmazotti és az egyéb nyugdíjasok (kisiparosok, kiskereskedők, ügyvédek stb.) aránya emelkedett, a mezőgazdasági szövetkezeti nyugdíjasoké csökkent. A sajátjogú nyugdíjasoknak — az egy évvel korábbitól eltérően — már több mint a fele nő. Mind az öregségi, mind a rokkantsági nyugdíjas nők száma jobban nőtt, mint a férfiaké. A sajátjogú nyugdíjasok közülj elentős azok száma (7 738 fő), akik az általános nyugdíjkorhatárnál fiatalabbak. A férfiaknak 17,0 százaléka, a nőknek 6,7 százaléka nem érte el a 60, illetve az 55 évet. A saját jogú „fiatal” nyugdíjas férfiak 83,9, a nők 97,1 százaléka rokkantsági ellátmányt kapott. Az életkörülményeket meghatározó egyik legfontosabb tényező az anyagi megélhetési helyzet. A nyugdíjasok anyagi körülményeit döntően a nyugdíj nagysága, illetve annak reálértéke natározza meg. A sajátjogú nyugdíjasok atlagnyugdija 1989. január hónapban 4 754 forint volt, az egy évvel korábbinál — részben a nyugdíjasok cserélődése, részben a nyugdijak reálértékének megőrzését célzó kormány- intézkedések következtében — 526 forinttal (12,4 százalékkal) több. Az 1989. januári 360 forintos, valamint az ez évi további nyugdíjkiegészítések csak a nyugdíjasok egy részénél ellensúlyozták a fogyasztói árszínvonal emelkedésének kedvezőtlen hatásait. Az átlagnyugdíjon belül a szóródás jelentős: a sajátjogú nyugdíjasok 38,4 százaléka 4 000 forintnál kevesebb, 46,2 százaléka 4 000-5 999 forint, 15,4 százaléka 6 000 forint, illetve több nyugdijat kapott. Az egy évvel korrábbihoz képest jelentősen csökkent a 4 000 forintnál kise szegű nyugdíjjal rendelkezők száma és aránya. A saját jogú nyugdíjasok számának megoszlása a nyugdíjuk nagyságcsoportjai szerint: oszA saját jogú nyugdíjasok számának számának száma megoszszáma megoszMegnevezés lása,% lása,% 1988.január hú 1989. január hó 1999 és kevesebb 78 0,1 66 0,1 2000-2999 forint 7270 11,5 279 0,4 3000-3999 havi 28895 45,8 24862 37,9 4000-4999 nyugdíj14311 22,7 21105 32,2 5000-5999 ban ré6199 9,8 9151 14,0 6000-7999 szesü4475 7,1 6874 10,5 8000-9999 lök 1306 2,1 2138 3,2 10000-11999 450 0,7 847 1,3 12000 és több 101 0,2 267 0,4 Összesen: 63085 100,0 65589 100,0 A nyugdijak átlagos összege jogosultság, társadalmi csoportok, nemek, valamint életkor szerint különböző. Az átlagnyugdíj 1989. január havi összege az öregségi nyugdíjasoknál (4 759 forint) 12,5 százalékkal, a rokkantsági nyv ............................ l ékkai volt nagyobb, mint egy i ) forint) 12,2 száza- l sajátjogú nyugdíjasokon belül az'egy főre jutő'nyugdíj összege a munkas-alkalmazotti nyugdíjasoknál 4 961 forint volt, ennél az egyéb nyugdíjasoké 760 forrinttal kevesebb. A munkás-alkalmazotti, valamint a mezőgazda- sági szövetkezeti öregségi nyugdíjasok átlagnyugdíj a — az egy évvel korábbihoz hasonlóan — magasabb volt, mint az azonos csoportokba tartozó rokkantsági nyugdíjasoké. A saját jogú nyugdíj átlagos összege társadalmi csoportok szerint 1989. január hó Az öregségi A rokkantsági Az összes saját jogú Megnevezés nyugdíj átlagos összege Ft az egy évvel korábbi %-ában Ft az egy évvel korábbi %-ában Ft az egy évvel korábbi %-ában Munkás-alk. nyug4982 M2,4 4913 111,6 4961 112,1 Mgazd.szöv díja4209 112,3 4178 113,3 4201 112,6 Egyéb soknál 5707 112,4 6072 110,2 5800 111,9 Összesen: 4759 112,5 4740 112,2 4754 112,4 A férfiak sajátjogú 1989. január havi átlagos nyugdija — a magasabb végzettséggel összefüggő beosztás, valamint az általában hosz- szabb munkaviszony következtében — mindhárom társadalmi csoporthoz tartozóknál továbbra is jóval meghaladta a nőkét. A férfiak és a nők átlagnyugdija közötti különbség az összes sajátjogú nyugdíjasnál az egy évvel korábbi 1 371 forintról 1 506 forintra nőtt. A saját jogú nyugdíjasok átlagnyugdíja társadalmi csoportok és nemek szerint saját jogú nyugdíjas férfiak átlagnyugdíja, Ft átlagnyugdíja a nők átlagnyugdíjának %-ában Megnevezés 1988 1989 1988 1989január hú 11356 Munkás-alk. nyug5045 5674 137,5 136,6 ». Mgazd. szöv. díja4316 4832 129,1 127,3 ........—miffiiiiir % E gyéb soknál 5901 6568 176,9 173,0 Összesen: 4905 5515 138,8 137,6 IM Mind az öregségi, mind a rokkantsági nyugdíjas férfiaknál az 55- 59 évesek átlagnyugdíja a legmagasabb (8 496 forint, illetve 5998 forint). Az öregségi nyugdíjasoknál a legnagyobb nyugdíjjal rendelkezők átlagnyugdíja 89,9 százalékkal, a rokkantsági nyugdíjasoknál 32,0 százalékkal haladta meg a legkisebb nyugdíjban részesülőkét. (1988. januárban 121,0 százalékkal, illetve 43,9 százalékkal volt több.) A nőknél részben más a helyzet: az öregségi nyugdíj átlagos ösz- szege — az egy évvel korábbihoz hasonlóan — az általános nyugdíjkorhatárnál fiatalabbaknál volt a legnagyobb (5 440 forint), a rokkantsági nyugdíjé viszont a 80-84 éveseknél (4 197 forint). Az egyes korcsoportba tartozók átlagnyugdíja közötti különbség kisebb, mint a férfiaknál. A legnagyobb nyugdíjjal rendelkezők átlagnyugdíja az öregségi nyugdíjasoknál 41,3, a rokkantsági nyugdíjasoknál 14,3 százalékkal haladta meg a legkisebb nyugdíjban részesülőkét. (1988. januárban 31,3 százalékkal, illetve 24,3 százalékkal volt ^ Jászberényiné Nagy Erzsébet KSH Heves Megyei Igazgatósága Jelentés az egri lakásfrontról Eger Város Tanácsa nemrégiben tárgyalta meg a megyeszékhely lakásgazdálkodásának helyzetét és feladatait. Áttekintették az elmúlt évek telek- és lakásgazdálkodását, és felvázolták a jövő lakáspolitikájának főbb vonalait. A testület által elfogadott értékelésből emelünk ki most néhány adatot és megállapítást. Kik az igénylők? A tanács a VII. ötéves terv eddigi három és fél esztendejében — az elfogadott programnak megfelelően jelentős összegeket fordított a kiemelt célok érdekében. Ez idő alatt az összes fejlesztésre fordított kiadás több mint 60 százaléka szolgálta valamilyen formában a lakáshelyzet javítását. Ebből az igen jelentős pénzből épült fel 149 szociális bérlakás, 31 úgynevezett koordinációs — továbbá 751 OTP-s és szövetkezeti lakás területének előkészítése és közművesítése valósult meg. A jelenlegi középtávú terv egyébként az első, amely megfogalmazta, hogy az igénylők otthonhoz jutási esélyét nemcsak az építések növelésével, hanem a lakásmobilitás ösztönzésével is növelni kell. A vizsgált időszakban mintegy 34 millió 987 ezer forint „ösztönözte” a tanácsi bérlakások visszaadását, s kisebb részben cseréjét. Sajnos, az is megállapítható, hogy a legjobb esetben is az összállomány csak mintegy 3-5 százaléka cserélt gazdát, ami igen alacsony arány. Három és fél év alatt több mint 400, főként fiatal családnak nyújtott a végrehajtóbizottság lakástámogatást. Ennek összege 51 millió 523 ezer forint volt. (Egy család átlagosan 120 ezer forint vissza nem térítendő támogatásban, illetve kamatmentes kölcsönben részesülhetett.) Érdekes megnézni azt is, hogy ilyen feszített lakásprogram végrehajtása idején miképpen alakult a lakásigénylők száma és ösz- szetétele: 1983-ban a hároméves program indulásánál 1660 nyilvántartott igénylő volt Egerben. 1987 elejéig csökkent ezek száma, ám kivételt képeznek ez alól a szociális bérlakást igénylők. 1988-ban megfordult ez a tendencia, s egy esztendő leforgása alatt közel 800-zal bővült az igénylők száma. Tavaly már minden harmadik igénylő 18-25 év közötti egyedülálló ember volt, akik többsége nem volt fizetőképes személyi tulajdonú lakásokra, hiszen ők nem részesülhetnek a kedvezményes állami, illetve tanácsi támogatásokból sem. Számuk hirtelen emelkedése is azt bizonyítja, hogy sokan a lakáshiány és az árak emelkedése miatt már jóval korábban benyújtják kérvényüket, arra számítva, hogy annak kielégítése évekkel elhúzódik. Mindezt az igénylések értékelésénél figyelembe kell venni. 1986 és 88 között összesen 937 embernek elégítették ki lakásigényét. Ebből 668-an otthonnal nem rendelkező, többgyermekes, illetve fiatal házas volt. A kiemelt körbe tartozó családok mintegy felének szociális bérlakást sikerült kiutalni. Kilátástalanság „érzékelhető” Az idén januárban bevezetett új hitelfeltételek tovább nehezítették a helyzetet. Bár összegében nőtt a kedvezményes OTP- kölcsön nagysága (ez két gyereknél 400 ezer forint), azonban a magas havi törlesztés nagy megterhelést jelent a háztartásokban. Tovább rontja a képet, hogy a fiatalok hitelképessége nem teszi lehetővé, hogy a teljes összegekhez hozzájussanak. Tavaly például egy átlagos új 55 négyzetméteres lakás megvásárlásához az OTP-hitelt, a tanácsi támogatást, a munkahelyi kölcsönt, stb. beszámítva, 150-200 ezer forint saját erőre volt szükség. Ugyanakkor 1989-ben ez az összeg már a 400 ezer forintot is túlhaladta. A lakásárak emelkedésével viszont tovább romlik a szituáció, egyre többek helyzete lesz reménytelen. Mindezek után az egyedülállóak lakásvásárlási feltételeinek alakulását nem is érdemes bemutatni, any- nyira reménytelen — állapítja meg az anyag. Érthető tehát a fiatalok erősödő elkeseredése, hiszen az otthonteremtés kilátás- talanságát érzékelik. Az elkövetkezendő évek lakáspolitikájának értékelésével kapcsolatban a tanács véleménye az, hogy az 1986-ban kialakított telek- és lakásgazdálkodási koncepció — az időközben igencsak megcsappant fejlesztési erőforrások miatt — nem folytatható tovább. Új pályázati rendszer? A tanács egy új pályázati rendszer kidolgozásán munkálkodik. Ez teljesen nyilvános lenne, s rugalmasan követné a piaci változásokat, a vásárlókat pedig arra ösztönözné, hogy saját pénzeiket maradéktalanul tárják fel az otthon megvásárlásakor. A koncepció lényege, hogy ketté kellene választani a lakásigénylőket, azokat akik tanácsi szociális bérlakásra jogosultak, illetve azokat, akik személyi tulajdonú lakást akarnak vásárolni vagy cserélni. Az előbbiek nyilvántartása és otthonhoz juttatása az előbbi módon történne. Tehát névjegyzék alapján, a rászorultság és a jelentkezés időpontjának függvényében. A személyi tulajdonú lakásoknál viszont alapvető változásokra van szükség. A piacgazdálkodás követelményeinek, a lakásmobilitásnak egy olyan rendszer felelne meg, amelyik figyelembe venné az emberek szociális és anyagi helyzetét, emellett viszont jelezné a kereslet-kínálat mindenkori viszonyát, és a nyilvánosság bevonásával megfelelő kontrollt is biztosítana. Az igénylők nyilvántartása helyett célszerű a tanács által kiutalható (használt vagy új) otthonok adatait mindenkor kifüggeszteni a hirdetőtáblára. Ezen feltüntetnék a legszükségesebb információkat (például: hol épült, mikor, hány szobás, stb.). Ekkor — az OTP-licites értékesítéshez hasonlóan — jelentkezni lehetne az adott lakásra. A jelentkezési lapok minden fontos adatot tartalmaznának. így például azt, van-e önálló lakása, a pályázónak, mennyi pénze van, hány gyermeke, lead-e tanácsi vagy öröklakást, mennyi a család jövedelme, stb. Ezekért az információkért aztán mind-mind pontokat lehetne szerezni. A pontrendszert egy szakértőcscj- port dolgozná ki, amelyet a tanács testületé szentesítene. Ezt az elképzelések szerint évenként egyszer felülvizsgálnák. Az elért pontokat számítógépre vinnék, s ez összesítené és kiadná a névsort, első helyen a győztes pályázóval, majd a másodiktól a tizedikig minden pályázó kapna egy meghatározott pontszámot, amit a legközelebbi pályázatnál figyelembe vennének. Jogilag egyébként a számítógép által kiadott névsor névjegyzékként is felfogható. Annál azonban használhatóbb, mivel nem egy bizonytalan — esetleg időben távoli igényt fejez ki —, hanem ha az konkrét lakásra szólna, hozzárendelve a meglévő anyagi eszközöket. H.A. Hatvanban nyílt Rádió- telefonokat, szórakoztató elektronikát — valutáért Hatvanban az Elkisz Szövetkezet rádiótelefonokat, szórakoztató elektronikát, háztartási gépeket valutáért árusító kereskedelmi egységet nyitott, melyhez Siemens-márkaszerviz is tartozik. Az NSZK müncheni Pallagi GMBH szállítja havonta többször is a 30 ezer DM-értékű árukészlet utánpótlását, bizománybán. Az üzletből a szövetkezet 15 százalékos részesedést kap. lßlAUTÖ A helybéliek kinti áron, valutáért vásárolhatnak az új kereskedelmi egységben Különböző hatótávolságú rádiótelefonok, most ez a slágercikk A Siemens márka szerviz a beérkezett termékek garanciális és egyéb javításairól gondoskodik (Szabó Sándor felvételei — MTI)
