Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-09 / 266. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. november 9., csütörtök 4. KULTÚRA — KÖZMŰVELŐDÉS sóink minél több oldalról tájé­kozódhassanak. Ezért csütör­tökönként olyan összeállítással jelentkezünk, amelyben külön­böző megnyilatkozásokat, ál­lásfoglalásokat, nyílt leveleket közlünk, köztük olyanokat is, amelyekkel nem, vagy csak részben értünk egyet. Remél­jük, segítséget nyújthatunk ah- Felgyorsultak a politikai és tár- több információra van szükség hoz, hogy teljesebb képet alkot- sadalmi változások. Egyre bo- az eligazodáshoz. Szeretnénk hassanak magukban különbö- nyolultabb a helyzet, ezért mind hozzájárulni ahhoz, hogy olva- ző kérdésekkel kapcsolatban. A népfront felhívása a gyöngyösiekhez! Gyöngyös város polgárai! Városunkban a népfront helyi szervezete ideológiától és pár­toktól független, önálló, bejegy­zett tagsággal rendelkező moz­galomként működik a jövőben. Alapszabályunk értelmében ta­gunk lehet, aki vállalja az évi 50 forint tagsági díj befizetését, közreműködő tag lehet tagdíjfi­zetés nélkül, aki programunk megvalósításában részt vállal. Főbb céljaink: a csoportos pártérdekekkel szemben az álta­lános lakossági érdekvédelem; tájjellegnek megfelelő egységes városfejlesztés, ahol nem minő­síti a városlakókat első és másod­rendű állampolgárnak az, hogy lakása, háza a város mely terüle­tén található; városunk társadal­ma erős családokra épüljön, ahol a gyermek szeretetben nő fel és az idősek meleg otthonra talál­nak; az oktatásban teljes intéz­ményi és szakmai önállóságot; olyan, demokratikusan működő helyi önkormányzatot, amely a lakosságot szolgálja, és akiket mi, gyöngyösiek jelölünk és vá­lasztunk meg. Kéijük ezért javaslataikat. Ki legyen Gyöngyös város polgár- mestere? Gyöngyös és térsége országgyűlési képviselője? Az Ön körzetének tanácstagja? A mi jelöltünk — a lakosság jelöltje! Javaslataikat várjuk a Hazafi­as Népfront városi szervezetének irodájában (Fő tér 13. szám alá, tel: 12-567) Alapszabályunkkal és részle­tes programunkkal tagszervező­ink otthonukban keresik meg vá­rosunk tisztelt polgárait. Hazafias Népfront városi szervezete megbízásából Csépány Ferenc titkár Felhívás Kedves elvtársak, elvtársnők! A megújuló, most szerveződő Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Ideiglenes Ügyve­zető Testületé nagy tisztelettel köszöni meg a Munkásőrség tag­jainak, vezetőinek és tisztségvi­selőinek munkáját. Nagyra értékeljük azt az ön­zetlen, szolgálatkész tevékenysé­güket, amelyet a szabadidejük feláldozásával végeztek hazánk belső békéjének megóvására, a természeti károk és csapások kö­vetkezményeinek elhárításában. Érdemeket szereztek a határaink őrzésében, egyes kirívó bűncse­lekmények felderítésében. Ma­gatartásukkal példát mutattak, hogyan lehet a közösség érdeké­ben társadalmi munkásként gon­dolkodni és cselekedni. Nem értünk egyet azokkal, akik most különböző okok miatt parlamenti döntést kértek fel­oszlatásukra, sajnos a Parlament ezt elfogadta. Ézek az emberek ne felejtsék el, hogy a Munkásőr­ség 33 éves fennállása alatt egyetlenegy csepp vért sem on­tott, s nemcsak hogy nem állt út­jában a reformnak, hanem segí­tette azt. Sajnálatosnak tartjuk, hogy az MSZP nem állt ki teljes határo­zottsággal múltjuk és jelenük megvédésére. Megtiszteltetés­nek vennénk és örömünkre szol­gálna, ha az MSZMP tagjai sorá­ban köszönthetnénk Önöket, és együtt dolgozhatnánk a szocia­lizmusért. MSZMP Heves Megyei Ideiglenes Ügyvezető Testületé Új nevet, elnevezést keres az úttörőház Egerben a Hámán Kató Me­gyei Úttörőház tevékenysége sok gyermek és felnőtt körében is­mert. Az elmúlt időszakban fel­fokozódott iránta az érdeklődés amiatt is, hogy az úttörőház épü­letének más funkcióra történő hasznosítására javaslat született. Ez megjelent különböző hivata­los fórumokon, sajtóorgánu­mokban. Szeptembertől napja­inkig nyomon követtük a közvé­lemény reagálását, tiltakozását a gyermekintézmény megszünte­tése ellen. Köszönjük a gyereke­kért megnyilatkozó pártfogók és pártatlanok, gyermekek, peda­gógusok, szülők, üzemek, gyá­rak munkáskollektíváinak kiál­lását. Mindezek hatására a me­gyei tanács vezetése biztosítékot adott a ház változatlan formában történő további és folyamatos működésére. Tekintettel változó és átalaku­ló világunkra, újítani, színesíteni igyekszünk gyermek-közműve­lődési programjainkat, amely már eddig is túlmutatott egy spe­ciális úttörőmozgalmi intézmény tevékenységén! Mi minden gyer­mek érdeklődésére és minden gyermekért cselekvésre kész fel­nőtt közreműködésre számí­tunk, tekintet nélkül arra, hogy mely szervezet tagja! Ezért az út­törőház elnevezés már nem fedi szándékunkat, s azt szeretnénk, ha az intézmény nevét a közvéle­ménnyel együtt, közösen „írhat­nánk fel”. Várjuk minden gyermek és felnőtt javaslatát az intézmény új elnevezésére, de szívesen foga­dunk programötleteket is. Címünk: Eger, Pf. 214. Molnár Lajos úttörőház-igazgató Emlékezzünk 1956. december 12-re! Az MDF Egri Szervezetének felhívása A közöny, s az idő mindent fertőtlenít — mondja a költő... a múltat azonban be kell vallani. Nem csitul a fájdalom, s a mérhe­tetlen bánat nem fakul el. EMLÉKEZZÜNK 1956. DECEMBER 12-RE! A meggondolatlanság, az elté­vesztett mérték vezette félelem, a kapkodó, értelmetlen tűzpa- rancs 12 ártatlan emberéletet kö­vetelt. Számos sebesülést, kínt. szenvedést, majd letartóztatáso­kat, megfélemlítést és rendőrségi túlkapásokat, meghurcoltatáso­kat. Szinte már csömörrel tölt el bennünket a napvilágra kerülő sok borzalom. A Magyar Demokrata Fórum Egri Szervezete kegyeleti emlék­táblát szándékozik elhelyezni a gyilkolások színhelyén, hogy emlékezzék az utókor is. Ezért kérünk minden neme­sen gondolkodó egri polgárt, se­gítsen e maradandó tett kivitele­zésében! Pénzbeli adományaikat kér­jük a következő címre postázni: Eger, Faiskola u. 12/B, II. 1. Dr. Péchy Dezső címén, illetve az OTP 390-056049-es számla­számra. Magyar Demokrata Fórum Egri Szervezete Nem tartom meggyőzőnek az érvelést! Figyelmesen olvastam az SZDSZ Egri Szervezete érvelé­sét az elnökválasztás kérdésé­ben, azonban meg kell mondani, érveiket egyáltalán nem tartot­tam meggyőzőnek. Először is szeretném előrebo­csátani: túl gyakori — főleg az SZDSZ részéről — a több mint 200 ezer állampolgári aláírásra való hivatkozás! A szigorú tény ezzel szemben az, hogy azoknak csak a fele volt hiteles. Erről eny- nyit. A többi érvelés súlya a „ha a nagybátyám levágatna a szakál- lát, egy kis műtét után még a nagyneném is lehetne” kategóri­ába tartozik. A szervezet szerint a „köztár­sasági elnöki posztot a mostani kormányzó párt jelöltjére szab­ták, afelől ne legyenek kétsége­ink.” Hogy miért ne kételked­jünk? Mert ezt az SZDSZ állítja, aki saját magát ezúttal nemzeti igazmondóvá nevezte ki. Zavarba hoz a „mostani kor­mányzó párt” kifejezés. Leköte­lezne az SZDSZ, ha kifejtené, kit is tekint e cím birtokosának? A volt MSZMP-tag képviselők ösz- szességét, akiknek csak egy része jelentkezett át az MSZP-be, a többiek pártállása pedig kétsé­ges és eldöntetlen volt az SZDSZ-cikk idején? Van-e egyáltalán ma egyetlen pártnak is parlamenti többsége? Hogy a szocialista párt meny­nyire nem kormányzó párt, bizo­nyítja a Parlament általi leszava­zása a munkahelyi pártszervező­dések kérdésében. Lenyűgöző, ahogy az SZDSZ a zárójelekkel bánik! Nekik ugyanis, aki tőlük „balra” áll, kommunista. Ők tudják, miért használják az MSZP nevében szereplő szocialista jelzőt záró­jelben, s nevezik a pártot kom­munistának. A sors iróniája, hogy a Népszabadságban ugyan­csak november 2-án jelent meg Pozsgay Imre kijelentése: nem tartja magát kommunistának! Az érvcsomag 2-. pontjában afölött siránkozik az SZDSZ Eg­ri Szervezete, hogy az ellenzéki pártoknak nincsenek országosan ismert politikusai, így a köztársa­sági elnöknek a parlamenti vá­lasztások előtti választását tisz­tességtelennek tartják. Ez ügy­ben három dolog javasolható: 1. / Vonzó programmái ismer­tebbé tenni az SZDSZ politiku­sait. 2. / Az esélyegyenlőség érde­kében valami módón visszafor­gatni az idő kerekét SZDSZ- Adámig és SZDSZ-Éváig, s ak­kor nem lehetne semmi gond az államfői és a kormányzati funk­ciók demokratikus szétosztásá­ban. 3./ Pozsgay Imrét megfiatalí­tani tíz évvel. (Lehet, hogy ez el­len az érintett sem tiltakozna?) Az érvek harmadik pontja maga a káosz. Nemes egyszerű­séggel elfeledkezik arról az SZDSZ Egri Szervezete, hogy Pozsgay Imre az MSZP hivatalos jelöltje, míg ugyanez Király Zol­tánról nem mondható el! Kul­csár Kálmánt sem az MSZP, ha­nem a HNF kongresszusa jelölte. Célzatos az államfői jelöltek há­rom főre kurtítása is, ettől ugyanis már ma is több jelölt van (például az MDF részéről Für Lajos). Kozák László Gyöngyös, Csalogány u. 53. Egy a lehetséges válaszok közül Alakulnak az MSZP helyi tagszervezetei A magyar közéletben a lakó­helyi politizálásnak nincsenek hagyományai, mert a diktatóri­kus, paternalista pártállam azt nem engedte meg állampolgárai­nak. Az egypártrendszer kereteit a munkahelyi szerveződésekben jelölte ki az MSZMP, formálissá téve a lakóhelyi politizálást. Ezért érthető, hogy a politikailag érdeklődő és aktív emberek egy része bármelyik párttal is szim­patizál, bizonytalanságokkal és kételyekkel keresi helyét az egy­re színesebb közéleti palettán, így van ez a Magyar Szocialista Párt tagjainak és szimpatizánsai­nak egy részével, s a pedagógu­sok egy bizonyos rétegével is. E problémák leküzdésére és a kérdések megválaszolására no­vember 6-án megalakult Eger­ben az MSZP új alapszervezete, amely elsősorban pedagóguso­kat tömörít, s egy későbbi peda­gógus- vagy értelmiségi tagozat csírájának tekinti magát. Ez az Új „Egri Normát!” alapszervezet nem területi elven szerveződött, de már nem is munkahelyekhez kötődik. Az új alapszervezet elsősorban azokat a pedagógusokat várja, akik nem vagy nemcsak lakóhelyen ala­kult, illetve alakuló szervezetben akarnak politizálni. Az első alkalommal többek között szó esett a Magyar Szocia­lista Párt szervezésének helyi ta­pasztalatairól. Mint elhangzott: létszámát tekintve Egerben és környékén az MSZP minden más, hivatalosan bejegyzett párt­nál nagyobb. Beszélgettünk ar­ról, hogy mit is jelent Eger isko­laváros jellege, szóba került, hogy minél hamarabb osszák fel a helyi pártvagyont. Számot ve­tettünk a köztársaságielnök-vá- lasztás körüli helyzettel. Konkrét javaslatként felmerült egy könyvbörze megszervezése. Az alapszervezet a következő megbeszélését 1989. november 16-án 15.30 órától tartja az MSZP Szabadság téri épületé­nek 216-os helyiségében. A szer­veződés nyitott azok számára is, akik nem pedagógus munkakör­ben dolgoznak, az MSZP prog­ramjának szellemében, amely nem tesz különbséget mestersé­ges úton fizikai és szellemi tevé­kenység között, s az értékterem­tő munkát állítja középpontba. Városunkban is sok a töpren­gő ember, aki szeretne a gyorsan változó viszonyok között tisztán látni. Talán csak a töprengés mértékében van különbség az emberek között. Felteszik azt a kérdést is sokan, hogy belépjek-e vagy átjelentkezzek-e az MSZP- be? Maradjak-e távol a politiká­tól: melyik párt képviseli a nép érdekeit? Ezekre a felvetésekre mindenki maga fog válaszolni tetteivel, szavazataival. A fenti alapszervezet megalakulása és a hozzá való csatlakozás egy a le­hetséges válaszok közül. Flaskay Miklós Az erkölcs — a legfontosabb politikai kérdések közül való A két világháború között akadt egy egri kezdeményezés, amolyan alulról jövő szociális- keresztény-katolikus mozgalom, amelyet „Egri Normának” ne­veztek el, miután a gyakorlat híre és hatása bejárta a hazai sajtót és társadalmat. Nemcsak a testi nyomorgókon, a bevallott szegé­nyeken, a lélek nyomorultjain is akart segíteni akkor a maga esz­közeivel. Gyűjteni testit és lelkit, hogy szétoszthassa azok között, ahol a szükség megmutatkozik. Ma — lassanként nemcsak a nyugdíjasok körében — terjed a nyomor. Ne szégyelljük ezt be­vallani. A gazdasági elesettség- ről beszélek. De még inkább ta­pintható ma a lelki nyomor, az erkölcsi érzék tompulása, az egyént a társadalommal össze­kapcsoló lelki folyamatok kiha­lása. De legfőképp szenved az egyes ember attól a tájékozatlan­ságtól és félelemtől, amelybe be­lesodorták. Az 1948 — 49-ben megszüle- tendő-megszületett diktatúra le- tagadtatta az Istent, az eddigi hi­tek és vallások helyébe az állam­má lett párt parancsát ültette, miszerint nincs az a Feljebbvaló, akitől függünk. Helyébe jött az emberi hatalom misztifikálása, amely szerint a kommunisták különös fajta emberek, azok tömbje-pártja pedig belépett ab-, ba az áramkörbe, ahonnan min­den származik. Ennek a misztifi­kációnak rendelték alá az egész társadalmat — s mondhatni —, tűzzel-vassal, a hatalom ezer esz­közével számolták fel a lelki kö­zösségeket, mint amelyek veszé­lyesek a megteremtendő, az ide­gen példa nyomására megvalósí­tandó társadalomra. Az eredmény ismert. Elfogad­tattak minden szinten egy olyan világnézetet, s benne az ateiz­must, amelynek idomított nor­máit a társadalomtudomány és a technikai haladás eddigi ered­ményei, tanításai sem támasztot­ták meg, noha mindig is hivatko­zás történt arra, hogy ez az egyet­len logikus hit és vallás, hogy nem lehet és nem kell hinni a Te­remtőben és a Teremtésben. Többek között ezzel a tétellel és gyakorlattal szüntették meg ha­zánkban az európai gondolko­dás és szellem nyilvános szerep­lését. Egerben, ebben a történelmi és szellemtörténeti emlékekben gazdag városban ma is lehet iga­zodási pontokat találni, hol és hogyan kellene szervesen végre­hajtani azt a megújulást, amelyet éppen negyven év diktatúrája után, a pártállam lebontása után elő kell hívnunk az időből. Eliga- zodási tény: az európai gondol­kodás alappillérei közé tartóz1 nak az Egyház hitbéli és erkölcsi axiómái. Mire gondolok hát, amikor „Új Egri Normát” emlegetek. Az erkölcsi megújulás munkájára. A szétrombolt katolikus és ke­resztény közösségekre, azok szükségességére utalok. Az egyén lelkiségének, emberi mél­tóságának, erkölcsi tudatának megújítására! Az összefogásra, amellyel az emberi bűnök, a gőg, a hiúság, a gyűlölet, a vérszomj, a hatalmi őrület és a minden mér­téken felüli bírás vágya helyett a szeretet, a szerénység, az aláza­tosság, a türelem, a megbocsátás, az irgalmasság, az igazi testvéri­ség adja tartalmát gondolkodá­sunknak. A feladat óriási. Az alapfogal­maknál kell kezdenünk. Nincs megfelelő pedagógiai kar, hiány­zik az oktatók serege, nincs sajtó a kezünkben, akik már jó ideje azon töprengünk, hogyan is kel­lene elkezdenünk. Magam már beléptem néhány olyan közös­ségbe, ahol az egy gondolaton lé­vők nemcsak sejtik, de tudják is, merre lehet elindulni ezen a rö­gös úton. A Magyar Ciszterci Diákok Szövetsége felvállalta, hogy minden szinten, minden eszközzel felerősíti a szerzetesi iskolák visszaállításának követe­lését, mert úgy gondolja, hogy például a régi egri Szent Bernát Gimnázium munkája és szelle­me folytatandó. Az egri öregdiá­kok hagyománymegőrzésre, -ápolásra vállalkoztak, meg is teszik a magukét, ha a szerve­zettség terebélyesedik. Évtize­dek után ismét vállalom magam is a cserkészetet, nem azért, hogy nagy túrákat tegyek, hanem azért, mert a társadalmi készség — ahol tudunk segítünk — a sze­retet parancsát viszi át a gyakor­latba. De ez mind kevés. Az alulról jövő kezdeményezés — mond­hatjuk feszítő erőnek is — meg­mozdult. Anyagi erőink, épüle­tek, hitoktatók, tanárok, hívők seregei hiányoznak. Vagy csak a szervezettségük? Felülről is kell az együttműködés. Nem ala­mizsna, nem tűrés, hanem a sze­retet parancsa szerinti befoga­dás. Barátainkkal arra gondo­lunk, hogy az egyházi hierarchiá­nak le kell vetkőznie megosztott­ságát, félelmeit, tartózkodását, meg kell szabadulnia azoktól a beidegződésektől, amelyek ed­dig igazodásra kényszerítették az egyházi irányítás kulcsembereit. Végleg el kell szakadniok attól a képtelen gyakorlattól, miszerint a pártállam nevében az egyházi ügyekhez, az egyházi érdekek­hez nyúljon, nyúlhasson olyan, akinek az ateizmus, a véres hata­lom teológiája volt a tudománya, és a hit kiölése, a vallás elpusztí­tása a célja. Mozduljon meg az egyház, a sajtóban, a közéletben, hozzon létre családi elemekre épülő közösségeket, teremtse újjá a Mária Kongregációt, netán az Emericanát, sok-sok egyesüle­tet. A két világháború között működő szervezetek mind társa­dalmiak voltak, nem akartak po­litizálni, mert irányítóik felis­merték az ingatag talajt, ámi a hatalmi csatározások alatt húzó­dik. Mondják, mindehhez pénz kell, sajtó kell, ember kell, ez sincs, az sincs. De ha csak a hol­napi hajnalra várunk, akkor ma nyugtalan alvásunk lesz. Ha épü­let nincs, ott van a templom, ke­zelje úgy az egyház, ahogyan a kor és szelleme megkívánja, osz- sza be a saját térségeit. Várás he; lyett alakítsa ki sajtóját. Az élő­szó, a templomi prédikáció nem jut el éppen azokhoz, akiket el­parancsoltak, tiltottak a templo­moktól. Eddig a sajtóban, hacsak nem elfogadott, tehát minősített ve­zetők vagy vélt tekintélyek szó­laltak meg, tettek politikai nyi­latkozatot; többnyire szerveztek, hirdettek programot, kiáltották el fogalmazványaikat. Legtöbb­ször a hatalom megszerzése ér­dekében. Itt, most kivétel va­gyok. Pártonkívüli vagyok, so­hasem voltam sehol párttag, elő­reláthatólag nem is leszek. A ha­talom birtoklása egy percig sem izgatott. Ez a viszketegség — há­la istennek! — elkerült engem. De lelkiismeretem szavára hall­gatva sürgetem most azt a mun­kát, amit el kell végeznünk. És minél hamarabb! Szeretném, ha a csak megpendített gondolat meghallásra találna. Fent és lent egyformán sürgős, minden óra késedelem emberek sorsát teheti értéktelenné. És ha az ifjúságra gondolok, mekkora veszteség ér­te azzal, hogy 6 — 18 éves korá­ban nem tanulta meg az európai gondolkodás és benne a keresz­ténység alapelemeit, elszorul a szívem. És ha valaki most azt mondja, hogy ez az írás is politikai agitá­ció, hát vállalom. Csak az a fon­tos, hogy jó úton haladjunk! Ki szervezi meg tehát az „Új Egri Normát”? A testi és lelki nyomorgók szolgálatára? Dr. Farkas András N < §" u '(! '(! * 0 & iií#

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents