Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-07 / 264. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. november 7, kedd KALEIDOSZKÓP 5. Müllner János: Utcai kép az újabb hírek megérkezésekor (1915) Magyar kapcsolat — Kiállítások a Műcsarnokban — Háborús album: Varjak (Sehen Tibor felvétele) Most van a fotográfia feltalálásának másfél százados évfordulója. Mégsem e 150 évről rendezett kiállítást a Műcsarnok (igaz, ezt megtette még tavaly a munkás- mozgalmi múzeum). Rendhagyó módon egy angol fotótörténésznek, Colin Fordnak, a bradfordi National Museum of Photography Film and Television igazgatójának „felfedezéseivel” ismerteti meg a hazai kiállítás-látogatót. Ezért is kapta a bemutatósorozat a Magyar kapcsolat címet. Colin Ford először André Kertésszel beszélgetve ébredt rá arra, hogy a mester „újító és meghatározó jellegű stílusa mély gyökerekkel kapcsolódik szülőföldjéhez, ahonnan 1925-ben került el”. Ekkor kezdte keresni a többi, világhírű, magyar származású fotográfust — Munkácsi Márton, Brassai, Robert Capa magyar gyökereit. Ilyen irányú kutatásainak eredményeiből kiállítást rendezett Nagy-Britanniában. S most a Műcsarnok közönsége találkozhat e válogatással. De a magyar kapcsolat ezzel nem fejeződött be. Colin Ford tanulmányúton járt Magyarországon, s kutatásait az Érdekes Újság című hetilap pályázatára érkezett I. világháborús felvételekkel folytatta. E pályázatra is Kertész hívta fel a figyelmét, megjegyezve, hogy két legkorábbi felvétele itt csekély dijat nyert. Az Érdekes Újság a háború évei alatt több ízben meghirdette harctéri fotópályázatát, amelyre páratlanul érdekes és gazdag anyag érkezett, elsősorban az orosz, a szerbiai-mönte- negrói és az olasz frontról. Ezekből a jórészt amatőr felvételekből állt össze a kiállítás-sorozat második fejezete. Az angol múzeumigazgató e pályázat résztvevői között fedezte fel (számunkra is) Müllner Jánost (1870-1925), aki magát fényképész-illusztrátornak nevezte, s aki az 1904 és 1920 közötti másfél évtized szinte valamennyi jelentős politikai és társadalmi eseményét megörökítette. A háborúban Müllner a hátországból, sebesültekről, sorozásokról, árvákról, özvegyekről tudósított. . És még egy nagyformátumú művész, Escher Károly (1890- 1966) fotóit láthatjuk, akit Colin Ford szerint — hatása, jelentősége és tiszta, hosszú életműve miatt az egyetemes fotóművészet nagyjai között kell számon tartanunk. Balogh Rudolfot (1879- 1944) a magyaros stílus reprezentánsaként ismerte meg a világ. Ám alig tíz évvel ezelőtt özvegye hagyatékából előkerült 1500 első világháborús felvétele, amely még a korszakot jól ismerő kutatók számára is a meglepetést okozta. Ezekkel a képiekkel kiegészítve tárul fel most az életmű. Mindezekhez csatlakozik egy, a magyar fotótechnika 150 éves történetét bemutató összeállítás, amely A magyarok a fényképezésért címet viseli. A Műcsarnok kiállításai november 12-ig látogathatók. (kádár) Balogh Rudolf: Ingyenebéd a katonaságtól Escher Károly: Razzia után reggel 5-kor (1934) (1914-18) Ivan Babukov: Lefelé ment a lépicsőn, alig- alig vonszolta magát, pedig hát igencsak sietős volt neki. Öreg este volt, egyre elviselhetetle- nebbül fájt a gyomra, már éjfél is elmúlt. Ilyenkor leáll a városi közlekedés. Csak taxi jöhetett szóba. Mindegy milyen, állami vagy maszek. Igaz, akadnak olyanok, akik az utóbbit részesítik előnyben, dehát ez merő szeszély, nem más. A legjobb taxi a szabad taxi, amely hipp-hopp ott terem az ember orra előtt. A fájdalom hol erősödött, hol csillapodott. Ez az égető, átható fájdalom. Maszek taxi volt. A sofőr kelletlen udvariassággal kérdezte: — Mi a fenét akar? Hová mászkál éjnek idején? — Kórházba! A műtőasztalra! Végem van! A maszek taxis megfordult, és a kórház felé robogott. . Az utas egyfolytában sóhajtozott, és összehúzta magát. — A hasikó? Néma csönd. — Mióta fáj? — Két-három órája, lehet, hogy régebb óta. — Hol fáj? — kérdezte a sofőr részvevőén. — A köldökömtől jobbra, egyetlen ponton. Szúr és éget egyszerre. — Kisugárzik a másik oldalra is? — Eltalálta! — Kemény a hasa? — Honnan tudjam? — Fáj, ha megnyomja? A maszek taxis lassított, jobbra kanyarodott és megállt. — Semmi vész, mindjárt megnézzük. Dőljön hátra, és gombolja ki a nadrágját! — Mit akar tőlem, az istenért? — Mondtam, hogy ne féljen. Orvos vagyok. Lélegezzen nyugodtan! Hideg ujjaival szakszerűen megtapogatta az utas hasát. — Elég. Begombolhatja a nadrágját. Nna, semmi vész. Mit evett ma? — Semmit, nem jutott rá időm. — Sejtettem. — Fél ötig dolgoztam, aztán segítettem ennek, segítettem annak, és elrepült az idő. — Ennie kéne valamit. Legalább egy-két falatot. Minden valószínűség szerint gyomorfekély, a rendszertelen táplálkozástól. A maszek taxis visszafordult. — Minek ébresszük fel az Tudományos kishírek Uszodák új fertőtlenítője Az úszómedencék fertőtlenítésére ma általában klórt használnak (például klórmész formájában). A klór azonban korántsem eszményi fertőtlenítőszer: csípi az úszók szemét, ráadásul — ha csak nagyon csekély, s mil- liomodrésznél jóval kisebb meny- nyiségben is — mérgező vegyüle- teket alkot a vízbe jutó szerves anyagokkal. Egyesült Államokbeli vegyészek most uszodák és fürdők vizének fertőtlenítésére a klórnál alkalmasabbnak ígérkező szert készítettek. A BCI névvel forgalomba kerülő vegyület (pontos kémiai neve: l-bróm-3-klór- 4,4,5,5-tetrametil-2-imidazoli- dinom) nem bántja a szemet, nem alkot mérgező vegyületeket a vízben található anyagokkal, s a vízben hónapokig megőrzi fertőtlenítő hatását. Mindössze 5 köbcentiméter kell belőle a víz minden köbméterére. Napelemek hajtotta léghajó Már a Hamburgban tartott napenergia-világkongresszuson is felvetődött a kérdés: nem volna-e célszerű napelemekkel hajtott léghajókat építeni. Velük láthatnák el élelemmel, gyógyszerrel és több más áruval azokat az egymástól távol levő településeket, amelyekhez nem vezet megfelelő út, vasút. Brit kutatóknak máris kézzel fogható terveik vannak. A léghajónak felül és oldalt elhelyezett napelemei tiszta időben, amikor a Nap magasan áll, két egyenáramú, egyenként 100 kilowatt névleges teljesítményű motort üzemeltetnének. A legerősebb napsütés hatórányi időtartamát véve alapul a léghajó óránként 90 kilométeres sebességet is elérhet. Tápkorong virágcserép alá Három-hat hónapon át ellátja a cserepes növényeket tápanyagokkal, a fejlődésükhöz szükséges nyomelemekkel az NSZK- beli Terrafen műtrágyakorong. A cserép alá kell helyezni. Ha a tálkába csapvizet öntenek, a tápanyagok (kálium, foszfor, nitrogén és nyomelemek) kiszabadulnak, és a legrövidebb úton a növény gyökereihez jutnak. „Fúró” az érben A lábnak vagy a szívnnek erősen elmeszesedett és véralvadék által nagy szakaszon elzárt ütőerét újabban egy 1-3 milliméter vastagságú fúrószerkezettel teszik járhatóvá. A láb vagy a kar vénáján keresztül az érrendszerbe bejuttatott eszköz végén lévő, műanyaggal bevont nemesacél csavarrugó — lassú forgással — utat nyit magának a véralvadékon át. Mihelyt az elzárt szakaszt megnyitotta, az eret a kellő helyen felfújható katéterrel tágítják tovább. ügyeletes orvost? Holnap jöjjön be hozzám röntgenre. Addig is kapjon be odahaza egy kis kenyeret vagy néhány szem kekszet. Amikor megérkeztek, a beteg így szólt: — Doktor úr, hadd mondjak én is valamit. Holnap maga is nézzen be hozzám! — Miért? — Autószerelő vagyok, „spéci” szakember. Kattogást hallok a differencálműben. Lehet, hogy apróság, mindenesetre bele kell kukkantanunk. Nem fog fájni... — Hát akkor a holnapi viszontlátásra! — Viszontlátásra! Bolgárból fordította: Adamecz Kálmán Érdekességek a nagyvilágból A háborús emlékek kedvelőinek London: A brit főváros egyik új, turistacsalogató látványossága, a második világháborút idéző Királyi Háborús Múzeum egyik „hátborzongató” terme. Mialatt Erzsébet királynő és Fülöp herceg ázsiai körúton vesz részt, egy munkás sorra ellenőrzi a Buckingham palota gázlámpáit. A skót gárda tagjai viszont rendíthetetlenül őrzik a palotát (MTI-Press Képszerkesztőség „Csak szép tisztára** Hamburg: A nagyméretű falfestmény „árnyékában” egy munkás követi a jó példát. A festmény a kikötő fennállásának 800. évfordulójára készült. Megtalálták a Globe Színház romjait? London: Harvey Sheldon, a Museum of London főrégésze a Southwark Bridge-től délre fekvő munkagödör előtt, ahol feltételezhetően megtalálták az 1613-ban leégett Globe Színház maradványait. Shakespeare egykori színháza mintegy 100 méterre épült a másik Erzsé- bet-kori kulturális fellegvártól, a Rose-tól. (Telefoto-MTI Külföldi Képszerkesztőség) Szerencse
